A határozat elvi tartalma: I. Nem valósul meg feltétlen eljárási szabálysértés, ha a másodfokú bíróság nyilvános ülésén a terhelt meg nem jelent meghatalmazott védője helyett a bíróság által kirendelt helyettes védő vesz részt és e körülményből a tanács elnökének elfogultságára sem lehet következtetni. II. A bűnszervezetben elkövetés megállapításának törvényessége is csak a jogerős ítélet tényei alapján bírálható felül. KÚRIA Bfv.II.1059/2014/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő december hó
- napján tartott v é g z é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.136/2012/
- számú, illetőleg az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 4.Bf.456/2013/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Gyöngyösi Járásbíróság a
- április
- napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 9.B.136/2012/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 16 rendbeli társtettesként - 1 esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés b) pont], 2 rendbeli - 1 esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés b) pont], 19 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés b) pont], 1 rendbeli felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntettében [korábbi Btk. 317. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés b) pont], 3 rendbeli csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés b) pont], 1 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés b) pont], 34 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétségében (korábbi Btk.
- § és 2 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk.
- §). Ezért az I. rendű terheltet - halmazati büntetésül - 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá a feltételes szabadságra bocsáthatóságból kizárásáról, az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Egri Törvényszék a
- november
- napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 4.Bf.456/2013/
- számú ítéletével az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta az első fokú ítéletet: - megállapította, hogy különös visszaeső, - a fegyházbüntetést 11 évre, a közügyektől eltiltást 10 évre súlyosította, - helyesbítette az előzetes fogva tartás beszámítását, - megállapította, hogy a tényállás
- pontjában rögzített cselekmény folytatólagosan elkövetett, - megállapította, hogy az ügy egyesített; egyebekben az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az első fokú ítéletet. Ezt meghaladóan az I. rendű terheltet egyetemlegesség további polgári jogi igény megtérítésére kötelezte. mellett II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt törvénysértő minősítés folytán törvénysértő büntetés és eljárási szabálysértések miatt, értelemszerűen enyhítés érdekében. Az indítvány - megjelölés nélkül - a Be.
- §
(1)bekezdése
- b)pontjának 1. fordulatán és
- c)pontján alapul. Az I. rendű terhelt indokai szerint: - a másodfokú tanács elnöke elfogult volt, mert nem engedélyezte a 2013. november 13-án meghatalmazott védőjének a tárgyalás beállítása (elhalasztása) iránti kérelmét, védőt rendelt ki számára, így a másodfokú nyilvános ülést a meghatalmazott védőjének távollétében tartotta meg, a tanácselnök korábban más ügyben büntetés-végrehajtási bíróként sem adta meg neki a kedvezményt, - a bűnszervezetben játszott kitervelő, irányító szerepének megállapítása téves, a társtettességét elismerte, de ő valójában „bábú" volt, hogy vigye el a bűncselekményt, ne beszéljen, erre tanúi is vannak, a jegyzőkönyv sem azokkal a szavakkal van leírva, ahogyan ő előadta, - büntetése eltúlzott mértékű. A Legfőbb Ügyészség a BF.1492/2014/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben nem alaposnak látta. A Legfőbb Ügyészség szerint az indítvány törvényben kizártsága abban áll, hogy az I. rendű terhelt a kötelezően irányadó tényállás kifogásolásán keresztül sérelmezte a bűnszervezet és abban az irányító szerepének a megállapítását. Az indítvány egyebekben nem alapos. Az állított eljárási szabálysértések nem tartoznak az ún. feltétlen eljárási szabálysértések közé. Továbbá az I. rendű terheltnek a törvényszék bíráinak kizárására irányuló indítványát az alapügyben elbírálták, és a kizárást megtagadták. Valamint a másodfokú bíróság a Be. 47. §-ának
(5)bekezdése alapján törvényesen jelölt ki helyettes védőt, mert a meghatalmazott védő előre jelezte, hogy megjelenni és helyettest állítani nem tud. A Legfőbb Ügyészség szerint a minősítés törvényes, a büntetéskiszabás önmagában nem támadható, ezért indítványozta a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását. Az I. rendű terhelt és a védője nem terjesztettek elő észrevételt az ügyészi álláspontra. III. A Kúria megállapította, hogy az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos, részben pedig törvényben kizárt. A Kúria előrebocsátja, hogy mindenben osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját. 1. A Kúria elsődlegesen az ún. feltétlen (más megnevezéssel: abszolút) eljárási szabálysértés kérdésével foglalkozott, ugyanis annak megvalósulása esetén - innen az elnevezése - feltétlenül maga után vonja a törvényben meghatározott jogkövetkezményt. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.
- b)pontja (az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt) és II.
- d)pontja: [a tárgyalást (nyilvános ülést) olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező] alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és a bíróságot új eljárásra kell utasítani. 1.1. A másodfokú bíróság tanácsának elnöke azonban nem tekinthető törvényben kizártnak, ugyanis - miként arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott - az I. rendű terheltnek a másodfokon eljárt törvényszék bíráinak kizárására irányuló indítványát a Fővárosi Ítélőtábla a 2013. szeptember 26. napján tanácsülésen meghozott 3.Bkk.11234/2013/3. számú törvényszék kizárását megtagadta. végzésével elbírálta, és a 1.2. A másodfokú bíróság - szemben az indítvánnyal - törvényesen eljárva jelölt ki az I. rendű terhelt részére helyettes védőt. A tárgyaláson a védő részvétele kötelező volt, mert a bűncselekményre a törvény ötévinél hosszabb tartamú szabadságvesztést rendel a legsúlyosabban minősülő csalási cselekményre, és az I. rendű terhelt fogva volt [Be. 46. § a)-
- b)pont]. A másodfokú bíróság 2013. október 25-én kitűzte a másodfokú nyilvános ülést, majd 2013. október 28-án az I. rendű terhelt első fokon eljárt kirendelt védőjét felmentette, és egyidejűleg az I. rendű terhelt védelmére új védőt rendelt ki (másodfokú 17-I. irat). Az I. rendű terhelt védelmére a másodfokú eljárásban 2013. november 13-án meghatalmazott védő (másodfokú 27. számú irat) ugyanezen a napon telefaxon kérte a tárgyalás elhalasztását (másodfokú 28. számú irat). A másodfokú bíróság ugyancsak aznap hozott és telefaxon aznap továbbított végzésével elutasította a kérelmet, a meghatalmazott védőt pedig azzal a tájékoztatással idézte meg a nyilvános ülésre, hogy az I. rendű terhelt addig eljárt kirendelt védőjét nem menti fel, s ha a meghatalmazott védő nem jelenik meg és nem gondoskodik a helyettesítéséről, akkor helyette a kirendelt védő jár majd el (másodfokú 29. számú irat). A meghatalmazott védő 2013. november 15-én telefaxon közölte, hogy „technikai okokból" nem tud megjelenni, és tudomásul vette, miszerint a korábban kirendelt védő jár majd el (másodfokú 34. számú irat). Az I. rendű terhelt meghatalmazott védője ilyen előzmények után nem jelent meg a 2013. november 18-án tartott nyilvános ülésen, és a helyettesítéséről sem gondoskodott. Az I. rendű terhelt ragaszkodott a meghatalmazott védőjéhez, a másodfokú bíróság a megjelent kirendelt védő kirendelését visszavonta, és egyúttal kijelölte a meghatalmazott védő helyettesítésére (másodfokú nyilvános ülés 4.Bf.456/2013/36. számú jegyzőkönyve 1-3. oldal). Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson a helyettesítéséről sem gondoskodva nem jelenik meg, a bíróság helyettes védőt jelöl ki [Be. 47. §
(3)bekezdés
- mondat
- fordulat]. A másodfokú bíróság eljárása ezen törvényi feltételeknek megfelelt. A helyettes védő a másodfokú nyilvános ülésen részt vett, ekként téves annak állítása, hogy a bíróság védő, azaz olyan személy távollétében tartotta meg a nyilvános ülést, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. 1.
- Az I. rendű terhelt által hivatkozott egyéb eljárási szabálysértések ugyanakkor nem tartoznak a Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontjában zárt kört alkotva kimerítően meghatározott ún. feltétlen eljárási szabálysértések közé. Ezért a jegyzőkönyvezést és a nyilvános ülés beállításának (elhalasztásának) elmaradását felülvizsgálati indítvány keretében eredményesen nem lehet kifogásolni. 2. A Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Az I. rendű terhelt ezen felülvizsgálati okba illeszkedően sérelmezte a bűnszervezetben játszott kitervelő, irányító szerepének, vagyis lényegében a bűnszervezetben elkövetés megállapítását. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, azaz nem nyitja meg a ténybeli sérelmezés lehetőségét. Felülvizsgálatban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be.
- §
(1)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. Tehát a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a következő tényeket tartalmazza (első fokú ítélet
- oldal utolsó bekezdésétől
- oldal
- pontig bezárólag): - az I. rendű terhelt interneten olyan hirdetők után kutatott, akik a devizahitelre vásárolt gépkocsijukat hitelátvállalással kívánták értékesíteni, - az I. rendű terhelt telefonon álnéven és különféle cégek képviselőjének kiadva vette fel a sértettekkel a kapcsolatot, nekik vevőt, a hitel lezárását és átíratást ígért, s ekként jogtalan haszonszerzés érdekében a sértetteket tévedésbe ejtette, - az I. rendű terhelt másokat bevonva hosszabb időre szerveződő csoportot hozott létre, melynek célja súlyos bűncselekmények elkövetésére irányult, a feladatok megosztását az I. rendű terhelt végezte, - a csoport tagjai közül a tőle kapott rendszeres anyagi ellenszolgáltatás fejében, a II. rendű terhelt az I. rendű terhelt használta álnéven bemutatkozva, az I. rendű terhelt által biztosított hamis cégbélyegzők használatával, a sértettek tévedésbe ejtését folytatva az átadás-átvételi jegyzőkönyveket álnéven aláírva a gépkocsikat átvette, majd az I. rendű terheltnek leszállította, - az I. rendű terhelt a gépkocsikat értékesítette, - az I. rendű terhelt által bevont, a megjelölt körülmények tudatában lévő III-V. rendű terheltek (és vétlen más személyek) anyagi ellenszolgáltatás fejében sofőrként működtek közre a gépkocsik leszállításában és értékesítésében, - egyedül a VI. rendű terhelt nem volt a csoport tagja, ő két esetben orgazdaságot követett el. A másodfokú bíróság az ismertetteket semmiben sem érintő kiegészítésekkel és pontosításokkal tényállást teljes mértékben megalapozottnak értékelte (másodfokú ítélet
- oldal
- bekezdés összegzése). A másodfokú bíróság rögzítette még, hogy a bűncselekmény-sorozattal összesen 95 millió 881 ezer forint kár érte a sértetteket (másodfokú ítélet
- oldal
- bekezdés). A bemutatott irányadó tényállás alapján egyértelmű, hogy az I. rendű terhelt a megállapított tényekkel szemben állította, hogy a „bábú" szerepét játszotta, s ezért a bűnszervezetben elkövetés nem róható a terhére. Az irányadó tényállás támadásán keresztül a megállapított tények puszta kifogásolására alapozott minősítési kifogás felülvizsgálati eljárásban nem foghat helyt. Miután pedig a minősítés kifogásolhatósága elesik, a büntetés kérdése sem vizsgálható, merthogy annak már hiányzik a törvénysértőnek állított eredete. Az alapügyben eljárt bíróságok a jogi értékelés körében is kellő indokát adták a bűnszervezet [korábbi Btk.
- §
- pont] és azon belül az I. rendű terhelt irányító szerepe megállapításának (első fokú ítélet
- oldal
- bekezdésétől
- oldal
- bekezdésével bezárólag; másodfokú ítélet
- oldal
- bekezdésétől
- oldal
- bekezdésével bezárólag). Indokaikkal a Kúria egyetért. A Kúria megjegyzi, hogy a büntetés önmagában csak akkor vonható felülvizsgálat alá, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.), erről pedig a jelen ügyben nincs szó, ezt az I. rendű terhelt sem hozta föl. A Kúria utal rá, hogy ez a törvényben kizártság önmagában az indítvány elutasításához vezetett volna [Be.
- §
(2)bekezdés
- mondat
- fordulat], érdemi elbírálásra az egyéb okra hivatkozás miatt kerülhetett sor. A kifejtettek folytán a Kúria - a Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben eljárva - az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- december
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné