← Magyarország

B.231/2012/58 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a

  1. május hó 7, június hó 18, szeptember hó10, november hó 26,
  2. január hó
  3. és
  4. április hó
  5. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta a következő ítéletet: A szabadon lévő: … I.rendû vádlott bűnös: folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében /
  6. évi IV. törvény
  7. § /1/ és /4/ bekezdés/ és számvitel rendje megsértése bűntettében /
  8. évi IV. törvény
  9. §. /1/ bekezdés a./ és / 4/ bekezdés b./pont/. A bíróság ezért az I. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 1 /Egy/ év 6 /Hat/ hó börtönbüntetésre és 3 /Három/ év közügyektől való eltiltásra í t é l i . A szabadon lévő: ... II. rendű vádlott bűnös: folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, mint bűnsegéd /
  10. évi IV. törvény
  11. § /1/ és /3/ bekezdés/. A bíróság ezért a II. rendű vádlottat 1 /Egy/ év 6 /Hat/ hó börtönbüntetésre és 3 /Három/ év közügyektől való eltiltásra í t é l i . Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből az I. rendű vádlott egyedül 75.
  12. /Hetvenötezer-ötszázkilencvennyolc/ forint/, az I., és II. rendű vádlott egyetemlegesen 1.338.
  13. /Egymillió-háromszázharmincnyolcezer-ötvennyolc/ forint bűnügyi költséget köteles az államnak külön felhívásra megfizetni; míg a felmerült további 191.
  14. /Egyszázkilencvenegyezer-négyszáznyolcvan/ forint bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás : I. A Nógrád Megyei Főügyészség B. 2380/2005/23-I. BTÖ. számú vádiratában ... I. r. vádlottal szemben a Btk.
  15. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /4/ bekezdés szerint minősülő és büntetendő az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, és a Btk.
  16. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /4/ bekezdés b./pontja szerint minősülő és büntetendő a bizonylati rend megsértésével, az adott üzleti év vagyoni helyzete áttekintését meghiúsítva elkövetett számvitel rendje megsértésnek bűntette miatt; míg ... II. r. vádlottal szemben a Btk.
  17. § /1/ és /4/ bekezdés szerint minősülő az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntett miatt, mint bűnsegéddel szemben emelt vádat. A vád szerint az I. vádlott 2005 év
  18. januárjától augusztus
  19. napjáig terjedő időszakban 247 db. személygépkocsi értékesítéséhez kapcsolódóan nem nyújtotta be a közösségen belül történő beszerzésekre vonatkozó összesítő nyilatkozatot, nem készített adóbevallást, és ezen értékesítések után az általános forgalmi adófizetési kötelezettségét nem teljesítette, és ezzel 156.342.
  20. Ft összeggel csökkentette az állami adóbevételt. ... II. vádlott a gépjárművek értékesítésében
  21. I. és II. negyedévében vett részt a vád szerint, tekintettel arra, hogy
  22. szeptember 8-án előzetes letartóztatásba került, majd ezt követően jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte. Ezért az ... Bt. nevében történt értékesítésekhez 58.029.
  23. Ft erejéig nyújtott segítséget az I. r. vádlottnak ahhoz, az állami adóbevételt csökkentse. Az ügyész végindítványában a vád tárgyává tett tényeket lényegében mindkét vádlott tekintetében változatlanul fenntartotta, - csupán I. rendű vádlott esetében pontosította a szakértői vélemény alapulvételével az áfa hiány mértékét 157.502.812.- Ft-ra - az alkalmazandó Btk. kapcsán pedig a
  24. évi C. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével kérte a cselekmény minősítését és a vádlottakkal szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket megállapítani. *** Jelen ügyben korábban a Nógrád Megyei Bíróság
  25. B. 75/2010/
  26. számú ítéletével
  27. október hó
  28. napján ... I. r. vádlottat az ellene 1 rb folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, és az 1 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vád alól felmentette. ... II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében /
  29. évi IV. törvény
  30. § /1/ és /4/ bekezdés/, és ezért 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől való eltiltásra ítélte. A keresztirányú fellebbezések nyomán eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a
  31. szeptember hó
  32. napján kelt
  33. Bf. 49/2012/
  34. számú végzésével a Nógrád Megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte az I. és II. rendű vádlott tekintetében és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A hatályon kívül helyező végzésben a megismételt eljárásra iránymutatásul előírta, hogy a két vádlottat ismételten ki kell hallgatni, az I. és II. rendű vádlott elé kell tárni valamennyi korábbi megváltoztatott nyilatkozatukat, és az ellentmondások okára őket részletesen nyilatkoztatni kell; a tanúk közül a releváns tények tekintetében ki kell hallgatni ...t, ...t, ...t, valamint ismételten ki kell hallgatni Bagi Árpádné igazságügyi szakértőt. Tisztázni szükséges továbbá, hogy az ügyész a tanúk írásbeli vallomásának felolvasását indítványozza-e, ezt követően kerülhet sor a vallomások felolvasására a tárgyaláson; továbbá a bizonyítási eredménytől függően új műszaki szakértői vélemény beszerzésére csak akkor van szükség, ha a szakértői vélemény adatai nem tisztázottak. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a törvényszék az alábbi tényállást állapította meg: ... I. r. vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, autószerelő szakképzettséget szerzett, ipari szakmunkásképző iskolát végzett, a ... Kft-nél gépkocsivezetőként áll alkalmazásban. Jelenlegi havi jövedelme kb. 100.000.- Ft. Személygépkocsi, ingatlan tulajdonnal nem rendelkezik, büntetve volt. 1./ A Salgótarjáni Városi Bíróság a
  35. március hó
  36. napján jogerőre emelkedett B. 37/2006/
  37. számú ítéletével önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt 7 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje
  38. március hó
  39. napján járt le, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajthatósága
  40. március hó
  41. napján szűnt meg. ... II. r. vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, ipari szakmunkásképző iskolát végzett, kőfaragó szakképzettséggel rendelkezik, alkalmi munkából származó jövedelemből él, kb. 100.000-150.000.- Ft-ot keres havonta. Személygépkocsi tulajdonnal nem rendelkezik. Büntetve volt. Jelen vádidőszakot érintő elítélései: 1./ A Balassagyarmati Városi Bíróság a
  42. június hó
  43. napján kelt B. 1035/2002/
  44. számú ítéletével sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A végrehajtás utólagos elrendelésére sor került, szabadságvesztés büntetésének kezdő napja
  45. május 30, feltételes szabadságra bocsátás napja
  46. március hó
  47. feltételes szabadságra bocsátás lejárta
  48. március hó
  49. napja. 2./ A Salgótarjáni Városi Bíróság a B. 321/2004/
  50. számú, és a Nógrád Megyei Bíróság Bf. 203/2004/
  51. számú,
  52. május
  53. napján jogerős ítéletével adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt 1 év börtönbüntetésre és 150.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadság végrehajtásának próbaideje
  54. május hó
  55. napján letelt, a végrehajthatósága
  56. május hó
  57. napján szűnt meg. 3./A Balassagyarmati Városi Bíróság a
  58. szeptember hó
  59. napján jogerős B. 793/2004/
  60. számú ítéletével csalás bűntette és más bűncselekmény miatt 1 év börtönbüntetésre és 150.
  61. -Ft pénzmellékbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés próbaideje
  62. szeptember hó
  63. napján járt le, a végrehajthatósága
  64. szeptember hó
  65. napján szűnt meg. Ezt követően: 4./ A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 681/2005/
  66. számú, a Nógrád Megyei Bíróság Bf. 33/2006/11, számú,
  67. május hó
  68. napján jogerős ítéletével csalás bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés kezdő napja
  69. május
  70. feltételes szabadságra bocsátás napja
  71. március hó
  72. napja volt, feltételes szabadság
  73. március hó
  74. napján járt le. 5./ A Budapest XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság
  75. június
  76. napján jogerős
  77. B. XXIII. 100/2005/
  78. sz. ítéletével folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt 1 év 6 hó börtönbüntetésre és 2 év közügyektől való eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés kezdő napja
  79. május hó 30, feltételes szabadságra bocsátás napja
  80. március
  81. ennek letelte
  82. március hó
  83. napja. Fenti két elítélést a Budapest XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság
  84. Bk. XXIII.1061/2006/
  85. számú, illetve a Fővárosi Bíróság 28.Bkf.XXIII.9095/2006/
  86. számú,
  87. október hó
  88. napján jogerős ítéletével összbüntetésbe foglalta, az összbüntetés tartamát 2 év 4 hónap 15 nap börtönbüntetésben határozta meg. A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatok az előzőekkel egyezőek. 6./ A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 814/2005/
  89. számú, illetve a Nógrád Megyei Bíróság Bf.78/2007/
  90. számú,
  91. június
  92. napján jogerős ítéletével csalás bűntette miatt 8 hó börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés kezdő napja
  93. október
  94. feltételes szabadságra bocsátás napja
  95. március hó
  96. napja, ennek letelte
  97. március hó
  98. 7./ Az előzőekben írt összbüntetési ítéletet, valamint ezen legutóbbi alapítéletet a Balassagyarmati Városi Bíróság Bk.454/2007/
  99. számú,
  100. szeptember hó
  101. napján kelt ítéletével összbüntetésbe foglalta, ennek tartamát 2 év 6 hó 15 nap börtönben állapította meg, a szabadságvesztés büntetés végrehajtására vonatkozó adatok az előzőekkel egyezőek. 8./ Ezt követően a Balassagyarmati Városi Bíróság a
  102. december
  103. napján jogerős
  104. B.211/2008/
  105. számú ítéletével csalás vétsége miatt 400.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. 9./ A Balassagyarmati Városi Bíróság
  106. június
  107. napján jogerős
  108. B. 129/2010/
  109. számú ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt 300.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. 10./ Legutóbb a Balassagyarmati Városi Bíróság a
  110. február
  111. napján jogerős
  112. Fk.264/2009/
  113. számú ítéletével garázdaság bűntette miatt 40 nap közérdekű munka büntetésre ítélte. 1./ Az ... Társaság
  114. január hó
  115. napján alakult ... I. rendű és ... II. rendű vádlottak részvételével. A társaság beltagja ... I. rendű, még kültagja ... II. rendű vádlott lett. A cég székhelye az I. rendű vádlott szám alatti lakóhelye volt, fióktelepként pedig ... szám alatti ingatlan került feltüntetésre a társasági szerződésben. A társaság
  116. január
  117. napjától ... jelzésű közösségi adószámmal rendelkezett. ... I. r. vádlott meghatalmazta ... II. r. vádlottat, kültagot, hogy a cég ügyeinek vitelében teljes jogkörrel eljárjon. A vádlottak megállapodása értelmében a gazdasági társaságban a tényleges tevékenységet ... II. r. vádlott végezte a megalakulástól kezdődően, ... I. r. vádlott kezdetben a II. r. vádlott részére aláírt néhány üres megbízási szerződést a gépjárművek külföldi megvásárlásához, illetve egy számlatömbben néhány üres számlát is. Az I. r. vádlott ezen túlmenően a cég ügyeiben való eljáráshoz, és a bankszámla feletti rendelkezéshez is jogosító meghatalmazást írt alá ... részére is, aki ezen felül a társaság bélyegzőjével is rendelkezett, ugyanakkor a társasággal semmilyen tényleges jogviszonyban nem állt. ... I. r. vádlott a társaság székhelyére, az ő lakcímére érkező küldemények révén arról a tényről bírt tudomással, hogy a Bt. működését megkezdte, és hogy
  118. I. negyedévétől kezdődően
  119. június
  120. napjáig bezárólag 183 jármű esetében az ... Bt. részére állítottak ki származásigazolást a KEKKH részéről és postázták lakcímére. E postai küldemények egy részét az I. r. vádlott eljuttatta ... II. r. vádlotthoz. Az ... Bt.
  121. januárjától kezdte meg működését, a társaság ténylegesen a főtevékenységként feltüntetett gépjármű kereskedelemmel foglalkozott. A gazdasági társaság létrehozásának célja az volt, hogy külföldről, nyugat-európai tagállamokból hozzanak be használt személygépjárműveket, melyeket aztán belföldön értékesítettek. A Bt. elsősorban ...ból szerzett be használt személygépjárműveket, motorkerékpárokat, majd ezeket belföldön elsősorban magánszemélyek részére autópiacon, hirdetés útján, illetve autókereskedelemmel foglalkozó más gazdasági társaság közreműködésével értékesítette. ... II. r. vádlott a Bt. tevékenységében kezdetben aktívan részt vett, néhány gépjármű behozatalában és értékesítésében is közreműködött, a gépjárművek egy részének külföldi megvásárlását a Bt. nevében azonban a II. r. vádlott tudtával ismeretlen személyek végezték, majd azokat belföldön értékesítették. A II. r. vádlott a megvásárlásban és értékesítésben csak részben vett részt, az eljárás során ismeretlenül maradt személyek azonban a Bt. nevében eljárva, bélyegzőjét és üres bianco adásvételi szerződéseket felhasználva, ... I. r. vádlott névaláírását aláhamisítva a II. r. vádlott tudta nélkül is jelentős mennyiségben hoztak be és értékesítettek gépjárműveket. Pontosabban fel nem deríthető számú esetben a gépjárművek megvásárlói azt hitték, hogy az ... Bt. képviselőjével állnak kapcsolatban, valójában azonban az adásvételi szerződéseket az ... Bt nevében az I. r. vádlott helyett más ismeretlen személy írta alá. A Bt. nevében az értékesítésről nem minden esetben állítottak ki számlát, a gépjárműveket legtöbb esetben csak az adásvételi szerződés aláírásával értékesítették. A betéti társaság létrehozásának és I. r. vádlott bevonásának és a Bt. ilyenfajta működtetésének az volt a célja, hogy az eljárás során ismeretlenül maradt személyek a jelentős nagyságrendű értékesítésben megnyilvánuló gazdasági tevékenységük folytán felmerülő adófizetési kötelezettséget elkerüljék. Az ... Bt.
  122. januárjától kezdődően az alábbi belföldi értékesítési tevékenységet végezte:
  123. I. negyedévében 12 db külföldről behozott használt gépjárművet értékesített 59.633.
  124. Ft értékben, melynek ÁFA tartalma 11.926.
  125. Ft volt.
  126. II. negyedévében a társaság 75 db gépjárművet hozott az országba és adott el 230.510.
  127. Ft-ért, mely értékesítés után fizetendő ÁFA 46.102.800 Ft volt.
  128. III. negyedévében 61 db gépjárművet értékesített 181.246.000.Ft értékben, ennek ÁFA tartalma 36.249.
  129. Ft volt.
  130. IV. negyedévében 63 db gépjármű értékesítéséből a társaságnak 199.679.735 Ft bevétele keletkezett, mely után a fizetendő ÁFA 39.935.947 Ft lett volna. Az ... Bt
  131. évben egyedéves ÁFA bevallónak minősült, előző évi forgalmára tekintettel azonban
  132. évtől már havi ÁFA bevalló lett volna.
  133. januárjában a társaság 8 db gépjárművet hozott az országba, melynek értékesítése után 18.649.165 Ft bevétele keletkezett, ennek ÁFA tartalma 3.729.833 Ft volt.
  134. februárjában 9 db gépjárművet értékesítettek belföldön 20.836.665 Ft értékben, ezután fizetendő ÁFA 4.167.333 Ft lett volna.
  135. március hónapban 7 db gépjármű értékesítésére került sor 25.571.665 Ft értékben, ennek ÁFA tartalma 5.114.
  136. Ft volt.
  137. áprilisában 5 db személygépkocsi értékesítése történt 15.500.000.- Ft értékben, ennek ÁFA tartalma 3.100.000 .-Ft volt.
  138. májusában 3 db személygépkocsit értékesítettek 13.816.
  139. Ft értékben, ennek ÁFA tartalma 2.763.333.-Ft.
  140. juniusában 1 db gépjármű értékesítése történt 6.000.000 Ft értékben, ennek ÁFA tartalma 1.200.000.-Ft, júliusban 1 db gépjármű értékesítésére került sor 4.635.000 Ft értékben, ennek ÁFA tartalma 927.000.-Ft.
  141. augusztusában 2 db gépjármű értékesítésére került sor 5.631.665.-Ft értékben, ennek ÁFA tartalma 1.126.333.-Ft volt. A betéti társaság
  142. januárjától -
  143. augusztus 31-ig 247 db gépjárművet értékesített 781.710.030.-Ft értékben, amely után 157.502.
  144. Ft ÁFA fizetési kötelezettséget keletkezett. Az ... Bt azonban a megalakulástól kezdődően egyetlen esetben sem nyújtotta be a közösségen belülről történt beszerzésekre vonatkozó összesítő nyilatkozatát, nem készített adóbevallást, és az előzőekben felsorolt értékesítések után az ÁFA-t sem teljesítette, és ezzel 157.502.812.- Ft ÁFA erejéig a költségvetés adóbevételét csökkentette.
  145. januárja és
  146. augusztusa közötti időszakban ... I. r. vádlott mint a Bt. ügyvezetője terhére bizonyítottan 50.000.
  147. Ft-ot meghaladó nagyságrendű ÁFA fizetési kötelezettség elmulasztása róható, kétséget kizáró módon azonban nem igazolható, hogy az általa tudottan megfizetni elmulasztott ÁFA összege eléri a 157.502.
  148. Ft-ot. ... II. r. vádlott tevőlegesen
  149. I. és II. negyedévében vett részt a gépjárművek beszerzésében és részbeni értékesítésében,
  150. szeptember 8-án előzetes letartóztatásba került, majd ezt követően folyamatosan jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte
  151. március
  152. napjáig. A II. rendű vádlott által tudott értékesítéshez kapcsolódó segítségnyújtása, az ÁFA fizetési kötelezettség elmulasztásában való közreműködése, a 2.000.
  153. Ft-ot bizonyítottan meghaladta, de kétséget kizáró módon nem igazolható, hogy az az 50.000.000.- Ft ÁFA hiány összegét is meghaladja. A vizsgált időszakot érintő 247 db gépjármű behozatalának megszervezése és belföldi értékesítése olyan fokú szervezettséget, összehangolt működést és pénzügyi finanszírozást igényel, mellyel a vádlottak nyilvánvalóan nem rendelkeztek. A jelentős volumenű belföldi értékesítés túlnyomó részét az eljárás során ismeretlenül maradt személy, illetve személyek végezték. 2./ ... I. r. vádlott, mint a bt. beltagja és képviselője az értékesítések egy részéről számlát nem bocsátott ki, a társaság megalakulásának kezdetétől adóbevallást nem nyújtott be, nem készített a közösségen belül történt beszerzésekről összesítő nyilatkozatot. Ezen magatartásával megszegte a számvitelről szóló
  154. évi C. törvényben meghatározott beszámolási kötelezettségre és könyvvezetésre vonatkozó kötelezettségét, mellyel a betéti társaság vagyoni helyzetének áttekintését és ellenőrzését 2005 és 2006 évre vonatkozóan meghiúsította. Az I. r. vádlott nem gondoskodott továbbá arról, hogy a társaság könyvelése a jogszabályban előírt módon rendelkezésre álljon, a betéti társaság egyáltalán nem rendelkezett semmilyen könyvelési anyaggal, mely lehetővé tette volna a cég vagyoni helyzetének áttekintését. III. A bíróság a tényállás felderítése érdekében lefolytatta a bizonyítási eljárást. A megismételt eljárás során ismét részletesen kihallgatta mindkét vádlottat, eléjük tárta korábbi gyanúsítotti és tárgyalási vallomásaikban előadott védekezéseiket, és az azokban fellelhető és egymást is érintő ellentmondásokra részletesen nyilatkoztatta őket. Az eljárás során a beszerzett okiratok közül a vádlottak elé tárta a ... Kft-vel létrejött iratok közt fellelhető úgynevezett keretmegállapodást, ennek elkészülte tartalmát illetően is a vádlottakat nyilatkoztatta, és ismételten tanúként hallgatta ki ... t, ... t. … … ... ismételt tanúkénti idézése és meghallgatása nem vezetett eredményre, a tanúk idõközben belföldi lakóhelyüket megszüntették, külföldre távoztak tartósan, és felkutatásukra az utolsó belföldi lakóhelyen végzett rendõri ellenõrzés és adatgyûjtés eredménye szerint nem volt mód. Így valamennyi szükséges intézkedés megtételét követõen a bíróság felolvasta a tanúk valamennyi korábbi eljárás során tett vallomását és nyilatkozatát és az abban foglaltakra a vádlottakat is kihallgatta. A bíróság felhívta az ügyészt az eljárás kezdetén a vádirat hiányosságainak pótlása érdekében annak konkrét megjelölésére, hogy az írásbeli tanúvallomást tevő személyek közül mely tanúk vallomásának felolvasását indítványozza. Az ügyész az iratoknál
  155. sorszám alatti írásbeli indítványa alapján a bíróság 180 tanú írásbeli vallomását tette felolvasás útján a tárgyalás anyagává, és a felolvasott tanúvallomásban foglaltakra a vádlottak az egyes jegyzőkönyvben feltüntetettek szerint észrevételeket is tettek. Az írásbeli tanúvallomások tartalma és a vádlotti észrevételek alapján védelmi indítványra az írásbeli vallomást tevő tanúk közül a bíróság kihallgatta ...t és ...t is. A bíróság a tárgyalásra újból megidézte Bagi Árpádné iü. könyv- és adószakértőt, tárgyalás anyagává tette az adószakértői véleményt és annak kiegészítéseit, valamint az ezek alapjául szolgáló igazságügyi műszaki szakértői véleményt is, és a szakértőt egyebek mellett részletesen nyilatkoztatta a veszélyeztetett adóhiány számszerűsítésének alapjául szolgáló szakértő által felhasznált és figyelembe vett tények mibenlétéről is. Az előzőekben részletezett bizonyítás során beszerzett bizonyítékok tartalmát a törvényszék a következőképpen értékelte: 1./ ... I. r. vádlott az eljárás során bűnösségét mindvégig tagadta. A nyomozás és a korábbi tárgyalás során úgy nyilatkozott, hogy a Bt. megalapításának gondolatával a II. rendű vádlott kereste meg őt. Tájékoztatta arról, hogy külföldről behozott használt autók magyarországi értékesítésével foglalkozna a Bt, mert az jól jövedelmező. Az I. r. vádlottat lényegében arra kérte, hogy a cég alapításához csak a nevét kell adnia, minden további teendőt majd a II. rendű vádlott intéz. Az alapítással kapcsolatos ügyintézést a II. rendű vádlott végezte az I. r. vádlottal együtt, a cég nevében való eljáráshoz az I. r. vádlott egy meghatalmazást írt a II. r. vádlott részére. Az I. r. vádlott védekezése szerint ő egyetlen gépkocsi ...ra történő behozatalában vagy értékesítésében nem vett részt, érvényes útlevele sem volt akkoriban. A cég tényleges működéséről sem volt tudomása, az első információt
  156. nyarán az APEH megkeresése alapján szerezte. Ekkor értesült lényegében arról, hogy a II. r. vádlott a Bt. ügyeit nem megfelelően intézi, az APEH felé kötelezettségeit nem teljesíti, ugyanakkor a Bt. nevében gépjárművet hoznak be, és értékesítenek. Vallomása szerint a Bt. bevételéből semmilyen jövedelme nem származott, egy alkalommal kapott a II. r. vádlottól 60.000-80.
  157. Ft-nyi összeget, mely lényegében egy személyes jellegű juttatás volt. Az I. r. vádlott nyilatkozata szerint továbbá a bt-vel kapcsolatos iratok az ő birtokában nem voltak, pecséttel nem rendelkezett, az esetlegesen nevére érkező küldeményeket átadta ...nak. Vallotta továbbá, hogy néhány esetben ... megkereste őt különböző okiratok aláírása végett, ezeket azonban nem olvasta el, tartalmáról nem rendelkezett információval, legtöbbször ittas állapotban volt, és ezt használta ki a II. r. vádlott az okiratok aláírására. Miután ... II. r. vádlott előzetes letartóztatásba került, az I. r. vádlott védekezése szerint továbbra sem vett részt a Bt. ügyeinek intézésében, illetve a gépkocsik behozatalában, ennek ellenére a Bt. továbbműködött, de nincs tudomása arról, hogy a Bt. nevében kik jártak el, és milyen tényleges tevékenységet végeztek. A megismételt eljárás során az I. r. vádlott korábbi védekezésében foglaltakat változatlanul fenntartotta. A törvényszék azonban az I. r. vádlottat folytatólagosan részletesen kihallgatta avonatkozásban, hogy a társaság működésével kapcsolatban miről volt konkrét tudomása, és milyen okiratok aláírásában vett részt, elé tárta a nyomozás során tett korábbi vallomásának egyes részleteit, valamint nyilatkoztatta az APEH eljárása során
  158. augusztus 28-i meghallgatásáról készült jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban, illetve
  159. október 24-én készült meghallgatási jegyzőkönyv tartalmát illetően, illetve
  160. augusztus 25-én készített meghallgatási jegyzőkönyvre nézve is. A bíróság az I. r. vádlott elé tárta a nyomozati iratok X. kötet
  161. oldaláról szóló egyes értékesítésekről készített kimutatást, X. kötet
  162. oldaláról azon listát, mely a KEKKH által a lakcímére postázott igazolások felsorolását tartalmazza, valamint nyomozati irat X. kötet
  163. oldaláról a bankszámlaforgalomra vonatkozó adatokat. A nyomozás során tett vallomása szerint ... I. r. vádlott kezdetben azt sem tudta, hogy a cég egyáltalán már hozott be autókat, erről lényegében az APEH-től értesült, amikor meghallgatták, és ekkor tájékoztatták, hogy már több mint 75 autó behozatala megtörtént. A cégalapítást követően vallomása szerint „lakcímére kapott a BM-től 4-5 levelet, melyben autókról igazolták, hogy nem lopottak, de ő nem tudta, hogy milyen autókról és miről van szó.” Az APEH előtti meghallgatása során
  164. augusztus 28-i jegyzőkönyvben - mely alakiságát tekintve megfelel a közigazgatási eljárás szabályainak - azon kérdésre, hogy milyen tudomása volt arról, hogy az ...Bt
  165. III., IV és
  166. I. negyedévében milyen ügyleteket bonyolított és azokat a társaság nevében ki intézte, az I. r. vádlott azt a választ adta, hogy „a számlákon kívül azt hiszem autók forgalomba helyezéséhez írtam alá megbízásokat kb. 5-10 db-ot, de nem tudom, hogy ezek a megbízások konkrétan mire vonatkoztak, mivel nem olvastam el azokat, csak aláírtam.”/X. kötet
  167. oldal/ Evonatkozásban a
  168. október 24-én készült meghallgatási jegyzőkönyv /X. kötet
  169. oldal
  170. bekezdés/ a következőket tartalmazza: „Tudtam, hogy a társaság autók behozatalával foglalkozik, elsõsorban ...ból hozzák be az autókat. Ennek lebonyolítását ... intézte. Az ügyletek /vásárlások/ lebonyolításának folyamatáról nem rendelkeztem ismerettel, mivel én egyetlen ügylet lebonyolításánál nem voltam jelen.” Fentieken túlmenően a nyomozás során tett vallomásában az I. r. vádlott nyilatkozott ... szerepét illetően is, aki bár a társasággal semmilyen konkrét jogviszonyban nem állt, beltagként, kültagként nem szerepelt, alkalmazott munkavállaló nem volt, ennek ellenére az I. r. vádlottól a II. r. vádlotthoz hasonlóan teljes körű meghatalmazást kapott a társaság ügyeinek vitelére, és rendelkezett a társaság bankszámlája felett is. ... szerepét illetően a I. r. vádlott nyomozás során elismerte, hogy ... lehetett az, aki intézkedett az autókkal kapcsolatosan, illetve emlékezett arra is, hogy részére is aláírt egy meghatalmazást. Nyomozati iratok X. kötet
  171. oldal
  172. bekezdése szerint a következőket vallotta: „Kérdésre elmondom, én egyszer írtam alá ...nek a garázsban egy meghatalmazást, de pontosan nem is emlékszem, hogy mit tartalmazott, mert be vontam rúgva. Szerintem ez valami gépelt szöveg volt, de nagyon ittas állapotban voltam akkor, nem emlékszem rá. Én ezen kívül ... kérésére írtam alá egy számlatömbben 4-5 üres számlát. ... azt mondta nekem, ez azért kell, ha hirtelen szükség lenne rá, akkor kéznél legyen. Én egyéb iratot nem írtam alá. Nem írtam alá megbízásokat, hogy valaki a cég nevében autót hozzon be, nem írtam alá egyetlen adásvételi szerzõdést sem, azokat hamisították, pár ilyen iratot mutattak nekem. „ Fenti nyilatkozatára tekintettel a bíróság az I. r. vádlott elé tárta a nyomozati iratok X. kötetének
  173. oldalán szereplő átvételi elismervényeket, de nem tudott nyilatkozni arról, hogy ezen az ő aláírása szerepel-e, nyomozás során pedig elismerte, hogy ő írta alá ezeket, azonban pénzt ezek alapján nem vett át. A társaság alapításával kapcsolatos iratok, illetve bankszámla szerződéseken lévő aláírások elétárást követően elismerte, hogy ezeken az ő aláírása szerepel. A bíróság részletesen nyilatkoztatta az I. r. vádlottat a nyomozati iratok X. kötet
  174. oldalán fellelhető úgynevezett keretmegállapodás elnevezésű irat tartalmát, és annak elkészülte körülményeit és célját illetően is. A keretmegállapodás tartalma szerint
  175. február
  176. napján készült és a ... Kft.-vel kapcsolatos megállapodást tartalmaz. A keretmegállapodás szövegezését megtekintve viszont megállapítható, hogy durva, értelemzavaró helyesírási hibákat tartalmaz, „a cég ügyvezető igazgatyát ...”, irat anyagát és vételárát átagya” „...”, annak ellenére, hogy az iraton cégszerû aláírás szerepel mind a ... Kft ..., mind pedig az ... Bt részérõl. Ezen keretmegállapodás tartalmát és elkészültét illetően érdemi információval az eljárás során az I. r. vádlott nem tudott szolgálni. Tény viszont, hogy az I. r. vádlott az APEH előtti meghallgatása során hivatkozott arra, hogy készült egy általa meghatalmazásnak nevezett irat visszamenőleges dátummal
  177. augusztusában, de állítása szerint az arra vonatkozott, hogy ... intézheti helyette az ügyeket. A bíróság tételesen nyilatkoztatta az I. r. vádlottat a nyomozati iratok X. kötet
  178. oldalán szereplő értékesítésekről szóló kimutatásban foglaltakra nézve is. Ezen kimutatás szerint
  179. sorszám alatt
  180. november 19-i vásárlás,
  181. sorszám alatt
  182. november 28-i vásárlás,
  183. december 22-i és
  184. december 29-i értékesítések kapcsán az értékesítő személyeként ... van feltüntetve. Evonatkozásban az I. r. vádlott elmondta, hogy a szóban forgó gépjárművek értékesítésében személyesen nem vett részt, az említett dátumokban szereplő ügyleteknél biztosan nem működött közre, a nevével visszaélve történt ezeknek a gépjárműveknek a belföldi értékesítése. A bíróság az I. r. vádlott elé tárta azt a táblázatot is, amely kimutatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy
  185. márciusa és
  186. júniusa között 183 db járműre vonatkozó KEKKH igazolás került kipostázásra az I. r. vádlott ... szám alatti lakcímére. Evonatkozásban az I. r. vádlott azt vallotta, hogy ezek közül csak néhány darab került a kezébe, azokat ő továbbította ... II. r. vádlott részére később azonban a II. r. vádlottal az őrhalmi postán egy postafiókot nyitottak, és a további igazolások már oda érkeztek. Az I. r. vádlott védekezésének ez utóbbi részlete az eljárás egyéb adatával nem támasztható alá. A nyomozás során a hatóság, és a megismételt eljárás során a bíróság is megkereste az ...i Postahivatalt annak felderítése érdekében, hogy a vádbeli időszakban nyitottak-e akár a vádlottak saját nevére, akár pedig az ... Bt. nevére postafiókot ...ban. A megkeresésre adott mindkét válasz egyértelmű tartalma szerint azonban ilyen nem történt. Tény ezzel szemben azonban az, hogy ezek az igazolások kipostázásra kerültek, és nem történt olyan eset, amely az átvétel meghiúsulása miatt a küldemény visszajuttatását eredményezte volna. Mindebből pedig csupán az az egy ténybeli következtetés vonható le, hogy ezek az igazolások az I. r. vádlott lakcímére kipostázásra kerültek, és azoknak az I. r. vádlott birtokában is jutott. Az viszont nem állapítható meg, hogy ezt követően mi lett ezen igazolások további tényleges sorsa. 2./ ... II. r. vádlott az eljárás különböző szakaszaiban különböző vallomásokat tett. Első gyanúsítotti kihallgatása alkalmával az ügyben korábban tett tanúvallomását fenntartotta. Ennek lényege szerint
  187. februárjában alapították az ... Bt-t régi iskolatársával, ...al. A céljuk az volt, hogy autókat hozzanak be külföldről, neki ebben volt némi tapasztalata, de az I. r. vádlott lett a beltag és a képviselő, mert ő akkoriban büntetett előéletű volt. A tanúvallomása szerint mindent közösen intéztek ...vel, három bélyegzőt készítettek és számlatömböket vásároltak, és a bankszámla felett is hárman rendelkeztek, egy ismerőssel egészültek ki, aki ... volt. A behozott autókat egy bérelt telephelyen ... szám alatt tárolták. Vallomása szerint az ügyeket ...vel közösen intézték, és közösen megbeszéltek mindent, az autók behozatalát többnyire ő intézte, legtöbbször ...el. Állította, hogy az eladásokról számlák kerültek kiállításra, és ő tartotta a kapcsolatot a könyvelővel. Gyanúsítotti kihallgatása során már arra hivatkozott, hogy
  188. szeptemberében bekerült a bv-be, onnan pedig nem volt lehetősége az ügyeket intézni. A cég bélyegzőjével nem tudja mi történt azt követően, hogy ő előzetesbe került, korábban nála is volt számlatömb, de tudomása szerint a számlákat ...nek kellett aláírnia. Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során közreműködőként csupán ... öt nevezte meg, s az elé tárt egyes meghatalmazások, iratok kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ezek létezéséről sem tudott. A korábbi tárgyalás során hivatkozott arra, hogy a Bt működésében voltak más személyek is, akiket akkor megnevezni nem kívánt. Nyilatkozata szerint egy általa megnevezni nem kívánt személlyel határozták el a Bt megalapítását és ehhez a céghez kerestek olyan személyt, aki vállalja, hogy az ... Bt beltagja legyen. Ez volt az I. r. vádlott. A II. rendű vádlott előadása szerint több esetben ő maga is konkrétan részt vett a gépjárművek behozatalában, illetve értékesítésében, de legtöbb esetben ezt a tevékenységet már korábban üzletszerűen végző ismerőse és annak emberei végezték. A Bt alapításával és ügyeinek intézésével kapcsolatban már nem emlékezett konkrétumokra és arra nézve sem tudott nyilatkozni, hogy őrizetbe kerüléséig milyen jövedelme származott a gépkocsik behozatalából. Vallomása szerint az általa megnevezni nem kívánt személyekkel történt megállapodása révén a Bt. megalakítása fejében neki jutalék járt volna. Azt is állította, hogy az ismeretlen személlyel szóban állapodott meg arról is, hogy az ... Bt működése az adózás vonatkozásában is rendben lesz, vagyis ez a harmadik személy az ... Bt. neve alatt behozott gépkocsik után majd a szükséges adókat megfizeti. A megismételt eljárás során a korábbi vallomásait fenntartotta annak ellenére, hogy azok között több lényeges ellentmondás mutatkozott, konkrét kérdésekre azonban hajlandó volt válaszolni. Megerősítette vallomását abban a részében, hogy a társaságnak három bélyegzője volt, egy nála volt, egy az I. r. vádlottnál, és egy ...nél. Bankszámlán is így szerepeltek hárman rendelkezési joggal. Korábbi vallomásában akként nyilatkozott, hogy a gépjárművek behozatalában ... is részt vett, illetve, hogy az I. r. vádlott többször pénzjuttatást is kapott, a cégből juttatásban részesült. Ezek elétárása után a II. rendű vádlott ezen nyilatkozatát már nem tartotta fenn, úgy vélte, hogy rosszul emlékezett, elfogadta, hogy az I. r. vádlottnak még útlevele sem volt akkoriban, illetve, hogy semmilyen konkrét forgalomból pénzügyileg nem részesedett. Fenntartotta viszont vallomását abban a részében, hogy kezdeti időszakban ő, II. r. vádlott is közreműködött személyesen az autók behozatalában, hetente egy alkalommal járt külföldön, ekkor körülbelül 4-5 autó lett behozva, nagy része a ... Kft-nek lett tovább adva, ők pedig tovább értékesítették. A ... Kft-vel történt üzleti kapcsolat mibenlétét illetően akként nyilatkozott, hogy az lett volna az üzleti terv, hogy az ... Bt behozza az autókat és nekik adják tovább. ... ről úgy tudta, hogy a ... Kft-nél ...nak dolgozik. A konkrét tevékenységhez pedig úgy kapcsolódott, hogy a behozandó autókat ... nézte ki és választotta ki az internetről, a különböző feltételeket is ő tárgyalta le, és esetenként ő is előlegezte le a vételt. Ehhez kellett többek között, hogy a bankszámla felett ...nek is rendelkezési joga legyen. A külföldi megvásárlást követően a gépjárművek vallomása szerint ...ra érkeztek, eredetiségvizsgálatra kellett vinni őket, ezt mindig ... intézte, fizikai valóságban pedig a ... Kft telephelyére kerültek. A bíróság többször intézett kérdést a II. rendű vádlotthoz avonatkozásban, hogy az ő megállapodása ...el és ..val miről szólt, illetőleg a felvázolt tevékenységből a társaságnak hogyan származott bevétele, és ebből milyen összegű jutalékban vagy juttatásban részesültek volna. Előadása szerint lényegében egyetlen fillér haszna nem volt ebből neki személyesen, és ezt követően rövidesen előzetes letartatásba került. A ... Kft-vel történt
  189. februári keretmegállapodás elétárását követően a II. r. vádlott akként nyilatkozott, hogy nem emlékszik ilyen iratra, és nem tudja ez hol készülhetett, mi célból, azt viszont elmondta, hogy ő tud helyesen írni. Ismételt kérdésre a tárgyalás keretében elmondta továbbá, hogy a ... Kft. telephelye és az ... Bt. budapesti fióktele lényegében azonos címet takart, sem az I. r. vádlott, sem ő maga nem rendelkezett az autók külföldi megvásárlásához szükséges pénzügyi fedezettel, az ehhez szükséges pénzt vagy ... vagy ... , vagy ... hozta, ezt az egészet lényegében ... finanszírozta. Az I. és II. r. vádlott közti szembesítés számos kérdésben eredményre vezetett, az I. r. vádlott tényleges szerepét, tudomását illetően, illetve abban a részében, hogy az I. r. vádlott csupán egy alkalommal kaphatott 60.000-80.000.- Ft-ot. Bár az I. és II. r. vádlott megismételt eljárás során előadott védekezése a ... Kft-t és az abban közreműködő személyek szerepét, így ...t, ...t, ...t - akik az eljárás során mindvégig tanúként szerepeltek - más megvilágításba helyezte, e személyek közül ismételt részletes kihallgatására a törvényszéknek csak ... tanút illetően nyílt lehetősége. 3./ ... az eljárás korábbi szakaszaiban tett vallomása szerint kapcsolatban állt az ... Bt-vel és nem tagadta, hogy rendelkezései jogosultsága volt a Bt. bankszámlája felett. A Bt. nevében különböző gépkocsik behozatalában, azok ...-i regisztrációjában, majd értékesítésében vett részt. Vallomása szerint e tevékenysége során ..al volt kapcsolatban, míg ... a Bt nevében nem végzett semmilyen érdemi tevékenységet. ... munkája legtöbb esetben a sofőrködésben merült ki, ezért alkalmanként kapott pénzt, de ezidőben a ... Kft alkalmazásában állt. Jelen eljárás során a tanú vallomása szerint valóban közreműködött az ... Bt. részére autók behozatalában, a bankszámla felett azért volt rendelkezési joga, hogy ha kell tudjon előleget utalni, néhány alkalommal hozott haza gépjárművet, elvitte műszaki vizsgára, lényegében neki ennyi volt a feladata. Arra a kérdésre, hogy a külföldi megvásárláshoz szükséges gépjárművek kiválasztásában kinek mi volt a szerepe, az ehhez szükséges pénzügyi forrást ki biztosította és a külföldi vásárlást ki intézte, a tanú mindvégig kitérő jellegű válaszokat adott. A tárgyalás keretében a bíróság korábbi vallomásainak egyes részleteit konkrétan a tanú elé tárta, a ... Kft. szerepét illetően akként nyilatkozott, hogy a … nem foglalkozott autók behozatalával, csak belföldi értékesítésével. Tudomása szerint ...nak nem volt köze ehhez a kft-hez, csak közvetített autókat jutalék ellenében ennek a cégnek. Saját szerepét illetően sofőr jelleget hangsúlyozta, a külföldön megvásárolt autót behozta ...ra, és letette egy benzinkútnál a kulccsal együtt, de pénzzel, papírokkal, okmánnyal nem kellett elszámolnia. Ezt követően odaérkezett valaki a benzinkúthoz, aki elvitte az autót műszaki vizsgára és vitte tovább a belföldi értékesítésre. Nem tudott konkrét választ adni arra, hogy hány autó behozatalában működött konkrétan közre, azonban az ügylet pénzügyi finanszírozása kapcsán arra hivatkozott, hogy az ehhez szükséges pénzt ...tól kapta. ... II. r. vádlott és ... tanú között elrendelt szembesítés részben eredményre vezetett, abban a részében, amely a pénzügyi fedezet biztosítására vonatkozott. ... tanú utóbb elismerte, hogy előfordulhatott, ha például a ... Kft-nél megrendeltek egy bizonyos autót, erre ott felvettek előleget, ezt az előleget tovább is küldték annak, aki az autót ténylegesen beszerezte. Ha nem ... hozta le ...ről a pénzt, akkor vagy vele küldték le, vagy ... hozta le a pénzt, ennek többféle verziója volt, és ezt követően történt a külföldi beszerzés. A tanú nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mi szükség volt az ... Bt, egy további cég közbeiktatására, ha a ... Kft rendel meg, finanszíroz autóbeszerzéseket külföldről. A tanú nem tudott nyilatkozni arra a kérdésre sem, hogy az ... Bt nevében behozott gépjárművek okmányirodai ügyintézését ki végezte, valamint arra nézve sem, hogy a regisztrációs adó megfizetésével kapcsolatos ügyintézés hogyan bonyolódott. ... nyomozás során tett vallomásában elmondta, hogy a ... Kft. autókereskedéssel foglalkozik, ő a társaság ügyvezetője és a cég tagja ... . A cég külföldről behozott gépjárművek értékesítésével, valamint már ...on forgalomba helyezett autók bizományosi értékesítésével foglalkozott.
  190. októbere körül ismerte meg ...t, aki sokszor bejárt a kereskedésbe.
  191. év vége felé ajánlotta fel ..., hogy hozna be külföldről autókat és kérdezte, hogy a Kft részt venne-e ezek értékesítésében. A Kft. erre támogató módon reagált, így jött létre az üzleti kapcsolat.
  192. év elején az ... Bt nevében hozta az autókat, a Bt-ről ... vallomása szerint nem sokat tudott. A II. rendű vádlott elhozta a társaság alapító iratát és hozott egy keretmegállapodást, amely vallomása szerint a két társaság között született. ...ot a tanú nem ismerte, vele semmilyen kapcsolatban nem állt. Vallomása szerint kb. 15-20 autó értékesítésében vehettek részt, az autókkal együtt II. r. vádlott hozta a szükséges papírokat, külön megbízási szerződés ezek értékesítésére nem készült, mivel állítólagosan ott volt a keretmegállapodás. Az autók eladása után a tanú vallomása szerint annak papírjait lefénymásolta és átadta ...nak, aki ezek után jutalékban részesült. A tanú állítása szerint minden autóról számlát állítottak ki a vevő felé. A tanú ezen utóbbi vallomását a nyomozás során egy alkalommal még írásban kiegészítette. Ekkor már nem emlékezett arra, hogy a kérdéses időben részt vett volna gépkocsi magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos ügyintézésben, és nem tudott nyilatkozni arról sem, hogy ezeket kik végezhették. A nyomozó hatóság a nyomozás során ...t tanúként hallgatta ki, és az eljárásban mindvégig tanúként szerepelt. Tanúvallomása szerint 20 éve foglalkozik autókereskedelemmel, 2002 körül alapították a ... Kft-t, melybe tulajdonostársként lépett be. A Kft kizárólag autók ...i kereskedelmével foglalkozott. ...t kb 10 éve ismerte, az ... Bt-vel pedig 2005-ben együttműködési megállapodást kötöttek. Eszerint a Kft. felhatalmazást kapott a Bt-től, hogy a Bt által bizományba adott autók internetes hirdetését és bizományosi értékesítését végezze. A bizományba adott autók vallomása szerint okmányaikkal kerültek a telephelyre, amelyek a végleges forgalomba helyezéshez szükséges okmányok voltak. Arról a tanúnak nem volt tudomása, hogy az ... Bt által ily módon bizományba adott autók műszaki vizsgáztatását, regisztrációs adóval kapcsolatos ügyintézését ki és hogyan végezte. Az ő tevékenysége kimerült az „autókereskedelemben”, leginkább az eladókkal és vevőkkel tartotta a kapcsolatot és közvetített közöttük. Azt, hogy ...t letartóztatták, vallomása szerint ...től tudta meg, ezen alkalommal egyszer találkozott vele. Elmondta továbbá, hogy az ... Bt megbízásából a ... Kft által értékesített autók ellenértéke mindig állítása szerint kifizetésre került II. r. vádlott részére. A korábbi tárgyaláson tett vallomása szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy az ő kezdeményezésére alakult volna az ... Bt, azt nem tagadta, hogy volt kapcsolat a két cég között, erről azonban konkrétumokkal szolgálni már nem tudott. Tagadta, hogy a gépkocsik finanszírozását ő végezte volna, a ... és az ... Bt kapcsolatát mintegy 15-20 autó értékesítésében jelölte meg, és az ellentétes állításokra vonatkozó szembesítések a II. r. vádlottal pedig eredménytelennek bizonyultak. ... tanú - aki egyébként ... testvére -nyomozás során tett vallomásában elmondta, hogy sofőrködést szokott vállalni, ennek keretében személygépkocsik külföldről történő hazahozatalát, felkérésre alkalmi munkaként végezte. ... II. r. vádlottat ismerte, ennek keretében szólt neki a II. r. vádlott, ha autót kellett behozni, ez 3-4 alkalommal fordult elő 2005 évben. Ennek során ...ból hozott be autókat, egy alkalommal ...ral közösen. A feladata az volt, hogy kiment külföldre, megnézte az autót, megkapta a papírjait, ezeket ellenőrizte, és azzal hazajött, de az autókat konkrétan nem ő vásárolta meg, hanem azok már ki voltak fizetve. Ezeket az autókat behozta, ...on a Shell Kútnál leparkolta, leadta a kulcsot, és a papírokat, ezt követően majd jelentkezett valaki. Az ezt követő ügyintézésre azonban már neki nem volt rálátása. 4./ A bíróság az ügyben az ügyész indítványára felolvasás útján tárgyalás anyagává tette a nyomozás során beszerzett 180 alábbi tanú írásbeli vallomását. ….................................................................................................................................. A felolvasott tanúvallomások és ezek mellékletében szereplő különböző okiratok tartalmára nézve az eljárás során az I. és II. r. vádlott néhány alkalommal érdemi észrevételt is tett. ... /nyomozati iratok IV. kötet
  193. oldal
  195. bekezdés/ tanúvallomása szerint autókereskedő volt a vádbeli időszakban, és az ... Bt vezetőjével, ... nevű személlyel
  196. február-március tájékán ismerkedett meg, aki bejött hozzá, autókereskedőként mutatkozott be és felajánlotta, hogy a jövőben megvásárolhatja tőle a nyugateurópában kiválasztott gépkocsikat. Adott egy német nyelvű meghatalmazást, cégpapírokat bemutatta a külföldi kereskedőnek szükséges papírokat, hivatkozott arra, hogy rendelkezik uniós adószámmal, és így kerültek üzleti kapcsolatba. Vallomása szerint minden alkalommal ... meghatalmazást adott részére, mely annak a személynek a nevére lett kitöltve, aki valójában kiutazott és külföldön a gépkocsit átvette. E tanúvallomás elétárását követően ... határozottan és egyértelműen nyilatkozott, hogy ő soha nem járt ... autókereskedésében, sem
  197. márciusában ,sem máskor és nem ajánlotta fel az ... Bt nevében a gépjárművek behozatalát a tanú részére külföldről, valaki visszaélt az ő nevével. ... tanú vallomásának ismertetését követően ... egyértelműen akként nyilatkozott, hogy a tanúval soha nem találkozott, ő személyesen soha nem járt el vámhivatalban vámügyintézés kapcsán, ő maga személyesen adásvételi szerződést nem kötött. Mivel az írásbeli tanúvallomás szerint ... tanú állítólagosan személyesen ...dal találkozott, ezért a tanút a törvényszék a tárgyalásra megidézte, és az I. r. vádlottal szembesítette. A tanú vallomása szerint
  198. évben a ... Kft ügyvezetője volt, akkoriban csak motorkerékpárokkal foglalkozott. Az ... Bt részéről a tanú személyesen senkivel nem került kapcsolatba, egy budapesti autókereskedésben egy hölggyel beszélgetett. Vallomása szerint továbbá egy másik ügylet kapcsán regisztrációs ügyet intézett, amikor az ügyintézés során összetalálkozott egy illetővel, aki férfi volt és látta, hogy motorkerékpárra fizet be regisztrációs díjat. Ez a személy állítólagosan ... - felajánlotta neki, hogy megvételre tud részére biztosítani motorkerékpárt, az üzlet közöttük létre is jött 2-3 db motorkerékpárt vett tőle. Ezen üzleti kapcsolat keretében született a nyomozati iratok IV. kötet
  199. oldalán lévő adásvételi keretszerződés is, melyet valóban ... írt alá. A tárgyaláson jelenlévő két vádlott kapcsán azonban határozottan és egyértelműen a tanú akként nyilatkozott, hogy e két személy soha nem látta, nem ismerte, velük soha nem találkozott. A magát ...nak kiadó személy - és akivel egyébként a motorkerékpárok vonatkozásában a keretmegállapodást a tanú az ... Bt nevében eljáró személyként megkötötte, - az bizonyosan nem ... I. r. vádlott volt. A bíróság ugyancsak a tárgyalásra idézte ...t, aki akként nyilatkozott, hogy egyik vádlottat sem ismeri, nevük sem ismerős, velük sem üzleti, sem személyes kapcsolatba nem került. Az ... Bt-vel a ... úti autópiacon került kapcsolatba, ahol egy gépjárművet vásárolt a barátja részére. Az ... Bt nevében annak képviseletében eljáró személy a ... úti autópiacon 180 cm magas férfi volt, vele többször is találkoztak a piacon, és tőle egy Volvo típusú autót vásárolt a barátja. Ez a személy azonban nyilvánvalóan nem az I. vagy a II. rendű vádlott volt. A tárgyalásra megidézett ... tanú a ... úti autókereskedésben .... kerületében vásárolta a vallomásában szereplő Ford Tranzit típusú gépkocsit, amelyet újsághirdetés útján választott ki. A gépjármű vásárlása során a II. r. vádlottal bizonyosan nem került kapcsolatba, akit egyébként személyesen ezen ügytől függetlenül korábbról ismert. Az írásbeli tanúvallomások ismertetése alapján egyes okiratok, átvételi elismervények révén is nyilvánvalóvá vált, hogy az értékesítések során az ... Bt nevében eljáró személyként mások, arra jogosulatlan személyek is közreműködtek. Így nyomozati iratok V. kötet
  200. oldalán lévő adásvételi szerződés az ... Bt és ... tanú között köttetett 2.200.000 Ft ellenében gépjármű adásvételéről szólt. Az ügylethez tartozó, és nyomozati iratok V. kötet
  201. oldalon lévő foglaló átvételéről szóló okiraton a ... Kft és ... eladó aláírása szerepel, és az átvételi elismervényt is ... írta alá. Hasonló helyzet ... tanú vallomása kapcsán is, ahol nyomozati iratok V. kötet
  202. oldalon az ... Bt és a ... Kft-hez kapcsolódó adásvételi számla szerepel. ... tanú vallomása alapján is megállapítható, hogy az ügylethez tartozóan olyan számla áll rendelkezésre, amely ... Kft és ... által került kiállításra. ... vonatkozásában az értékesítéshez kapcsolódó átvételi elismervényen ugyancsak ... aláírása szerepel. ... tanú vonatkozásában /V. kötet
  203. oldal/ a megbízási szerződésen tanúként szintén ... szerepel. Az írásbeli vallomást tevő tanúk egy része azt is előadta, hogy a különböző autópiacokon történő vásárlások alkalmával bianco adásvételi szerződés kitöltésére került sor, illetve számlát a vásárlásokról egyáltalán nem kaptak. ... tanú /V. kötet
  204. oldal/ bianco adásvételi szerződésre hivatkozott, az adásvételhez tartozó számla ugyanakkor például az ... Bt és a ... Kft. közötti adásvételi ügyletről szól. ... tanú vallomásában /VI. kötet
  205. oldal/ azt is vallotta, hogy a vásárláshoz hitelre volt szüksége, a hitelügyintézés kedvezőbb volta miatt volt szükség társaság közbeiktatására: „Kizárólag a hitel intézése miatt kellett átfuttatni a cégen a papírokat, névre kellett venni a gépjármûvet.” A tanúvallomások mellett szereplő egyes okirat alakiságukat tekintve is számos hiányosságban szenvedtek, volt olyan számla, amelyen pecsét található, de aláírás nincs, volt olyan adásvételi szerződés, amelyen ügyleti tanúk nem szerepeltek, és számos olyan ügylet volt, ahol a szerződésben szereplő felek és az esetlegesen ahhoz tartozó számlán szereplő felek nem egyeztek meg. A tárgyalás keretében a bíróság ugyancsak meghallgatta az írásbeli tanúvallomást tevő személyek közül személyesen ...t, aki a vádirat szerinti időpontban autókereskedéssel foglalkozott, telephelye ... szám alatt volt. Vallomása szerint az ... Bt-vel üzleti kapcsolatba került, és bizományosi értékesítést végzett kereskedése az ... Bt részére. A Bt képviseletében állítólagosan ... nevű személy járt el, akivel a tanú akkoriban személyesen is találkozott, az illető ...ként mutatkozott be, és az ... Bt-vel kapcsolatos iratokat mutatott számára. A tárgyaláson jelenlévő vádlottak közül azonban a tanú sem az I. sem a II. r. vádlottban egyértelműen kijelentette, hogy nem ismeri fel az általa ... ként bemutatkozó személyt, jelen ügyben érintett I. és II. r. vádlottal soha, semmilyen körülmények között nem találkozott, és velük üzleti kapcsolatban sem állt. A felidézett írásbeli tanúvallomások tartalma, és az írásban vallomást tevő tanúk közül a már részletezettek szerint személyesen is kihallgatott tanúk vallomása alapján teljesen egyértelművé vált a bizonyítási eljárás során, hogy a vádbeli időszakban az ... Bt nevében az eljárás során ismeretlenül maradt személyek is eljártak, a Bt. nevét, pecsétjét, a Bt-vel kapcsolatos hivatalos iratokat, az I. rendű vádlott személyi igazolványának fénymásolatát is felhasználták, illetve névaláírását is aláhamisították. Ezen személyek közül volt olyan is, aki kifejezetten az I. r. vádlottnak adta ki magát, és olyan személyként járt el, mintha az ... Bt képviseletében ő maga lenne ... I. r. vádlott. Nyilvánvaló azonban az is, hogy ezen személy, vagy személyek eljárásáról az I. r. vádlottnak semmilyen tudomása nem volt, erről a II. r. vádlott sem rendelkezett semmilyen információval, és az ... Bt nevében ilyen értékesítésekre egyik vádlott szándéka sem terjedhetett ki. Fenti adatokból megállapítható tehát, hogy az eljárás során ismeretlenül maradt személyek a Bt. és az I. r. vádlott nevével visszaéltek, és a vádlottak tudtán és akaratán kívül használták fel a birtokukba került adatokat és okiratokat, gépjárművek értékesítése kapcsán üzleti haszonszerzésre. Megállapítható az is, hogy az eljárás során ismeretlenül maradt személyek nem csupán az I. r. vádlott nevével és helyzetével éltek vissza, hanem nyilvánvalóan ... II. r. vádlott nevével is. Az iratok között fellelhető értékesítésekről szóló tételes kigyűjtés adatai szerint ugyanis számos alkalommal történt különböző autópiacokon értékesítés ... II. r. vádlott nevében olyan időpontokban, amikor ő már nyilvánvalóan előzetes letartóztatásban volt, illetve jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte. Az értékesítések jelentős volumene 2005 év I. II. negyedévének időszakára tehető, ekkor a II. r. vádlott személyesen ugyancsak nem tudott közreműködni ilyen nagyságrendű értékesítésben, azokat tehát részben tudtán kívül más személyek végezték és finanszírozták. Az értékesített, illetve külföldről behozott gépjárművek nagy számát, a beszerzési árak nagyságrendjét is figyelembe véve egyértelmű, hogy az ehhez szükséges feltételekkel az I. r. vádlott nyilvánvalóan nem, de még a II. r. vádlott sem rendelkezhetett. A tevékenység ilyen formában történő lebonyolítása jelentős szervezettséget, számos ember közreműködését, és komoly pénzügyi fedezet biztosítását igényelte. E feltételeket a II. r. vádlott sem tudta biztosítani. A lefolytatott nyomozás és eljárás ugyanakkor adós maradt ezen közreműködő személyek kilétének felderítésével, illetve egyes további személyek elkövetésben játszott szerepének tisztázásával. Jelen büntetőeljárás csupán az I. és II. r. vádlott büntetőjogi felelősségének vizsgálatára szorítkozhatott azon tények körében, melyeket a vád tartalmazott. 5./ Az előzőekben ismertetett vallomások tartalmát értékelve és mérlegelve, az I. és II. rendű vádlott védekezésében előadott szempontokat figyelembe véve határozta meg a törvényszék a tényállás vonatkozó részét. Az I. r és II. r. vádlott közti szembesítés részben eredményre vezetett az I. r. vádlott ténylegesen betöltött szerepét illetően. Az I. r. vádlott esetében ily módon a törvényszék az I. r. vádlott védekezésének azon elemét mérlegelésével elvetette, mely szerint az I. r. vádlott semmiről nem tudott, és a társaság tevékenységével kapcsolatban semmilyen információval nem rendelkezett, ezért nem felelhet az ... Bt tevékenységéért. A II. r. vádlott vallomása és ... tanúvallomása, valamint az APEH meghallgatási jegyzőkönyv adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. vádlott által is tudott célból külföldön megvásárolt gépjárművek behozatala és belföldi értékesítése céljából alakult a betéti társaság, melynek az I. r. vádlott azért lett ügyvezetője, mert e tisztséget a II. r. vádlott nem tölthette be. Az I. r. vádlott személyesen ugyan nem vett részt autók behozatalában, a cégalapításban azonban részt vett, bankszámla felett rendelkezési joggal bírt, néhány esetben számlát, egyéb okiratokat is a II. r. vádlott kérésére aláírt, valamint személyesen írta alá a
  206. február 22-én kelt keretmegállapodás nevű iratot is, amely a ... Kft-vel kapcsolatban született. Megállapítható volt továbbá az is, hogy a KEKKH igazolások az I. r. vádlott lakcímeként szolgáló székhely címére érkeztek, ezen küldeményeket - 183 db-ot - az I. r. vádlott postán megkapta. Mindezen tényekből következően tehát tudomással kellett bírnia arról, hogy a Bt. tevékenysége keretében gazdasági események történnek, legfeljebb azok volumenét, az értékesítések nagyságrendjének egy részét nem ismerhette teljes körűen. A II. r. vádlott eredeti szándéka az volt, hogy az I. r. vádlott ügyvezetői felelőssége mellett hozzanak létre egy olyan gazdasági társaságot, amely gépjárművek behozatalával és belföldi értékesítésével üzletszerűen foglalkozik, mivel ebből jelentős haszonra lehet szert tenni. E tevékenységben személyesen, aktívan is részt kívánt venni a gépjárművek külföldről történő behozatalában való közreműködéssel, illetve azoknak belföldi értékesítéssel foglalkozó különböző autókereskedő cégek részére történő átadása, eljuttatása révén. A felidézett bizonyítékok tartalmából azonban egyértelmű az is, hogy a Bt. megalakulását követően az eredeti tervektől eltérően a gépjárművek behozatalába és értékesítésébe bekapcsolódtak - II. r. vádlott tudtán és szándékán kívül - az eljárás során ismeretlenül maradt olyan személyek is, akik a Bt működését „önálló életre keltették.” Ennek során mind az I. r. vádlott nevét, személyi adatait, személyazonosságát, mind pedig a II. r. vádlott nevét felhasználva nevükben és helyettük eljárva jogosulatlanul - tudtukon kívül - értékesítettek gépjárműveket. ... , ... tanúk vallomásaiból a bíróság csupán az eljárás egyéb adataival, nyilvánvaló ellentétben nem álló részeket fogadta el, mivel az utóbb írásbeli tanúvallomásokhoz kapcsolódó számlák, adásvételi szerződések tartalmából kitűnően a ... Kft. „bizományosi, értékesítési tevékenysége” korántsem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ehelyütt szükséges megjegyezni azt is, hogy a törvényszék előtt
  207. B. 280/
  208. szám alatt ugyancsak büntetőeljárás van folyamatban olyan vádlottakkal szemben, akik tevékenysége I. és II. r. vádlott szerepéhez hasonló, és a ... Kft. „közreműködésével” végzett gépjármű értékesítés volt. 6./ A bíróság a bizonyítási eljárás keretében ismételten kihallgatta Bagi Árpádné iü. könyv- és adószakértőt, a szakértői véleményt tárgyalás anyagává téve nyilatkoztatta a szakértőt az abban foglaltakra, illetve a szakértői számítás alapjául szolgáló adatok mibenlétére. Ezzel összefüggésben a bíróság ugyancsak ismertette a korábbi műszaki szakértői véleményt is. Bagi Árpádné iü. szakértő az írásbeli szakvéleményében foglaltakat változatlanul fenntartotta. Kifejtette, hogy a Bt. részéről sem a könyvvezetési kötelezettséghez, sem a bevallási kötelezettséghez kapcsolódó főkönyvi és analitikus nyilvántartások nem álltak rendelkezésre. Azon dokumentumok alapján kellett az adókötelezettséget az érintett időszakban megállapítani, amelyek a nyomozás során beszerzésre kerültek. A szakértői vélemény összesítése 1.000 Ft-os nagyságrendben tartalmazza az adófizetési kötelezettség meghatározását, a szakértői vélemény részét képező mellékletek viszont tételes felsorolásban járművenként, és a hozzájuk kapcsolódó minden egyéb információ megjelenítésével /a megjegyzés rovatban történő feltüntetésével/ konkrétan ellenőrizhető adatokat tartalmaztak. Az alapszakértői vélemény elkészültéhez rendelkezésre állt a kimenő számlaforgalom, melyet a szakértői vélemény
  209. sz. melléklete rögzített. Szakvélemény
  210. sz. mellékletet az adásvételi szerződések és tanúvallomások alapján készült. Az
  211. sz. melléklet elkészítése során a szakértő az értékesítés alapjául a kimenő számlákat használta fel, a kimenő számlákhoz kapcsolódóan elvégezte a mellékletben szereplő egyeztetést is arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartásban szereplő számlatartományokból milyen értékesítések történtek, illetve megállapításra került az is, hogy történtek olyan értékesítések is, amelyek ezen nyilvántartásokban nem szerepeltek. Evonatkozásban az egyeztetéseket és ellenőrzéseket a szakértő elvégezte. A szakértő kifejtette, hogy a szakértői vélemény kiegészítése során felhasználásra került a műszaki szakértői véleményben megállapított érték is, ez a kiegészítés
  212. oldalán szerepel. A kiegészítő szakértői véleményben feltüntetésre került, hogy az értékesítések meghatározásánál a szakértő milyen adatokat vett figyelembe: így feltüntette, ahol az adásvételi szerződésekben vételár szerepelt. Feltüntette azt, ahol kimenő számla rendelkezésre állt, és a harmadik jogcímként a műszaki szakértői véleményben szereplő adat szerepelt mindazon esetekben, ahol sem kimenő számla, sem egyéb okirat, sem a tanúvallomás tartalma nem adott eligazítást az értékesítés összegszerűségére nézve. A hatályon kívül helyező végzés iránymutatására figyelemmel a bíróság kifejezetten nyilatkoztatta a szakértőt atekintetben, hogy a műszaki szakértői vélemény adatainak felhasználására milyen esetben volt szükség. Szakértő rögzítette, hogy a műszaki szakértői vélemény megállapítása azokban az esetekben került felhasználásra, amikor az értékesítés maga dokumentált, de az alapbizonylaton értékadat nem szerepelt, és erre vonatkozóan tanúvallomásban szereplő adat sem állt rendelkezésre. Ezen harmadik esetben - minden egyéb objektív adat hiányában - a szakértői véleményben szereplő érték volt a forgalmi érték alapja. A műszaki szakértői véleményben szereplő értékek tehát nem másodlagos vagy egyéb értékadatot jelentettek, hanem mindazon esetekben vált szükségessé ezek figyelembe vétele, ahol az értékesítés ténye maga megállapítható, de sem kimenő számla, sem adásvételi szerződés, sem tanúvallomásban szereplő értékadat nem állt a szakértő rendelkezésére. A műszaki szakértői vélemény tartalmát tekintve megállapítható, hogy az aggálytalan, és a legkedvezőbb adatok figyelembe vételével került meghatározásra. Ily módon műszaki szakértői vélemény kiegészítésére, vagy új műszaki szakértő bevonására a megismételt eljárás során nem volt szükség. Az adófizetési kötelezettség számszerűsítése során a szakértő figyelemmel volt arra a körülményre, hogy a társaságnak adófolyószámlája rendelkezésre állt, de az érintett ÁFA adónem vonatkozásában a vizsgált időszakban sem bevallás, sem adófizetési kötelezettség teljesítése a valóságban nem történt. Mindezekre tekintettel a szakértői vélemény alapján a vádbeli időszakban a betéti társaságot mindösszesen 157.502.812.- ÁFA megfizetésének kötelezettsége terhelte. Az igazságügyi adó-és könyvszakértői vélemény megállapításaiból kitűnően az ... Bt működése során a számviteli törvény rendelkezéseit nem tartotta be, az értékesítések jó részéről számlát a társaság nem bocsátott ki, adóbevallást egyáltalán nem nyújtott be, és nem készített közösségen belüli beszerzésekről összesítő nyilatkozatot sem. Ezáltal megszegte a számvitelről szóló törvény beszámolási kötelezettségre, könyvvezetésre és bizonylatolásra vonatkozó szabályait, megsértette a bizonylati elvet is és bizonylati fegyelmet. E számviteli szabályok megsértése révén a Bt. vagyoni helyzetének áttekintése meghiúsult. IV. Az előzőekben részletesen értékelt és mérlegelt bizonyítékok tartalma alapján a II. pont alatt megállapított tényállás alapul vételével a bíróság ... I. rendű és ... II. rendű vádlott bűnösségére következtetett, és a vádlottak cselekményeit az alábbi szempontok figyelembe vételével minősítette. Az elkövetés idején hatályos általános forgalmi adóról szóló
  213. évi LXXIV. törvény 7/A. §-a alapján a közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül a törvény
  214. §-a szerinti termékértékesítésnek megfelelő beszerzés. Az ... Bt. közösségi adószámmal rendelkezett, és uniós tagállamokból úgy vásárolt járműveket, hogy azokat belföldön továbbértékesítette. A külföldi vásárlás során ÁFA felszámolására nem került sor, a Bt-nek, mint adóalanynak a belföldi adózási szabályoknak megfelelően önadózással kellett volna rendeznie adókötelezettségét. Az adókötelezettség a beszerzett gépjárművek belföldön történő értékesítésekor keletkezett. Az Áfa-törvény
  215. §-a alapján az adóalanynak kötelessége az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásról számlát, vagy egyszerűsített számlát kibocsátani. Az adó alapja a termék teljes ellenértéke, ennek megfizetése az adóalanyt terheli. Az ... Bt.-nek mint adóalanynak a vizsgált időszakot érintő, tényállásban rögzített nagyságrendű termékértékesítés után 157.502.
  216. Ft ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett. A vádhatóság az I. r. vádlott terhére a teljes vádidőszakot átfogó és ... Bt. nevében történt értékesítésekhez kapcsolódó ÁFA fizetési kötelezettség elmulasztását rótta, melynek összegszerűségét 157.502.
  217. Ft. ÁFA-ban határozta meg. Ezzel összefüggésben ... II. rendű vádlott terhére bűnsegédi magatartás körében
  218. I. és II. negyedévére eső értékesítésekhez kapcsolódó ÁFA fizetési kötelezettség elmulasztását rótta 58.029.
  219. Ft ÁFA erejéig. A bíróság ezzel szemben a vád szerinti teljes értékesítés volumenét lefedő ÁFA hiány tekintetében az I. rendű vádlott esetében, illetve ennek arányos része tekintetében a II. r. vádlott esetében a büntetőjogi felelősséget nem látta maradéktalanul megállapíthatónak. A kétséget kizáróan nem bizonyított tények mikénti értékeléséből fakadó általános elv, valamint a szándékon túli eredményért való felelősség szabályainak alkalmazása révén a bíróság a vádlottak terhére a minősítés alapjául szolgáló érték meghatározása révén határozta meg a vádlottak büntetőjogi felelőssége terjedelmét. A bíróság az I. r. vádlott esetében nem fogadta el az I. r. vádlott azon jogi védekezését, hogy mivel ő lényegében semmiről nem bír tudomással, ezért ügyvezetőként büntetőjogi felelősséggel sem tartozhat. Az általa tudott tények körét a bíróság a történeti tényállásban rögzítette. Ehhez igazodóan megállapítható, hogy az I. r. vádlott az ... Bt. megalakulásától kezdődően a társaság beltagjaként a társaság vezető tisztségviselője volt, üzletvezetésre jogosult és a társaság képviseletét önállóan ellátó személy volt. Az elkövetés idején hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény vezető tisztségviselőre vonatkozó rendelkezései alapján a gazdasági társaság esetében a vezető tisztségviselők a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Kúria gazdasági ügyben hozott eseti döntése kapcsán elvi jelentőséggel fejtette ki, hogy a társasági törvény nem ismeri a „névleges ügyvezető” fogalmát, így az az ügyvezető is felelősséggel tartozik, aki a gazdálkodó szervezet életében aktívan nem vesz részt. E határozat indokolása szerint önmagában az a körülmény, hogy valaki nem vett részt a gazdasági társaság irányításában, nem mentesíti őt a felelősség alól, a vezető tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondosság elve alapján. E gondossági kötelem ugyanis feltételezi, hogy figyelemmel kíséri a társaság gazdálkodását, működését, ugyanakkor annak anyagi helyzete iránti teljes érdektelenség és az ebből fakadó ismeret és információhiány olyan fokú - szándékos mulasztás, amely megalapozza polgárjogi értelemben vett felelősségét és helytállási kötelezettségét is. /Gf. II. 30266/2009/
  220. sz. eseti döntésben kifejtett szempontok figyelembe vételével/ Mindezek alapján az I. r. vádlott büntetőjogi felelősségének teljes hiányára alappal nem hivatkozhatott. A büntetőjogi felelősség meghatározása során azonban a szándékos bűncselekmény alanyi oldala, az alanyi bűnösségi foka keretében azonban szükséges vizsgálni azt is, hogy az I. r. vádlott által bizonyítottan tudott tények mellett milyen egyéb tények játszottak szerepet az adott időszakban ilyen nagyságrendű ÁFA fizetési kötelezettség elmulasztásában. Az előzőekben már részletezettek szerint az eljárás során ismeretlenül maradt személyek mind I. rendű, mind II. rendű vádlott nevével, személyazonosságával visszaéltek, a Bt. nevében oly értékesítéseket végeztek, amelyekről a vádlottaknak egyáltalán nem volt tudomása, illetve amelyekre nézve szándékuk - tudott tények hiányában - egyáltalán nem terjedhetett ki. A felderítés és nyomozás hiányosságai folytán az összes beszerzés és értékesítés nagyságrendjén belül ezen esetek száma, és az ehhez kapcsolódó ÁFA fizetési kötelezettség konkrétan forintra pontosan nem számszerűsíthető. A bíróság megítélése szerint azonban ezen eseteket mindenképpen a vádlottak javára kell értékelni, és ezért az I. r. vádlott által megfizetni elmulasztott ÁFA összegét a bíróság akként határozta meg, hogy az bizonyosan meghaladja az 50.000.000.- Ft-ot, közel 180 gépjármű értékesítéséhez kapcsolódhat, de kétséget kizáró módon nem bizonyítható, hogy az eléri az összes jármű értékesítéshez járuló 157.502.
  221. Ft-ot. ... I. r. vádlott vezető tisztségviselőként ugyancsak felelősséggel tartozott a könyvvezetési és számviteli szabályok betartásáért. A szakértői véleményből kitűnően a tényállásban írtak szerint megszegte a
  222. évi C. törvény
  223. §-ában írt beszámolási kötelezettségét, a
  224. § szerinti könyvvezetési kötelezettségét, és megsértette a
  225. § szerinti bizonylati elv és bizonylati fegyelemre vonatkozó szabályokat, valamint a
  226. és
  227. §. szerinti számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásokat, valamint a bizonylatok megőrzésére vonatkozó
  228. §-ban írt rendelkezéseket. ... II. r. vádlott tevékenysége bűnsegédi magatartás keretében kapcsolódott ... I. r. vádlott tevékenységéhez.
  229. szeptember 8-i előzetes letartóztatásba kerüléséig az ... Bt. esetében a
  230. I. és II. negyedévére eső értékesítésekhez kapcsolódó adófizetési kötelezettség bevallása és teljesítése vált esedékessé. Ennek teljes összegszerűsége volt a vádban megjelölt összeg. Az
  231. évi IV. tv.
  232. § /2/ bekezdésében írt részesi magatartás, a bűnsegédi tevékenység járulékos jellegű, azaz tettesi alapcselekményt feltételez. A részesség nem önálló, hanem járulékos elkövetői alakzat, további jellemzője az időbeli kapcsolat, mely szerint a részesi magatartás rendszerint megelőzi a tettesi cselekményt, de mindig megelőzi a bűncselekmény befejeződését. A részesi magatartás járulékos jellegéből következően a bűnsegéd tudatának át kell fognia, hogy a tettes milyen jellegű bűncselekményt követ el, tudatában kell lennie annak, hogy cselekménye alkalmas a tettesi cselekmény előmozdítására, illetve tudatában kell lennie annak is, hogy magatartása előmozdítja a bűncselekmény véghezvitelét. A történeti tényállásban megállapított tények szerint ... II. rendű vádlott a Bt. tevékenységében
  233. év elején kezdetben aktívan részt vett, közreműködött néhány gépjármű behozatalában és értékesítésében is, azonban az eljárás során ismeretlenül maradt személyek a Bt. nevében eljárva, bélyegzőjét, üres bianco adásvételi szerződéseket felhasználva, I. rendű vádlott névaláírását is aláhamisítva, illetve magukat I. rendű vádlottnak kiadva - a II. rendű vádlott tudta nélkül is - jelentős mennyiségben hoztak be és értékesítettek gépjárművet. A bizonyítékértékelő tevékenység során kifejtettek szerint az eljárás során ismeretlenül maradt személyek nem csupán az I. rendű vádlott nevével és helyzetével éltek vissza, hanem nyilvánvalóan a II. rendű vádlott nevével is. Az iratok között fellelhető értékesítések adatai szerint ugyanis különböző autópiacokon történt ... II. rendű vádlott nevével értékesítés olyan időpontokban is, amely időben ő már nyilvánvalóan előzetes letartóztatásban volt; de ugyanezen értékesítési helyeken történtek értékesítési tevékenységek 2005 I. és II. negyedévében is a II. rendű vádlott nevében. Mindezen tényekből és bizonyítékok tartalmából következően pedig kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy a II. rendű vádlott bűnsegédi magatartás körében értékelendő tevékenysége a
  234. I. és II. negyedévére eső valamennyi értékesítési tevékenységben, és az ehhez kapcsolódó Áfa fizetési kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló bűnsegédi magatartást jelentette volna. A II. rendű vádlott bűnsegédi tudata nyilvánvalóan nem foghatta át valamennyi érintett időszakban történő jármű értékesítését. Ebből következően pedig terhére a teljes 58.029.
  235. Ft Áfa fizetési kötelezettség elmulasztásához nyújtott segítség nem róható. A felderítés hiányosságaiból adódóan pontosan nem számszerűsíthető azon esetek száma, amelyeket a II. rendű vádlott tudata nem foghatott át, az azonban saját beismerő vallomása alapján is kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a minősítés alapjául szolgáló jelentős érték alsó határát bizonyítottan meghaladta, de kétséget kizáró módon igazolhatóan nem állapítható meg, hogy a jelentős mértékű adóbevétel csökkenés felső határát jelentő 50.000.000.- Ft-ot is meghaladta volna. A cselekmények minősítése kapcsán mindkét vádlott esetében az elkövetés idején hatályos
  236. évi IV. törvény rendelkezéseit alkalmazta a bíróság az alábbi szempontok figyelembe vételével. A
  237. július
  238. napján hatályba lépett
  239. évi C. törvény, Btk.
  240. § /2/ bekezdése szerint, ha a cselekmény az elbíráláskor hatályban lévő törvény szerint már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új Btk-t kell alkalmazni. A vádlottak cselekménye mind az elkövetés, mind az elbírálás idején hatályos törvény szerint bűncselekménynek minősül, az adócsalás, és a számvitel rendje megsértése bűntette körében is. A
  241. évi C. törvényben írt
  242. § /1/ bekezdésébe ütköző költségvetési csalás azonban törvényi egységet hoz létre, e törvényi egység révén a folytatólagosság megállapítása fogalmilag kizárt. A törvényi egység létrehozása mellett azonban az egyes részcselekmények kapcsán az üzletszerű elkövetés minősítő körülményét emeli be, amely súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett. Így a vád szerinti érték alapul vételével az I. rendű vádlott cselekménye a Btk.
  243. § /5/ bekezdés b./pontja szerinti 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, míg a II. rendű vádlott cselekménye a vád szerinti különösen nagy vagyoni hátrány alapul vételével szintén a
  244. § /5/ bekezdés b./pontja szerint minősülhetne. Ezzel szemben az elkövetés idején hatályos
  245. évi IV. törvény 2-től 8 évig terjedő büntetési tételkeretére, és ezen keretekhez igazodó enyhítő szakaszokra,
  246. § /2/ bekezdés c./ illetve
  247. § /2/ bekezdés d./ pontjára figyelemmel - 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés kiszabása esetén a jelentős mértékű adóbevétel csökkenéshez igazodóan - összhatásában enyhébb elbírálást tesz lehetővé mindkét vádlott esetében, annak ellenére, hogy a Btk. a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról börtön fokozat esetében önmagában kedvezőbben rendelkezik. Az előzőekben részletezett jogi indokok alapján a bíróság ... I. rendű vádlott cselekményét az
  248. évi IV. törvény
  249. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /4/ bekezdés szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettének, és az
  250. évi IV. törvény
  251. § /1/ bekezdés a./pontjába ütköző és a /4/ bekezdés b./pontja szerint minősülő és büntetendő számvitel rendje megsértése bűntettének minősítette; míg ... II. rendű vádlott cselekményét az
  252. évi IV. törvény 310.§ /1/ bekezdésébe ütköző és a /3/ bekezdés szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettének minősítette, melyet mint bűnsegéd követett el, figyelemmel a
  253. § /2/ bekezdésében írtakra. ... I. rendű vádlott esetében enyhítő körülményként értékelte részben ténybeli beismerő vallomását és azt, hogy az elkövetés óta közel 8 év telt el. Súlyosító körülményként értékelte büntetett előéletét, azt, hogy a cselekmény elkövetése idején felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt állt és a költségvetést károsító cselekmények számának utóbbi időben történő növekedését. ... II. rendű vádlott esetében enyhítő körülményként értékelte bűnsegédi elkövetői minőségét, az elkövetés óta eltelt 8 évet, míg súlyosító körülményként értékelte büntetett előéletét, ezen belül azt, hogy vagyoni jellegű cselekmények elkövetése miatt már többször állt bíróság előtt, azt, hogy jelen cselekményét felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt valósította meg, valamint a költségvetést károsító és adózás rendjét sértő cselekmények számának növekedését. A felsorolt enyhítő és súlyosító körülmények száma, nyomatéka, a II. rendű vádlott korábbi büntetettsége, az elkövetésben játszott kezdeményező és meghatározó szerepe alapján a törvényszék úgy ítélte meg, hogy az enyhébb minősülés alá eső cselekmény ellenére, és bűnsegédi elkövetői minősége ellenére is a rendelkező részben írt tartamú végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására van szükség vele szemben az
  254. év IV. törvény
  255. §-ában írt büntetési célok valóra váltásához. Az I. rendű vádlott esetében a cselekmények halmazatára, és a súlyosabb megítélésű adócsalás bűntettére figyelemmel, ugyanakkor az elkövetésben játszott szerepére tekintettel, a vádlottak közti belső arányosságot is szem előtt tartva vele szemben a törvényszék ugyancsak a rendelkező részben írt tartamú szabadságvesztést és ehhez igazodó közügyektől eltiltás büntetést látott arányban állónak. A szabadságvesztések végrehajtási fokozatának meghatározása az
  256. évi IV. törvény 43.§ a./pontján, a közügyek gyakorlásától eltiltás 53-
  257. §. rendelkezésein alapul. I. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés kiszabása a
  258. § /2/ bekezdés c./pontjában írt rendelkezés alkalmazásával történt, ugyanakkor a szabadságvesztések végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését, mindkét vádlott esetében az
  259. évi IV. törvény
  260. § /1/ bekezdés a./pontja kizárja. A vádlottakkal szemben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetések végrehajtásának utólagos elrendelésére már nem kerülhetett sor, mivel az eltelt időre figyelemmel azok végrehajthatósága időközben megszűnt. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.
  261. § /1/ bekezdésén alapul azzal, hogy az eljárás megismétlésének költségét a Be.
  262. § /1/ bekezdése alapján az állam viseli. Balassagyarmat,
  263. április
  264. Molnár Ferencné dr. sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is. Horthy István ülnök Halász-Szabó Ferenc ülnök

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.