Mfv.10741/2013/6 – Kúria

(1)f),

1. LXXX. Tv.
2. § a),
3. LXXX. Tv.
4. § e),
5. LXXX. Tv.
6. § i),
7. LXXX. Tv.
8. § f),
9. LXXX. Tv.
10. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.741/2013/6.szám A Kúria a dr. Czakó Károlyné dr. Ladányi Ilona ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 5.M.629/
11. szám alatt indított és a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
12. szeptember 19-én kelt 5.M.629/2013/
13. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi 5.M.629/2013/
14. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes
15. február
16. napján kelt határozatával a felperes korhatár előtti ellátás megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Hatósági Főosztálya a
17. június
18. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint a felperes a korhatár előtti ellátáshoz szükséges életkort nem töltötte be, ezen túlmenően a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
19. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.)
20. §

(1)bekezdés

1. f)pontja a társas vállalkozói jogviszonyra nem terjed ki, ami azt jelenti, hogy a társas vállalkozói jogviszonyban állók jognyilatkozatot nem tehetnek, megállapodást nem köthetnek, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §
2. i)pontja szerint a társas vállalkozó nem minősül foglalkoztatottnak. A felperes kereseti kérelmében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását azzal, hogy a bíróság állapítsa meg részére 2012. december 7. napjától a korhatár előtti ellátást. Keresetében a felperes hivatkozott arra, hogy a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pont nem tartalmaz korlátozást a társas vállalkozói jogviszonyban állókra. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva álláspontját, mely szerint felperes társas vállalkozó, jognyilatkozatot nem tehet és megállapodást nem köthet, így részére korhatár előtti ellátás nem állapítható meg. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés szerint a Tbj. 4. § értelmében a társas vállalkozás, ezen belül az ügyvédi iroda foglalkoztató, a Tbj. 5. §

(1)bekezdés f) pontja alapján a társas vállalkozó, az ügyvédi iroda tagja biztosítottnak minősül. A felperes, mint az ügyvédi iroda tagja vett részt az iroda működésében, mely iroda azonban nem volt a munkáltatója a felperesnek, ezért a felperes az irodával a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontjában rögzített megállapodást nem köthetett. Az ügyvédi irodával kötött megállapodás nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, ezért sem felel meg a 2011. december 28. napján kelt megállapodás a Khetv. 7. §

(1)bekezdésében írt feltételeknek. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben annak megváltoztatását, a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását kérte azzal, hogy az alperes állapítson meg a felperes részére 2012. december 7. napjától korhatár előtti ellátást. A felperes álláspontja szerint a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontjából nem következik, hogy az ügyvédi iroda társas vállalkozás tagjával megállapodást ne köthetne, a felhívott jogszabályhely a munkáltató és munkavállaló megkülönböztetést nem használja. A felperes hivatkozott arra is, hogy ügyvédi tevékenységet kizárólag ügyvédi iroda (amely a tagjaitól elkülönült jogi személy) tagjaként fejtett ki és biztosítással járó jogviszonyát 2012. december 28-tól 2013. március 31-ig megszüntette. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős hatályban tartását kérte nyilatkozatait fenntartva. ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának arról kellett állást foglalnia, hogy a munkaügyi bíróság a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontjának helytálló értelmezésével döntött-e a felperes korhatár előtti ellátási igényének elutasításáról. A Khetv. 7. §

(1)bekezdése 2011. december 31-ét követő naptól a korhatár előtti ellátást életkor betöltéséhez, szolgálati idő megszerzéséhez [

1. a)pont] és különböző személyi körbe tartozó igénylőkre (nők, korkedvezményre, bányásznyugdíjra, stb. jogosultságot szerzők, foglalkoztatási jogviszonyban állók) vonatkozó egyéb feltételekhez köti [b)-
2. f)pontok]. A 7. §

(1)bekezdés

1. f)pont szerinti feltétel a munkaviszonyban és azzal egy tekintet alá eső, munkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszonyban állókra vonatkozik: (...)„esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. §
2. c)pont ca), cb), cd),
3. ce)vagy
4. cf)alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna". A Khetv. 7. §

(1)bekezdés utolsó fordulatában szereplő „biztosítással járó jogviszony" kifejezést a Khetv. 1. §

1. a)pont
2. aa)pontja definiálja. A Khetv. alkalmazásában biztosítással járó jogviszony a Tbj. 5. §

(1)bekezdés a),

1. b)és e)-
2. g)pontjai szerinti biztosítási jogviszony. A felperes a munkaügyi bíróság által felülvizsgált határozatokkal elbírált igénybejelentés benyújtásakor társas vállalkozói jogviszonyban állt, ami - figyelemmel arra, hogy a vállalkozói tevékenységet nem saját jogú nyugdíjasként folytatta, ezért kiegészítő tevékenységet folytatónak [Tbj. 4. §
3. e)pont] nem tekinthető - a Tbj. 5. §

(1)bekezdés

1. f)pontja alapján biztosítási jogviszonynak minősül. A Tbj. 4. §
2. i)pontja szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. A Tbj. 4. §
3. i)pontja szerint tehát a felperes nem minősült foglalkoztatottnak, azonban a Tbj. 5. §

(1)bekezdés

1. f)pontja alapján biztosított volt. A Tbj. 4. §
2. a)pont 3. alpont értelmében az ügyvédi iroda, mint társas vállalkozás [Tbj. 4. §
3. c)pont 11. alpont] foglalkoztatónak minősül. A Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontja a biztosítással járó jogviszony megszüntetését követeli meg a korhatár előtti ellátásra jogosultság feltételeként. A korhatár előtti ellátás igénybe vételéhez a társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg a társas vállalkozói jogviszonyban a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni. Peradat, hogy a

1. december
2. napján a felperes az iroda vezetőhelyettes ügyvéddel megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy
3. december
4. napjával a felperes az ügyvédi iroda vezetői tevékenységéről lemond, ügyvédi tevékenységet irodai tagként nem folytat, ügyvédi tevékenységét szünetelteti, az iroda tevékenységében ezen időponttól ténylegesen és személyesen nem működik közre. A felperes
5. december 28-tól
6. március
7. napjáig szüneteltette ügyvédi tevékenységét. Az ügyvédi iroda és a felperes közötti megállapodás megkötésére az ügyvédi iroda taggyűlése az 1/2011.(XII.28.) számú határozatában hatalmazta fel irodavezető-helyettes ügyvédet. A Tbj.
8. § értelmében a biztosítás - amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A Khetv.
9. §

(1)bekezdés

1. f)pontja értelmében a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban kellett megkötni azzal, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van. Ez azt jelenti, hogy nem a biztosítással járó jogviszonyt kellett megállapodással megszüntetni, hanem az annak alapját képező jogviszonyt, azaz jelen perbeli esetben a társas vállalkozói jogviszonyt. A fentebb hivatkozott jogszabályhelyekből egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvédi iroda bár foglalkoztatónak minősül a Tbj. 4. §
2. a)pont 3. alpontja értelmében, azonban a felperes, mint az ügyvédi iroda tagja, mint társas vállalkozó foglalkoztatottnak nem minősül, így nem állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda a felperest biztosítotti jogviszonyban foglalkoztatta volna, ebből következően a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontjában megkövetelt megállapodást sem köthettek egymással. A becsatolt okiratokból megállapítható, hogy a felperes biztosítási jogviszonyát nem szüntette meg, hanem csupán annak szüneteltetésében állapodtak meg a felek a 2011. december 28. napján kelt megállapodásukban. Így tehát a felperes jogviszonya nem a Khetv. 7. §

(1)bekezdés f) pontjában írtaknak megfelelően szűnt meg, ezért részére korhatár előtti ellátás megállapításának nem volt helye. A Kúria ezért a jogerős ítéletet az indokolás fenti kiegészítésével - a Pp. 275. §

(3)bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperes az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles. A társadalombiztosítási perek tárgyi illeték és költségmentesek, ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárás illetéket a Tny.

1. §-a alapján a magyar állam viseli. Budapest ,
2. október
3. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő