A határozat elvi tartalma: A 200%-os bírság kiszabásának feltételei. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.168/2015/5.szám A Kúria a dr. Kincses István ügyvéd felperesnek a dr. Valeczki Judit jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014.december 9-én kelt 11.K.30.885/2014/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi 11.K.30.885/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 150.800 (százötvenezer-nyolcszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes a
- II. negyedévére vonatkozó általános forgalmi adó bevallásában sem értékesítést terhelő fizetendő adót, sem beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem szerepeltetett. Az időszak vonatkozásában
- október 10-én önellenőrzést nyújtott be, melyet az elsőfokú adóhatóság elutasított, mert a felperesnél fenti időszakra
- október 4-én már ellenőrzés kezdődött. Az adóhatóság a felperes terhére általános forgalmi adó különbözetet állapított meg, az adóhiány után adóbírságot és késedelmi pótlékot számított fel. Az adóbírság összegét az adóhiány összegének 200%-ában rögzítette, mert az a bevételek eltitkolásával függött össze. A felperesi keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította. Osztotta az alperesi határozatban kifejtett jogi álláspontot az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
- §-ában szabályozott önellenőrzéssel összefüggésben. Nem osztotta azt a felperesi érvelést, hogy hibás bevallás került volna benyújtásra, hiszen a könyvelő egy olyan szabályszerűen elkészített adóbevallást nyújtott be, melyben a felperesi adózó az értékesítésével elért bevételeit, a fizetendő általános forgalmi adó alapját a vizsgált időszakra vonatkozóan nem mutatta ki. A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet, az alperesi határozat megváltoztatását kizárólag az adóbírsággal kapcsolatos megállapítási részében indítványozta. Hangsúlyozta, hogy a felperes könyvelővel állt szerződéses kapcsolatban, és ezen keresztül tett eleget adóbevallási kötelezettségének. A könyvelő ügyfélkapuján keresztül kerültek benyújtásra a társaság adóbevallásai, melyek alapját a felperes által leadott dokumentumok képezték. A felperes a könyvelés részére átadta a számlákat és egyéb dokumentumokat, a könyvelő betegsége folytán nem tett eleget a számszakilag helyes bevallási kötelezettségének, melyet önrevízióval kívánt korrigálni. A késedelmes és nem pontos tartalmú adóbevallás tényét elismerik, azonban rajtuk kívülálló körülmények okán került sor hibás adóbevallás benyújtására. Így vitatta azt a körülményt, hogy az adóhiány a bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggésben keletkezett volna. Erre tekintettel a 200%-os bírságmérték kiszabásának jogszerűtlenségét állította. Az alperesi felülvizsgálati ellenkérelem hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Art.
- §
(1)bekezdés második fordulatában szabályozott adóbírság mérték a perbeli esetben alkalmazható volt-e. Az előírás szerint akkor kerülhet sor a 200%-os mértékű bírság kiszabására, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Ilyen magatartásnak tekintendő-e az, ha a felperesi adózó az adóbevallását nullás adattartalommal nyújtja be, jóllehet az adott időszakban értékesítést végzett, melyről általános forgalmi adót tartalmazó számlákat bocsátott ki. Az első fokú bíróság helyesen ítélte meg a felperesi mulasztást, a nullás adattartalmú bevallás benyújtása megfelel az Art. 170. §
(1)bekezdés
- fordulatában szabályozott bevétel eltitkolásnak. Ugyanis a magyar adórendszer az önadózásra épül, melynek során az adóalany maga határozza meg fizetendő adója összegét. A bevallásban külön-külön kell szerepeltetni a fizetendő adó és a levonható adó összegét meghatározó egyes tételeket, a nullás bevallás ténylegesen adattartalom nélküli bevallás. Ha az adózó nullás adattartalmú bevallást nyújt be, azzal azt közli, hogy nem végzett olyan gazdasági tevékenységet, mely általános forgalmi adófizetést vonna maga után. Ehhez képest az ellenőrzés feltárta, hogy a felperes számláit nem szerepeltette bevallásában, értékesítéseit terhelő áfát nem vallotta be, és nem fizette meg. A szankcionálás alól nem mentesíti az adózót az a körülmény, hogy könyvelésének vezetésére, bevallásainak elkészítésére szakembert bízott meg, aki betegsége okán a számszakilag helyes bevallás benyújtásának nem tudott eleget tenni. A Kúria már több döntésében kifejtette, hogy az adóhatósággal az adózó áll jogviszonyban, az adózó kötelezettsége a bevallással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesítése. Az adózó és a könyvelő közötti megbízási jogviszony külön jogviszony, és nem hat ki az adózó adófizetési, számviteli kötelezettségeire. A fentiekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. Az illeték alapja a támadott adóbírság összege. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró