Pfv.20227/2015/3 – Kúria

(4),

1. IV. Tv.
2. §

(1)Pfv.V.20.227/2015/

1. A Kúria a dr. Magyar Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gyuricza Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Szolnoki Járásbíróságon 1.P.22.326/
2. szám alatt folyamatban volt és a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.289/2013/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és az alperest további 800.000 (Nyolcszázezer) forint és annak
4. november
5. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegének megfelelő mértékű kamata megfizetésére kötelezi, a felperes által az alperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét pedig 150.000 (Egyszázötvenezer) forintra leszállítja. Egyebekben az helybenhagyja. elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 170.000 (Egyszázhetvenezer) forint együttes másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A nemzetközi árufuvarozással foglalkozó felperes egy ... típusú, 8 raklap szállítására alkalmas kistehergépjárművet vásárolt az alperestől. A járművet
6. november 03-án helyezték forgalomba ... rendszámmal. A tehergépkocsi a forgalomba helyezését követően több alkalommal meghibásodott, az alperes szervizében összesen 93 napot állt javítás alatt. A meghibásodásokra tekintettel az alperes egyeztetéseket követően - visszavásárolta a felperestől a járművet, és ingyenesen átadott a részére egy másik, eredetileg a felperes által megvásárlási szándékkal megrendelt tehergépjárművet. Az újabb gépjárművet
7. szeptember 04-én helyezték forgalomba ... rendszámmal. A felperes keresetében 4.000.000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadása szerint a hibás teljesítés folytán 185.548 forint tényleges kára merült fel, és jelentős mértékű árbevételtől is elesett. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 131.216 forint tényleges kár és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a per során kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani, hogy olyan konkrét fuvarmegrendeléseket kapott, amelyeket a gépjármű meghibásodása miatt nem tudott teljesíteni. Az általa csatolt, közte és az ... között létrejött szerződés ugyanis csupán keretszerződés, konkrét fuvarfeladatokat nem határoz meg, és a perben meghallgatott ... tanúvallomása alapján sem állapítható meg, hogy a felperesnek hány alkalommal, mely időpontokban milyen díjazású fuvarfeladata maradt el a hibás teljesítés következtében. A felperes tényleges bevételkiesése tehát nem állapítható meg, így az alperes elmaradt haszon címén kártérítés megfizetésére nem kötelezhető. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatása, és az alperes további 3.868.784 forint kártérítés és járulékai fizetésére kötelezése iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
8. évi IV. törvény (Ptk.
9. §

(4)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §

(1)bekezdését és 221. §

(1)bekezdését. Álláspontja szerint az általa csatolt okiratok és az igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye megfelelően bizonyítják, hogy az alperes hibás teljesítése folytán jelentős árbevételtől esett el. A szakértői véleményből kitűnik az is, hogy elmaradt haszna legalább 3.298.668 forintot tesz ki. Megjegyezte, hogy kárenyhítési kötelezettségét nem szegte meg, csereautó igénybevételére ugyanis azért nem került sor, mert az alperes nem rendelkezett a perbelihez hasonló tehergépjárművel. Bejelentette azt is, hogy önként eleget tett a jogerős ítéletben meghatározott fizetési kötelezettségének; kérte, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmének helyt adó döntés esetén rendelkezzen az általa kifizetett összeg visszatérítéséről. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §

(1)bekezdését. Hibás teljesítés esetén a jogosult a Ptk.

1. § értelmében kára megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. Kártérítés címén a Ptk.
2. §

(4)bekezdéséből kitűnően a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A csatolt okiratok és a beszerzett igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján - a jogerős ítélet indokolásában kifejtettekkel ellentétben - egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a perbeli gépjármű meghibásodása miatt vagyoni előnytől esett el. Kétségtelen, hogy a jármű szervizben töltött időszakára vonatkozó írásbeli fuvarmegrendeléseket a felperes nem tudott felmutatni. A fuvarozás területén, és azon belül is konkrétan a felperes működése során azonban - amint azt a szakértő feltárta - jellemzőnek tekinthetők az eseti jellegű, szóban adott megrendelések. A felperes fuvarozási tevékenységére vonatkozó adatokat, megrendelésállományának, fuvarozási kapacitásának, árbevételének alakulását pedig az igazságügyi szakértő részletesen vizsgálta és értékelte. Megállapításai alapján az írásbeli fuvarozási szerződések hiányában is megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a felperes - más fuvareszközeihez hasonlóan - a perbeli gépjárművet is eredményesen tudta volna üzemeltetni. Az eredménykiesés mértéke - éppen amiatt, mert a felperes a meghibásodott gépjárműre előre lekötött fuvarfeladatokkal nem rendelkezett, hanem eseti megrendelésekre számíthatott - pontosan nem határozható meg. A Kúria ezért a felperes teljes anyagi kárpótlása érdekében a Ptk. 359. §

(1)bekezdése alapján általános kártérítést alkalmazott, amelynek összegét a könyvszakértő számításaiból és a felperes más fuvareszközeinek eredményességi adataiból kiindulva - figyelembe véve a piaci kockázatokat is 800.000 forintban állapította meg. A javítások időtartamára a cseregépjármű igénybevételének elmaradása - a per adataiból egyértelműen megállapíthatóan - nem róható a felperes terhére. Az alperes ugyanis a perbelihez hasonló cseregépkocsival nem rendelkezett, ilyen járművet nem tudott a felperes részére biztosítani. A felperes tehát kárenyhítési kötelezettségét nem szegte meg; ezért az alperes a felperes elmaradt haszonból álló kárát köteles megtéríteni. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és helyette a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozott. A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban is nagyobb arányban az alperes bizonyult pernyertesnek, a felperes azonban lerótta a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárási illetéket, megelőlegezte a másodfokú eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás költségét, és az eljárás mindegyik szakaszában jogi képviselő közreműködésével járt el. Az alperes ugyanakkor a felülvizsgálati eljárás során nyilatkozatot nem tett. Mindezek figyelembevételével az alperes a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes részéről felmerült költségek arányos viselésére. A hatályon kívül helyezett jogerős ítélet alapján önkéntesen teljesített összegeket a felperes az alperes önkéntes teljesítésének hiányában - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. törvény (Vht.) 56. §

(2)bekezdésének második mondata értelmében a visszvégrehajtás szabályai szerint követelheti vissza. Budapest,

1. október
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró