Mfv.10056/2014/6 – Kúria

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.056/2014/6.szám A Kúria a dr. Hargita Melinda pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az igazgató által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.139/

1. szám alatt indított és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. szeptember 5-én kelt 6.M.139/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi 6.M.139/2012/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Bíróság és a I n d o k o l á s Az alperes jogelődje az
5. május 23-án kelt határozatával rokkantsági nyugdíjat állapított meg a felperes részére. A felperes
6. augusztus 6-án a szolgálati idő vonatkozásában kérte a határozat módosítását. Az alperes a másodfokú társadalombiztosítási szerv által elrendelt új eljárásban meghozott -
7. július 19-én kelt határozatában az
8. november 29-től
9. szeptember 24-ig terjedő egyéni vállalkozóként biztosításban töltött időt szolgálati időként ismerte el az
10. szeptember 25től
11. április 14-ig terjedő idő beszámítására vonatkozó igényt azonban - járuléktartozás fennállása miatt - elutasította. A másodfokú társadalombiztosítási helybenhagyta. szerv az elsőfokú határozatot A munkaügyi bíróság a felperes módosított keresetét, amelyben a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát azért kérte, mert a fenti, főfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszony időtartama álláspontja szerint - szolgálati időnek minősül - a Tny.
12. §

(2)bekezdés c) pontja és 43. §

(2)bekezdése alkalmazásával elutasította. A bíróság a felperes egyéni járulék folyószámláján nyilvántartott befizetések alapján megállapította, hogy a felperes az egyéni vállalkozói jogviszonya időtartama alatt - mind saját maga, mind az alkalmazottak után - rendszertelenül és esetenként határidőn túl fizetett nyugdíjjárulékot. Az így felhalmozódott járuléktartozás egy része - a NAV igazolása szerint - megtérült, 24.085 forint pedig elévülés miatt törlésre került. A rendelkezésre álló iratokból nem lehetett megállapítani, hogy a megtérült tartozás milyen időszakra vonatkozik, ezért az alperes a Tny. 38. §

(2)bekezdés c) pontja alapján helyesen döntött a vitatott 202 nap szolgálati időbe való beszámításának mellőzéséről. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte a Pp. 206. §

(1)bekezdése megsértését, a bizonyítékok összességében való értékelésének elmaradását állítva. Álláspontja szerint a bíróság a tényállást az általa becsatolt okiratok figyelmen kívül hagyásával állapította meg, a szolgálati idő meghatározásánál kizárólag az alperes által előadott és gyakran tévesen hivatkozott körülményeket vette figyelembe. Az alperes nem bizonyította azt az állítását, hogy az

1. november
2. és
3. november
4. közötti időszakra társadalombiztosítási járulék nem került megfizetésre, azt a tényt pedig, hogy egy munkáltatónál vizsgálatok, költözések során okiratok elvesztek, nem lehet a felperes terhére értékelni, figyelemmel arra is, hogy jogviszonya igazolást nyert. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság a korábbi társadalombiztosítási határozatok, a felperes egyéni járulék folyószámláján szereplő adatok, a központi elektronikus nyilvántartó rendszer adatai, a felperes által csatolt iratok, és a NAV adatközlése alapján - a tényállás teljes körű tisztázásával hozta meg ítéletét, így annak hatályon kívül helyezésére nincs ok. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
5. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria korábban számos határozatában (BH 1999.

1. stb.) kifejtette: ha a felülvizsgálatot kérelmező a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a tényállás okszerűtlen megállapítása miatt kéri, nem elégséges általánosságban erre utalni, konkrétan meg kell jelölni, hogy a bíróság milyen bizonyítékból vont le okszerűtlen következtetést, illetőleg milyen bizonyítási hiányosságok miatt nem tekinthető az ítélet megalapozottnak. Ennek hiányában a kérelem nem alkalmas arra, hogy a Kúria a jogerős ítéletet ebből a szempontból felülvizsgálja. A Kúria több döntésében (KGD 1993.296., BH 1999.44., stb.) rámutatott arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. A felülvizsgálati eljárásban - ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt - a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani; nem állapítható meg eljárási szabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A felperes nem jelölte meg, hogy a bíróság konkrétan milyen bizonyítékokból vont le okszerűtlen következtetést, felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok felülmérlegelését kérte, amire - a fent ismertetettek szerint - nincs lehetőség. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp.
2. §

(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. A Kúria a pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjáról a

1. évi LXXX. törvény 11/A. §-a, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny.
2. §-a alapján határozott. Budapest,
3. november
4. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő