Mfv.10349/2015/5 – Kúria

(2)bekezdése alkalmazásával helyesen vizsgálta, hogy a társadalombiztosítási határozat a Ket. 50. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. A felülvizsgálati eljárásban olyan tényre, körülményre, ami nem volt a megelőző eljárás tárgya nem lehet hivatkozni. 1952. III. Tv. 3. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.349/2015/5.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. február
2. napján kelt 10.M. 1195/2014/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán
4. október
5. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.M. 1195/2014/
6. számú ítéletének azon rendelkezéseit, amelyben a bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest kötelezte új eljárásra, hatályon kívül helyezi és a másodfokú társadalombiztosítási szervet kötelezi új eljárásra, egyebekben a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes a
7. május 16-án kelt határozatával a felperes részére
8. január 1-től megállapított rokkantsági nyugdíj ellátást
9. június 30-ával megszüntette, egyidejűleg - a
10. április 16-án kelt elsőfokú komplex minősítési bizottság felülvizsgálatának eredménye alapján -
11. július 1-től 61.425 forint rokkantsági ellátást állapított meg. A határozat indokolása szerint a társadalombiztosítási szerv a felülvizsgálatot a felperes
12. február 18-án benyújtott kérelme alapján végezte el. Az elsőfokú komplex minősítési bizottsági vélemény szerint a felperes egészségi állapotát 47%-ban állapította meg, minősítési kategóriája C2, tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, foglalkoztatási rehabilitációja azonban - a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt - nem javasolt, ennek alapján a felperes a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
13. évi CXCI. törvény (Mmtv.)
14. §

(1)bekezdés b) pontja és 19. §

(2)bekezdése szerint a rendelkező részben megállapított összegű ellátásra jogosult. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot az Mmtv. 2. §

(1)bekezdése, 12. §

(1)bekezdés b) pontja, 19. §

(1)bekezdés b) pontja és

(2)bekezdése, 15. §

(1)bekezdése és a 30. §

(1)bekezdése alkalmazásával - helybenhagyta. A másodfokú szerv határozatában rögzítette, hogy a felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében az egészségi állapota mértékét vitatta, továbbá, hogy fellebbezésében és a

1. július 14-én kelt „levelében" kérte, hogy ellátása a megszüntetett rokkantsági nyugdíj összegében kerüljön meghatározásra („visszaállításra"). Az Mmtv. alapján
2. január 1-től új ellátási formák kerültek bevezetésre, ezen időponttól rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg. Az elsőfokú szerv az Mmtv.
3. §

(2)bekezdésére tekintettel a hatályos jogszabályoknak megfelelően állapította meg a felperesnek

1. július 1-től járó ellátást, mindezek alapján a
2. május
3. napjával megszüntetett III. csoportú rokkantsági nyugdíj összegének visszaállítására nincs lehetőség. A munkaügyi bíróság a másodfokú társadalombiztosítási határozatot az Mmtv.
4. §

(1)bekezdés b) pontja, 15. §

(1)bekezdése, 19. §

(2)bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 104. §

(1)-

(2)bekezdése, 72. §

(1)bekezdés

1. e)pont
2. ed)alpontja és 104. §

(2)bekezdése alkalmazásával - az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet szerint a felperes az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésében egészségi állapota romlására, munkavégzésre való alkalmatlanságára és arra hivatkozott, hogy megélhetését a megállapított ellátás nem biztosítja, keresetében pedig a felülvizsgálatot - a fellebbezésében előadottak megismétlésével az egészségi állapota mértékének és az ellátás számítási módjának vitatásával kérte. A bíróság az „alperes" határozatát a Ket. 72. §

(1)bekezdés

1. e)pont
2. ed)alpontja és 104. §

(2)bekezdése megsértése folytán azért helyezte hatályon kívül, mert a felperes fellebbezésében az egészségi állapota miatt is kérte a korábban folyósított 129.965 forint összegű ellátás „helyreállítását". Az állapotváltozást szakhatósági állásfoglalás nem támasztja alá, mindezek miatt a másodfokú szerv az új eljárás során a felperes egészségi állapota mértékének vizsgálatára, annak eredményeként az ellátás összegének ismételt meghatározására köteles. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálat kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, valamint a felperes költségekben való marasztalását kérte a Pp. 330. §

(2)bekezdésének megsértésére hivatkozva. Az alperes előadta, hogy a felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében rossz anyagi helyzetére és egészségi állapotára hivatkozva kérte az „eredeti állapot helyreállítását", azaz a korábbi rokkantsági nyugdíja összegével egyező ellátás folyósítását. A másodfokú szerv eljárása során felperest fellebbezése pontosítására hívta fel, annak alapján a felperes

1. július 14-én akként nyilatkozott, hogy az egészségi állapota orvosszakértői vizsgálatát nem kéri, csak a korábban folyósított ellátás visszaállítását kéri. A felperes keresetében csupán rossz anyagi körülményeire hivatkozva kérte az eredeti állapot helyreállítását, vagyis a korábbi rokkantsági nyugdíja összegének folyósítását. Az alperes szerint a fentiek alapján a bíróság megalapozatlanul döntött a határozatok hatályon kívül helyezéséről, figyelemmel arra is, hogy a felperes keresetlevele - a Pp.
2. §

(2)bekezdésével ellentétesen - nem tartalmazta jogszabálysértő kifejezést és a keresettel megtámadott közigazgatási döntés számát sem, továbbá, mert abból nem volt megállapítható, hogy milyen módon kéri felülvizsgáltatni és megváltoztatni a közigazgatási hatóság döntését. Mivel a felperes keresetlevelében rossz egészségi állapotára és ezzel összefüggésben az elnehezült anyagi helyzetére, továbbá arra hivatkozott, hogy megélhetését a korábban hatályban volt jogszabályok szerinti rokkantsági nyugdíj összeg tudja biztosítani, kereseti kérelme a Pp. 330. §

(2)bekezdésének nem felelt meg. A közigazgatási döntés bíróság előtti megtámadásának eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabálysértésen kell alapulnia, a bíróságnak a keresetet el kellett volna utasítania. Az alperes - a 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet és a 95/2012. (V.15.) Korm. rendelet 13. §

(1)bekezdése alapján - hivatkozott arra is, hogy a perbeli minősítési eljárásban

1. július 1-től bekövetkezett jogszabályváltozás folytán nincs külön szakhatósági közreműködés, hanem egy hatósági eljárásban történik a kérelmek befogadása, a komplex minősítés és a kérelem elbírálása. Emiatt jogszabálysértő a szakhatósági állásfoglalás hiányára és a másodfokú hatóság mulasztására vonatkozó ítéleti érvelés is. A felperes a
2. május 23-án kelt fellebbezésében az egészségi állapotára vonatkozó elsőfokú szakértői vélemény megállapításait nem vonta kétségbe, csak a létfenntartásával kapcsolatos nehézségeire hivatkozott, fellebbezése pontosításában pedig nem kérte az egészségi állapota másodfokú orvosszakértői bizottság általi felülvizsgálatát. Ezért a határozatok hatályon kívül helyezésére alapot adó jogszabálysértés nem volt megállapítható. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A felülvizsgálati megalapozott. kérelem - az alábbiak szerint - részben Az alperes felülvizsgálati kérelmében a munkaügyi bíróság által megsértett jogszabályként a Pp. 330. §

(2)bekezdésének - a kérelem tartalma szerint - első mondatát jelölte meg, amely rendelkezés alapján „a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni". A jogi képviselő nélkül eljárt felperes keresetlevelében a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát - a korábban folyósított ellátás helyett alacsonyabb összegű, a megélhetését nem biztosító ellátás megállapításának sérelmezése mellett az egészségi állapotában 2011. január hónap óta bekövetkezett változás (javulás) hiánya, vagyis az egészségi állapota téves meghatározása miatt is kérte. Ennek alátámasztásaként hivatkozott arra is, hogy az 2013. december 14-én bekövetkezett agytörzsi stroke következtében jobb oldala csak részlegesen használható. A munkaügyi bíróság a Pp. 3. §

(2)bekezdésében előírt, a kérelmek tartalom szerinti elbírálásának követelményét előíró rendelkezése alkalmazásával helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes keresete nem szenved a társadalombiztosítási határozat érdemi felülvizsgálatát lehetetlenné tevő hiányosságokban. A felperes azzal, hogy a társadalombiztosítási határozatot az egészségi állapota mértékét megállapító részében - egy a korábbi ellátás megállapításakor még fenn nem álló, utóbb, a komplex minősítési eljárást megelőzően bekövetkezett megbetegedés megjelölése mellett - vitássá tette, a Ket. 50. §

(1)bekezdése megsértését állította. Az a körülmény, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felperes e jogszabályi rendelkezést keresetlevelében konkrétan nem jelölte meg - az alperes álláspontjával ellentétben nem adott okot a keresete elutasítására, de a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására sem. A munkaügyi bíróságnak rendelkezésére álltak azok az adatok, amelyek alapján a határozat felülvizsgálata iránti kereset iránya beazonosítható, nevezetesen, hogy a felperes a határozat felülvizsgálatát milyen körben, mely okok alapján kéri. A bíróság ítéletében nem jelölte meg, hogy a felperes a felülvizsgálatot milyen jogszabálysértés folytán kérte, ez a hiányosság azonban nem minősül lényeges, az ítélet hatályon kívül helyezésére alapot adó eljárási szabályszegésnek. Az alperes a peres iratokból kitűnően elsőként a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a felperes a másodfokú szerv eljárása során,

1. július 14-én nyilatkozatot tett arra nézve, hogy az egészségi állapota felülvizsgálatát nem kéri, ilyen tartalmú nyilatkozattétel megtörténte a másodfokú határozat indokolásából és a per során alperes által előadottakból sem állapítható meg. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban olyan tényre, körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, nem lehet hivatkozni. A jogerős ítélet felülvizsgálattal olyan kérdésben nem támadható, amely a korábbi eljárás tárgyát nem képezte. Amely kérdéssel ugyanis a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem, hivatkozás hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabály-sértést sem követhettek el [Pp.
2. §

(1)bekezdés, 275. §

(1)bekezdés, BH 2002.283., EBH 2002.653., stb.]. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálata során a fenti kifogás vizsgálatát mellőzte. Helytálló az alperes azon kifogása, hogy a szakhatósági állásfoglalás hiányával a jogerős ítélet rendelkezése nem támasztható alá, ez a téves jogértelmezés azonban a másodfokú határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó döntés érdemi helyességét nem befolyásolta. A felperes - az irányadó tényállás szerint - fellebbezésében is vitatta az egészségi állapota mértékének meghatározására vonatkozó döntést, a másodfokú társadalombiztosítási szerv e körben a bizonyítás elrendelését nem mellőzhette. A munkaügyi bíróság a bírósági eljárásban nem pótolható bizonyítás elmaradása miatt helyesen döntött a másodfokú határozat hatályon kívül helyezéséről és az ítélet indokolásában helyesen rögzítette azt, hogy az új eljárás során a másodfokú szerv köteles a felperes egészségi állapota vizsgálatára. Az ítélet rendelkező részében azonban - az indokolásnak is ellentmondóan, erre vonatkozó ok rögzítése, jogszabálysértés megjelölése, indok kifejtése nélkül - jogszabálysértően rendelkezett az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséről és - feltehetően elírás eredményeként az alperes, vagyis az elsőfokú társadalombiztosítási szerv új eljárásra kötelezéséről. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §

(3)-

(4)bekezdése és 339. §

(1)bekezdés alkalmazásával - abban a részében, amelyben a bíróság a másodfokú társadalombiztosítási szerv határozatát hatályon kívül helyezte, hatályában fenntartotta, egyebekben az ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú társadalombiztosítási szervet kötelezte a felperes egészségi állapota mértékének tisztázása érdekében - új eljárásra. A felperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről az Mmtv.

1. §-a alapján határozott. Budapest,
2. október
3. Dr. Zanathy János sk. tanácselnök, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő