A határozat elvi tartalma: Törvénysértő büntetés kiszabása okán a jogerős határozat megváltoztatása, a közérdekű munka tartamának felemelése a törvényi minimumra. KÚRIA Bfv.II.1175/2014/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év október nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott í t é l e t e t: Az ittas járművezetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Járásbíróság 25.B.524/2014/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terheltet 48 (Negyvennyolc) óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítéli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 10.160.egyszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (Tízezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Kecskeméti Járásbíróság a
- június
- napján - bíróság elé állítás keretében tartott - tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerőre emelkedett 25.B.145/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében [
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés], s ezért őt 40 óra, fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára, és 1 hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a közérdekű munkavégzési kötelezettség önként történő elvégzésének elmulasztása esetén annak fogházban végrehajtandó átváltoztatása felől, az eltiltás tartamába beszámította a 2014. április 11. napjától eltelt időt, továbbá a terheltet kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A bíróság az ítéletet a Be. 259. §-a
(1)bekezdésének megfelelően rövidített indokolással szerkesztette, így az indokolás a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből áll. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a BácsKiskun Megyei Főügyészség Bfel.B.947/2014/1-I. szám alatt - a törvényes határidőn belül - nyújtott be a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában írt okból - a Btk. 47.§
(1)bekezdésében foglaltak megsértése miatt - a törvénysértő ítéletnek a közérdekű munka mértékének felemelésével történő megváltoztatása érdekében. A Főügyészség indoka szerint a közérdekű munka mértéke törvénysértő, figyelemmel arra, hogy a Btk. 47.§
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni úgy, hogy annak legkisebb mértéke negyvennyolc, míg legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra lehet. Figyelemmel a törvény ezen rendelkezésére, a terhelttel szemben kiszabott 40 óra közérdekű munka a minimálisan kiszabható mértéket nem éri el, ezért a Be. 416.§
(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott - a büntetőjog más szabályának a megsértése miatti felülvizsgálati ok megvalósult. A Legfőbb Ügyészség a BF.991/2014/4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta azzal, hogy a Kúria nyilvános ülésen eljárva a megtámadott határozatot változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot akként, hogy a Btk. 47.§-ának
(1)bekezdése alapján a közérdekű munka tartamát a törvény által előírt keretek között határozza meg. A Kúria nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, s azzal megegyező indítványt tett. A terhelt védője az ügyészi indítványhoz csatlakozva kérte a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, továbbá azt, hogy a Kúria a járművezetéstől eltiltást „B" kategóriára korlátozza. A terhelt a felszólalásában nyilatkozott arról, hogy a cselekmény elkövetését megbánta, továbbá jelezte, hogy a vezetői engedélyét bár az eltiltás mértéke már eltelt - még nem kapta vissza. III. 1. A Kúria a Be. 424. §-ának
(2)bekezdése alapján nyilvános ülésen, a Be. 420. §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben bírálta el a felülvizsgálati indítványt.
- A Kúria az ügyész felülvizsgálati indítványát - az alábbiak szerint - alaposnak találta. Felülvizsgálatban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, és nem támadható tényálláshoz [Be.
- §
(1)bekezdés] kötött, s bizonyításnak nincs helye [Be. 388. §
(1)bekezdés]. Ekként a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az irányadó tényállás a következő. A terhelt
- április
- napján 00 óra 18 perc körüli időben ittas állapotban vezette az édesanyja tulajdonát képező személygépkocsit. A terhelt által kilégzett levegő alkoholtartalma
- április 11én 00 óra 20 perkor 0,43 mg/l, míg 00 óra 46 perckor 0,40 mg/l légalkohol koncentráció volt, mely enyhe fokú alkoholos befolyásoltságnak felel meg. A terhelt elvették. vezetői engedélyét a helyszínen jelen levő járőrök Az irányadó tényállás alapján a terhelt magatartása a Btk. 236.§ának
(1)bekezdésébe ütköző, és a szerint minősülő bűncselekmény. Aki ittas állapotban, közúton, gépi meghajtású járművet vezet, az a járművezetés ittas állapotban vétségét [Btk. 236. §
(1)bekezdés
- fordulat] követi el - figyelemmel arra is, hogy a 236.§ alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van [Btk.
- §
(3)bekezdés] -. Ebből következően mutat rá a Kúria arra, hogy a tényállás helytelenül hivatkozik az enyhe fokú alkoholos befolyásoltságra, tekintettel arra, hogy a cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor is hatályos Btk. az ittas állapotban elkövetett járművezetés megvalósításának feltételéül - a korábbi Btk.-tól eltérően - azt a követelményt támasztja, hogy a terhelt szervezetében a fentiekben részletezett levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol legyen, az alkoholos befolyásoltság mértéke a cselekmény megvalósulása szempontjából nem bír jelentőséggel. Az adott bűncselekményt a Btk. két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, így vétség lévén - az
(1)bekezdésben felsorolt büntetési nemek közül - a közérdekű munka egyaránt alkalmazható büntetés [Btk. 33. §
(4)bekezdésének második fordulata]. Az adott bűncselekmény elkövetése miatt a Btk. 55. §
(2)bekezdés 1. fordulata értelmében a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el, és az eltiltás kötelező alkalmazása csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Miután az adott bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, a Btk. 33.§
(4)bekezdésének utolsó fordulata alapján az
(1)bekezdésben felsorolt büntetések közül több is kiszabható, így a Btk. 33.§
(3)bekezdése értelmében a közérdekű munka büntetés mellett a járművezetéstől eltiltás is kiszabható. A Kúria a jelen ügybeli törvénysértés orvoslása során osztotta az indítványt előterjesztő főügyészség, továbbá a Legfőbb Ügyészség által kifejtetteket, miszerint a Btk. 47.§
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni úgy, hogy annak legkisebb mértéke negyvennyolc, míg legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra lehet. A Btk. ezen rendelkezéséből következően a Kúria megállapította, hogy mivel a terhelttel szemben kiszabott 40 óra közérdekű munka a minimálisan kiszabható mértéket nem éri el, így ezen büntetés mértéke törvénysértő. Az alapítéletben ugyanakkor helyesen került megjelölésre a terhelt által megszegettként a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 4. §
(1)bekezdésének c) pontja, melynek
- fordulata szerint járművet az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A kifejtettek folytán a Kúria - miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - az ügyészi felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján megváltoztatta, és a terheltet a törvényben meghatározott minimálisan kiszabható közérdekű munkára ítélte. Egyebekben a Be.
- §-ának megfelelően helybenhagyta az első fokú ítéletet. A felülvizsgálati eljárás során a kirendelt védő nyilvános ülésen való részvételével, továbbá az irat-tanulmányozásával összefüggésben felmerült bűnügyi költséget az állam viseli [Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat]. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Somody Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné