Pfv.20327/2015/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.327/2015/4.szám A Kúria a dr. Pongrácz Krisztinaügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Péchy Kristófügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 36.P.22.943/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 18.Pf.20.422/2014/
2. szám alatt befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
4. október
5. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Továbbá külön felhívásra térítsen meg az államnak 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az 1973-ban született felperes
6. óta versenyszerűen folytatta Magyarországon ebben az időszakban elterjedt streetfighter akrobatikus motorozást; ebben a sportágban kimagaslóan eredményes volt,
7. évben megnyerte a magyar bajnokságot.
8. február 25én a felperes és egy külföldi cég között szponzori szerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettségei meghatározása mellett a díjazásban való részesedésének mértékét is meghatározták.
9. május 8-án a felperes közlekedési balesetet szenvedett; egy hétig kórházban, egy évig táppénzes állományban volt. A sérülései miatt a motorversenyzői tevékenység folytatására nem vált alkalmatlanná, gyógyulását követően, 2001 szeptemberétől ismét rendszeresen részt vett motorversenyeken, de a korábbi eredményességét nem érte el.
10. május 8-án a külföldi cég felbontotta a felperessel kötött szponzori szerződést. Az alperes peren kívül több jogcímen fizetett a felperesnek a balesettel kapcsolatos követelései miatt. A felperes a módosított keresetében elsődlegesen elmaradt jövedelem címén kérte az alperes marasztalását 60.303.200 forint összegben, azzal, hogy a baleset hiányában a szponzori szerződés alapján 58.273.200 forint díjazásban részesült volna, míg a motoros versenyeken megrendezett bemutatókon való részvétele folytán 2.030.000 forint díjazásban részesülhetett volna, másodlagosan elmaradt jövedelem címén de általános kártérítésként igényelte, harmadlagosan, a
11. március 2-án a bírósághoz beérkezett keresetében a versenyzői pályafutása lehetetlenné válása miatt általános kártérítésként érvényesítette igényét, ugyanezen összeg megjelölése mellett. Az alperes a követelés elévülésére, valamint hivatkozással kérte a kereset elutasítását. bizonyítatlanságra A felülvizsgálati eljárásban eljárt Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.21.636/2010/
12. számú részítéletével „a felperes harmadlagosan, a versenyzői pályafutása lehetetlenné válása miatt előterjesztett kártérítési kereseti kérelmét elutasító rendelkezését az elsőfokú ítélet e rendelkezésére kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította", egyebekben a jogerős ítéletet, mint részítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati részítélet indokolása szerint a felperes nem bizonyította az elmaradt jövedelem körében a kára bekövetkezését, ezért a jogerős ítélet helytállóan döntött az elsődlegesen és másodlagosan előterjesztett kereseti kérelem elutasításáról. A harmadlagos kereseti kérelem elutasításának az indokai azonban megalapozatlanok, így az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokkal ellentétesen utasította el a felperesnek a versenyzői pályafutás megszakadása miatti kár megtérítése iránti keresete körében előterjesztett bizonyítási indítványát. Az elsőfokú bíróság az újabb eljárásban hozott ítéletével 10.000.000 forint és annak
13. június 1-től járó törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes elévülési kifogását azért tartotta alaptalannak, mert a felperes 2009-ben csak a követelés jogcímét egészítette ki, de a kárigényét
14. január
15. napján - elmaradt jövedelem címén követelte. A versenyzői pályafutása lehetetlenné válására alapított általános kártérítésként előterjesztett keresetét részben alaposnak találta; bár a szakértői vélemények megállapítása szerint nem vált alkalmatlanná a baleset miatt a felperes a versenyzői tevékenységre, azonban sportpályafutásának megszakadását, teljesítményének visszaesését indokolhatja a perbeli baleset, illetve az azt követő kiesés az aktív versenyzésből. A baleset okozhat olyan szorongást, félelemérzetet, amely befolyásolhatja a sporttevékenységben való részvételét a sportolónak. A bizonyítékok értékelése alapján úgy találta, hogy a felperes versenyzői pályafutása a perbeli balesettel okozati összefüggésben vált lehetetlenné, mert a balesetet megelőzően igen eredményesen űzött sport kivételes bátorságot, elszántságot kíván, jó egyensúlyérzék szükséges hozzá, ezért elfogadható, hogy a baleset után már nem tudott hasonló sikereket elérni. Az eredményesség visszaesése nyilvánvalóan vagyoni károsodást is eredményez, és az általános kártérítés összegét kárkori értékviszonyok alapján 10.000.000 forintban határozta meg. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét egészében elutasította. Megállapította, hogy a felperes a pert megelőző kárrendezési eljárásban és az eredeti keresetében kifejezetten csak a
16. február
17. napján kötött szponzori szerződésből származó elmaradt jövedelem címén terjesztette elő igényét, az azonos összegben, de a versenyzői pályafutás derékba törése alapján a jogerős részítélettel még el nem bírált harmadlagos kereseti kérelmét először a
18. február 27-én kelt és
19. március
20. napján érkezett előkészítő iratában jelölte meg. Rámutatott arra, hogy a felperes három kereseti kérelmében ugyanazon kártérítési tőkeösszeg, 60.303.200 forint megtérítésére kérte az alperes kötelezését, elsődlegesen a szponzori szerződés és a motoros versenyeken megrendezett bemutatókon való részvétele alapján járó díjazás, másodlagosan ugyanezen az alapon, de általános kártérítésként, míg a harmadlagos kereseti kérelme szerint, bár ugyanabban az összegben, de a teljes versenyzői pályafutása során elérhető, elmaradt jövedelme megtérítését kérte általános kártérítés címén. Az így pontosított három kereseti kérelmet egymással elsődleges, másodlagos és harmadlagos, vagylagos viszonylatba állította. Az elsődleges és másodlagos kereseti kérelmek azonos ténybeli alapból következően nem minősülnek még látszólagos keresethalmazatnak sem. A harmadlagos kereseti kérelmét egyértelműen látszólagos keresethalmazatként és nem a kereset kiigazításaként terjesztette elő, mert a különböző tényalapú követeléseit egymástól függően érvényesítette azzal, hogy a versenyzői pályafutása ellehetetlenülésére alapított általános kártérítés érdemi elbírálását arra az esetre nézve kérte, ha az elmaradt jövedelem sem a tételes kárszámítás, sem az általános kártérítés alapján nem ítélhető meg. A harmadlagos kereset alapja nem a szponzori szerződésen, hanem ezen kívül más jövedelmi forrásokon alapuló követelés, ezért ténylegesen új, korábban nem érvényesített igényt adott elő a felperes. Az alperes elévülési kifogását alaposnak tartotta a harmadlagos kereset vonatkozásában; a
21. február 25-i szponzori szerződésből eredő elmaradt jövedelemre alapított követelés iránti felszólítás alapján az alperes nem vizsgálhatta a felperes teljes sportolói pályafutásának az ellehetetlenüléséből származó vagyoni károsodást, mivel az igény érvényesítése nem a teljes sportolói pályafutása, hanem annak egy kiragadott, kifejezetten csak a
22. évre vonatkozó szponzori szerződéssel összefüggésben álló részletére irányult. Az eredeti követeléssel azonos összegben, de teljesen eltérő alapon, az egész sportpályafutást érintően először a követelést a felperes csak
23. március 2-án terjesztette elő. 2001 szeptemberében, de legkésőbb a táppénz lejáratakor, 2002 májusában már kialakult a felperes fizikai, egészségi, lelki állapota. Mivel a versenyzés
24. szeptemberi megkezdése óta a felperes állapotában a balesethez képest előre nem látható változás nem következett be, így
25. március 2-ig a sportolói pályafutás ellehetetlenülésére alapított felperesi igény elévült, ez a követelés eredményesen bíróság előtt nem érvényesíthető. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kártérítési igényét mindig azonos ténybeli és jogi alapból eredeztette, a
26. május 8-án bekövetkezett közlekedési balesetből, amely tény az igénye elévülését kizárja. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a keresete összegszerűségét mindvégig azonos összeg erejéig tartotta fenn. Az alpereshez intézett felszólító levelekben jogfenntartással bejelentette a keresetveszteségre, az elmaradt jövedelemre és a keresetpótló járadékra vonatkozó igényét. A
27. november
28. napján az alpereshez intézett felszólító levélben a vagyoni kártérítési igényét nem a szponzori szerződés meghiúsulása miatt kívánta elsődlegesen érvényesíteni, és a
29. novemberi keresetpontosításnál a versenyzői pályafutása megszakadására tekintettel pontosította a keresetet, amely igénynek kizárólag az összegszerűsége változott a
30. november
31. napján előterjesztett igényéhez képest. Hivatkozott arra, hogy a károsodása akkor következett be, amikor az utolsó olyan versenyen, ahol részt vett, egyértelműen realizálódott; azt az eredményességet, melynek elérésére a baleset előtt képes volt, már sohasem fogja elérni és állapotában javulás sem várható, ez pedig
32. évben volt. A felszólítással kapcsolatban utalt arra, hogy az érvényesített jog megjelölése a kötelezettség az elévülés megszakításához, nem pedig annak tételes, mindenre kiterjedő megjelölése, amely az adott esetben megvalósult a balesetből származó károk megtérülésére irányuló igény meghatározásával. Tévesen foglalt állást a jogerős ítélet abban a kérdésben is, hogy a kereseti kérelmek nem látszólagos keresethalmazatban, hanem valódi keresethalmazatban állnak és erre tekintettel a halmazatban lévő egyes kereseti követelések tekintetében az elévülésről külön rendelkezett. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Pp.
33. §-ának