Bf.81/2014/5 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. ba)és
3. bc)alpontjai szerint minősülő, felbujtóként megvalósított sikkasztás vétségének a vádja alól felmenti, és a 2012. évi II. törvény 177.§

(1)bekezdés

1. a)pontjában meghatározott tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárást megszünteti; - a fennmaradó cselekményeit 3 rb. a Btk.305.§
2. a)pontjában meghatározott hivatali visszaélés bűntettének (tényállás 1., 2., 11. pont), társtettesként, folytatólagosan elkövetett a Btk.370.§

(1)bekezdésében meghatározott és - figyelemmel a

(2)bekezdés

1. b)pontjának ba), bb),
2. bc)és
3. be)alpontjaira - a

(3)bekezdés

1. b)pontjának
2. ba)alpontja szerint minősülő lopás bűntettének (tényállás 1/a-1/c. pont - sértett2 sérelmére), 3 rb. társtettesként elkövetett, a Btk.370.§

(1)bekezdésében meghatározott és - figyelemmel a

(2)bekezdés

1. b)pontjának ba),
2. bb)és
3. bc)alpontjaira - a

(3)bekezdés

1. b)pontjának
2. ba)alpontja szerint minősülő lopás bűntettének (tényállás 1/a-1/c. pont - sértett3 sérelmére és tényállás 2., 4. pont), melyből 2 rb. folytatólagosan megvalósított (tényállás 1/a-1/c. pont - sértett3 sérelmére és tényállás 2. pont), illetve 1 rb. kísérlet (tényállás 2. pont), 6 rb. bűnsegédként elkövetett a Btk.370.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának ba),
2. bb)és
3. bc)alpontjai szerint minősülő lopás vétségének (tényállás 5., 6., 7., 8., 9., 10., pont), melyből 3 rb. kísérlet (tényállás 7., 9.,10. pont), társtettesként, folytatólagosan elkövetett, a Btk.375.§

(5)bekezdés III. fordulatában meghatározott és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének (tényállás 1/b-1/d. pont), felbujtóként elkövetett a Btk.372.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettének (tényállás 3. pont - sértett4 sérelmére), felbujtóként elkövetett a Btk.371.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségének (tényállás 3. pont sértett5 sérelmére), felbujtóként elkövetett a Btk.371.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. bb)alpontja szerint minősülő rongálás vétségének (tényállás 3. pont - sértett1. sértett sérelmére) minősíti; - a vádlottal szemben 213.450 (kettőszáztizenháromezer-négyszázötven) forintra vagyonelkobzást rendel el; - kötelezi, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg magánfél1 (..........., ...... u..... szám alatti lakos) magánfél részére 2.816.000 (kettőmillió-nyolcszáztizenhatezer) forint kárt, és az állami adóhatóságnak - külön felhívásra - 169.000 (százhatvankilencezer) forint le nem rótt illetéket, sértett5 (..............., . . u. .. szám alatti lakos) magánfél részére 144.526 (száznegyvennégyezer-ötszázhuszonhat) forint kárt és az állami adóhatóságnak - külön felhívásra - 15.000 (tizenötezer) forint le nem rótt illetéket, a képviselő1 (.........., .......... u. .... szám alatti lakos) által képviselt sértett1. magánfél részére 37.075 (harminchétezer-hetvenöt) forint kárt és az állami adóhatóságnak - külön felhívásra -15.000 (tizenötezer) forint le nem rótt illetéket, magánfél2 (.........,..........u..... szám alatti lakos) magánfél részére 4.500 (négyezer-ötszáz) forint kárt és az állami adóhatóságnak külön felhívásra - 15.000 (tizenötezer) forint le nem rótt illetéket. Ezt meghaladóan a bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja; - a vádlottal szemben kiszabott halmazati büntetést 3 (három) szabadságvesztésnek tekinti, melyet börtönben rendel végrehajtani; - a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2012. április 25. napjától 2012. április 27. napjáig őrizetben töltött időt rendeli beszámítani. év Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen az ügyész a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezést jelenthet be. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen I.r. vádlott jelentett be fellebbezést enyhébb jogkövetkezmények alkalmazása érdekében. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában a tényállás 1/d. pontjában írt cselekmény folytatólagosan elkövetettként történő minősítésére, 948.950 forint összegben vagyonelkobzás elrendelésére, ezen túlmenően az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására tett indítványt. Fellebbezésének írásbeli indokolásában I.r. vádlott a jogorvoslati kérelmét módosítva tartotta fenn és a hivatali visszaélés bűntette, valamint a tényállás 9. és 10. pontjában írt vagyon elleni bűncselekmény vonatkozásában a felmentését kérte. Perbeszédében hasonló tartalommal szólalt fel a védő is. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§

(1)bekezdése alapján - a Be.349.§

(1)bekezdésében írt korlátok között, a fellebbezéssel érintett I.r. vádlottra vonatkozó részében - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontjára - az iratok tartalma, valamint ténybeli következtetés alapján az alábbiak szerint egészítette ki: - - - I.r. vádlott 2007-ben autóbalesetben súlyosan megsérült, többszörös - a comb- és sípcsontját, a bordákat, valamint a koponya- és arccsontokat érintő töréseket szenvedett. Munkaképessége 49%-os mértékben csökkent,

1. november
2. napjától havi 46.500 forint rehabilitációs ellátásra jogosult (Tolna Megyei Kormányhivatal 85-2-02904/2013/
3. számú határozata
4. számú iratok között). I.r. vádlott bűnügyi nyomozóként 220.000 forint keresettel rendelkezett. A munkához való viszonya hullámzó tendenciát mutatott, a feladatait több alkalommal pontatlanul látta el, illetve felszínesen teljesítette. Szolgálati viszonyának fennállása alatt fenyítésben vagy jutalomban nem részesült (parancsnoki jellemzés - nyomozati iratok
5. oldal). A tényállás 1/c. pontjában írt cselekmény elkövetésekor a ................, ..........as folyamkilométerénél található hétvégi házba - miután az ajtót biztosító reteszt a II.r. vádlott elhúzta - I.r., II.rendú és III.r.endű vádlottak valamennyien bementek, és onnan együtt hozták ki az elsőfokú bíróság ítéletének
6. oldalán felsorolt ingóságokat (II.rendú vádlott vallomása - nyomozati iratok
7. oldal, és III.r.endű vádlott vallomása - nyomozati iratok
8. oldal). - A tényállás
9. pontjában írt cselekmény elkövetése során I. rendű, II.rendű. és III.r.endű vádlottak helyesen 108.500 forint értékű ingóságokat vittek el, melyből lefoglalással 104.000 forint kár megtérült. A meg nem térült kár összege tehát 4.500 forint. - A tényállás
10. pontjában írt cselekmény elkövetése után I.r. vádlott II.rendú vádlottnak 15.000 forintot, míg IV.rendű vádlottnak 12.000 forintot adott ( I.r. vádlott vallomása - nyomozati iratok
11. oldal, és IV.rendű vádlott vallomása -
12. számú tárgyalási jegyzőkönyv
13. oldal). - A tényállás
14. pontjában írt cselekmény elkövetése során I.rendű, II.rendú és III.r.endű vádlottak szándéka 50.000 forintot meg nem haladó értékű gázolaj eltulajdonítására irányult. Az ekként kiegészített tényállás mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságtól, így kellő mértékben felderített, illetve részletezett, továbbá mentes az iratellenes megállapításoktól vagy téves ténybeli következtetésektől. -----------------------A bizonyítási eljárás lefolytatására a perrendi előírások megtartása mellett került sor, olyan részletességgel, hogy a felmerülő ténybeli és jogi kérdésekben megnyugtatóan állást lehetett foglalni. Mindezt nagymértékben megkönnyítette az a körülmény, hogy a különböző bűncselekményekhez más-más módon kapcsolódó elkövetők beismerő vallomást tettek, esetenként azoknak a mozzanatoknak az előadásával, melyekről kizárólag a helyszínen szerezhettek tudomást. E vonatkozásban az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel II.rendú vádlott nyilatkozatainak a jelentőségét, azt a tényt, hogy a nyomozás során - egymást követően - jegyzőkönyvbe foglalt előadásai tartalmilag hitelesnek és megbízhatónak bizonyultak. Sajátossága volt ugyanis az ügynek, hogy II.rendú vádlott a rendőrségre történő előállításától kezdődően együttműködési készséget tanúsított, nem pusztán a saját tevékenységének a feltárásával, hanem azzal is, hogy a történések áttekintéséhez szükséges előzményi adatok megemlítése mellett mások szerepét és közreműködésének a jellegét sem hallgatta el. Lényegében hasonló álláspont fogalmazható meg I.r. vádlott vallomásait érintően, mégis azzal, hogy a gázolaj eltulajdonítását célzó cselekmények tekintetében már némi következetlenséget mutatott. A másodfokú bíróság megítélése szerint teljességgel életszerű volt az, hogy az éjszakai órákban hasonló módon elkövetett cselekményeket a vádlottak kizárólag a gépjárművek egyedi jellegzetességei, vagy a közvetlen környezet alapján tudták az emlékezetükbe idézni, illetve megnevezni. Ezt tette I.r. vádlott is, amikor a Szekszárdi Nyomozó Ügyészségen

1. június 18-án foganatosított kihallgatásakor számot adott két befejezett és két kísérleti szakban maradt bűncselekményről. Elsőként arról, hogy a .........., ......... utcában parkoló kamion tartályából hozzávetőlegesen 200 liter, míg .............., ...........utcában álló tehergépkocsiból mintegy 80 liter üzemanyagot vittek el, mindkétszer úgy, hogy a tanksapka lefeszítése után II.rendú vádlott fejtette le a gázolajat. Ezen túlmenően két további sikertelen próbálkozás is történt, az egyik a ..........i temetőnél, a másik pedig a ............i laktanyánál (nyomozati iratok
2. és
3. oldal). Ekként megállapítható, hogy I.r. vádlott a tényállás 6., 7.,
4. és
5. pontjaiban írt cselekmények elkövetését elismerte. III.r.endű vádlott öt gázolaj eltulajdonítását célzó cselekményről tett említést, így többek között - arról, hogy egy alkalommal .............ból hazafelé tartva is megkíséreltek a fentebb már ismertetett módszerrel üzemanyaghoz hozzájutni. E vallomását, az egyes pontokhoz fűzött kiegészítésekkel, II.rendú vádlott mindenben megerősítette (nyomozati iratok
6. és
7. oldal). Ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor I.r. vádlott bűnsegédi részvételét megalapozó tényeket a tényállás
8. pontjában írt cselekmény tekintetében is rögzítette. Nem lett volna azonban mellőzhető I.r. vádlott egészségi állapotának az ismertetése, valamint - a tényállás 1/c.,
9. és
10. pontjaihoz kapcsolódóan - azoknak a részleteknek a feltüntetése, melyek az egyes magatartások büntetőjogi értékelésekor, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyon meghatározásakor fontossággal bírtak. E hiányosságokat a másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján pótolta. II.rendú és III.r.endű vádlott vallomása alapján állapította meg, hogy a tényállás 1/c. pontjában írt cselekményben milyen módon vett részt az I.r. vádlott. Az I.r. vádlott tagadta, hogy társaival együtt bement a sértett2 által használt ingatlanba. Védekezését cáfolja II.rendú és III.r.endű vádlott - e körben egybehangzó vallomása. E kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság tényállása megalapozottá vált, így az - figyelemmel a Be.352.§

(2)bekezdésében írtakra - irányadó volt a másodfokú eljárásban is. -----------------------A cselekmények elkövetése és azok elbírálása között,

1. július 1-jén új Büntető Törvénykönyv (
2. évi C. törvény) lépett hatályba, ezért a vizsgált magatartások jogi értékelésekor központi jelentőségűvé vált a büntető törvény időbeli hatályának kérdésében történő állásfoglalás. Megváltoztak a vagyon elleni bűncselekmények minősítésénél irányadó értékhatárok, illetve a visszaesőnek nem tekinthető bűnelkövetők vonatkozásában kedvezőbbé vált a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége is. Mindezek együttesen - ahogyan arra az elsőfokú bíróság is rámutatott - a kedvezőbb elbírálás lehetőségét biztosító új törvény, a Btk. rendelkezéseinek az alkalmazását tették indokolttá. Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság nagyobbrészt - a sértett
3. sérelmére elkövetett cselekmény kivételével - helyesen következtetett I.r. vádlott büntetőjogi felelősségére. A tényállás
4. pontja szerint I.r. vádlott rövid ismeretség után elnyerte a ..........., ........utca..szám alatti üzletben eladóként foglalkoztatott V.rendű vádlott bizalmát, akit kevéssel később eredményesen rábírt a bejárati folyósón elhelyezett páncélszekrényben lévő pénz eltulajdonítására. E széfben
5. március
6. napjáig összesen 669.770 forint bevétel halmozódott fel, melyből 644.280 forint a sértett4, míg 25.490 forint a helyiséget üzemeltető sértett
7. tulajdonát képezte. A rábízott idegen dolog eltulajdonításával V.rendű vádlott megvalósította a sikkasztás törvényi tényállását, melyhez I.r. vádlott felbujtóként kapcsolódott. Jelentősége volt annak, hogy a bűnöző életvitelre berendezkedő I.r. és II.rendú vádlottak a bűncselekményeiket előzetes megállapodás alapján szervezetten, valamint rendszeres haszonszerzésre törekedve, következésképpen a Btk.459.§

(1)bekezdés

1. és
2. pontjai értelmében bűnszövetségben és üzletszerűen valósították meg. Ezek a minősítő körülmények azonban V.rendű vádlott cselekményére nem terjedtek ki. V.rendű vádlott mindössze egyetlen cselekmény - alkalomszerű - elkövetésében vett részt, így nála a rendszeres haszonszerzésre irányuló szándék fel sem merülhetett. Ugyanakkor a több évtizede következetes ítélkezési gyakorlat szerint akár egyetlen bűncselekmény megvalósítása is megalapozhatja a bűnszövetségben való részvételt, ha az elkövető annak létezését ismerve, ahhoz kapcsolódva vállal közreműködést - egészben vagy részben - valamely törvényi tényállás megvalósításában (IV. számú Büntető Elvi Döntés 5/a. pont). Némileg más vonatkozásban ugyan, de dogmatikai szempontból hasonló érvelést tartalmaz a bűnszervezetben való elkövetés megállapíthatóságáról szóló 4/
3. Büntető jogegységi határozat is. Erről azonban szó sem volt, V.rendű vádlott - a nyomozás során jegyzőkönyvbe foglalt vallomásából is megállapíthatóan - nem tudott arról, hogy I.r. vádlott a szóban forgó időszakban más bűncselekményeket is elkövetett (nyomozati iratok
4. oldal). Ezért a rábízott idegen dolog jogtalan eltulajdonításában testet öltő tettesi alapcselekmény minősítésénél kizárólag az elkövetési értéket kellett figyelembe venni, mely a sértett4 esetében 644.280 forint, míg a sértett
5. tekintetében 25.490 forint volt. I.r. vádlott felbujtói tevékenysége járulékos jellegű, melyből következően cselekményének jogi minősítése a tettesi alapcselekményhez igazodik. A 3/
6. (X. 14.) Büntető jogegységi határozatban kifejtett elvek szerint a részesi oldalon üzletszerűen (bűnszövetségben) elkövetettként akkor minősülhet a bűncselekmény, ha a rábírás maga üzletszerű (bűnszövetségben megvalósított) bűnelkövetésre irányul, vagy a bűnsegéd üzletszerűen (bűnszövetségben) elkövetett tettesi alapcselekményhez nyújt segítséget. A Btk.462.§

(2)bekezdés b) pontjában írtak szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a sikkasztást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Sztv.) 6.§

(6)bekezdésére figyelemmel azonban a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság I.r. vádlottat - a tényállás 3. pontjában írt, sértett1. sérelmére megvalósított - a Btk.372.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. ba)és
3. bc)alpontjai szerint minősülő felbujtóként elkövetett sikkasztás vétségének a vádja alól a Be.6.§

(3)bekezdés a) pontja alapján felmentette, és egyben a Sztv.177.§

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott felbujtóként elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárást megszüntette. -----------------------A fennmaradó cselekmények minősítése nem mindenben felel meg a büntető anyagi jogszabályoknak, illetve kisebb mértékben a jogi indokolás is kiegészítésre szorult. Az ügyész - a tényállás 1.,

1. és
2. pontjaihoz kapcsolódóan - vád tárgyává tette azt is, hogy a ..........i Rendőrkapitányság állományába tartozó, bűnügyi nyomozóként tevékenykedő I.r. vádlott a hivatalos eljárása alatt szolgálatával összefüggő információkhoz jutott, melyek alapján bűncselekményeket követett el. Ez elsőként abban jelentkezett, hogy a ............, .........-as folyamkilométerénél található hétvégi háznál foganatosított helyszíni szemle során - az ingatlan kihasználtságáról, valamint az abban lakó sértett2 vagyoni helyzetéről és műszaki cikkeinek az értékéről - szerzett tapasztalatait betöréses lopás kitervelésére és véghezvitelére használta fel. Ehhez hasonló mozzanatok jellemezték a második esetet is, amikor I.r. vádlott sértett6 kikérdezése után, a tőle hallott részletek alapján döntött úgy, hogy a .........., ......... szám alatti vas és műszaki bolt bevételének a megszerzését ismét megkísérli. Mindezektől a tényállás
3. pontjában írt cselekmény mindössze abban különbözött, hogy ez alkalommal I.r. vádlott a Robotzsaru NEO számítógépes rendszerén keresztül jutott jogosulatlanul hivatalos adatokhoz, majd - tudva, hogy a nyomozó hatóság látókörébe került - felhívta az élettársát a bűncselekményekből származó vagyontárgyak eltüntetésére. Kötelességszegésnek minősíthető minden olyan tevékenység, mely ellentétben áll azzal a magatartással, amelynek tanúsítását jogszabály vagy egyéb rendelkezés a hivatalos személy számára előírta. A jelen ügyben mindenekelőtt ilyen jogszabályi rendelkezés volt a rendőrségről szóló
4. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 21.§-a, melynek értelmében a rendőr a birtokába került titkot köteles megtartani. Ennek hatálya alá sorolható a magántitok is, így az olyan, kevesek előtt ismert - személyi, családi vagy vagyoni jellegű körülményekre vonatkozó - tény, melynek megőrzéséhez méltányolható érdek fűződik. Márpedig sértett2 vagyoni helyzetére, vagyontárgyainak az értékére, valamint a PIN-kódjával összefüggésbe hozható személyes adataira, illetve az zrt
5. készpénzbevételének a hollétére vonatkozó tények nyilvánvalóan ilyen jellemzőkkel bírtak. A rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat figyelemmel a Rtv.90.§

(1)bekezdésére - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni, az ettől való eltérés szintén kötelességszegésként volt értelmezhető. Ez okból a másodfokú bíróság I.r. vádlott hivatali bűncselekményeinek az elkövetési magatartását - mindhárom esetben - kötelességszegésben látta tetten érhetőnek. Áttérve a vagyon elleni bűncselekmények értékelésére, mindenekelőtt a folytatólagosság egységébe tartozó cselekmények egységes minősítésével kapcsolatos elvre szükséges utalni. Így, ha az elkövető az egyes részcselekményeket tettesként (társtettesként), más részcselekményeket pedig részesként (felbujtóként vagy bűnsegédként) hajt végre, illetve az egyes részcselekményei befejezettek, mások kísérleti szakban maradtak, úgy a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény minősítése mindenkor a leghátrányosabb jogkövetkezményekkel járó magatartásához igazodik (BH 1994/

1. és BH 2012/
2. számú eseti döntések). Mindezt a tényállás 1/a. és 1/c., valamint a 2/a. és 2/b. pontjainak elemzésekor szem előtt kellett tartani, végső soron azt, hogy I.r. vádlott a szóban forgó történések második részcselekményének az elkövetésekor - idegen ingó dolog eltulajdonítása céljából - maga is bement az ingatlanba, illetve az egyik alkalommal tevékenyen közreműködött a vagyontárgyak elvitelében. Elkerülte az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy a tényállás 1/a-1/c. pontjának sértett2 sérelmére elkövetett része - a bűnszövetség, az üzletszerűség és a dolog elleni erőszak mellett - a Btk.370.§

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. be)alpontja szerint is minősül, miután a kisebb értékre megvalósított lopást készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével valósították meg. A tényállás 2/a. és 2/b. pontjának rövid lényege szerint I.r. és II.rendú vádlottak két alkalommal tettek kísérletet az zrt1. vas- és műszaki boltjában található bevétel megszerzésére, mindannyiszor sikertelenül. Először 2012. március 19-én a széfben 476.720 forint, míg ugyanott, mintegy másfél héttel később, 2012. március 31-én 317.145 forint volt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint kísérlet esetén a folytatólagosság egységébe tartozó részcselekmények veszélyeztetett értékei nem összegezhetőek, ha az állapítható meg, hogy az elkövetők mindegyik alkalommal ugyanazt az idegen dolgot próbálták meg eltulajdonítani. Ilyenkor a kísérleti szakban maradt cselekmény minősítése a magasabb értékhez - jelen ügyben a 476.720 forinthoz - igazodik. Ez okból a tényállás 2/a-2/b. pontja - hasonlóan a tényállás 1/a-1/c. pontjának sértett3 sértettet érintő részéhez, illetve a tényállás 4. pontjához - szintén kisebb értékre elkövetett lopásként értékelendő. A tényállás 1/b. és 1/d. pontjai szerint I.r. és II.rendú vádlottak 2012. március 17-én sértett2 lejárt érvényességű ........... bankkártyáját, majd 2012. április 5-én forint-, illetve devizaalapú .......kártyáit vették jogosulatlanul magukhoz, melyek felhasználásával 2.816.000 forint kárt okoztak. Az elektronikus készpénzhelyettesítő fizetési eszközre elkövetett visszaélés rendbelisége a károsultak, tipikusan a bankszámla-tulajdonosok számához igazodik, ezért e cselekményt a másodfokú bíróság a folytatólagosság egységébe tartozó bűncselekményként értékelte. Mindezekre tekintettel I.r. vádlott cselekményeinek a helyes minősítése a következő: - 3 rb. a Btk.305.§
3. a)pontjában meghatározott hivatali visszaélés bűntette (tényállás 1., 2., 11. pont), - a Btk.13.§

(3)bekezdése szerint társtettesként, a Btk.6.§

(2)bekezdése értelmében folytatólagosan elkövetett, a Btk.370.§

(1)bekezdésében meghatározott és - figyelemmel a

(2)bekezdés

1. b)pontjának ba), bb),
2. bc)és
3. be)alpontjaira - a

(3)bekezdés

1. b)pontjának
2. ba)alpontja szerint minősülő lopás bűntette (tényállás 1/a-1/c. pont - sértett2 sérelmére), - 3 rb. a Btk.13.§

(3)bekezdése szerint társtettesként elkövetett, a Btk.370.§

(1)bekezdésében meghatározott és - figyelemmel a

(2)bekezdés

1. b)pontjának ba),
2. bb)és
3. bc)alpontjaira - a

(3)bekezdés

1. b)pontjának
2. ba)alpontja szerint minősülő lopás bűntette (tényállás 1/a-1/c. pont - sértett3 sérelmére és tényállás 2., 4., pont), melyből 2 rb. a Btk.6.§

(2)bekezdése értelmében folytatólagosan megvalósított (tényállás 1/a-1/c. pont - sértett3 sérelmére és tényállás 2.pont) , illetve 1 rb. a Btk.10.§

(1)bekezdés szerinti kísérlet (tényállás 2. pont), - 6 rb. a Btk.14.§

(2)bekezdése szerint bűnsegédként elkövetett, a Btk.370.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának ba),
2. bb)és
3. bc)alpontjai szerint minősülő lopás vétsége (tényállás 5., 6., 7., 8., 9.,10. pont), melyből 3 rb. a Btk.10.§

(1)bekezdése szerinti kísérlet (tényállás 7.,9.,10. pont), - a Btk.13.§

(3)bekezdése szerint társtettesként, a Btk.6.§

(2)bekezdése értelmében folytatólagosan elkövetett, a Btk.375.§

(5)bekezdés III. fordulatában meghatározott és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette (tényállás 1/b-1/d. pont), - a Btk.14.§

(1)bekezdése szerint felbujtóként elkövetett a Btk.372.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette (tényállás 3. pont - sértett4 sérelmére), - a Btk.14.§

(1)bekezdése szerint felbujtóként elkövetett a Btk.371.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége (tényállás 3. pont - sérttett5 sérelmére), - a Btk.14.§

(1)bekezdése szerint felbujtóként elkövetett a Btk.371. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. bb)alpontja szerint minősülő rongálás vétségének (tényállás 3. pont - sértett1. sérelmére) minősítette. -----------------------A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság némileg pontatlanul tárta fel, azok ismételt számba vételét azonban a bűnösség körének szűkebbé válása és a megváltozott minősítés is szükségessé tette. I.r. vádlottal szemben - a Btk.6.§

(1)bekezdése, illetve a Btk.81.§

(1)-

(3)bekezdései alapján - egy évtől hét év hat hónapig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható. Ennek középmértéke négy év három hónap. Súlyosító körülmény a kettőt lényegesen meghaladó bűnhalmazat, a több cselekményt érintő folytatólagosság, valamint az, hogy a vagyon elleni bűncselekmények több oknál fogva is súlyosabban minősültek. E körben nem lehetett figyelmen kívül hagyni I.r. vádlott kezdeményező, irányító és másokat bűncselekménybe sodró szerepét sem, leghangsúlyosabban azt, hogy rendőrként, bűnügyi nyomozóként - bűnszövetséget létesítve - bűncselekmény-sorozat kitervelésére, valamint megvalósítására vállalkozott rendkívül gátlástalan módon. Enyhítő körülmény a ténybeli beismerő vallomása, az okozott kár egy részének megtérülése, valamint a bűnsegédi bűnrészesség és az, hogy egyes cselekmények kísérleti szakban maradtak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a ténybeli beismerő vallomása sem volt teljes körű, mellette a másodfokú bíróság őszinte - a sértettek kártalanítását reálisan kilátásba helyező - megbánást sem tapasztalt. Jól jellemezte I.r. vádlott hozzáállását az is, hogy az okozott kárból kizárólag a lefoglalással érintett rész térült meg, az is a nyomozó hatóság eredményes közbelépése folytán. A bűnszövetségben, nagy számban elkövetett bűncselekmények miatt, a vezető, irányító tevékenységre is figyelemmel, a kísérlet és a bűnsegédi bűnrészesség nyomatéka igen csekély. I.r. vádlott javára - fenntartások nélkül - egyetlen körülmény értékelhető, mégpedig a baleseti sérülésére visszavezethető, megrendült egészségi állapota. Mindezek alapján, különösen a súlyosító körülmények nagyobb számára és súlyára tekintettel, az elsőfokú bíróság által a középmértéket messze el nem érő tartamban kiszabott szabadságvesztés indokolatlanul enyhének tekinthető, a megváltoztatására azonban - ügyészi fellebbezés hiányában, a Be.354.§

(1)bekezdésben írt tilalom folytán - nincs eljárásjogi lehetőség. Következésképpen az enyhítésre irányuló jogorvoslati kérelmet a másodfokú bíróság megalapozatlannak találta. A bűncselekmények elkövetése során I.r. vádlott - nem érintve a polgári jogi igénnyel kimerített összegeket - együttesen 213.450 forinttal gazdagodott. V.rendű vádlott által elsikkasztott pénzből 120.000 forintot kapott (tényállás

1. pont), míg a gépjárművek üzemanyag-tartályának lefejtése során 120.450 forint értékű gázolajhoz jutott (tényállás
2. és
3. pont). Ez utóbbi összegből azonban le kellett vonni azt, amit II.rendú és IV.rendű vádlottaknak kifizetett, mely - a kiegészített tényállásból megállapíthatóan - 27.000 forint volt. A bűncselekményekkel összefüggésben ténylegesen szerzett 213.450 forintra a másodfokú bíróság - a Btk.74.§

(1)bekezdés a) pontja alapján - vagyonelkobzást rendelt el. A 69/

1. BK vélemény II/
2. pontja értelmében nincs helye vagyonelkobzásnak, ha a bűnös úton elért vagyongyarapodás a polgári jogi igény megítélésével kimerül. Sértett2 halála után - a Be.54.§

(6)bekezdésben írtak szerint - az örököse magánfél1, .............i lakos lépett fel magánfélként (nyomozás kiegészítése során keletkezett iratok

1. oldal) a tényállás 1/d. pontjában írt 2.816.000 forint kár megtérítése érdekében, míg polgári jogi igényt terjesztett elő a tényállás
2. pontjában érintett magánfél2 ..........i lakos is. Az okozott kár mértékét minden esetben egyértelműen tisztázni lehetett, ezért nem lett volna mellőzhető a bejelentett polgári jogi igények Be.335.§

(1)bekezdésén alapuló érdemi elbírálása. Ezt a másodfokú bíróság pótolta, azzal a megjegyzéssel, hogy a büntetőjogi felelősség elismerése terén következetlenséget mutató I.r. vádlott vonatkozásában nem látott lehetőséget az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 58.§

(1)bekezdés c) pontja szerinti mérsékelt illeték alkalmazására, így annak meghatározása az Itv.42.§

(1)bekezdés a) pontján alapul. Az okozott kárt I.r. vádlott az 1959. évi IV. törvény 339.§

(1)bekezdésében írtak folytán köteles megtéríteni. A halmazati büntetést a másodfokú bíróság - követve a Btk.35.§

(1)bekezdésének megfogalmazását - kiszabott szabadságvesztésnek tekintette, melyet börtönben rendel végrehajtani. E szabadságvesztés-büntetésbe helyesen a

1. évi április hó
2. napjától a
3. évi április hó
4. napjáig őrizetben töltött időt kell beszámítani. E körben tehát a másodfokú bíróság - a Be.372.§

(1)bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, míg az egyéb törvényes rendelkezéseket a Be.371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete ellen a Be.386.§

(1)bekezdés c) pontja alapján fellebbezésnek van helye, melyet az ügyész - figyelemmel a Be.367/A.§

(3)bekezdésére - a kézbesítéstől számított nyolc napon belül jelenthet be. P é c s,

1. január
2. Dr.Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Bencze Beáta s.k. bíró