Pf.20229/2015/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján a ... MHz körzeti rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására megindított pályázati eljárásban a felperes

1. november
2. napján pályázatot nyújtott be. Az alperes az .../
3. (VII.5.) számú határozatával megállapította, hogy a pályázati eljárás eredménytelen, tekintettel - egyebek mellett - arra, hogy a felperes pályázati ajánlata alakilag érvénytelen. A felperes a határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblánál, mely a 2.K...../2012/
4. számú végzésével a pert a Pp.
5. § d) pontja alapján megszüntette, mivel a felperes a per első tárgyalását elmulasztotta. A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a felperes igazolási kérelmét is, mindezek alapján az alperes .../
6. (VII.5.) számú határozata jogerőre emelkedett. Ugyanezen - ... MHz frekvenciára - az alperes, illetve alperes jogelődje (az ORTT)
7. december
8. napján körzeti rádiós műsor szolgáltatási jogosultság hasznosítására írt ki pályázatot. Az ORTT .../
9. (IV.21.) számú határozatával a (társaság neve1) pályázatát fogadta el, utóbb azonban a .../
10. (XII.15.) számú határozatával a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. A (társaság neve1) keresettel fordult a bírósághoz, melyben többek között a műsor-szolgáltatási szerződés létrejöttének megállapítását, illetve vagylagosan a műsor-szolgáltatási szerződés létrehozását kérte. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 7.G..../2012/
11. számú ítéletével a (társaság neve1) és az alperes között létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést az ORTT .../
12. (IV.21.) számú határozatával elfogadott tartalommal. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a 14.Gf...../2013/
13. számú ítéletével helybenhagyta, ennek folytán az elsőfokú bíróság ítélete
14. április
15. napján jogerőre emelkedett. A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését 8.877.500 Ft, és abból 60.000 Ft után
16. október
17. napjától, 1.000.000 Ft után
18. november
19. napjától, 2.895.000 Ft után
20. november
21. napjától, 5.120.000 Ft után
22. november
23. napjától és 1.250.000 Ft után
24. január
25. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatai megfizetésére. Keresete jogalapjaként az Mttv. 63. §

(4)bekezdését és a Ptk. 349. §

(1)bekezdését jelölte meg, másodlagosan pedig keresetét a Ptk.

1. §-ára alapította. Hivatkozott arra, hogy az adott frekvenciára a műsor-szolgáltatási szerződés az alperes .../
2. (IV.21.) számú határozata alapján létrejött, így az alperes érvényesen nem írhatta volna ki ugyanezen frekvenciára a pályázati felhívást, felhívása jogsértő volt, az Mttv.
3. § rendelkezéseibe ütközött. Hangsúlyozta, hogy egy frekvenciára kizárólag egy műsor-szolgáltatási szerződés vagy hatósági szerződés jöhet létre, az alperes nem írhatott volna ki pályázatot olyan frekvenciára, amelyet más szolgáltató már megnyert. Új pályázat kiírására a perbeli frekvenciára a (társaság neve1) által indított per jogerős befejezéséig nem lett volna lehetőség. Előadta, hogy a pályázat elkészíttetésével és benyújtásával összesen 8.877.500 Ft költsége keletkezett, mert a pályázat elkészítésével megbízott személy részére 5.120.000 Ft megbízási díjat fizetett ki, a pályázat előkészítésével, tanácsadással, és a pályázat technikai lebonyolításával kapcsolatban kötött megbízási szerződés alapján pedig további 2.250.000 Ft megbízási díjat teljesített, és felmerült 60.000 Ft könyvelési költsége valamint 1.447.500 Ft pályázati díj költsége is. Fenti költségek kárként nem jelentkeztek volna, amennyiben alperes pályázati felhívása nem ütközött volna jogszabályokba. Az alperes szándékos magatartása a jóhiszeműen eljárt felperest alapos okkal olyan magatartásra indította, amelyből önhibáján kívül károsodás érte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy az Mttv. nem határozza meg taxatíve, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy adott médiaszolgáltatási lehetőségnek ahhoz, hogy annak hasznosítására pályázati felhívást tehessen közzé az alperes. Az sem feltétel, hogy a pályáztatás alatt álló médiaszolgáltatási lehetőségen a pályázati felhívás megjelenésének időpontjában médiaszolgáltatási jogosultság ne álljon fenn. A pályázati felhívás
4. szeptember 29-i közzétételének időpontjában a ... MHz médiaszolgáltatási lehetőségen médiaszolgáltatási jogosultsággal egy vállalkozás sem rendelkezett, az ORTT .../
5. (IV.21.) számú határozata alapján ezen médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására megindított pályázati eljárásban a pályázati felhívásban meghatározott határidőben a (társaság neve1)-vel műsor-szolgáltatási szerződés nem jött létre. Tekintettel arra, hogy az Mttv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárta volna a pályázati eljárás megindítását, az alperes eljárása jogszerű volt. A felperes pályázati ajánlatát az alperes az .../
6. (VII.5.) számú határozatában alakilag érvénytelenné nyilvánította, így felperes ajánlatának tartalmi vizsgálatára és értékelésére, továbbá ennek eredményeképpen esetleges nyertességének megállapítására és hatósági szerződés megkötésére az alaki érvénytelenségre tekintettel nem is kerülhetett sor. Az alperes .../
7. (VII.5.) számú határozata jogerőre emelkedett, a határozat jogszerűségét vitatni nem lehet, és annak jogszabálysértő mivoltára való hivatkozás a kártérítési igénnyel összefüggésben nem megalapozott. Alperes megjegyezte, hogy egyébként a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényessége sem vezet feltétlenül a pályázati ajánlat nyertességéhez, mivel a pályázati eljárás zárulhat más pályázó nyertességével, továbbá az Mttv. által meghatározott esetekben az alperes megszüntetheti a pályázati eljárást. Az alperes a pályázati eljárást jogszerűen indította el, a felperes pedig azért nem szerezte meg a pályázati eljárás tárgyát képező médiaszolgáltatási jogosultságot, mert pályázati ajánlata alakilag érvénytelen volt, ez eleve kizárta nyertességének megállapítását, és a hatósági szerződés megkötését. A pályázati ajánlat érvénytelensége esetén a pályázó az alperessel szemben semmilyen igénnyel nem élhet a pályázati ajánlat elkészítésével összefüggésben felmerült költségei miatt. A felperes a pályázaton saját elhatározásából indult, ennek megfelelően a pályázati eljárással kapcsolatban nála keletkezett költségek viselésére köteles. Felperesi igény szempontjából irreleváns, hogy a Fővárosi Ítélőtábla
8. április
9. napján kelt ítéletével a műsor-szolgáltatási szerződést a (társaság neve1) és az alperes között jogerősen létrehozta, hiszen a keresettel érintett pályázati eljárás eredménytelenné, a felperes ajánlata alakilag érvénytelenné nyilvánításra került. Alperes utalt arra is, hogy a (társaság neve1) által benyújtott keresetlevelet
10. december
11. napján - azaz a pályáztatási eljárás megindítását követően - vette csak kézhez. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 220.438 Ft perköltséget, és térítsen meg az állam javára 532.650 Ft kereseti illetéket. Indokolásában rámutatott, hogy a Pp.
12. §

(1)bekezdése alapján felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa állított összegben, az állított alperesi jogellenes és felróható magatartással ok-okozati összefüggésben kára keletkezett, és a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Utalt arra, hogy az alperes .../

1. (VII.5.) számú határozatának bírósági felülvizsgálata iránt felperes keresetet terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtáblánál, mely eljárás megszüntetésre került. A határozat bírósági felülvizsgálata nem rendes jogorvoslati eszköz, más rendes jogorvoslati lehetőség pedig nem állt rendelkezésre az alperes határozatával szemben, ezért a Ptk.
2. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott különös feltétel - az, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható - fennállt. Rögzítette, hogy a perbeli frekvenciára korábban kiírt pályázatra eredményes pályázatot benyújtó (társaság neve1), mint felperes megállapítás iránti pert indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, mint alperes ellen, az alperes ezen eljárás során a (társaság neve1) felperes által előterjesztett keresetlevelet

1. december
2. napján vette át. Ezzel szemben a perbeli pályázati kiírás - a felek egyező előadása alapján -
3. szeptember
4. napján történt meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a pályázat kiírásakor az alperesnek nem volt hiteltérdemlő tudomása arról, hogy a (társaság neve1) keresetlevelet terjesztett elő az alperessel szemben. A rendelkezésre bocsátott okiratok alapján az is megállapítható, hogy a felperes által hivatkozott MTI
5. október 4-én, illetőleg hvg.hu
6. október
7. napján közzétett cikke a perbeli pályázat közzétételét követően jelent meg a sajtóban, továbbá az azokban foglaltak alapján alperesnek nem lehetett hiteltérdemlő tudomása a keresetlevél pontos tartalmáról, a határozott kereseti kérelemről, és arról sem, hogy a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátására alkalmasnak találta-e. A bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy az Mttv. nem tartalmaz olyan előírást, amely alapján egy frekvenciára korábban eredménytelennek nyilvánított pályázat miatt ugyanarra a frekvenciára újabb pályázat kiírásának bármilyen feltétele lenne. Utalt arra is, hogy az Mttv. 63.§ának

(4)bekezdése kizárólag a 62.§

(5)bekezdése szerinti esetre tartalmaz korlátozó rendelkezéseket. Mindezekre tekintettel az alperes jogellenes és felróható magatartása nem állapítható meg, és ennek folytán a kártérítés további feltételeit a bíróságnak már nem is kellett vizsgálnia. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte az elsőfokú bíróág ítéletének megváltoztatását, az alperes kereset szerinti marasztalását. Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság hozzon közbenső ítéletet, és állapítsa meg, hogy az alperes felelős a ... MHz körzeti rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására kiírt pályázat kiírásával a felperesnek okozott kárért. Felperes fenntartotta álláspontját, mely szerint az alperest felróhatóság terheli abban, hogy úgy írta ki jogellenesen az adott frekvenciára szabott pályázatot, hogy nem várta meg azzal az általa ismert jogvita folytán indított peres eljárásban született jogerős ítéletet. Érvelése szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperesnek nem volt hitelt érdemlő tudomása a (társaság neve1) által benyújtott keresetlevélről, hiszen köztudomású volt, hogy a (társaság neve1) a sérelmezett alperesi döntéssel szemben bírósághoz fordult. Erre vonatkozó bizonyítékait a felperes az elsőfokú eljárásban becsatolta. Álláspontja szerint felelősen működő államigazgatási szerv az eljárása során nem hagyhat figyelmen kívül köztudomású tényeket, illetőleg olyan körülményeket, amelyeket a napi sajtóban, vagy az interneten bárki elolvashat. Tévesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy az alperesnek nem volt hitelt érdemlő tudomása arról, hogy a (társaság neve1) keresetlevelet terjesztett elő a műsor-szolgáltatási szerződés tartalmának megállapítása iránt az alperessel szemben. Felperes kiemelte azt is, hogy az adott frekvenciára a műsor-szolgáltatási szerződés az alperes .../2010. (IV.21.) számú határozata alapján létrejött, ezért az alperes érvényesen nem adhatta volna ki a pályázati felhívást, ezt jogsértő volt, és beleütközött az Mttv. 62. § rendelkezéseibe, továbbá ellentétes az Mttv. frekvenciagazdálkodásra vonatkozó teljes jogszabályanyagával, hiszen az az egy frekvencia egy szolgáltató elven alapul. Nem véletlen, hogy a pályázatnak is feltétele, hogy a pályázó más frekvenciát nem működtethet párhuzamosan. Egy frekvenciára kizárólag egy műsorszolgáltatási szerződés vagy hatósági szerződés jöhet létre, és az alperes nem írhatott volna ki pályázatot olyan frekvenciára, amelyet más szolgáltató már megnyert. Ehhez hasonló szabályokat tartalmaz az Mttv. 63. §

(4)bekezdése is. Amennyiben alperes úgy járt volna el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, a (társaság neve1) által indított per jogerős befejezéséig nem írhatott volna ki az adott frekvenciára pályázatot. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, annak helyes indokai alapján. A másodfokú bíróság teljes terjedelmében bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét, mert annak figyelemmel a Pp. 228. §

(4)bekezdésére - nem volt fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett része. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak jogi indokaival is, ezért a Pp. 254. §

(3)bekezdésében foglaltak alapján - csupán utalva helyes indokaira, azok részletes megismétlése nélkül - hagyta helyben az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §

(2)bekezdésének alkalmazásával. Kizárólag a fellebbezésben foglaltak okán jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes fellebbezésében hivatkozott Mttv. 63. §

(4)bekezdése kizárólag az Mttv. 62. §

(5)bekezdésében írt esetre vonatkoztatható, ami nem azonos a jelen perben hivatkozott, a (társaság neve1) által kezdeményezett eljárással. Ezt egyébként az elsőfokú bíróság is kifejtette ítéletének indokolásában. Rámutat továbbá a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság jogi álláspontja miatt nevezetesen, hogy az alperesi magatartás jogellenességét és felróhatóságát nem találta megállapíthatónak -, a kártérítési felelősség egyéb törvényi feltételeit (így a felperes kárát, valamint annak az alperesi magatartással való közvetlen okozati összefüggését) már nem vizsgálta. Ezt nem is kellett megtennie, tekintettel arra, hogy a kártérítési felelősség Ptk. 339. §

(1)bekezdésében írt törvényi feltételei konjunktívak, tehát együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiánya esetén a kártérítési felelősség nem állapítható meg, és a többi feltételt már nem is kell vizsgálni. Amennyiben azonban a másodfokú bíróság eltérő álláspontot képviselt volna a jogellenességet és felróhatóságot illetően, abban az esetben sem lett volna lehetőség a Pp.213. §

(3)bekezdése szerinti közbenső ítélet meghozatalára, a kártérítési felelősség megállapítására a kár bekövetkezte és az okozati összefüggés vizsgálata nélkül. Ez annál is inkább indokolt lett volna, mert a jelen esetben egy olyan pályázatról volt szó, amelyen több pályázó indult, így nem szükségszerű, hogy a felperes nyerje el a pályázatot, emellett a peradatok szerint a felperesi pályázatot alaki okok miatt nyilvánították érvénytelenné. Tekintettel arra, hogy a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint nem igényelheti perköltségei megtérítését az alperestől, és köteles megfizetni az alperes másodfokú perköltségét. A másodfokú bíróság az alperes jogi képviselet folytán felmerült költségeit a fellebbezett értékre, de a ténylegesen kifejtett tevékenységre is figyelemmel mérlegeléssel határozta meg. A feljegyzett fellebbezési illeték viseléséről - tekintettel az 1990. évi XCIII. törvény 74. §

(3)bekezdésére - a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdése szerint határozott. Budapest,

1. szeptember
2. dr. Csepinszky Andrea s. k. a tanács elnöke dr. Klicsuné dr. Sólyom Lívia s. k. . Pávlisz Beatrix előadó bíró Hajnalka s. k. bíró A kiadmány hiteléül: