(8)bekezdés I. fordulata szerint minõsülõ és büntetendõ életveszélyt okozó testi sértés bûntettének elkövetése miatt. A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott élettársi kapcsolatban él, kiskorú gyermeke nincs. Az általános iskola 7 osztályát végezte el. Korábban segédmunkásként dolgozott a balassagyarmati vízműnél, azonban a munkaviszonya a bv. intézetbe kerülését követően megszűnt, így jelenleg jövedelme nincs és vagyontalan. Büntetve nem volt. I. ... vádlott és ... sértett több éve élettársi kapcsolatban élt a … szám alatti ház hátsó részében, míg a ház másik lakrészében élt a vádlott testvére, ... továbbá egy albérlő, … is két kiskorú gyermekével. A vádlott és a sértett is italozó életmódot folytatott, részegen többször heves vitába keveredtek egymással, a veszekedések többször torkolltak a sértett bántalmazásába, aki ezek miatt soha nem kért rendőri intézkedést, tartva a gyanúsított és családja haragjától, megtorlásától. ... vádlott és ... sértett
- október
- napján a délutáni órákban busszal utaztak ...ról ...ra. Már az utazás során veszekedtek egymással. A buszról leszállva a gyanúsított a sértettet hátulról megragadta és az árokba lökte, majd hazament. A vádlott ezt követően kis idő elteltével otthonából eltávozott. Ekkor élettársa, a sértett még nem volt otthon, csak 16 óra körüli időben tért haza meglehetősen ittas állapotban és szinte azonnal le is feküdt az ... által lakott házrészben, a konyhában található ágyra. ... vádlott szintén szeszes italtól befolyásolt állapotban tért haza 21 óra körüli időben. Kereste az élettársát, azonban a saját szobájukban nem találta. A vádlott ekkor átment a testvére lakrészébe és ott meglátta az ágyon alvó sértettet. Veszekedni kezdett vele, majd az indulattól vezérelten ruházatánál fogva az ágyról felemelte a sovány, mintegy 38 kg-os ... sértettet és nagy erővel földhöz vágta. A sértett a jobb oldalára esett, majd a vádlott eltávozott a saját lakrészébe. A sértettet az albérlő, ... kísérte át a saját ágyába. Másnap ...t az alkalmi munkaadója vitte be a kórházba, aki ekkor már igen nehezen lélegzett és erõs fájdalmat érzett az oldalában, a bordáinál. ... sértett ... vádlott bántalmazása következtében a jobb oldali XI. borda törését és ennek következtében jobb oldali légmell kialakulását, valamint a bordatörés vetületében zúzódásos és hámhorzsolásos sérüléseket szenvedett el. A sérülések gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógyulási idő mintegy 4 hétre tehetõ. A légmell életveszélyes sérülés, a sértettnél az általa elszenvedett sérülés miatt közvetett életveszély alakult ki. A sérülés szövődményeként jobb oldali tüdőgyulladás és mellűri folyadékgyülem is fellépett. ... vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a cselekmény, sem pedig a vizsgálat idején nem szenvedett. A vádlott hiányos önismeretű, csökkent tűrőképességű, fokozottan ingerlékeny, indulatilag labilis, rugalmatlan gondolkodású, érzelmileg sekélyes, akaratgyenge, felelősséghárításra, manipulatív viselkedésre hajlamos személy, mely személyiségzavarként értékelhető. Személyiségzavara azonban a kóros elmeállapot mértékét nem éri el, így korlátozó vagy kizáró tényezőként nem vehető figyelembe, ez nem korlátozta és nem is zárta ki, hogy cselekménye veszélyes következményeit felismerje és e felismerésnek megfelelően cselekedjen. ... a cselekmény idején ittas állapotban volt, ami azonban nem volt kóros vagy csökevényes (abortív) részegség. A vádlott tudatának át kellett fognia, hogy az alacsony termetű, sovány sértettnek a fentebb írt módon történő bántalmazása során életveszélyes sérülést is okozhat, a vádlott ebbe belenyugodva cselekedett. II. A törvényszék a tényállást … vádlott védekezésével szemben ... tanú nyomozás során tett vallomása, valamint ... tanú nyomozási és bírósági eljárás során tett tanúvallomása, valamint a rendõri hivatalos feljegyzés és jelentés, a helyszíni szemle jegyzõkönyve és annak fényképfelvétele, ... sértett kórházi kezelése során keletkezett orvosi dokumentáció és a sértett sérüléseirõl készült fényképfelvételek, valamint az igazságügyi orvosszakértõi vélemény, valamint az igazságügyi pszichiátriai szakértõi lelet és vélemény alapján állapította meg. ... sértett a vádlott élettársaként mentességi jogával élt, mint ahogyan ... tanú is, aki a vádlott testvéreként mentességi jogával élt, így a bíróság a sértett és ... tanú vallomásait bizonyítékként nem vette figyelembe. Az ügyben meghallgatott
- számú tanú a cselekményt illetõen érdemi információval nem rendelkezett, ezért a bíróság a tényállás megállapítása során szintén figyelmen kívül hagyta az 1-es számú tanú vallomását. ... vádlott
- október
- napján tartott elsõ gyanúsítotti kihallgatásakor a vallomástételt megtagadta.
- október
- napján tartott folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy a sértettet nem bántalmazta és nem tudja hogyan szerezte a sértett a bordatörés sérülését. A vádlott
- november hó
- napján kelt, a főkapitánysági osztályvezetőnek címzett beadványában úgy nyilatkozott, hogy az élettársát, ...t nem bántalmazta, mivel a cselekmény elkövetésének idején nem tartózkodott otthon. Mire hazaért, már az élettársát ágyban fekve találta, aki már aludt és csupán másnap, amikor felkeltek, akkor panaszkodott az élettársa neki, hogy fáj az oldala. A vádlott ekkor megkérdezte tőle, hogy hogyan sérült meg, erre az élettársa azt a választ adta, hogy előző napon részegen elesett. Ezt követően az egyik ismerősük vitte el a sértettet orvoshoz, ahol a sértett úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy mi történt előző nap, de lehet, hogy a vádlott bántalmazta. De ezt a sértett kizárólag azért mondta a vádlott szerint, mert haragudott a vádlottra, ugyanis tudomására jutott, hogy a vádlott megcsalta a sértettet a közös udvarukban lakó ...val. A vádlott
- december
- napján a főügyész-helyettesnek címzett írásbeli vallomásában úgy nyilatkozott, hogy az élettársával, a sértettel
- október 2-án a délelőtti órákban vásárolni voltak, majd délután értek haza. Ezt követően a vádlott elment dolgozni a szomszéd faluba. Az élettársa otthon maradt ...val, a vádlott húgával és annak albérlõjével, ...val. A vádlott úgy nyilatkozott, hogy régebben ...val viszonya volt és ezért ... haragudott rá, féltékeny volt a vádlott élettársára, ...ra. ... és a sértett együtt mentek el aznap kerékpárral italért és akkor derült ki, hogy ... és ... vádlott között viszony alakult ki, és ezen a sértett és ... össze is vesztek. Amikor a vádlott hazaért, akkor értesült arról, hogy a sértett és ... összevesztek, majd az élettársa kerékpárral felborult. A sértettet ekkor az albérlõnél lévõ konyhában a heverõn találta, ekkor már aludt a sértett. Ezt követõen ... vádlott szóváltásba keveredett ...val és az albérlõvel, amely körülbelül 1 óráig tartott, majd arra lett figyelmes, hogy a sértett már nincs az ágyon a konyhában, átment a vádlottal közös lakrészébe és ott lefeküdt. Ezt követõen a vádlott is visszatért a lakrészbe. Másnap reggel a sértett fájlalta az oldalát és azt mondta a vádlottnak, hogy megütötte valahol, de arra nem emlékezett, hogy hol esett el. A vádlott látva azt, hogy az élettársának nem múlik el a fájdalma, bevitte õt a kórházba. Ezt követõen ... , az albérlõ féltékenységbõl vádaskodott vele szemben és az élettársa, a sértett is csupán a vádlott iránt érzett haragból állította azt, hogy a vádlott bántalmazta õt. A vádlott
- január
- napján tett gyanúsítotti kihallgatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy ő már csak később szerzett tudomást, az egyik beszélő alkalmával mondta el neki a húga azt, hogy kerékpárral történő elesés során szerezte az élettársa a bordatörést, előtte nem volt tudomása róla. A sértett csupán másnap - mikor felébredtek - panaszkodott arra, hogy fáj az oldala. A vádlott kérdezte tőle mi történt vele, de ő azt mondta, hogy nem tudja. A vádlott megnyomkodta az oldalát, ekkor fájdalomra nem panaszkodott a sértett, csak annyit mondott, hogy nehezebben veszi a levegőt. A vádlott mondta neki, hogy menjen el orvoshoz, de azt mondta a sértett, hogy még vár egy kicsit. Később jött egy vállalkozó, munkára hívta őket, de a vádlott megkérte a vállalkozót, hogy vigye a sértettet a kórházba. Így került végül a sértett a kórházba. Azon a reggelen a vádlott nem vette észre, hogy a sértett haragudna rá. A vádlott úgy nyilatkozott, hogy nem egy agresszív ember, soha nem bántotta a sértettet, és ha adott is neki egy-két pofont, akkor az neki jobban fájt, mint a sértettnek. A
- március
- napján tartott gyanúsítotti folytatólagos kihallgatáson a gyanúsított úgy nyilatkozott, hogy a sértett sérüléseiről a testvérétől, ...tól szerzett tudomást
- október vége felé, a legelsõ beszélõ alkalmával a börtönben. Ekkor azt mondta a testvére neki; úgy hallotta, hogy kerékpárral ment a sértett italért a presszó helyiségbe. ... ezt az albérlõtõl, ...tól hallotta. A bírósági tárgyalás alkalmával ... vádlott úgy nyilatkozott, hogy ...on voltak vásárolni a vádbeli napon. Busszal mentek haza a sértettel. Már a buszon szóváltásba keveredtek és amikor leszálltak akkor is folytatódott ez tovább. A sértett becsúszott az árokba, de nem ő lökte be. Amikor indultak volna hazafelé a sértett azt mondta, hogy nem megy vele, mert ideges és elindult ... irányába. Ő várt egy darabig, azonban a sértett nem gondolta meg magát. A vádlott 4 óra felé érkezett haza. Lepakolta a holmiját, majd kapott egy telefonhívást, hogy ...ba kellene mennie dolgozni, így kerékpárral odament. Az élettársa akkor már ...ből visszatért és a kapuban találkozott vele. Kérdezte a vádlott, hogy hol volt a sértett, amelyre azt mondta, hogy süteményért ment. A vádlott kérdezte a sértettet, hogy vele tart-e, a sértett azonban azt mondta, hogy nem megy vele sehová. Erre a vádlott elindult egyedül, körülbelül fél 9-9 felé ért haza. Letette a kerékpárját az udvarba és átment ...hoz, mivel az élettársát nem találta otthon. Ekkor ott találta az élettársát ...nál, aki a kis ágyon feküdt. ... és ... is ott volt. Számon kérte a vádlott ...t, hogy mit tettek a sértettel, miért itatták le. A sértett nem kelt fel ekkor és nem is volt semmilyen veszekedés sem. A vádlott ...val beszélgetett, aki úgy nyilatkozott, hogy a sértett vitt egy pár doboz sört, azért vannak alkoholos állapotban. Ezt követően ... került szóba, melyen ... és a vádlott összevitatkoztak, még össze is verekedtek. Azonban ezt követően már nem találta a sértettet a kis ágyon, így visszatért a saját lakrészükbe, ahol a franciaágyon találta a sértettet. Nem szólt a sértettnek semmit, a sértett pihent, azt gondolta a vádlott, hogy csak be van rúgva. Reggel kívánta megbeszélni vele a történteket. Már épp készült lefeküdni, amikor megérkezett a rendőrség. Ekkor a vádlott úgy nyilatkozott, hogy ...val összevesztek, de már rendeződött a vita, így távoztak a rendőrök. A vádlott pedig aludni tért, majd reggel 5 órakor kelt fel. Az élettársa is akkor kelt és ekkor mutatta meg az élettársa a vádlottnak a hónalját, amely nagyon fájt neki és egy piros folt volt ott. Ekkor a vádlott kérdezte tőle, hogy mi történt. Azt mondta, hogy nem tudja ő sem, elesett, de hogy mitől lett ilyen, nem tudja. Erre a vádlott javasolta neki, hogy menjen el orvoshoz. A sértett úgy nyilatkozott, hogy majd később elmegy, vár még egy kicsit. 9 órakor kaptak egy telefont a munkáltatótól, így a sértettel együtt kimentek elé. A vádlott visszaszaladt a kulcsért, majd amikor visszatért azt mondták neki, hogy ők bemennek a kórházba. A vádlott azonban nem tudott bemenni velük, mert csak három személyes volt a kocsi. Ezt követően egy óra múlva visszatért a munkáltatójuk egyik alkalmazottja és kérte a vádlottól, hogy a sértett gyógyszerét adja oda a részére, mivel a sértettnek súlyos sérülése, bordatörése van, ezért nem mehet haza. Ezt követően nem tudta 3 napig meglátogatni a sértettet, mert valami járvány volt, ezért nem engedték be a vádlottat a kórházba. ... a nyomozás során
- október
- napján tett tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy a vádlott testvérénél élt a cselekmény elkövetése idején albérletben.
- október 1-én 15 óra körül a vádlott egyedül tért haza a közösen lakott ingatlanba és azt mondta hazatértekor, hogy italoztak a sértettel és a ...i buszmegállóban bedobta a sértettet az árokba, mert összevesztek valamin. Így a sértett nem tért haza vele. ... ennek nyomán elindult a sértettet megkeresni kerékpárral, de nem találta meg. A sértett 16 óra körül ért haza, teljesen részeg volt, azonban sérülést ekkor még nem látott rajta a tanú. Azonban a hazatértekor a vádlottal ismételt összevesztek, mivel a vádlott kérdõre vonta a sértettet, hogy miért ment el és hol volt. Ezt követõen a vádlott otthagyta a sértettet és elment ...ba. Az ittas állapotban lévõ sértettet pedig lefektették a közös konyhában az ágyra. Ott volt a vádlott testvére is. A vádlott 21 óra körül ért haza szemmel láthatóan ittas állapotban. Mivel nem találta a lakrészében a sértettet, ezért átment a vádlott testvéréhez, hogy hol van a sértett. A vádlott ekkor meglátta, hogy a sértett a konyhában lévõ ágyon fekszik a jobb oldalán. A vádlott odalépett az ágy mellé és lekapta róla a takarót. Ahogy ott feküdt a sértett, a vádlott megfogta rajta a ruhát az egyik kezével a karjánál, a másikkal a lábánál a térd közelében és felemelte a vékony testalkatú, megközelítõleg 38 kg-os sértettet és teljes erejébõl a földhöz csapta, melynek következtében a sértett úgy érkezett a földre ahogy az ágyon feküdt, tehát a jobb oldalára. Mikor földet ért, nagyot csattant. A sértett annyira részeg volt, hogy nem mondott semmit, visszamászott az ágyba. Ezt követõen a vádlott tovább kiabált mind a tanúval, mind ...val amiatt, hogy berúgatták a sértettet. Ezt követõen a vádlott kiabálva átment a saját lakrészébe és körülbelül 10 perc múlva a tanú felébresztette a sértettet és mondta neki, hogy menjen haza, mert nem akar a tanú bajt. A sértett el is indult, de dülöngélt, ezért a tanú átkísérte õt az épület végében található lakrészükbe. Késõbb ... és ... között újabb konfliktus alakult ki, mely veszekedés tettlegességig fajult. A rendõrök kihívására is sor került, akik megjelentek, és figyelmeztették õket. ... egyik szeme fel is dagadt a verekedés folytán, de nem tett feljelentést a vádlottal szemben. Másnap 9 óra 30 körül találkozott a tanú a sértettel. Ekkor a sértett fájlalta a mellkasát, illetve a jobb oldalát és panaszkodott arra, hogy nem kap levegõt. A sértett nem emlékezett tisztán az éjszaka történtekre, a tanú mesélte el neki, hogy mi is történt pontosan. Közben a vádlott is megjelent az udvaron és a sértett veszekedett is vele, hogy miért csinált ilyet vele a vádlott, miért bántotta õt, de a vádlott ekkor semmit sem szólt, csak hallgatott. A sértettet ekkor hívták a munkahelyérõl ...ból, hogy menjen dolgozni, de a sértett mondta a fõnökének, hogy nem tud menni, mert ... megverte õt és fáj a mellkasa, nem kap levegõt. A telefonhívást követõen megérkezett a sértett fõnöke egy fehér kisbusszal és elvitte a sértettet a balassagyarmati kórházba. Rövid idõ múlva visszatért a sértett fõnöke a sértett gyógyszereiért, mert kérték a kórházban és akkor mondta a tanúnak, illetve az idõközben megjelenõ ...nek, hogy a sértettnek el van törve a bordája és bennmarad a kórházban. Ezt követõen a tanú bement a lakrészébe, azonban ... vádlott utána ment és azt mondta, hogy mondják azt, hogy tegnap a sértett részegségében leesett a kerékpárjáról és úgy ütötte meg magát, onnan vannak a sérülései.
- november
- napján ... folytatólagos tanúkihallgatásán kijelentette, hogy az volt a szándéka, hogy korábbi vallomását megváltoztassa, de a hamis tanúzásra történő törvényi figyelmeztetés miatt letett erről a szándékáról és teljes egészében fenntartotta a korábbi vallomását, így a vallomás azon részét is, hogy ... azt mondta neki, hogy mondja azt, hogy a sértett ittasan esett el kerékpárral és attól sérült meg. ... tanú a Nógrád Megyei Főügyészségen
- január 30-án jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozatában előadta, hogy a korábbi tanúvallomásait meg kívánja változtatni, ugyanis hamisan állította azt, hogy ... vádlott bántalmazta volna ...t. Ő ezt az állítását féltékenységből tette, mert ...el
- szeptemberétől viszonyt folytatott és ... azt ígérte, hogy el fogja hagyni a sértettet és a tanúval fog élni, de ez nem történt meg. A tanú továbbá úgy nyilatkozott, hogy a sértettel elmentek október 2-án a presszóba inni, melynek során elmondta a tanú a sértettnek, hogy szerelmes ... be, ezért a sértett hagyja ott ...t, hogy a tanú együtt élhessen vele. Erre a sértett ideges lett, felugrott az asztaltól és a biciklihez ment, felült rá, hogy hazamenjen. Ezt követően a tanú utána szaladt, a templomkertnél érte utol a sértettet, aki már a földön feküdt a biciklin és a tanú azt is látta, amikor elesett a biciklivel. A tanú arra nem emlékezett, hogy a sértett melyik oldalára esett, mert a tanú is részeg volt. Ezt követően felsegítette a tanú a sértettet a földről és hazavitte őt. A
- november hó
- napján a folytatólagos tanúkihallgatáson tett vallomásáról pedig úgy nyilatkozott a tanú, hogy azt nem ő tette, nem az ő vallomása, nem olvasta el, nem is kapott példányt belőle, pedig kért, a jegyzőkönyvben nem az szerepel, amit ő mondott. ... a bírósági eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a
- november hó
- napján folytatólagos tanúkihallgatásról felvett jegyzőkönyv nem felel meg a valóságnak, azt a vallomást ő nem tartja fenn, nem is az ő aláírása szerepel rajta, nem olvasta el a vallomást. Kért ugyan belőle példányt, de nem kapott. Kizárólag az ügyészségen tett vallomását tartja fenn. A vallomás megváltoztatásának okát abban jelölte meg, hogy rájött arra, hogy büntetlenül senki nem ülhet börtönben azért, mert ő szerelmes, de időközben ráébredt, hogy ha a vádlott a sértettel kíván élni, akkor nyugodtan éljen vele, ne üljön ártatlanul a vádlott a börtönben. A
- november 18-ai jegyzőkönyvvel kapcsolatban elmondta, hogy egyszerűen odaadták elé a papírt, a jegyzőkönyvet amit aláírt, majd elvették tőle. Tehát ő írta alá a jegyzőkönyvet, de azt mondta a rendőr neki, hogy nem köteles elolvasni, amit leírtak. A vádlottal való viszonyáról úgy nyilatkozott, hogy amikor odakerült
- augusztusa körül a lakásba albérlőként, akkor a sértett eljárt dolgozni, míg a vádlott nagyon sokat volt otthon, így több alkalommal beszélgettek, csókolóztak amikor nem volt otthon a sértett. A sértett elment délután dolgozni és ekkor lefeküdt a vádlottal. Ez a szexuális kapcsolat körülbelül 3 hónapig állt fenn, majdhogynem a cselekményig. Kérte a vádlottat, hogy hagyja ott a sértettet, de nem hagyta ott, mert azt mondta, hogy szerelmes a sértettbe. Azóta már nem lakik abban az ingatlanban. Azért költözött el a vádlott testvérétől, mivel ő felel azért, hogy ... a börtönben van, így ettől kezdve nincs keresni valója ott. A nyomozás során ... tanúkénti kihallgatására is sor került, aki elmondta, hogy a sértett és a vádlott alkalmi munkákat végzett a … Kft. részére cserébe azért, hogy õk kisegítették cigarettával, ruhával vagy pénzzel õket. A sértettel korábban megbeszélték, hogy a vádbeli napot követõ napon a sértett megy segíteni dolgozni, azonban a sértett nem jelent meg a telephelyen, pedig egyebekben mindig megbízható volt ilyen tekintetben és ezért reggel felhívta a sértettet telefonon, hogy megkérdezze, hogy miért nem ment be dolgozni. Ekkor a telefonba a sértett közölte vele, hogy az azt megelõzõ nap este megverte õt ... . A tanú javasolta a sértettnek, hogy menjen el orvoshoz, de a sértett azt mondta, hogy nincs rendelés aznap, majd körülbelül 2 óra múlva telefonált a tanú a sértettnek, hogy akkor öltözzön fel és beviszik õt a kórházba. Megjelentek a sértettért. A sértett arcán ekkor nem lehetett látni sérülést, csak nehezen vette a levegõt és elõre volt görnyedve. Látni lehetett a mozgásán, hogy valami nincs rendben nála. Az autóban ülve mesélte el a sértett, hogy ... vádlottal hazamentek a busszal Balassagyarmatról és õk a buszon összevesztek. Ahogy leszálltak a buszról, a vádlott bedobta a sértettet az árokba. Majd a kórházban az orvos elõtt elmondta a sértett, hogy õt este otthon ... vádlott álmában felkapta és a földhöz vágta. Valamint a vádlott meg is rúgta õt és megmutatta a fejét az orvosnak. Ezt követõen a sértett a kórházban maradt a sürgõsségi osztályon. A sértett gyógyszereiért a tanú ment el, ahol is egy hölgy kezdett kiabálni a tanúnak, hogy ugye a sértett azt mondta, hogy biciklivel borult fel. A tanú beszámolt arról is, hogy a sértett kérte a kórházat, hogy ne engedjenek be a tanún kívül senkit. A sértett azt állította ekkor, hogy fél ...tõl, illetve a családjától. Két-három nap múlva a sértett mondta, hogy volt bent nála egy hölgy - akit csak ...nak becézett - és beszélt vele. A sértett idõközben a traumatológiai osztályra került, ahol kérte a tanút, hogy vigye ki õt a kórházból, mert ott nem jó neki és õ többet nem akar visszamenni ...hez. Így a sértett ...ra költözött albérletbe. Ezen idõszakban a tanú napi szinten hívta a sértettet, majd egy hétvégi napon a sértett kiment ...ra a papírjaiért. Ezt követõen a tanú már nem tudta elérni a sértettet telefonon, csak egy ismerõsüknek közölte, hogy ...on van és már az albérletbe nem fog visszamenni. Majd a tanú ...ra ment a sértetthez az albérlet kulcsáért. A sértett egy hölgy társaságában jött ki és ott ketten nyilatkozták, hogy az egész egy félreértés volt, mert a sértett mégis csak biciklivel borult fel és a hölgy azt mondta a sértettnek a tanú jelenlétében, hogy „Ugye hugi, nem bántott Téged ...?”. ... tanú a bírósági eljárás során fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. A nyomozás során beszerzett
- október
- napján kelt, ... Kórház és Rendelőintézet által kiállított ambuláns lapon szereplõ anamnézis szerint ... sértett a mellkas zúzódását szenvedte el, mivel részeg élettársa otthonában az alvó sértettet ágyából kiemelve a hideg padlónak vágta. Jobb mellkasfelét és a fejét is megütötte. A
- október
- napján készült orvosi látlelet és vélemény a gyógytartamot szövõdményes gyógyulás esetén 8 napon túlinak minõsítette. A
- október
- napján keletkezett ... Kórház és Rendelõintézet által kiállított zárójelentés alapján a mellkas zúzódása és bordatörés véleményezhetõ a sértettnél. A nyomozás során a sértett sérüléseire vonatkozóan dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő kirendelésére került sor, aki az orvosszakértõi véleményben azt állapította meg, hogy ... 49 éves sértett a jobb oldali XI. borda törését, valamint következményes jobb oldali légmell kialakulását szenvedte el. A bordatöréses tüneteknek megfelelõen a háton zúzódásos és hámhorzsolásos sérülés is létrejött. A sértett sérüléseinek gyógytartamát az igazságügyi orvosszakértõ a véleményben 8 napon túlira, a tényleges gyógytartamot körülbelül 4 hétre becsülte. A légmell kialakulása miatt a sérülés életveszélyesnek véleményezhetõ. Tekintettel azonban arra, hogy a légmell mértéke a sérülést követõ napon is csak két ujjnyi volt (a jobb tüdõ nem esett teljesen össze), a légmell nem járt a középárnyék áttolásával, továbbá a légmell rövid idõtartamú szívó kezelésre megszûnt, ezért a konkrét esetben orvosszakértõi szempontból közvetett életveszélyt állapított meg a szakértõ. A sérülés szövődményeként a jobb oldali tüdőgyulladás és mellűri folyadékgyülem is fellépett. Ezek a szövődmények a beállított gyógyszeres kezelésre megfelelően javultak, a fent megállapított gyógytartamot nem befolyásolták. Az igazságügyi orvosszakértő a sértett sérüléseinek keletkezését a mellkas területét érő tompa külső erőbehatás eredményének tulajdonította. A bordatöréses sérülés (az ezen területnek megfelelő zúzódással és hámhorzsolással, a következményes légmellel) létrejöhetett az orvosi iratokban és ... tanúvallomásában szereplő földre dobás során, de kialakulhatott rúgás vagy taposás következtében is. Az orvosszakértő úgy nyilatkozott, hogy gyakorlatilag kizárható, hogy a sértett sérülései ittas állapotban kerékpárral történő elesés során keletkezhettek volna. Kerékpárral történő elesésnél elsősorban a kézfejek, arc és térdek hámhorzsolásos sérülései keletkeztek volna, illetve esetleges oldalra eldőlés esetén a térd oldalsó felszíne, a könyök és a váll területe sérült volna. Az elszenvedett sérülésekkel kapcsolatban maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. A bíróság meghallgatta dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértőt, aki elmondta, hogy a sérülések a bordatöréses sérülés és az ennek megfelelő hámhorzsolásos zúzódásos sérülés egy területen helyezkedett el, tehát egyszeri erőbehatás is létrehozhatta ezeket a sérüléseket. A sérülés egy tompa közepes erejű erőbehatás eredményeként alakult ki. A szakértő kitért arra is, hogy a gyakorlatban kerékpáros elesések akként történnek, hogy a szokványos kerékpárral történő haladás mellett az ember általában előre esik és ekkor a kezeken, kézfejeken, térdeken, arcon jön létre horzsolásos sérülés. Illetve ha oldalra dől el az illető lassú haladás mellett, akkor a váll, a tompor tájéka, a térdtájéknak a sérülése az, ami várható. Ebben az esetben itt egy hanyatt esés okozta a sérülést. A sértetten nem voltak olyan további sérülések, amelyek a kerékpárral történő elesésre utaltak volna. A nyomozás során igazságügyi elmeorvos szakértõ kirendelésére is sor került ... vádlott vonatkozásában, amelynek révén megállapítást nyert, hogy ... vádlott elmebetegségben, gyengeelméjûségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a szakértõi vizsgálat esetén, sem a terhére rótt cselekmény idején nem szenvedett. Nevezett hiányos önismeretû, csökkent tûrõképességû, fokozottan ingerlékeny, indulatilag labilis, ebbõl adódóan impulzív, agresszív cselekedet nála könnyebben létrejön. Rugalmatlan gondolkodású, érzelmileg sekélyes, akaratgyenge, felszínes moralitású személyiség. Felelõsséghárításra, manipulatív viselkedésre hajlamos. A vizsgált személy személyiségszerkezete személyiségzavarként értékelhetõ. Kóros elmeállapottal egyenértékû személyiségzavara vagy személyiségtorzulása nincs a vádlottnak és a cselekmény elkövetésekor sem volt, így személyiségzavara korlátozó vagy kizáró tényezõként nem vehetõ figyelembe a terhére rótt cselekmény vonatkozásában. A vizsgált személy, a vádlott a terhére rótt cselekmény elkövetésekor ittas állapotban volt, mely nem volt kóros vagy csökevényes (abortív) kóros ittas állapot. ... a terhére rótt cselekmény elkövetése idején indulatos állapotban lehetett, mely nem volt kóros indulati állapot és cselekményében egyéb elmekóros motívum sem került felszínre, így ... egészséges védekezésre képes. A vádlott bár felszínes moralitású, de tisztában van a vádban foglalt cselekmény súlyával, annak társadalmi megítélésével és azzal, hogy annak elkövetése büntetést vonhat maga után. Tehát a vádbeli idõpontban nem volt az elmemûködés olyan kóros állapotában, amely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésében és abban, hogy e felismerésnek megfelelõen cselekedjék. ... tanú vallomás változtatására, illetve azon hivatkozására tekintettel, mely szerint a nyomozás során készült jegyzőkönyvet nem ő írta alá, illetve azt számára nem adták át elolvasásra. A bíróság kihallgatta ...t is tanúként a
- október
- napján felvett tanúkihallgatási jegyzõkönyv elkészítésnek körülményeirõl. ... tanú úgy nyilatkozott, hogy ... tanú kihallgatásáról készült jegyzõkönyv készítése a szokásos módon történt. Miután ... felvette a jegyzõkönyvet kinyomtatta és azt ... elolvasta és aláírta. Amennyiben a kihallgatásról ... jegyzõkönyvmásolatot kért volna, akkor azt a jegyzõkönyvben kellett volna rögzíteni. Amennyiben nem kér másolatot az illetõ, akkor az nem szerepel a jegyzõkönyvben. Arra már nem emlékezett, hogy ... a kihallgatásakor pontosan milyen vallomást tett, de arra emlékezett, hogy ... bántalmazott egy hölgyet és ... az ezzel kapcsolatos cselekményt tárta fel. ... már a helyszínen a helyi nyomozóknak is úgy nyilatkozott, hogy ... bántalmazta a sértettet. A tanúkihallgatást mindig úgy folytatják le, hogy a tanú összefüggõen elmondja amit tud és akar, utána ha vannak kérdések a tanúhoz az ügyre vonatkozóan, akkor azt a nyomozó hatóság tagja felteszi a tanúnak és a tanú arra ad választ. A tanú a vallomás tételekor nem volt ittas állapotban. A bíróság ...
- november
- napján történő folytatólagos tanúkihallgatásával kapcsolatban kihallgatta a nyomozó hatóság részéről ...t tanúként, aki úgy nyilatkozott, hogy az életveszélyt okozó testi sértésben folytatott nyomozás során az ügynek a kezdeti szakaszában õ volt az elõadója, azonban a nyomozást már egy kolléganõje fejezte be. A forrónyomos tevékenységben õ nem vett részt, azaz amikor az esemény történt, a forrónyomos csoport az elsõdleges intézkedéseket megtette már és ezt követõen került csak hozzá az ügy szignálás folytán. Amikor átolvasta az iratot, volt benne egy helyszíni szemle, egy gyanúsítotti kihallgatás, illetve ... sértettnek és ...nak, valamint még egy személynek a kihallgatásáról készült jegyzõkönyv. Ez alapján folytatta õ tovább a vizsgálatot. A késõbbiekben folytatólagosan kihallgatta még ... sértettet, majd orvosi iratokat szerzett be. A nyomozás során történt egy fordulat a tanú elmondása szerint, amikor megjelent a megyei rendõr-fõkapitányságon ..., ... és ... testvére. Ekkor a megjelent személyek elmondták, hogy vallomást kívánnak tenni, illetve módosítani kívánják vallomásukat. Amikor ... folytatólagos kihallgatását kezdte a tanú felvenni, ugyanúgy figyelmeztette õt a tanú jogaira és kötelességeire mint általában. Ennek nyomán ... úgy nyilatkozott, hogy fenntartja a korábban tett vallomását. A jegyzõkönyvet maga ... készítette, majd átadta elolvasásra ...nak. A jegyzõkönyvben írtakat ... mondta saját magától, ... tanú pedig leírta. ... tanú elmondta továbbá, hogy amennyiben ... a jegyzõkönyvbõl másolatot kért volna, úgy adott volna neki. Egyebekben ezt az igényt a jegyzõkönyvben szerepeltetni is kell. A másolat kiadására megfelelõ illeték lerovása mellett a kihallgatott személy részére lehetõség van egyebekben. Így a jegyzõkönyv azért nem tartalmazza másolat kérésének tényét, mert ... nem kért másolatot. ... tanú és ... tanú szembesítése eredményre azonban nem vezetett. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat a következőképpen értékelte: A bíróság ... nyomozás során
- október hó
- napján, valamint
- november hó
- napján tett tanúvallomásait tekintette irányadónak, figyelemmel arra, hogy ... tanú
- január
- napján a Nógrád Megyei Főügyészségen jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozata, valamint a bírósági tárgyaláson tett nyilatkozatai számos ellentmondást tükröznek mind a vádbeli cselekmény leírását illetően, mind pedig a tanúvallomás megváltoztatásának okát illetően. ... tanú első tanúkihallgatása alkalmával, mely a vádbeli cselekményt követő napon történt, részletes vallomást tett, mely következetes és részletes leírását adta a
- október
- napján történt eseményeknek. Az események leírása során a tanú kitért arra, hogy a vádlott és a sértett között már a délutáni órákban vita volt, többször összevesztek. Az esti órákban pedig már mindkét fél ittas állapotban volt. A sértett már aludt, a vádlott pedig az alvó sértettet a ruhájánál fogva az egyik kezével a karjánál, másik kezével a sértett lábánál térd közelében felemelte az alsó sértettet, és a földhöz csapta, aki így a jobb oldalára esett. Ez a leírása az eseményeknek teljes mértékben összhangban áll az orvosi iratokban megállapított sérülésekkel és az igazságügyi orvosszakértő által tett megállapításokkal, miszerint a sértett a jobb oldali XI. bordatörését szenvedte el, valamint ennek következtében jobb oldali légmell alakult ki a sértettnél. A bántalmazás tényét egyebekben ... nyomozás során tett tanúvallomásán, az orvosi iratokon, valamint az igazságügyi orvosszakértői véleményen túl ... tanúvallomása is alátámasztja, aki mind a nyomozás során, mind a bírósági eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a sértett is azt közölte vele, hogy ... vádlott verte meg őt. Előbb ... a buszról történő leszállást követően bedobta őt az árokba, majd az esti órákban ... álmából felkapta, és a földhöz vágta. A sértett egyebekben a kórházba kerülését követően az orvosnak is ezt a tájékoztatást adta, valamint az úgynevezett forrónyomos tevékenységet végző rendőr részére is, így a rendőri hivatalos feljegyzés is ezt tartalmazza. A fent megjelölt bizonyítékokkal áll szemben egyrészt ... vádlott nyomozás során és bírósági eljárás során tett vallomása, amely azonban számos ponton ellentmondásokat tartalmaz. Ezen ellentmondások egyike, hogy a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásakor
- október
- napján a vádlott úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása arról, hogy a sértett a bordatörését mi módon szerezte, majd
- november hó
- napján kelt beadványába a vádlott úgy nyilatkozott, hogy a sértett a sérülés keletkezését követő napon azt mondta, hogy elesés következtében szerezte a sérülést. A későbbiekben már a vádlott
- január
- napján azt állította, hogy a börtönben az egyik beszélőn mondta el neki a húga, ... hogy a sértett kerékpárral esett el,
- március 4-én is már azt mondta a vádlott, hogy ...tól, a testvérétõl tudta meg, hogy a sértett kerékpárral elesett, majd a bírósági eljárás során ismét úgy nyilatkozott, hogy a sértett azt mondta neki a sérülés elszenvedését követõ másnap, hogy elesésbõl származhat a sérülés. A
- január hó
- napján történt gyanúsítotti kihallgatása alkalmával a vádlott olyan nyilatkozatot is tett, hogy másnap hallotta ...tól, hogy a sértett kerékpárral elesett. A vádlott azon nyilatkozata is ellentmondásos, miszerint ő vitette volna be a kórházba a sértettet, ezt egyebekben az ügyészséghez címzett beadványában nyilatkozta, ennek azonban ellent mond ... nyomozás során tett tanúvallomása, miszerint ő a sértettel beszélt telefonon, és a sértett kórházba vitelekor is csak a sértett ment ki a házból, és úgy vitték el a kórházba őt. Amikor a tanú visszament a sértett gyógyszereiért, akkor találkozott csak a vádlottal, aki ekkor meg kérdezte, hogy hogy van a sértett. A vádlott a bírósági eljárás során tett vallomásában kitért arra, hogy a vádbeli napon a sértettel ...on voltak és már a buszon hazafelé menet szóváltásba keveredtek és amikor leszálltak a buszról, akkor ez folytatódott tovább, amelynek során a sértett belecsúszott az árokba véletlenül anélkül, hogy a vádlott meglökte volna. Kitér arra is, hogy mindketten ideges állapotban voltak hazafelé menet, melynek eredményeként a sértett ... irányába indult el, míg a vádlott hazament lepakolni a holmijait. A vallomásból kiderül, hogy a vádlott mielőtt munkába ment volna találkozott a kapuban a sértettel, hívta is őt, hogy tartson vele, azonban a sértett úgy nyilatkozott, hogy nem megy vele sehová. Tehát még mindig feszült viszony volt közöttük. A vádlott arra vonatkozóan is nyilatkozott, hogy este haza érkezésekor, ½ 9 és 9 óra körül szintén vita robbant ki, de tagadta, hogy a sértett és közte lett volna, úgy nyilatkozott, hogy a testvérével, ...val és annak albérlõjével ...val volt konfliktusa, mely kiabálásban és ... valamint a vádlott közötti tettlegességben is megnyilvánult, ennek során a rendõrség kihívására is sor került. Azt azonban tagadta, hogy a sértettet bármi módon bántalmazta volna annak ellenére, hogy a vita tárgya részben az volt, hogy a sértett miért van alkoholos állapotban, és miért nem a vádlottal közös lakrészben pihent le. Így tehát életszerűtlen a vádlott azon állítása, miszerint feldúlt állapotban a testvérénél keresi az ittas állapotban lévő alvó sértettet, mindenkivel szemben agresszívan lép fel, olykor tettlegességig fajulóan, azonban azzal a személlyel szemben sem verbálisan, sem tettlegesen nem alkalmaz agressziót, akivel a nap folyamán végig vitája volt, és akiért a testvére lakrészébe átment. A bíróság vizsgálta ... nyomozás során,
- október hó
- napján, valamint
- november hó
- napján felvett tanúvallomások, valamint a
- január 30-án a Nógrád Megyei Főügyészségen felvett, valamint a bírósági eljárás során tett nyilatkozatai közti ellentmondás okát, mely a tanúvallomás ily módon történő megváltoztatásának indokai. A bíróság nem találta alaposnak a tanúvallomás megváltoztatásának indokait, mely szerint a tanú féltékenységből tett részletes, tényfeltáró vallomást a vádlottra vonatkozóan, továbbá azt az indokot sem találta alaposnak, mely szerint a
- november hó
- napján felvett tanúvallomásról szóló jegyzőkönyv nem megfelelően került volna felvételre. ... való állítólagos kapcsolat és az iránta érzett féltékenység miatti tanúvallomástételnek ellentmond a sértett első tanúvallomása, amely oly részletességgel számol be az elkövetés körülményeiről, az ott jelenlévők viselkedéséről, cselekvéséről, az élethelyzetükről, melyről a nyomozóhatóság tagjainak a tanúvallomás felvételének időpontjában tudomása nem lehetett, és azt minden tekintetben az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat, valamint ... tanúvallomása is alátámaszt. Továbbá ... a
- október hó
- napján nyomozás során tett első tanúvallomásában már nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a sértett kórházba kerülését követően ... vádlott megkereste őt, hogy mondja azt, hogy előző nap a sértett részegségében leesett a kerékpárjáról és úgy ütötte meg magát, onnan vannak a sérülései. A vádlottal való állítólagos viszony tekintetében pedig a vádlott és a tanú is ellentmondásos vallomást tett, mind önmagukkal, mind egymással, így ezen viszony kezdetének időpontját, tartamát, a szexuális aktusok, együttlétek számát illetően is. Az így módosított vallomás szerint a sértett egy közös italozás és vitát követően biciklivel esett el, azonban se arra nem tudott válaszolni a tanú, hogy hány óra körül történt ez, sem arra, hogy mennyit ittak, sem arra, hogy a sértett melyik oldalára esett. A tanú hivatkozott továbbá arra is, hogy az őt kihallgató nyomozóhatóság tagjai
- november 18-i folytatólagos tanúkihallgatáson nem azt foglalták jegyzőkönyvbe, amit ő elmondott, illetve hozott arra, hogy nem olvashatta el a jegyzőkönyvet és nem kapott példányt belőle, holott ő kért. Ezt cáfolja az ügyben eljáró rendőrtiszt, ... tanú vallomása, aki úgy nyilatkozott, hogy a tanú minden nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalta az ott elhangzottaknak megfelelően, így kitért arra is a jegyzőkönyv, hogy a tanú kezdetben megkívánta változtatni a tanúvallomását, majd a hamis tanúzásra történő figyelmeztetést követően meggondolta magát és fenntartotta az első tanúkihallgatása során tett vallomását. A tanú nyilatkozatát cáfolja ... tanú vallomása is, aki a sértettet első alkalommal,
- október hó
- napján kihallgatta, szintén úgy nyilatkozott, hogy a hamis tanúzásra történő figyelmeztetés és kioktatás mellett történt a tanúvallomás jegyzőkönyvbe vétele, amelyet ... aláírásával ellátott. ... és ... tanúk úgy nyilatkoztak, hogy a tanúnak lehetősége volt elolvasni a felvett tanúvallomást és egyebekben a tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyveket a tanú alá is írta. A
- október hó
- napján kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyv nyolc helyen tartalmazza a tanú aláírását, míg a
- november hó
- napján felvett jegyzőkönyv öt helyen tartalmazza a tanú aláírását, mely aláírások valódiságát a tanú nem vitatta. A jegyzőkönyvek egyebekben tartalmazzák azt a kioktatást is, hogy a felvett jegyzőkönyv a tanú által elmondottakat helyesen tartalmazza, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláír a tanú. ... ezen nyomozás során,
- október hó
- napján és
- november hó
- napján tett vallomásait
- január 30-án kívánta megváltoztatni, amely idõpontnak azért van jelentõsége, mert a vádlott
- november
- napján kelt, valamint
- december 9-én az ügyészséghez érkezett beadványaiban a vádlott ezzel majdhogynem egyezõ védekezést adott elõ, tehát a vádlott ezen védekezését követõen kívánta a vallomását ... a vádlott elõadásával egyezõen megváltoztatni. A bíróság a vallomás megváltoztatásának valós indokát abban látja, hogy a tanú a konfliktus elkerülése végett a vádlottól tartva, az ő személyes és gyermekei biztonsága érdekében tette meg
- január 30-án az ügyészségen, valamint a későbbiekben a bírósági eljárás során a nyilatkozatait. Ezt alátámasztja ... tanú nyomozás során tett tanúvallomása, mely szerint a vádlottal és testvérével szintén egy házban lakó sértett úgy nyilatkozott a tanúnak, ...nak, hogy fél ...tõl és a családjától. A sértett sérüléseire vonatkozóan számos orvosi irat, ambuláns lap, lelet, kórlap, zárójelentés, valamint fényképfelvételek állnak rendelkezésre, melyek a mellkas zúzódását, bordatörést véleményeztek. Az így megállapított sérülések alapján az igazságügyi orvosszakértő a sérülést életveszélyesnek minősítette, a bordatörés folyományaként kialakult légmell következtében. Tekintettel azonban arra, hogy a légmell mértéke a sérülést követő napon is csak kétujjnyi volt, így orvosszakértői szempontból közvetett életveszélyt állapított meg a szakértő. Szakvéleményében kitért arra, hogy a sérülések tompa külső erőbehatás eredményeként keletkezhettek, tehát létrejöhetett földre dobás, illetve rúgás, vagy rátaposás következtében is. Az orvosszakértő gyakorlatilag kizárta, hogy a sértett sérülései ittas állapotban kerékpárral történő elesés során keletkezhettek volna. A tárgyalás során tett nyilatkozatában is úgy nyilatkozott, hogy ilyen elesésnek más testtájékon is hámhorzsolásos sérülésnek kellett volna keletkeznie, illetőleg a sérülés hátraesés következtében következett be, amely biciklizés esetén szinte kizárt, hiszen ilyenkor általában előre vagy oldalra esnek a baleset elszenvedői. ... módosított tanúvallomásában szereplő biciklivel történő elesés a tanú által elmondottak alapján amennyiben az megtörtént, az oldalra eséssel történt, hiszen a tanú úgy nyilatkozott, hogy a sértett a biciklin feküdt. Tehát a módosított tanúvallomás nem felel meg az orvosszakértői véleményben foglaltaknak a sérülések keletkezését és helyét illetően. Számos tanúvallomás kitér arra, hogy a sértett délutáni hazaérkezésekor még külsérelmi nyom nem volt látható, az ittas állapoton kívül mást nem észleltek rajta, fájdalmakra nem panaszkodott, így a sérülés bekövetkezésére az esti órákban került sor. Az orvosszakértői vélemény kitér arra is, hogy a sérülések gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam kb. 4 hetet vehet igénybe, azonban az elszenvedett sérülésekkel kapcsolatban maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem volt várható. A fenti bizonyítékok értékelése alapján állapította meg a bíróság, hogy ... vádlott
- október
- napján ... lakrészébe átmenve az ágyon alvó sértettet az ágyról felemelte és nagy erõvel földhöz vágta, melynek eredményeképp a sértett jobb oldali XI. borda törését, és ennek következtében jobb oldali légmell kialakulását, valamint a bordatörés vetületében zúzódásos és hámhorzsolásos sérüléseket szenvedett el, mely sérülések gyógytartama 8 napon túli, és a kialakult légmell közvetett életveszélyt eredményezett nála. A Btk.
- § /1/ bekezdése értelmében aki más testi épségét vagy egészségét sérti testi sértést követ el. Ugyanezen szakasz /3/ bekezdése szerint ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt felel, míg a /8/ bekezdés szerint a büntetés 2 évtől 8 évig terjedõ szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
- október 1-jén 21 óra körüli időben ... bántalmazta ... sértettet. A sértett sérülései a bántalmazás következtében keletkeztek, így az elkövető magatartása és a bekövetkezett eredmény között okozati összefüggés áll fenn, mivel a sérülés gyógytartama 8 napon túli, ezért súlyos testi sértésnek minősül a vádlott cselekménye. A bordatörés folyományaként légmell alakult ki a sértettnél, ezért az életveszélyt okozó testi sértés megállapítására ad alapot azzal, hogy az közvetett életveszélynek minősül az orvosszakértői véleményben foglalt megállapítások alapján. A vádlott szándéka a testi sértés okozására kiterjedt, arra nézve egyenes szándék állt fenn, míg az életveszélyért, mint eredményért való felelősség megállapításánál a bíróság tekintettel volt arra, hogy a 38 kg-os sértett földhöz vágásakor a vádlott az életveszélyt nem kívánta, de abba belenyugodva cselekedett, így eshetőleges szándék megállapítására látott lehetőséget a bíróság. ... vádlott tehát 1 rendbeli, a Btk.
- § /1/ bekezdésébe ütköző és a /8/ bekezdés I. fordulata szerint minõsülõ és büntetendõ életveszélyt okozó testi sértés bûntettét követte el. A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosítóként értékelte a vádlott terhére azt, hogy cselekményét ittas állapotban, gyenge fizikumú, nyilvánvalóan ittas állapota miatt védekezésében korlátozott, közeli hozzátartozó nő (családon belüli erőszak) sérelmére követte el, valamint az élet és testi épség elleni bűncselekmények országos és helyi gyakoriságát. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott javára büntetlen előéletét, az eshetőleges szándékot és az életveszély közvetett voltát. Mindezekre figyelemmel a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a bűncselekményektől való további visszatartás érdekében mindenképpen szükséges a vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása, így a vádlottat a Btk.
- § /1/ bekezdés a/ pontja és a Btk.
- §-a alapján szabadságvesztésre ítélte, melynek időtartamát 3 év 6 hónapban határozta meg a súlyosító és az enyhítő körülmények figyelembe vételével. A bíróság a vádlottal szemben a szabadságvesztés büntetést bűntett miatt szabta ki, ezért azt a Btk.
- § /2/ bekezdés a/ pontja alapján börtönben kell végrehajtani. A bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk.
- § /2/ bekezdés a/pontja alapján állapította meg, az elõzetes fogva-tartásban töltött idõt pedig a Btk.
- § /1/ bekezdése alapján számította be a szabadságvesztésbe. A bíróság megítélése szerint a vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért őt a Btk.
- § /2/ bekezdése, valamint a Btk. 61-
- §-ai alapján a közügyek gyakorlásától 4 év idõtartamra eltiltotta. A bíróság a helyszíni szemle során lefoglalásra került törött seprű bűnjel lefoglalását megszüntette és mivel arra senki sem tartott igényt, annak megsemmisítését rendelte el a bíróság a Be.
- § /1/ és /8/ bekezdés alapján. A bíróság a Be.
- § /1/ és /2/ bekezdése alapján kötelezte a bűnösnek kimondott vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. A
- szeptember 1-i tárgyalás elhalasztása nem vádlott mulasztásának betudhatóan következett be, ezért az ezen a tárgyaláson a kirendelt védő útiköltségeként és díjaként felmerült bűnügyi költség viselésére a Be.
- § /2/ bekezdése alapján nem lehetett a vádlottat kötelezni, a bíróság ezért megállapította, hogy e költséget a Be.
- § /1/ bekezdése alapján az állam viseli. Balassagyarmat,
- év szeptember hó
- napja Dr. Lente István sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Szlezákné Papp Judit és Dudásné Rózenberg Aranka ülnökök helyett is.