A határozat elvi tartalma: A megváltozott munkaképesség szakértői véleményezése, az össz-szervezeti egészségkárosodás meghatározása nem a betegségekhez társuló százalékok matematikai összeadásával történik. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.628/2012/4.szám A Kúria a dr. Bálint Máté Mór ügyvéd által képviselt felperesnek a jogi előadó által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alaperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságon 3.M.740/
- szám alatt indított és a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság
- május 2-án kelt 3.M.740/2011/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 3.M.740/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, amely a rokkantsági nyugdíj iránti igénybejelentését elutasító társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatára irányult. A bíróság a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértőnek a másodfokú társadalombiztosítási szerv eljárása során beszerzett szakhatósági állásfoglalásával egyező szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása 44%-os mértékű, nem éri el a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjában írt mértéket, ezért a társadalombiztosítási határozatok nem jogszabálysértők. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen annak „megváltoztatását", másodlagosan hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte azzal, hogy az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján állapítsa meg, hogy a felperes 50%-ot elérő egészségkárosodására tekintettel jogosult a rokkantsági nyugdíjra. A felperes sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság ítéletében annak ellenére állapította meg a 44%-os össz-szervezeti egészségkárosodását, hogy az igazságügyi szakértő feltehetőleg tévesen rögzítette szakvéleményében ezt az egészségkárosodási mértéket. A szakvélemény szerint a felperes hallószervi károsodása 34%-os, látószervi károsodása 8%-os, obesitas megbetegedése miatti károsodása 8%-os, amely összesen 50%-os össz-szervezeti egészségkárosodást tesz ki. Ennek alapján pedig a felperes esetében teljesült a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság Tny. 36/A. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja első fordulatában írt feltétele, ezért a keresetet elutasító határozat megalapozatlan. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte arra hivatkozva, hogy az ítélet alapjául szolgáló igazságügyi orvosszakértői véleményt a szakértő az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az ESzCsM-OEP együttes közleményben megjelentetett Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezése című kézikönyv alapján és a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról 7/2012.(II.14.) NEFMI rendelet 1. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően a többszörös egészségkárosodások együttes értékelésével, a 34%-os, 8%-os és további 8%-os részegészségkárosodások összevetésével állapította meg 44%-os mértékben. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A peradatok szerint a jogi képviselővel eljárt felperes a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakra bírói felhívás ellenére - észrevételt nem tett, a tárgyaláson a szakvélemény megállapításait - ahogyan azt a jogerős ítélet is rögzíti - elfogadta, csupán arra hivatkozott, hogy munkavállalása egészségi állapota romlása miatt ellehetetlenült. Ebből következően a bíróság nem követett el jogszabálysértést, amikor a felperes által vitássá nem tett szakvéleményt, amelynek tartalma egyezett a másodfokú társadalombiztosítási szerv által a felperes össz- szervezeti egészségkárosodására vonatkozóan beszerzett bizottsági véleménnyel - ítélete alapjául elfogadta. szakértői A Kúria a felülvizsgálati kérelemben felhozott kifogás kapcsán utal a korábbi határozataiban (Mfv.III.10.256/2010/4., Mfv.III.11.555/2010/4., Mfv.III.10.310/2011/9., stb.) tett megállapításokra, miszerint a megváltozott munkaképesség szakértői véleményezése, az össz-szervezeti egészségkárosodás meghatározása nem a betegségekhez társuló százalékok matematikai összeadásával történik. Az e tárgyban véleményt adó szakértők orvosszakmai szabályok alapján, az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében is hivatkozott rendelkezések alkalmazásával a vizsgált személy teljes állapotához mérten, a betegségek egymásra gyakorolt hatását is értékelve alakítják ki véleményüket. Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a tényállást a felülvizsgálati kérelem tartalma szerinti jogszabály, a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. A Kúria a felülvizsgálati alapján határozott. eljárás illetékéről a Tny.
- §-a Budapest,
- május
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő