Bfv.1670/2014/6 – Kúria

(1)bekezdés]. Ezért, valamint a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 3.B.III.1670/2012/

1. számú határozatának próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezve, és az ott alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése mellett további kábítószerrel visszaélés vétsége [korábbi Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] miatt is, mint erőszakos többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - 6 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítélet ellen az ügyész a súlyosítása végett, a terhelt és védője jelentettek be fellebbezést. kiszabott büntetés enyhítés érdekében A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

1. október
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 22.Bf.8876/2013/
3. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság részéről felülbírálatra irányadónak talált tényállás szerint a terhelt
4. március
5. napján 9 óra 30 perc körüli időben a bevásárlóközpont főbejárata mellett odalépett az ott tartózkodó I. számú sértetthez, akitől pénzt kért vonatjegyre. Miután az I. számú sértett a kérésének nem tett eleget, többször bántalmazással "adjál pénzt, mert belebaszlak a kukába", "felbaszlak az üvegre" kifejezéseket használva megfenyegette az I. számú sértettet, aki e fenyegetések hatására, három alkalommal, összesen 900 forintot, valamint 1 szál cigarettát - melynek értéke 44 forint - adott át a terhelt részére. Az I. számú sértett a pénz, valamint a cigaretta átadását követően rendőri segítséget kért. A helyszín közelében a terhelt elfogásra került, és a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés, ruházat átvizsgálás során előkerült az eltulajdonított 900 forintból 700 forint. Az első fokú ítélet ezt meghaladóan tartalmazza a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 3.B.III.1670/2012/
6. számú,
7. január
8. napján jogerős határozatában megállapított tényállását, amely alapján kábítószerrel visszaélés vétsége [korábbi Btk.
9. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] miatt a terheltet 1 évre próbára bocsátotta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása és törvénysértő minősítés folytán törvénysértően súlyos büntetés miatt, a sérelmezett határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozva enyhébben büntetendő bűncselekményként minősítés és a büntetés enyhítése érdekében. Az indítvány - mely jogszabályi megjelölést nem tartalmaz - a Be. 416. §-ának

(1)bekezdés b) pontján alapul. A terhelt felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott, hogy a terhére megállapított rablás bűncselekmény helyett ún. trükkös lopás történt, ezt támasztják alá az egybehangzó terhelti és sértetti vallomások, mint bizonyítékok. Ezért a kiszabott büntetés eltúlzott. Indítványát még azzal is indokolta, hogy az eljárás idején kábítószer és elvonást helyettesítő szerek hatása alatt állt. A Legfőbb Ügyészség BF.1901/

1. számú átiratában a támadott határozatok hatályban tartását indítványozta. Az átiratban kifejtett jogi álláspont szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos. Kifejtette, hogy a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállásra figyelemmel a sértett dolgainak tényállásban rögzített körülmények között történt eltulajdonítása nem a lopás, hanem a rablás törvényi tényállást merítette ki. Ekként az eljárt bíróságok az anyagi büntetőjogszabályok helyes alkalmazásával minősítették a cselekményt. Egyebekben rámutatott, hogy a terhelt kábítószertől befolyásolt állapotra hivatkozásának alapos, vagy alaptalan volta a felülvizsgálat során nem vizsgálható, ilyen megállapítást ugyanis a tényállás nem tartalmaz. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

1. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §-a

(1)bekezdésének b) pontjára alapított okból, valamint - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. A Kúria abból indult ki, hogy a felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek esetén nyílik lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem vizsgálható, nem bírálható felül. Ezért a Kúria figyelmen kívül hagyta a felülvizsgálata során az indítványnak azt a hivatkozását, amely az irányadó tényállásban nem rögzített tény állításával vont le következtetést a terhelt eltérő bűnösségére. A Be. 423. §-a

(1)bekezdése szerint ugyanis a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat által megállapított tényállás - függetlenül annak megalapozott, vagy megalapozatlan voltától - nem támadható, a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására ennél fogva nem kerülhet sor és ilyen eltérő tényállás megállapítása érdekében a jogerős döntés hatályon kívül helyezésére sincs törvényes lehetőség. Ebből következően a terhelt felülvizsgálati indítványának azzal az indokával, hogy kábítószer és elvonást helyettesítő szerek hatása alatt állt a terhére rótt cselekmény elkövetésekor, és gyanúsítotti kihallgatásakor, a Kúria nem foglalkozhatott, hiszen ezt a tényállás nem tartalmazza. Ugyanakkor helyesen jegyezte meg a Legfőbb Ügyészség átiratában, hogy az elkövető teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik az esetlegesen önhibából eredő bódult állapotban elkövetett bűncselekményért. A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás alapul vételével kell és lehet állást foglalni a rendkívüli jogorvoslat tárgyában. 2. A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Felülvizsgálati indítványában a terhelt ilyen anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a cselekménye a jogerős minősítéssel szemben lopásnak minősül, ekként a vele szemben kiszabott büntetés mérséklése indokolt. Abban a kérdésben tehát, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, és az miként minősülhet, a jogerős ítéletben foglalt tényállás az irányadó. Ezt figyelembe véve a Kúria azt állapította meg, hogy a rablástól eltérő minősítés megállapítását célzó terhelti érvelés nem alapos. A korábbi Btk. 321. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott rablás bűntettének a megállapítását megalapozó erőszaknak, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetésnek a sértett akaratát megtörő, megbénító jellegűnek kell lennie. A fenyegető magatartás lenyűgöző erejének értékelésekor együttesen kell vizsgálni a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyaikat, és az elkövetés külső tényezőit is. Ehhez képest abban, hogy a fenyegetés milyen hatással bír, mindig a konkrét sértett által az adott helyzetben átélt fenyegetettségi érzés vizsgálatával lehet állást foglalni. Az irányadó tényállás szerint a terhelt az áruház előtt azzal a céllal lépett a sértetthez, hogy tőle pénzt szerezzen. Miután a sértett nem adott neki pénzt, a terhelt őt többször is bántalmazással fenyegette meg, aki e fenyegetés hatására összesen három alkalommal adott a terheltnek pénzt és cigarettát. A tényállásból megállapítható, hogy a terhelt azt követően kezdte a sértettet fenyegetni, amikor az próbált kitérni a pénzadás elől, majd miután keveselte a kapott pénz, kitartóan, továbbra is fenyegetőleg lépett fel a sértettel szemben. A terhelt "belebaszlak a kukába", "felbaszlak az üvegre" kijelentéseivel egyértelműen azt fogalmazta meg a sértettnek, hogy ellenállása esetén testi épsége sérelmével is számolhat. Fenyegetésében olyan súlyos hátrányt helyezett kilátásba, amely nemcsak alkalmas volt arra, hogy a megfenyegetett sértettben komoly félelmet keltsen, hanem a komoly félelmét ténylegesen ki is váltotta. A többszöri fenyegetés akaratot bénító, lenyűgöző erejű (vis absoluta) hatást gyakorolt a sértettre, aki ezen hatás alatt magától adta át több részletben a pénzt és a cigarettát, amit a terhelt szintén akart tőle (első fokú ítélet 4. oldal 1. bekezdés). Ezt támasztja alá az első fokú ítélet indokolása is, amely azt tartalmazza, hogy a sértett, akkor, amikor megkereste a Nyugati Pályaudvaron járőrszolgálatot teljesítő rendőröket, még mindig nagyon zaklatott volt, még mindig félt, mert remegett a szája, és keze ((első fokú ítélet 4. oldal 2. bekezdés). A terhelt általi fenyegetés nyilvánvalóan meghaladta a korábbi Btk. 138. §-a szerinti mértéket, ekként elérte a rabláshoz megkívánt szintet. A testi épség elleni irányultsága kétségtelen, mint ahogy közvetlensége is, mivel a sértett annak hatása alatt adta át kikövetelt értékeit (pénzét, és cigarettáját). A terhelt a számára idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett vette el a sértettől. Cselekménye a rablás törvényi tényállásának valamennyi elemét megvalósította, a minősítés ezért törvényes. 3. A Be. 416. §-ának

(1)bekezdés b) pontja értelmében a jogerős ítéletben kiszabott büntetés felülvizsgálatára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. március
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s. k. előadó bíró, Dr. Feleky István s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM