Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.717/2014/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Groó Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Groó Judit ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Jaczó Dániel Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Jaczó Dániel ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 26.P.21.859/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (Százezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 400.000 (Négyszázezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát a ... ... számában megjelent „..." című cikkben szereplő alábbi közlésekkel:
- „A gyártók oda is ajánlanak termékeket, ahova a jogszabály kifejezetten tiltja! Pl: ... hőszigetelést átszellőztetett homlokzatokba."
- Az ezen közlés alatt alkalmazott illusztrációval, amely az „..." és „..." elnevezésű termékeket ábrázolja a termékek nevével együtt, és a termékeket jelölő ábrák az illusztráción áthúzásra kerültek.
- Az illusztráció alá szerkesztett „Vigyázat, csalnak!" képaláírással, valamint a ... internetes oldalon megjelent további közlésekkel:
- „Kérték, hogy tegyük közzé azokat a gyártói félretájékoztatásokat, amelyek egyértelműen ellentmondanak a jogszabályoknak! Most még a név kitakarása mellett ide másolom egy gyártó egy jelenleg is érvényes anyagából a korábban hivatkozott átszellőztetett homlokzatokra vonatkozó félrevezető tájékoztatását!"
- Az ezen közlés alatt a
- számú illusztrációval megegyező illusztráció alkalmazásával. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, valamint elégtétel adására akként, hogy a ... folyóiratban, valamint a ... internetes oldalon tegyen közzé bocsánatkérő nyilatkozatot, elismerve, hogy a felperessel azonosítható közleményei valótlan tartalmúak. Kérte továbbá az alperes marasztalását 5.00.0000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésében. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80.000 forint perköltséget, míg az állami adóhatóság felhívására a Magyar Állam javára 300.000 forint feljegyzett kereseti illetéket. A felperes keresetét a Ptk.
- §
(1)-
(2)bekezdésében, a 78. §
(1)-
(2)bekezdésében és a 84. §
(1)bekezdésében foglalt szabályozás alapján bírálta el. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a felperes név szerint nem került feltüntetésre a sérelmezett közlésekben, de egy adott szakmai közönség által olvasott kiadványról lévén szó, a személye beazonosítható, mivel a kérdéses termékek kizárólagos gyártója a felperesi társaság. Kifejtette, hogy maga a felperes adta elő azt, hogy a jogvita hátterében „piaci marketingháború" folyik, így a peres eljárás nem választható el attól a kialakult szakmai vitától, ami a tűzvédelmi követelményeket kielégítő hőszigetelő elemek megítélésére terjed ki. A PK
- számú állásfoglalás III. pontjára hivatkozással rögzítette, hogy a kereset tárgyává tett közlések és az illusztrációk a megengedett szakmai véleménynyilvánítás határain belül maradtak, azok nem tekinthetők indokolatlanul lealacsonyítónak, degradálónak még akkor sem, ha az alperes saját szakmai véleményét élesebb hangon, a felperes termékmegjelöléseit gyártói félretájékoztatásnak minősítve fogalmazta meg. Ebbe a körbe tartozónak ítélte az 1, 2,
- számú közléseket is, melyek azt a jelentéstartalmat hordozzák, hogy az alperes szakmai meggyőződése szerint nem felelnek meg a termékek a felhasználási célnak. A perköltségviselés tárgyában a Pp.
- §-a alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatását és keresetének megfelelően az alperes marasztalását. Másodlagosan az első fokú határozat hatályon kívül helyezését indítványozta, hivatkozva arra, hogy a bizonyítási eljárás hiányosságai miatt a határozat érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Fellebbezési álláspontja szerint a sérelmezett közlések külön-külön és együttesen is sértik a jóhírnévhez való jogát, a valótlan közlések nem kapcsolhatók semmilyen szakmai vitához. Önmagában az a tény, hogy az alperes konzekvensen a felperesi társaságot használja fel illusztrációként negatív tartalmú szakmai értekezéseihez, durván sértő magatartás. Minden jogi alapot nélkülöz az az okfejtés, hogy a sérelmezett közlések nem tekinthetők lealacsonyítónak. A „Vigyázat, csalnak!" közlés súlyosan degradáló kijelentés. Ellentétes a bírói joggyakorlattal az a megállapítás, hogy ez a megnyilvánulás belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Téves az a következtetés, hogy az alperes a szakmai véleménynyilvánítás keretein belül maradt akkor, amikor a felperesi termékmegjelöléseket gyártói félretájékoztatásnak minősítette. Az alperes maga sem vitatta, hogy a sérelmezett ábrán keresztül a céget beazonosíthatóvá tette. Ennek tényét nem értékelte az elsőfokú bíróság, mint ahogy azt sem, hogy a jogsértés önmagában megvalósult azzal, miszerint közlésével csalónak minősítette. Nem vizsgálta az elsőfokú bíróság a valótlan állítást cáfoló szabványokat, melyek alkalmazhatónak minősítik termékeit. Ugyancsak nem vette figyelembe azt, hogy a termékeiket megjelenítő ábrák áthúzásával hamis üzenetet sugallt. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú határozat helybenhagyására irányult. Perbeli védekezését fenntartva hivatkozott arra, hogy a felperes személye az átlagolvasó számára nem beazonosítható. A kifogásolt közlések általánosságban a polisztirol szigetelő habos gyártókra vonatkoznak. Utalt arra, hogy a szaklap, melyben a szakcikk megjelent, magas presztízsű folyóirat. Álláspontja szerint tévesen került sor személyének alperesként történő megjelölésére. A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálata során nem észlelt olyan lényeges eljárási szabálysértést, ami a határozat hatályon kívül helyezését indokolná. Az elsőfokú bíróság a perben szükséges és egyben elégséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp.
- §-ának megfelelően helyesen, okszerűen értékelve helytálló tényállást állapított meg, levont jogkövetkeztetéseivel a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. Osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, miszerint a perbeli esetben az alperes a felperesi társaságot érintően élesebb hangvételű szakmai kritikát gyakorolt. Az alperes szakmai álláspontja szerint a felperes szabványokra hivatkozással olyan felhasználásra is ajánlja a termékeit, ami nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az erre vonatkozó alperesi figyelemfelhívás személyiségvédelmet nem alapoz meg. Helyesen került sor annak megállapítására, hogy a kifogásolt közlések alapján a felperesi társaság egyértelműen felismerhető. Ennek megítélése során nem az átlagolvasó szemszögéből kell kiindulni, tekintettel arra, hogy a sérelmezett közlések egy olyan szaklapban, illetőleg facebook oldalon jelentek meg, melyet az építészeti tűzvédelemmel foglalkozó szakemberek olvasnak. Aki a kifogásolt közléseket szakértelemmel tanulmányozza, a felperes személyét be tudja azonosítani. A perbeli kijelentések értékelése, vizsgálata alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a kifogásolt cikket az alperes nem a munkáltatója nevében publikálta, hanem olyan szakemberként, aki az építészethez kapcsolódó katasztrófavédelmi kérdésekkel foglalkozik, és e minőségében fogalmazta meg a felperesi ajánlásokkal szembeni aggályait. A szabvány nem jogszabály, hanem elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott műszaki dokumentum, mely valamely tevékenységre vagy annak eredményére vonatkozik. A „Vigyázat, csalnak!" kijelentés kétségtelenül erős megfogalmazás, de figyelemmel a cikk tartalmára, az abban megfogalmazott hangsúlyos szakmai véleményre, az nem lépi át a szabad véleménynyilvánítás határait oly módon, hogy a jogvédelem indokolttá tenné. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekre az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott, e körben azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A fentiekre figyelemmel az első fokú határozat helybenhagyására annak helyes indokai alapján a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint került sor. A perköltségviselés tárgyában a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint döntött. A felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a per tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta miatt le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megtérítésére köteles a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése szerint. A pernyertes alperes javára járó ügyvédi munkadíjból álló fellebbezési költség összegének megállapítására mérlegeléssel került sor. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 1. §
(1)bekezdése, 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján megállapítható ügyvédi munkadíj mértékét a másodfokú bíróság a
(6)bekezdés alapján mérsékelte, figyelemmel a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységre. A 4/A. §
(1)bekezdése alapján az ügyvédi díj összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt a díj összegén, mint adóalapon felül számította fel a másodfokú bíróság. Budapest,
- szeptember
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró