Gf.30250/2015/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.250/2015/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Hajduné dr. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Hajduné dr. Kovács Edit ügyvéd) által képviselt Körös-Völgye Alapítvány (5540 Szarvas, Damjanich u.
2. szám alatti székhelyű felperesnek, - jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt .....Minisztérium alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen támogatási szerződésből eredő követelés iránt indított perében - melybe a dr. Kriveczky György ügyvéd által képviselt .....Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Szegedi Törvényszék
3. április
4. napján kelt 7.G.40.288/2011/
5. számon hozott ítéletével szemben az alperes 131., továbbá a beavatkozó részéről
6. szám alatt benyújtott fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja. Mellőzi az alperes és a beavatkozó perköltség fizetésre kötelezését. Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 950.000,- (Kilencszázötvenezer) Ft, míg a beavatkozónak 550.000,- (Ötszázötvenezer) Ft első- és másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt elsőfokú, valamint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az alperes jogelődje DAOP-2008/1-
7. kódszám alatt „Klasztermenedzsment szervezetek létrehozása és megerősítése" címmel pályázati felhívást bocsátott ki. A támogatás céljaként a következőket jelölte meg: mozdítsa elő a vállalkozások, oktatási- és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplők közötti iparági klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül biztosítson lehetőséget a régió kulcságazataiban működő klaszter versenyképességének jelentős növelésére, egyúttal különbséget téve a húzóágazati, szoros együttműködést felmutató klaszterek („fejlődő klaszterek"), a még kialakulóban lévő stratégiaivá fejlődő kezdeményezések, illetve nem húzóágazatban, de lokális fejlődési csomópontokban már működő vállalati hálózatok között („induló klaszterek"). A térség felsőoktatási intézményei és a klaszter tagjai között partneri viszonyon alapuló, hálózati szerveződésű együttműködés jöjjön létre, mely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és helyi válaszokat ad a gazdaság kihívásaira". A felperes DAOP-1.2.1-2008-0021 azonosító számon regisztrált, és
8. november 17-én projekt javaslatot nyújtott be. A felperes pályázatában helyzetelemzést adott a klaszter földrajzi-fizikai, illetve ágazati környezetének komplex, tudományos igényű bemutatása, a hosszú távú adatok alapján tendenciák felrajzolása céljából. Célként jelölte meg a külső tényezők statisztikai adatokon alapuló bemutatása mellett a klasztertagok adottságainak részletes bemutatását és elemzését. Ezt kérdőíves elemzés eredményeinek figyelembe vételével vélte célszerűen megtenni. A beavatkozó a kiíró megbízottjaként
9. november
10. napján tájékoztatta a felperest a pályázati javaslat befogadásáról, és arról, hogy a projekt megvalósítását saját kockázatára megkezdheti. A beavatkozó (mint Közreműködő Szervezet) az alperes (mint Támogató) képviseletében eljárva
11. május
12. napján a felperessel (mint Kedvezményezettel) támogatási szerződést kötött, melynek tárgya a felperes által szerveződő „Hungarikum Élelmiszeripari és Italgyártó klaszter menedzsment létrehozása" elnevezésű projekt elszámolható költségeinek Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatási formában történő finanszírozása volt. A felperes kötelezettségei körébe a támogatási szerződés alapján a klasztermenedzsmenthez kapcsolódóan - projektgenerálás körében az alábbi tevékenységek tartoztak: A
13. Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása, A
14. Benchmarking klub üzemeltetés, jó megoldások feltárása és adaptálása, A
15. Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológia fejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése, A
16. Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások üzletember találkozók, szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel, A
17. A klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó pályázati, szakértői kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai adatbázisok létrehozása és azok alapján széles körű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, A
18. Tanácsadás nyújtása, illetve a klasztertagok számára történő igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken: - stratégiaalkotás, - az iparági technológiai igényekhez kapcsolódó újdonságkutatás, technológiai transzfer előmozdítása és regionális disszemináció, - marketing piacelemző és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, igényfeltáró kutatások, - a klasztertagok számára a működési területükhöz kapcsolódó speciális képzések tartása, megszervezése, tananyag képzés módszertan kidolgozása, - a humán erőforrás igények feltérképezése és közvetítése kompetencia adatbázis összeállítása és üzemeltetése, A
19. Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése a klaszter menedzsment részére. A
20. A projekthez közvetlenül kapcsolódó oktatás, képzés, betanítás. A klaszter közös beruházása kapcsán tevékenysége: B
21. Eszközbeszerzés, valamint az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási knowhow beszerzésekre, valamint B
22. információs technológia-fejlesztés, beleértve a közös informatikai platform kialakítására vagy továbbfejlesztésére, az online megjelenés e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatására is kiterjedt. Szerződő felek a projekt megvalósulásának kezdő időpontjaként
23. november
24. napját, záró időpontjaként
25. április
26. napját jelölték meg, míg az elszámolható költséget 46.199.242,-Ftban szabták meg, ebből a támogatás mértékét 79,03 %-ban, de legfeljebb 36.509.394,-Ft-ban határozták meg. Rögzítették, az egyes projektelemekre jutó támogatási összegek arányát, az igényelhető előleg összegét 14.603.757,-Ft-ban jelölték meg. Az egyedi szerződés részévé vált annak 12 db melléklete, az alperes által kidolgozott általános szerződési feltételek (ÁSZF), a projekt adatlap és annak mellékletét képező valamennyi nyilatkozat, dokumentum. A peres felek jogviszonyában releváns pénzügyi elszámolás részletes szabályai tartalmazó
27. számú szerződésmelléklet az időközi kifizetési igénylés szabályai között rögzíti: „ha a benyújtott kifizetési igénylés formailag, tartalmilag, hiányos, hibás és/vagy az ellenőrzés eredményei alapján nem támasztja alá kellő mértékben a támogatás igénylését, akkor a Közreműködő Szervezet valamennyi kifogás megjelölésével egy alkalommal hiánypótlást és kiegészítést kér. Ezt követően a kedvezményezettnek pótolnia kell a hiányt". A Közreműködő Szervezet alapvető hibák, hiányosságok esetén a kifizetési igénylést további rendelkezések szerint elutasíthatja (
28. számú melléklet
29. oldal, utolsó előtti bekezdés). E melléklet rendelkezik arról is, hogy a kifizetési igénylést a Közreműködő Szervezetnek milyen tartalmi és formai szempontból kell ellenőriznie az elszámolható költségekre vonatkozó szerződési feltételeket a melléklet általános tudnivalókat tartalmazó része további 9 pontban fejti ki. Az elszámolásra benyújtott tevékenységek dokumentációjának értékére piaci árat ír elő irányadónak a melléklet
30. oldalnál rögzített szabályozás, melynek bizonyítása a kedvezményezett feladata és felelőssége. A benyújtandó dokumentumok között az egyes átszámolható költségekhez benyújtandó teljesítésigazolásokat a
31. számú melléklet
32. oldalon összeállított táblázata írja elő a nyilvánosság biztosítását igénylő tevékenységekhez kapcsolódóan jelenléti ív és fényképkészítés is szükséges a kötelespéldány mellett a szerződésszerű teljesítésigazoláshoz. Ugyanezen melléklet általános tudnivalókat felsoroló részében kiemelten szereplő elvárás, hogy csak olyan vállalkozói szerződések számolhatók el, amelyek a projekt végrehajtásához feltétlenül szükségesek és arányos, hozzáadott értéket képviselnek (
33. oldal
34. pont). A beavatkozó az általános szerződési feltételek között is részletesen szabályozta a támogatás igénylésének feltételeit, annak rendjét. A kifizetés igényléséhez a felperesnek csatolnia kell az olyan számlákat, vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokat, amely alapján az igényelhető támogatás 500.000,Ft-nál nagyobb. Ahol a támogatás 500.000,-Ft-nál kisebb, csatolni kell a felperes nyilatkozatát arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel (ÁSZF 5/3 pont 1., és
35. bekezdés). A beavatkozó vállalta, hogy a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 60 naptári napon belül fizeti ki. A kifizetési határidőbe a felperes által hiánypótlásra igénybe vehető időtartam az előre nem tervezett, előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni szemle, valamint a szabálytalansági gyanúk kivizsgálására tett intézkedések nem számítanak be (ÁSZF 5/
36. pont). Szerződésszegésnek minősül, ha a kedvezményezett a támogatást jogszabályellenesen, nem rendeltetésszerűen, illetve célellenesen használja fel (ÁSZF 9.1.a.); ha a kedvezményezett a szerződésben vállalt projekt megvalósítási kötelezettségét csak részben teljesíti (ÁSZF 9.1.k.); a kedvezményezett határidőben nem teljesíti a projekt jelentéstételi kötelezettségeit (projekt előrehaladási jelentés (PEJ), zárójelentés, projekt fenntartási jelentés), és azt az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem teljesíti; vagy a projekt jelentést nem a megfelelő formában vagy nem a megfelelő információkkal és mellékletekkel nyújtja be (ÁSZF 9.1.l. pont). Amennyiben a felperes a támogatást jogszabályellenesen, rendeltetésellenesen használja fel, illetve a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződési vagy egyéb előírást megszegi, a beavatkozó jogosult a szerződéstől elállni. Az elállás alapjául szolgáló ok különösen, ha a kedvezményezett ellen lefolytatott szabálytalansági eljárás eredményeként az elállás szankcióját állapítják meg, továbbá, ha a kedvezményezett a támogatást jogszabályellenesen, nem rendeltetésszerűen, illetve célellenesen használja fel (ÁSZF 9.2.i. pont). A beavatkozó 14.603.757,-Ft összegű előleget folyósított a felperes részére. A felperes
37. júliusára összeállította az
38. pénzügyi elszámolását, azonban azt - az elszámolás tárgyában tartott oktatások eredményeképpen - átdolgozta és
39. december
40. napján nyújtotta be ismételten a beavatkozónak (
41. november 11-től
42. június 30-ig terjedő időszakra), aki
43. február hó
44. napján kelt levelében a projekt előrehaladási jelentés (PEJ) benyújtására szólította fel a felperest, egyúttal tájékoztatta, a kifizetési kérelme a jelentéstételi kötelezettség elmulasztása miatt felfüggesztésre kerül. A felperes a kért jelentést (PEJ)
45. február
46. napján megküldte. A beavatkozó az EMIR-ben (Egységes Monitoring Információs Rendszer)
47. március
48. napján 11.309.318,-Ft elfogadott számlaérték figyelembevételével 8.897.695,-Ft támogatás kifizetési igénylést hagyott jóvá, de ugyanezen a napon még hiánypótlásra hívta fel a felperest az 500.000,-Ft alatti számlaösszesítővel kapcsolatban. A felperes
49. április
50. napján nyújtotta be az ezzel kapcsolatos hiánypótlását. A beavatkozó képviselője
51. május 6-án helyszíni szemlét tartott, majd a beavatkozó a pénzügyi elszámolást 8.897.695,-Ft támogatási összeg erejéig
52. május
53. napján elfogadta. Az összeg tényleges átutalására
54. június
55. napján került sor. A felperes a beavatkozóval történt egyeztetést követően a
56. március
57. napján benyújtott
58. (II/A. szám,
59. július 1-től
60. december 31-ig tartó időszak) kifizetési kérelmet
61. április
62. napján visszavonta. A beavatkozó operatív vezetőjének I. számú
63. június 17-i és IV. számú,
64. június 26-i utasításai szerint, valamennyi projekt menedzser köteles volt ellenőrizni a kifizetések között elszámolni kívánt tevékenység és az ehhez kapcsolódó számlák értéke miként áll arányban, kifejezetten az ún. soft tevékenységekhez (tanácsadás, konzultáció, szakértés) kapcsolódó esetekben, és amelyeknél a számlán szereplő összeg, valamint a teljesített tevékenység értéke között jelentős eltérés tapasztalható, úgy a szabálytalansági gyanút kötelező bejelenteni. Emellett a 100.000, - 500.000,- Ft közötti számlaösszesítők esetében az operatív vezető elrendelte, hogy a hiánypótlás során fel kell szólítani a kedvezményezetteket, a kifizetési kérelmek mellé csatolják a számla összesítőkhöz is az alátámasztó dokumentumokat vagy rendkívüli helyszíni szemlén kellett ellenőrizni az azokat alátámasztó dokumentumot, még a kifizetési kérelem elfogadása előtt. A beavatkozó a felperes
65. (II/B. számú)
66. június 25-én benyújtott kifizetési igénylése vonatkozásában
67. augusztus
68. napján hiánypótlást rendelt el, a számlák alakiságát, adattartalmát, teljesítési igazolását kifogásolta. Különösen személy
69. neve tevékenysége kapcsán kiállított AI8S99356 és a AI8S99357 számlákhoz kért külön teljesítési igazolásokat. Az X... Kft. AM8L5393 számú számlájához további konkrétan megjelölt adatok közlését kérte, valamint az ott megjelölt tevékenység eredményeként összegyűjtött anyag megküldését. A Y... Kft. - másik teljesítési segéd - BQ6589.számú számlájához csatolt teljesítési igazolás ellentmondásainak tisztázását ugyancsak előírta felperes számára. Kifejezetten felhívta a felperest az irányadó operatív vezetői utasításra hivatkozással az 500.000,- Ft alatti összesítő tételek dokumentációjának csatolására. A hiánypótlási felhívás eredménytelen maradt, ezért a beavatkozó
70. augusztus
71. napján az időközi kifizetés iránti kérelmet elutasította, majd az ezt követően előterjesztett fenti számlákon alapuló újabb kifizetési igénylést
72. szeptember
73. napján ugyancsak elutasította. A felperes
74. szeptember 9-i keltezéssel a
75. (II/C. számú) kifizetési kérelmét terjesztette elő, amelyre vonatkozóan
76. október
77. napján adott ki hiánypótlást a beavatkozó. Ebben kilenc, tételesen sorszámmal megjelölt, 500.000,- Ft alatti számla formai és tartalmi hibáit sorolta fel. A hiánypótlásra a választ a felperes
78. november
79. napján küldte meg. Ebben jelezte, hogy nem látja indokoltnak az egyes feladatok elvégzését igazoló további dokumentáció csatolását, a kért formai és tartalmi hiányosságok kiegészítése megtörtént, illetve azok javításra kerültek. Az 500.000,- Ft alatti összesítőkhöz tartozó számlák egyes tételesen megjelölt hiányosságainak javítására sor került. A beavatkozó
80. november
81. napján tájékoztatta a felperest, hogy 1.875.000,-Ft számlaértéket elfogadott, de azt az előleg terhére számolta el. A felperes
82. október
83. napján egy záró elszámolási csomagot is megküldött a beavatkozónak. Időközben a beavatkozó a felperessel szemben a
84. számú kifizetési kérelem kapcsán szabálytalansági vizsgálatot kezdeményezett, melyről
85. november
86. napján kelt levelében tájékoztatta a felperest, és felhívta, 3 napon belül nyilatkozzon az ellentmondások feloldásáról és csatolja az állításait igazoló dokumentációt. A felperes erre november 10-én adott írásban választ, melyben fenntartotta a szerződésszerű eljárásával kapcsolatos álláspontját. A beavatkozó
87. december
88. napján kelt levelében közölte a felperessel, hogy a szabálytalansági vizsgálatot lezárta, ennek eredményeként megállapította, hogy a pályázó szabálytalanságot követett el, ezzel megsértette a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képező ÁSZF.9.1.a. pontját, ezért a támogatói döntés visszavonásáról és a szerződéstől való elállásról döntött. Felszólította a felperest, a kiutalt 8.897.695,-Ft támogatási összeg és a 14.603.757,-Ft támogatási előleg az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű, de legalább 20 %-os mértékű kamattal növelt összegének a kézhezvételtől számított 8 napon belüli visszafizetésére. Az elállás indokai a következők voltak: 1.) Két számla esetében (AI8S99356 és a AI8S99357) a konzultációk megtörténtét a felperes aláírt jelenléti ívekkel nem igazolta. - A pályázati információs szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan az aktuális pályázati lehetőségek kivonatai, vagy a teljes pályázati felhívás került kinyomtatásra és csatolásra. Ezen anyagok között mellékeltek egy olyan dokumentumot is, amelynek láblécében a X. Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. szerepel. Az alátámasztó dokumentumként mellékelt pályázati felhívások és anyagok alapján a Közreműködő Szervezet részére nem kellően igazolt a szerződésben foglalt feladat elvégzése. - A hazai és nemzetközi trendek figyelemmel kísérése kapcsán jórészt gazdasági szaklapokban, illetve az interneten megjelent cikkeket, stratégiákat, sajtóközleményeket másolták ki és csatolták. - A
89. számú PEJ-ben olyan 10 oldalas anyagot adtak be alátámasztó dokumentumként, amely a ... Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dokumentációja. A csatolt anyagok tekintetében nem ellenőrizhető a szerződésben rögzített feladat megfelelő minőségű teljesítése. A csatolt dokumentumokból nem megállapítható, hogy személy
90. neve előadásai, illetve az általa képviselt módszerek milyen módon, milyen gyakorisággal jutottak el a klasztertagokhoz. Nem állapítható meg ennek a folyamatnak az eredményessége, visszacsatolása sem. 2.) Az X... Kft. által a felperes részére készített 50 oldalas fejlesztési stratégiát a beavatkozó nem tartotta ár- értékarányosnak a megállapított vállalkozói díj összegével. 3.) A BQ6589 számú számlát alátámasztó dokumentáció nem igazolja teljes körűen a klasztertagok fejlesztési elképzeléseit, a klasztertagok számának folyamatos változása nem került bejelentésre a beavatkozónak. A pályázatfigyeléssel és készítéssel megbízott Y... Kft. a megjelölt és kiszámlázott időszak alatti teljesítést nem tudta alátámasztani, így a részére megjelölt időszakra a szerződéses összeg nem fizethető ki. 4.) A BQ6592 számú a Y... Kft. által kibocsátott számla esetében arra hivatkozott a beavatkozó, hogy az azt alátámasztó dokumentumként „Kézikönyv a HACCP-rendszer kialakításához élelmiszer-forgalmazók részére" című tanulmányt csatolták, amelyet még 2003-ban a D... cég szakértői munkacsoportja készített a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából és finanszírozásával, ez utóbb már az internetről szabadon letölthető. „A közös minőségbiztosítási rendszer alapjainak lerakása" megjelölésű tevékenység alátámasztására a dokumentáció nem megfelelő, a csatolt tanulmány nem teljesíti a szerződésben rögzített feladatokat. Az alperes mindezen indokokra hivatkozva, egyúttal utalva a 281/
91. (XII. 23.) Korm. rendelet
92. §
93. pontjára és a támogatási szerződésre, megállapította, hogy a felperes megsértette a szerződés részét képező ÁSZF 9.1.a.) pontját, az elállást ez alapozza meg. Az alperesi beavatkozó a felperestől visszakövetelt támogatás érvényesítése körében írásbeli felszólítást küldött, eredménytelen inkasszót adott ki, majd a követelést behajtásra az adóhatóságnak átadta. A felperes keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 15 napon belül a ki nem utalt 13.009.942,-Ft támogatási összeg megfizetésére, emellett a késedelmesen kifizetett 8.897.685,-Ft után
94. január
95. napjától június
96. napjáig terjedő időszakra évi 5,25 %, míg a ki nem fizetett további részösszegek után az egyes általa meghatározott időpontoktól kezdődően a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Keresetét arra alapította, hogy a beavatkozó elállása a támogatási szerződéstől jogellenes volt. Ő a támogatási szerződésben írt kötelezettségeit teljesítette, a klaszter menedzsment szervezését és a pályázatban írt egyéb feladatokat ellátta, a projektgenerálást elvégezte. A fizetési kérelmeket a projekt előrehaladási jelentéseket a szerződés szerint, illetve a beavatkozó felhívására megfelelő határidőn belül szolgáltatta. A beavatkozó mindezek ellenére jogtalanul tagadta meg a kifizetéseket, a kifizetési kérelmek esetében nem volt következetes, miután a korábban elfogadott tételeket később mégis vitatottnak minősítette. Külön a beavatkozói igény alapján került sor a kifizetési kérelem halasztott benyújtására. A hiánypótlási felhívások túlnyomó része megalapozatlan volt. Az elállásban írt okok valótlanok, azokat hiánypótlás keretében teljesítette. A beavatkozó nem tudta kezelni azon számlákat, amelyek más projektek esetében is elszámolásra kerültek, holott ennek jogszabályi akadálya nem volt. Az igazolás körében a szerződéstől és az ÁSZF-től eltérően olyan többlet feltételeket követelt meg, amelyekre nem volt lehetősége. A beavatkozó elállása jogszerűtlen, ezért a még hátralékos támogatás, továbbá a késedelmesen kifizetett összegek után késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az alperes és a beavatkozó kérték a kereset elutasítását. Az alperes kifejtette, a jogviszonyra irányadó 281/
97. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében köteles visszakövetelni az olyan támogatási összegeket, amelyeket nem jogszerűen használtak fel. A felperesnek kell bizonyítania, hogy a szerződésben rögzítetteknek megfelelően járt el, és teljesítette a pénzügyi elszámolás szabályait. Ezzel szemben nem tudta igazolni, hogy a szerződésben foglalt feladatokat maradéktalanul elvégezte, a projekt keretében nyújtandó szolgáltatásokat teljes körűen teljesítette, így különösen a közös kutatás-fejlesztési tevékenység megszervezését, a közös projektek előkészítését és továbbfejlesztését, mint projektgenerálást a klaszter tevékenységéhez kapcsolódó pályázati, szakértői, kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai adatbázisok létrehozását és azok alapján a széles körű információ szolgáltatást a klasztertagok számára. Emellett az újdonságkutatást, technológiai transzfer előmozdítását, marketing, piacelemzést, piackutató tevékenységet, közös arculat kialakítását, igényfeltáró kutatásokat is végeznie kellett volna. Külön kiemelte a projektgenerálás tárgyában benyújtott munkaanyagot, amely megegyezik egy korábbi, a
98. évi Program keretében benyújtott másik nyertes pályázat szakmai tartalmával, ezért a szellemi alkotás felhasználásáról a felperes nem rendelkezhetett volna. A feladatok ellátásának eredményességét, azok visszacsatolását felperes nem tudta kellőképpen igazolni. A közös minőségbiztosítási rendszer kialakítására készített tanulmány tartalmilag nem teljesíti a szerződésben előírt feladatokat, ezért az elállás a hivatkozottak mellett az ÁSZF 9.1.a) valamint a k)-l) pontja alapján egyaránt megalapozott volt. Az elsőfokú bíróság az ügyben korábban rész- és közbenső ítéletet hozott, mellyel elsődlegesen a támogatási szerződés teljesítésére irányuló marasztalási kereset jogalapjának fennálltát állapította meg. A felek fellebbezése nyomán lefolytatott másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság - az ítélőtábla előírását követve - eseti szakértő kirendelésével szakértői bizonyítást folytatott le, és ennek alapulvételével hozta meg ítéletét, melyben kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 14.868.391,-Ft-ot, valamint ennek 14.673.861,- Ft részösszege után
99. május hó
100. napjától a kifizetésig számított időre járó törvényes késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett továbbá a felperes perköltség viselési kötelezettségéről, valamint a le nem rótt első- és másodfokú eljárási illeték viseléséről. A bíróság indokolásában a tényállás alapjául elfogadta a többszörösen kiegészített eseti szakértői megállapításokat és azokból arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy az ÁSZF 9.
101. a) valamint k) és l) pontjaiba foglalt elállási okok perbeli esetben felperessel szemben nem állnak fenn. E megállapítást indokolva a bíróság abból indult ki, hogy a szakértői vélemények a felperesi pályázat tartalmi elemeinek hiányosságait már a benyújtás időpontjára nézve megállapították, ennek ellenére ezt az alperesi jogelőd illetve a beavatkozó befogadta, pályázatra alkalmas anyagnak minősítette. Ezt követően a támogatási szerződés megkötése nyomán már nem lehetett pontosan, teljes körűen meghatározni a felperes által teljesítendő feladatokat, a szerződési kötelezettségek körét. Ezt a mindkét felet terhelő együttműködés keretében lehetett volna pontosítani, ennek hiányában a szabálytalansági vizsgálat során utóbb felhozott és az eljárást megalapozni kívánó okok megvalósulása nem állapítható meg. A bíróság a felperesi tevékenység részbeni dokumentálatlanságát nem tekintette olyan súlyú szerződésszegésnek, amely indokolttá tenné a legsúlyosabb szerződési jogkövetkezményt, az elállást. Utalt arra, hogy hiánypótlás keretében tisztázható kérdésekről volt szó, arra pedig nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a felperes más pályázat keretei között készült dokumentációt használt volna fel, az egyetlen esetben, és csupán mellékletként szerepeltetett anyag nem tekinthető ilyennek. A kereset összegszerűségét vizsgálva az eseti szakértői álláspontot vette alapul, és az ún. stratégiai munkaanyag értékcsökkenése miatt az ehhez kapcsolódó díj leszállítást 20 %-os arányban találta szükségesnek. Ennek megfelelően - az ítéletben pontatlanul megjelölt, és helyesen - 2.500.000,- Ft 20 %-kal történő csökkentése nyomán 2.000.000,- Ft felperesnek járó díjat fogadott el ezen tevékenységhez kapcsolódóan. A levezetett elszámolás szerint a felperest így 12.509.942,- Ft, valamint 2.163.919,- Ft visszatartott tőke illeti meg, továbbá 194.530,- Ft tőkésített késedelmi kamat (ez mindösszesen 14.868.391,- Ft). A bíróság ítéletének indokolása végén az alperes és a beavatkozó szakértői bizonyítással kapcsolatos kifogását is értékelte, itt kiemelte, hogy a szakértő megfelelően igazolta végzettségeit, szakmai jártasságát. Kizárást megalapozó elfogultságot nem lehetett személyével kapcsolatban megállapítani. Hangsúlyozta, hogy a szakértői névjegyzékből nem volt kirendelhető igazságügyi szakértő, ezért kellett eseti szakértőt kirendelni, akinek a személyére bírói felhívás ellenére alperes sem tudott javaslatot tenni a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező közgazdász szakértő véletlenszerű elektronikus keresését ő maga is lehetetlennek tartotta. A szabálytalansági eljárást lefolytató beavatkozói alkalmazott tanúkénti meghallgatásának mellőzését az elfogulatlanság nyilvánvaló hiányával indokolta. Az ítélet ellen az alperes és a beavatkozó terjesztettek elő fellebbezést, mindketten kérve az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a kereset teljes egészében történő elutasítását. Az alperes az eseti szakértő szakvéleményét támadó és megállapításainak szakmai pontosságát kétségbe vonó, - az elsőfokú eljárásban már kifejtett - álláspontját fenntartva továbbra is hangsúlyozta a szakértői vélemény szakmai aggályosságát. Kiemelte, hogy a szakértői vélemény hiányos is, mivel a megtekintett iratok jegyzékét a szakértő nem csatolta, így nem ellenőrizhető a felperesnél, illetőleg a beavatkozónál fellelhető, és szakértő által vizsgált dokumentáció azonossága vagy különbözősége. A szakértőnek a szabálytalansági eljárás tekintetében tett nyilatkozatait sérelmezve hangsúlyozta az ezzel kapcsolatosan beismert szakértői kompetenciahiányt és továbbra is szükségesnek ítélte a vizsgálatot lefolytató szabálytalansági felelős tanúkénti meghallgatását. Az egyes felperesi tevékenységeket értékelő szakértői megállapítások körében kérte figyelembe venni, hogy a korábbi program keretében korábban már finanszírozásra került pályázatok és a vizsgált perbeli projekt között a szakértő is dokumentum azonosságot állapított meg, alperesi álláspont szerint ez már önmagában megalapozott elállási okot jelent. Emellett a jelenléti ívek hiánya is objektíve megállapítható, ezt az eseti szakértő sem cáfolta. Hiányolta, hogy a klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó felperesi teljesítés piaci értéke és az elszámolni kívánt támogatási összeg közötti aránytalanság kellő mértékű szakértői feltárása nem történt meg. E körben a szerződés teljesítettségének, a ténylegesen elvégzett felperesi tevékenység szakmai vizsgálata lett volna elsődleges. A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapjainak kidolgozása körében csatolt anyag egy korábbi, 2003-ban készített kézikönyvvel való azonosságával kapcsolatban az eseti szakértő tárgyalási meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy az egyezőséget ő maga is megállapította, ezzel szemben ellentmondásos a nyilatkozata, mikor utóbb, a következő szakvélemény kiegészítésben már azt jelzi, hogy a megjelölt dokumentumok mégsem azonosak. Alperes sérelmezte a korábbi igazságügyi szakértői vélemény perbeli bizonyítékok köréből történő teljes kizárását, kérte annak más perbeli bizonyítékokkal való egybevetett értékelését. Az eseti szakértő végzettségének igazolását hiányosnak tekintette, a szükséges kögazdász végzettség igazolása nem történt meg, és a szakértő szakmai jártassága is kétséges. Továbbra is sérelmezte a szabálytalansági eljárást lefolytató beavatkozói alkalmazott tanúkénti meghallgatásának elmaradását. Végül 11 pontban sorolta fel az ítélet indokolásának tényállásbeli pontatlanságait, melyeket helyesbíteni kért. A beavatkozó fellebbezési álláspontja szerint az eseti szakértő szakvéleménye nem szolgál alkalmas bizonyítékul a perbeli jogvita elbírálásához, az homályos, hiányos, a már bizonyított tényekkel ellentétben áll. A szakértői megállapítások helyessége kétséges. Megjegyezte, hogy a támogatási szerződés alapján követelést a felperes már nem érvényesíthet, mivel az ún. EMIR rendszeren belül az alperesi elállás folytán az már megszűnt szerződésként van nyilvántartva. Az elsőfokú ítéletben levezetett elszámolást illetően megjegyezte, az előlegként kifizetett összeg, valamint az
102. fizetési kérelem nyomán kiutalt további támogatás együttes összegét figyelembe véve a teljes megítélt támogatásból legfeljebb 13.007.942,- Ft lenne kifizethető, az ennél nagyobb összegű ítéleti marasztalás nem is értelmezhető. A szerződéstől történő elállás hatályosságát hangsúlyozva, az azt megalapozó tényeket újra ismertette és kiemelte, hogy a szabálytalansági eljárás által feltárt hiányosságok a kifogásolt számlákhoz kapcsolódóan tételesen fennállnak, azok megállapítása helytállóan történt. Felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZF 9.2./i) pontja alapján a felperes tudomásul vette, hogy az irányadó 281/
103. (XII. 23.) Korm. rendelet (Kormányrendelet)
104. §
105. pontjában meghatározott szabálytalanság esetén a beavatkozó jogosult szabálytalansági eljárást indítani, melynek eredményeként a szerződéstől történő elállás jogkövetkezménye is alkalmazható volt. A feltárt szabálytalanságok olyan súlyos szerződésszegések voltak, melyek ezt lehetővé tették. A beavatkozó jogszabályi kötelezettségének tett eleget, amikor a szabálytalanságokat ellenőrizte és megtagadta a további kifizetéseket, majd pedig a számlák folytán a már kifizetett összegek adóvégrehajtás útján megpróbálta behajtani, e körben jogszerűen járt el. A felperes ezzel szemben súlyos szerződésszegést követett el, ezért a perbeli szerződésből eredően további követelést nem érvényesíthet. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokok alapján történő helybenhagyására irányult. Felperesi álláspont szerint az elsőfokú bíróság részéről a szakértő kirendelése, szakvélemény ítélkezésé alapjául való elfogadása révén eljárási szabálysértés nem történt, a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetőleg a szakértői bizonyítás eredményét okszerűen értékelte és abból helyes jogkövetkeztetést vont le. Az alperes és a beavatkozó fellebbezése alapos. Az Európai Uniós forrásból finanszírozott pénzügyi támogatások jogi hátterét adó, az államháztartásról szóló
106. évi XXXVIII. törvényből, az államháztartás működési rendjét szabályozó 217/
107. (XII. 30.) Korm. rendelet
108. §