A határozat elvi tartalma: Érvénytelenség megállapítása iránt indított perben a viszontkereset benyújtásának akkor van helye, ha az alperes a keresetet nem vitatja. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.208/2015/7.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek az Imre Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd által képviselt alperes ellen kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszéken 9.G.41.929/
- számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 19.Pf.20.409/2014/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e te t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a peres felek
- december 8-án svájci frank alapú lakáshitel szerződést kötöttek. A kölcsön összegét a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon határozták meg. A felperes által fizetendő törlesztő részlet forintösszegét az alperes által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyamon rögzítették. A felperes keresetében a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Elsődlegesen annak jogszabályba, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.)
- §
(1)bekezdés c),
- d)és
- e)pontjába ütközésre hivatkozással, másodlagosan a szerződés I., II.2., II/3. és III.2. pontjaiban írt feltételek tisztességtelensége miatt a szerződés részleges érvénytelenségét állította. A Ptk. 239/A. §-ra hivatkozással az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását nem kérte. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, majd ezen álláspontját lényegében módosította. Viszontkeresetében a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását úgy kérte, hogy a deviza vételi és eladási árfolyam közötti eltérés 1%, a deviza középárfolyamtól +/-0,5 %. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy annak előterjesztése ebben a perben kizárt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli szerződést érvényessé nyilvánította úgy, hogy a szerződés részét képező deviza vételi és eladási árfolyam közötti eltérés 1 % - deviza középárfolyamtól +/0,5 %, a keresetet ezt meghaladóan elutasította. Megállapíthatónak találta, hogy a szerződés a Hpt. 213 §
(1)bekezdésének c) pontja alapján semmis, mivel nem tartalmazza az árfolyamrést mint költséget. Az alperes viszontkeresetét érdemben elbírálva arra a következtetésre jutott, hogy a Ptk. 237. §
(2)bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának van helye, mivel az érvénytelenségi ok, az árfolyamrés feltüntetésének hiánya kiküszöbölhető volt. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét helybenhagyta. A fellebbezésre tekintettel csak azt vizsgálta, hogy az alperes a viszontkeresetét a Pp.
- §-a szerint terjesztette-e elő és ennek megfelelően annak érdemi elbírálása az elsőfokú bíróság részéről jogszerűen történt-e. A másodfokú bíróság e körben utalt az 5/
- PJE határozat
- pontjára, de mivel ezen iránymutatás meghozatalára az elsőfokú ítélet kihirdetését követően került sor, az elsőfokú bíróság érdemben elbírálhatta a keresettel azonos jogviszonyból eredő viszontkeresetet. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíráság által a Hpt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenség megállapításával, valamint az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével, azaz az árfolyamrés feltüntetésével kapcsolatban kifejtettekkel, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét e körben helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelmének helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes viszontkeresetét a Pp. 121. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az elsőfokú bíróságnak azonnal el kellett volna utasítania, mivel nincs helye feltételes viszontkeresetnek. Ezt az értelmezést támasztja alá az 5/2013. PJE határozat is. Eljárásjogi jogszabálysértésként a Pp. 212. §
(1)bekezdésének és a Pp. 206. §
(1)bekezdésének sérelmére is hivatkozott annak kifejtése nélkül, hogy ezek mennyiben hatottak ki az érdemi döntésre. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján az alábbi indokolás mellett nem találta jogszabálysértőnek. A Kúria rögzíti: a felülvizsgálati kérelem alapján csak és kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a szerződés érvényessé nyilvánításának fennálltak-e a törvényes feltételei a jogerős ítélet meghozatalakor, figyelemmel az 5/
- PJE határozatban foglaltakra. Az elsőfokú bíróság
- január 10-én megtartott tárgyalásán készült
- sorszámú jegyzőkönyv szerint az alperes akként nyilatkozott, hogy nem feltételtől függő hatállyal terjeszti elő viszontkeresetét. Ezt a nyilatkozatát fellebbezési ellenkérelmében is megerősítette. A Kúria megítélése szerint az alperes ezen nyilatkozatát helyesen akként kell értelmezni, hogy elismerte: a felperes keresete megalapozott, az adott szerződés a Hpt.
- §
(1)bekezdés c) pontjába ütközik, így semmis. Ezen nyilatkozatának tartalmára tekintettel az 5/
- PJE
- pontjára is figyelemmel jogosult volt viszontkereset előterjesztésére. A perben eljárt bíróságok a hivatkozott PJE határozatnak megfelelően érdemben vizsgálhatták a viszontkeresetet. Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontjának, illetve az 5/
- PJE határozatnak a sérelme nem állapítható meg, a jogerős ítélet ezen okból nem jogszabálysértő. Egyébként a Kúria tényként rögzíti, a felek között az elszámolás megtörtént a tisztességtelenül felszámított árfolyamrésnek megfelelő összeget a felperesnek az alperes visszafizette. A Kúria utal arra, hogy nem vehette figyelembe a 2/
- PJE határozat
- pontjában kifejtetteket, mivel a felperes felülvizsgálati kérelmében erre érdemben nem hivatkozott. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp.
- §át, illetve
- §
(1)bekezdését sem sérti. A perben eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek a szükséges terjedelemben eleget tettek, a bizonyítékok mérlegelése és az annak eredményeként megállapított tényállás nyilvánvalóan nem okszerűtlen. A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdéseire - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- november
- Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács András sk. bíró