← Magyarország

Mfv.10498/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hivatalból való orvosszakértői bizonyítás elrendelését az

  1. évi III. tv. 336/A. §-a nem teszi lehetővé, ha a peres felek felhívásra kifejezetten úgy nyilatkoztak, hogy a szakvéleményben foglaltakat elfogadják. A felülvizsgálat nem vezet eredményre, ha annak tárgya az orvosszakértői véleményben foglaltak vitássá tétele.
  2. III. Tv. 336/A. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.498/2012/4.szám A Kúria a dr. Győrfi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Győrfi Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a igazgató által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Debreceni Munkaügyi Bíróságon 6.M.360/
  3. szám alatt indított és a Debreceni Munkaügyi Bíróság
  4. január 25-én kelt 6.M.360/2011/
  5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Debreceni Munkaügyi ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 6.M.360/2011/
  6. számú A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s A Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
  7. január 12-én kelt határozatában rendelkezett a felperes részére
  8. február 18-tól folyósított rendszeres szociális járadék megszüntetéséről. A határozatot a másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv határozatával helybenhagyta. A közigazgatási szervek a
  9. január 1-től hatályos, az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007.(XII.23.) Korm. rendelet (R.)
  10. §

(1)bekezdésében írt rendelkezésekre hivatkoztak, illetve az ezen jogszabályban írt feltétel hiányában döntöttek a járadék megszüntetéséről, mert a felperes egészségkárosodásának mértéke az elsőfokú és másodfokú orvosi bizottsági szakvélemények és az ezen alapuló szakhatósági állásfoglalások szerint nem érte el a 40 %-ot, csupán 32 %, illetve 31 %-osra értékelték azt. A felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, támadva a társadalombiztosítási határozatot és állította, hogy egészségkárosodásának mértéke változatlan, eléri a rendszeres szociális járadékra való jogosultsághoz szükséges mértéket, és ezért a határozat hatályon kívül helyezését, míg az alperes a kereset elutasítását kérte. A Debreceni Munkaügyi Bíróság a 6.M.360/2011/
  1. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét, utalva a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére, aki a közigazgatási eljárásban beszerzett első- és másodfokú bizottsági véleményekkel, illetve az azokon alapuló szakhatósági állásfoglalással azonos mértékű össz-szervezeti egészségkárosodást állapított meg azzal, hogy a felperes
  2. május 1-jétől már 42 %-ban értékelhető összszervezeti egészségkárosodással rendelkezik. A szakértő felperes kérdéseivel kapcsolatosan véleményét akként egészítette ki, hogy fenntartja az általa leírtakat. Ezt követően a peres feleknek bizonyítási indítványuk nem volt, a szakértő szakvéleményében foglaltakat elfogadták, mindezt a bírósági jegyzőkönyv rögzítette. Az egybehangzó különböző szakértői testületektől származó orvosszakértői vélemények alapján a munkaügyi bíróság meghozta döntését és arra a következtetésre jutott, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  3. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.)
  4. §-ában foglalt 40 %-os egészségkárosodásra vonatkozó feltétel teljesülésének hiánya miatt az alperesi határozatok a meghozataluk idején nem voltak törvénysértőek, ezért kellett a keresetet elutasítani. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Felülvizsgálati kérelmében tartalmánál fogva törvénysértésre hivatkozott. Azt sérelmezte a felperes, hogy egészségkárosodásának mértékét úgy állapították meg, hogy az orvosszakértő és a munkaügyi bíróság döntése szerint a felperes
  5. január és május hónap között nem részesülhet rendszeres szociális ellátásban, jóllehet ezt az egészségi állapota nem indokolta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte, annak hivatkozva. a jogerős ítélet megalapozottságára A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróságnak arról kellett döntenie, hogy jogszabálysértőek-e a felülvizsgálni kért társadalombiztosítási határozatok, a felperes egészségkárosodásának mértékére vonatkozó megállapításaikkal összefüggésben. A Pp. 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és a fennálló tények alapján vizsgálja felül. A munkaügyi bíróság nem sértett jogszabályt akkor, amikor a határozatok felülvizsgálatát a meghozatalukkor hatályban levő R.ben foglalt rendelkezések alkalmazásával hozta meg. A bíróság felperesi indítványra - a bizonyítást kiegészítve - a szakértőt szakvéleményének kiegészítésére hívta fel. A felek a
  1. január 15-én tartott tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy a szakértői véleményben foglaltakat - a kiegészítést is figyelembe véve - elfogadják, további bizonyítási indítványuk nincs. A bíróság hivatalból nem folytathat további bizonyítást a Pp. 336/A. §-a szerint, amely taxatíve felsorolja a hivatalból történő bizonyítás eseteit és ebbe a jelen eljárás nem tartozik bele. Mindezekre és az alperes által helyesen hivatkozott Legfelsőbb Bíróság/Kúria KK
  2. számú állásfoglalásában is foglaltakra, figyelemmel a munkaügyi bíróság ítéletének helyes indokaira is, a bíróság döntése megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, az nem törvénysértő, ezért azt a Kúria a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek perköltség igénye nem volt, ezért a bíróság a perköltség viselése tárgyában a határozathozatalt mellőzte a Pp. 78. §
(2)bekezdése szerint. A felmerült felülvizsgálati eljárás illetékét az
  1. évi LXXXXI. törvény
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.