A határozat elvi tartalma: Nem valósul meg jogos védelem, ha a terhelt társaival üldözi a sértetteket, majd őket utolérve élet kioltására alkalmas eszközzel bántalmazzák, még akkor is, amikor az egyik sértett már a földre került. KÚRIA Bfv.I.257/2015/7.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t : Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 3.B.247/2012/
- számú ítéletét, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.67/2013/
- számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Tatabányai Törvényszék a
- április
- napján kihirdetett 3.B.247/2012/
- számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki életveszélyt okozó testi sértés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(6)bekezdés I. fordulat] és társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [1978. évi IV. törvény 271. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés d) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül három év börtönbüntetésre és a közügyektől három év eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a
- május
- napján jogerős Bf.67/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a III. rendű terhelt terhére rótt bűncselekményeket egységesen emberölés bűntette kísérletének [Btk.
- §
(1)bekezdés] minősítette; a büntetést hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra súlyosította azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra legkorábban büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot e vonatkozásban különleges eljárás lefolytatására utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terheltet érintően helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás nélkül, tartalmát tekintve a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában írt okból, amelyben egyrészt ártatlanságát hangoztatta, másrészt a másodfokú bíróság törvénysértő minősítését és ez okból a büntetés súlyosságát kifogásolta. Álláspontja szerint ő csupán hozzátartozói védelmére kelt, tehát jogos védelmi helyzetben cselekedett. Szándéka - még eshetőlegesen - sem irányult emberölésre, azt a sértettek indulata váltotta ki. Vitatta, hogy a sértett sérüléseit teljes mértékben ő okozta volna, és hivatkozott arra is, hogy a vádiratban írtakkal egyezően ismeretlen személy is csatlakozott a verekedéshez, akitől a sértett elszenvedhette a sérülései egy részét. Mindemellett családi körülményeire, négy kiskorú gyermekére figyelemmel a büntetés mérséklését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.346/2015/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a jogos védelemre hivatkozó részében törvényben kizártnak, a törvénysértő minősítés folytán a büntetés törvénysértő voltára hivatkozást pedig alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. Ennek során a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban írt okra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványban nem hivatkozott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa a jogos védelemre vonatkozó részében a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)pontja, míg a törvénysértő minősítés és a törvénysértő büntetés vonatkozásában a felhívott törvényhely
- b)pontja szerint értelmezhető. A Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, míg a
- b)pont alapján akkor ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható. A Kúria ezért érdemben nem foglalkozott a felülvizsgálati indítványnak azon részeivel, amelyek a jogerős határozatban megállapított tényállást érintették, valójában a tényállás hiányosságait, a bíróság ténybeli következtetéseit érintették. Az ítéleti tényállás személyi és történeti részében rögzített ténymegállapítások nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, de ún. belső történések, tudati tények is lehetnek. A Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban a tekintetben, hogy a jogos védelemre történő hivatkozás a tényállás meg nem engedett támadásának minősül. A felülvizsgálat keretében valamely büntethetőséget kizáró - így a jogos védelem - hiányára vont következtetés helyessége kizárólag az irányadó tények alapul vételével vitatható (EBH 2011.2395.). Ebből következően felülvizsgálati eljárásban a jogos védelemre, mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozni csak akkor lehet, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan ténybeli körülményeket, amelyek alkalmat adhatnak ilyen jogkövetkeztetés levonására (BH 2011.183.). Nem vitás, hogy a jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok kétséget kizáróan jogkérdés. Az erre vont jogi következtetés azonban csak az irányadó tényálláson alapulhat. A III. rendű terhelt azonban - a tényállástól eltérően - a felülvizsgálati indítványban valójában eltérő ténybeli alapon kifogásolta a jogos védelem megállapításának hiányát. Az irányadó tényállás jogos védelemre utaló tényeket nem tartalmaz. A felülvizsgálati indítvány jogos védelemre vonatkozó része alapvetően a tényállást, és a bizonyítékok mérlegelését támadja eltérő tényállásra hivatkozással, amelyre a felülvizsgálat során nincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség a jogerős határozattól eltérő következtetések levonására, a bizonyítékok eltérő értékelésére és ilyen okból a megtámadott határozatok megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére. A teljesség kedvéért megjegyzi a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság egyébként a jogos védelemre vonatkozó védekezést ítéletének 14. oldalán értékelte, és a büntethetőséget kizáró ok meglétét törvényes indokokkal zárta ki. A törvénysértő minősítésre és az eltúlzott büntetésre hivatkozó részében az indítvány alaptalan. A III. rendű terhelt terhére rótt cselekmény minősítését érintő jogkérdésben is az irányadó tényállás alapján lehet és kell állást foglalni. Az irányadó tényállás szerint a sértettek, észlelve a létszámfölényben lévő és felfegyverzett támadókat, futva menekülni kezdtek, azonban támadóik őket követték és utolérték. Az utcai üldözés közben ordítva fenyegetőztek, hogy „most megdöglötök". A III. rendű terhelt eközben támadt rá a sértettre, a nála lévő kapával, annak vasból készült fejével, a hegyesebb, élezett résszel legalább közepes erővel kétszer ütötte fejbe a sértettet. Először a kapát mindkét kezével fogva egy balról jobb felé irányzott ütést mért rá a neki háttal álló, menekülő sértett koponyaboltozatának bal oldali halánték-falcsont tájéki részére, amitől a sértett egyensúlyát elveszítve a földre zuhant, hanyatt vágódott. Amikor a III. rendű terhelt egy újabb, felülről lefelé irányuló - legalább közepes erejű - csapást mért a földön, vele szemben fekvő - immár ájult - sértett homlokára szintén oly módon, hogy két kézzel fogta a kapát. A sértettet az mentette meg, hogy testvére ráfeküdt, és testével védte meg őt a további bántalmazástól. A Btk. 160. §
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének a kísérlete és a Btk. 164. §
(8)bekezdésébe ütköző életveszélyt okozó testi sértés bűntette elhatárolásánál irányadó szempontokat a másodfokú bíróság a III. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény minősítésénél a 3/
- BJE - a
- számú Irányelv helyébe lépő az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló jogegységi határozatban foglaltaknak megfelelően értékelte. A Kúria mind a másodfokú bíróság, mind pedig a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyetértett a cselekmény emberölés bűntette kísérletének minősítését illetően. Az emberölés bűntette, illetve az életveszélyt okozó testi sértés bűntette szándékos elkövetési magatartással valósul meg, elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Mind az elkövetéskor irányadó
- számú Irányelv, mind pedig az azt követően hatályba lépett 3/
- számú Büntető jogegységi határozat megegyezően utal arra, hogy az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra, a tárgyi (objektív) és az alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. A kötelezően irányadó tényállás szerint másodszor a már földön fekvő, ájult sértett fejére, szemből mért ütést a III. rendű terhelt. A további bántalmazástól a sértettet a ráfekvő testvére mentette meg. A támadás motívuma, szóbeli sérelmek megtorlása, az üldözés során az élet kioltására vonatkozó kijelentések, és a III. rendű terhelt által alkalmazott, élet kioltására alkalmas eszköz (kapa) különösen veszélyes volta, a támadott testtájék (koponya), a célzott ütések és azok legalább közepes ereje miatt az ölési és nem a testi sértési - mégpedig egyenes - szándékra vont következtetés helytálló. Az ölési szándékot támasztják még alá a sértett ténylegesen bekövetkezett sérülései is, melyek homlokcsont-törésben, agyzúzódással járó halánték- és falcsont-törésben nyilvánultak meg, és közvetlen életveszélyes állapotot idéztek elő. A sértett életét a gyors és szakszerű orvosi segítség, a kórházban elvégzett életmentő műtét mentette meg. Az ítélőtábla a III. rendű terhelt terhére büntető anyagi jog szabályának megsértése emberölés bűntette kísérletének. rótt cselekményt a nélkül minősítette A felülvizsgálat során a jogerős határozatban kiszabott büntetés csak akkor támadható, ha a cselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése eredményezte a törvénysértő büntetés kiszabását, vagy törvénysértő intézkedés alkalmazását, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Büntető Törvénykönyv valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). Mindemellett a törvénysértő minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képez felülvizsgálati okot, ha helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés, vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő. Ha a minősítés törvényes, és a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is megfelel a büntetőjog más szabályának, lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. nincs A felülvizsgált ügyben sem törvénysértő minősítés, sem törvénysértő büntetés kiszabása nem állapítható meg. A másodfokú bíróság által az emberölés bűntettének kísérlete miatt hat évre súlyosított szabadságvesztés büntetés mind az életveszélyt okozó testi sértés bűntette, mind az emberölés bűntettének kísérlete szerinti minősítés esetén törvényes. A Kúria ezért a felülvizsgálati indítványnak a büntetés-kiszabási körülményekre, így elsősorban a III. rendű terhelt családi állapotára történő hivatkozásával nem is foglalkozhatott. Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozatokat a Be.
- § alapján a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezésnek a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatnak pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő