← Magyarország

Bf.311/2015/12 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.311/2015/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi október hó
  3. napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő végzést: A kényszervallatás bűntette és más bűncselekmény miatt I. r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
  4. évi március hó
  5. napján kihirdetett 12.B.316/2013/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy I. r. és IV. r. vádlottakat is előzetes mentesítésben részesíti. II. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: ..., míg IV. r. vádlotté .... Indokolás: A törvényszék ítéletét pótmagánvádló 1, pótmagánvádló 2 és pótmagánvádló 3 pótmagánvádlók tudomásul vették, az ellen valamennyi vádlott és a védőik jelentettek be fellebbezést egyaránt felmentésért. Mivel a törvényszék eljárást megszüntető rendelkezéseivel szemben fellebbezés nem érkezett, ezért az ítélőtábla e körben a törvényszék ítéletének a felülbírálatát a Be.
  7. §ának

(2)bekezdése szerint mellőzte. A vádlottak védői fellebbezésüket írásban is megindokolták, továbbá II. r. vádlott
  1. augusztus
  2. napján kelt írásbeli nyilatkozata is fellebbezésének indokolásaként értékelendő. I. r. vádlott védőjének álláspontja szerint „Az elsőfokú bíróság ítélete a széleskörűen lefolytatott bizonyítási eljárás ellenére megalapozatlan, az irányadónak szánt tényállás részben felderítetlen, ténymegállapítási hiányosságai vannak, egyes részleteiben ellentétes az iratok tartalmával továbbá a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett … s indokolási kötelezettségének sem tett a törvény által megkívánt módon és mértékben eleget.". Védence felmentése hiányában másodlagosan az előzetes mentesítését kérte. II. és III. r. vádlottak védője kifejti, hogy „A történeti tényállás megállapításánál a védelem által és a vádlottak által előadottakkal szemben a sértettek nyilatkozatát, a szakértői véleményt és a hozzátartozók és egyéb közvetett tanúk vallomása alapján állapította meg a T. Bíróság a történeti tényállást. A bizonyítékok értékelése során az első fokon eljárt bíróság nem minden bizonyítékot vett figyelembe, valamint a bizonyítékokat nem teljes terjedelmében értékelte. Az első fokon eljárt bíróság a szakértői vélemények, valamint a tanúk, köztük a sértettek vallomásai alapján is aggálymentesen elfogadta a bizonyítékokat a vádlottak védekezésével szemben". Álláspontja szerint „az első fokon eljárt bíróság ítélete a rendelkezésre álló bizonyítékokkal ellentétes." „… A rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondanak az ítéletben megállapított történeti tényállással, és ezért az ítéletben téves jogi következtetést vont le az első fokon eljárt bíróság. A korábban általam ismertetett bizonyítékok hibás és hiányos értékelése eredményezte a jogi következtetést az ítéletben", végül kéri, hogy a másodfokú bíróság „a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes értékelését követően a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet változtassa meg és védenceimet mentse fel az ellenük hozott vád alól. A rendelkezésre álló bizonyítékok és az ítélet indokolása alapján másodlagosan kérem a Tisztelt Debreceni Ítélőtáblát, hogy az ítéletet helyezze hatályon kívül és kötelezze a Miskolci Törvényszéket új eljárás lefolytatására." IV. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejti, hogy „álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által meghozott ítélet megalapozatlan, a tényállás részben felderítetlen, részben pedig hiányos. Ezen túlmenően az ítélet egyes pontjai részleteiben ellentétesek az iratok tartalmával, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróság további megállapításokra helytelen következtetést vont le" … „a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kellő bizonyossággal védencem bűnösségét megállapítani nem lehet, így végindítványom továbbra is IV. r. vádlott felmentésére irányulna", másodlagosan „előzetes mentesítés mellett kérjük a joghátrány alkalmazását". II. r. vádlott álláspontja szerint „A tényállás a sértettek vallomásait kritika, kétely nélkül elfogadva, míg a vádlottak vallomásait sok esetben indokolás nélkül elvetve került megfogalmazásra" … „az állítólagos fenyegető mondat nem abból a célból hangzott el, hogy én beismerő vallomást kényszerítsek ki a sértettől", a bűnsegédként értékelt cselekményeit is „egyedül pótmagánvádló 1 vallomását elfogadva állapította meg" a másodfokú bíróság, s T1 fenyegető kijelentéseit azért nem rögzítette, mert jelentését „kizárólag a lopás vonatkozásában fogalmazta meg" továbbá „mi rendőrök a sértetti oldaltól eltérően nem egyeztettük a vallomásainkat, mindenki az igazat mondta el, úgy ahogy emlékezett rá 3 év távlatában … az ítélet kétely nélkül fogadta el a sértettek vallomásait". A fellebbezések elbírálására az ítélőtábla a Be. 361. §-a szerinti nyilvános ülést tűzött. A megtartott másodfokú nyilvános ülésen a védők írásbeli fellebbezéseikben foglaltakat fenntartották, csupán IV. r. vádlott védője kérte felmentés hiányában másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését. A pótmagánvádlók jogi képviselője az ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen a Be. 363. §
(2)bekezdés b/ pontja alkalmazásával tárgyalásra tért át, mely tárgyalás keretében ismertetésre került a vádlottak vonatkozásában az ítélőtábla által beszerzett dicséreteket és fenyítéseket is magába foglaló parancsnoki jellemzés. A vádlottak és a védőik, valamint a pótmagánvádlók jogi képviselője a tárgyaláson korábbi nyilatkozataikat fenntartották. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348. §-ának
(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a büntetőeljárást, az általa rögzített tényállás is döntő részében megalapozott, azt a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával - az iratok tartalma alapján annyiban helyesbíti, hogy S1 a feljelentésében nem csak „utalt" pótmagánvádló 1 és pótmagánvádló 3 sértettekre, hanem őket meg is nevezte (nyomozati iratok
  1. oldal), s kiegészíti azzal, hogy pótmagánvádló 1 sértett
  2. december 1-én, míg pótmagánvádló 3 sértett
  3. szeptember 24-én született. Az ítélőtábla aggálytalanként fogadta el a ... megyei rendőr-főkapitány által a vádlottakról dicséreteket és fenyítéseket is magába foglaló jellemzését, mellyel a törvényszék tényállását kiegészíti a következők szerint: - I. r. vádlott egész évben végzett kiváló munkájáért
  4. december 5-én kapitányság vezetői dicséretben részesült. A
  5. júniusában ... településen elkövetett több rendbeli rablás bűntettének elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek gyors és intenzív felderítése és elfogása során nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként
  6. június 23-án Országos Rendőr-főkapitányságvezetői tárgyjutalomban részesült. Szolgálati jogviszonya alatt fegyelmi fenyítés hatálya alatt nem állt. Az egységes bűnügyi szaktanfolyamot
  7. január 15-én kiváló eredménnyel végezte el, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Közrendvédelmi Szak másodéves levelező hallgatója. - II. r. vádlott folyamatosan képzi magát, rendészeti szakvizsgát
  8. november 20-án szerzett. Kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként
  9. május 1-jén megyei rendőrfőkapitányi,
  10. december 31-én kapitányságvezetői dicséretben és jutalomban részesült. Az ismeretlen tetteses bűncselekmények felderítése terén végzett kiemelkedő munkájáért
  11. június 5-én - a kapitányság legeredményesebb nyomozójaként - szintén kapitányságvezetői dicséretben részesült. Magyarország belügyminisztere
  12. január 1-ei hatállyal 10 év szolgálat után szolgálati jelet adományozott szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért. A ... Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a belügyi szervnél foglalkoztatási jogviszonyban töltött 10 év után
  13. szeptember 1-jei hatállyal pénzjutalomban részesítette. Szolgálati jogviszonya alatt fegyelmi eljárás nem indult ellene. - III. r. vádlottat az ... Rendőrkapitányság vezetője szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért
  14. március 1-jei hatállyal soron kívül előléptette,
  15. október 23-ai hatállyal pénzjutalomban részesítette,
  16. május 1-ei hatállyal szintén soron kívül előléptette. Magyarország belügyminisztere
  17. július 1-ei hatállyal 10 év szolgálat után szolgálati jelet adományozott szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért. A ... Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a belügyi szervnél foglalkoztatási jogviszonyban töltött 10 év után
  18. június 1-ei hatállyal, valamint 15 év után
  19. július 1-ei hatállyal pénzjutalomban részesítette. Szolgálati jogviszonya alatt fegyelmi fenyítés kiszabására nem került sor. - IV. r. vádlottnak Magyarország belügyminisztere
  20. július 1-ei hatállyal 10 év szolgálat után szolgálati jelet adományozott szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért. A ... Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a belügyi szervnél foglalkoztatási jogviszonyban töltött 10 év után szintén
  21. július 1-ei hatállyal pénzjutalomban részesítette. Szolgálati jogviszonya alatt fegyelmi fenyítés kiszabására nem került sor. Az így helyesbített, illetve kiegészített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
  22. §-ának
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletét ezen helyesbített, illetve kiegészített tényállás alapján bírálta felül a Be. 352. §
(2)bekezdésének megfelelően. A törvényszék széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, melynek keretében maradéktalanul feltárta az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat. Az ítélőtábla dr. Temesi Zoltán Péter igazságügyi orvosszsakértő ismételt meghallgatására, valamint pótmagánvád 1-gyel kapcsolatosan utóbb keletkezett iratok beszerzésére irányuló indítványokat elutasította. Dr. Temesi Zoltán Péter igazságügyi orvosszakértő a nyomozati szakban szakértői véleményét előterjesztette, az elsőfokú tárgyaláson a meghallgatására is sor került, nyilatkozatát az elsőfokú bíróság elfogadta (elsőfokú bírósági ítélet
  1. oldal utolsó bekezdés) ismételt meghallgatása szükségtelen, az csak az eljárás elhúzódását eredményezné. pótmagánvádló 1
  2. július
  3. napján kifejtett magatartására vonatkozó iratok tartalma, a törvényszék által megállapított tényállás tekintetében relevanciával nem bír, ezért azok beszerzése szintén szükségtelen. A törvényszék a bizonyítékokat egyenként és összességükben is nagy precizitással értékelte, ítéletének 41-
  4. oldaláig bezárólag rendkívül széles körű, mindenre kiterjedő, meggyőző és megalapozott indokát adta annak, hogy a vádlottak védekezését miért vetette el, s hogy a tényállását miért a sértettek egyéb bizonyítékokkal is megerősített bár kétség kívül nem minden részletre kiterjedően egyező - vallomásaira alapította. Az ítélőtábla a törvényszék indokait mindenben osztja. E körben csupán néhány leírási hibát szükséges pontosítani, az ítélet
  5. oldal
  6. sorában a „kg" helyesen középső, a vádindítvány kelte
  7. július 23., a Miskolci Városi Bíróságra érkezése pedig
  8. július
  9. napja (ítélet
  10. oldal
  11. bekezdés), az ítélet
  12. oldal
  13. bekezdésében a kényszerítés szó helyesen kényszervallatás. Az eddig kifejtettekből következően az ítélőtábla a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezésére törvényes alapot nem talált. A vádlottak és a védőik által bejelentett felmentést célzó fellebbezéseikben kizárólag a törvényszék mérlegelési tevékenységét támadják, melyek megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethettek, ugyanis a törvényszék által mérlegelt bizonyítékoknak az ítélőtábla részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt (Be.
  14. §
(1)bekezdés). Okszerűen vont következtetést a törvényszék valamennyi vádlott bűnösségére, s törvényes az általuk megvalósított bűncselekmények jogi minősítése is. Teljeskörűen tára fel a törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, s azokat, valamint a vádlottak személyi társadalomra veszélyességét, az általuk megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyát és a bűnösségük fokát is megfelelően értékelte akkor, amikor kellően differenciált a büntetés céljait elérő mértékű és nemű büntetéseket alkalmazott, melyek enyhítésére az ítélőtábla kellő indokot nem látott. A törvényszék ítéletének az eljárásban felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezése is helyes. A törvényszék II. r. és III. r. vádlottakat tartotta érdemesnek az előzetes mentesítésre. Az ítélőtábla az általa beszerzett parancsnoki - már feltüntetett vélemény - tartalmából azt a következtetést vonta le, hogy bár I. r. és IV. r. vádlottak cselekménye - helyesen többszörös halmazatot képez, s bűnösségük foka is jelentősebb, mint vádlott-társaiké, amelyet a kiszabott büntetések is tükröznek, ennek ellenére a hosszabb időn keresztül végzett - több dicsérettel is elismert - kiváló és töretlen színvonalú munkavégzésük érdemessé teszi őket is az előzetes mentesítésre. Az ítélőtábla e helyen valamennyi vádlott figyelmét felhívja a Btk. 104. §
(2)bekezdésére, mely kimondja, hogy „Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.". Az eddigiekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét - a rendelkező részben írt pontosítással - a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A törvényszék a
  1. november 25-én megismételte a tárgyalást, ezért az ezen időpont előtti, valamint a nem érdemi tárgyalást hozó,
  2. szeptember 1-jei,
  3. január 26-ai, február 23-i és március 17-i tárgyalási határnapok feltüntetését mellőzi. Végül rögzítette az ítélőtábla II. r. és IV. r. vádlott megváltozott személyazonosító igazolványának a számát is. Debrecen,
  4. évi október hó
  5. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Miskolci Törvényszék 12.B.316/2013/
  6. számú ítélete a másodfokú végzéssel jogerős és a szabadságvesztések kivételével végrehajtható. Debrecen,
  7. évi október hó
  8. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.