Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.002/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Bándi Gábor ügyvéd felperesnek a Bárd, Cseri és Társai, valamint a dr. Nagy Gabriella Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe dr. Rokonai Balázs ügyvéd által képviselt ... Korlátolt Felelősségű Társaság az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Pest Megyei Bíróság
- augusztus 30-án kelt 5.G.40.030/2007/6-I. számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt, a beavatkozó részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatja; az alperest és a beavatkozót terhelő perköltség összegét 61.000 (hatvanegyezer) forintra leszállítja. Kötelezi az alperest és a beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégjegyzékbe
- október 14-én bejegyzett alperesi társaság a ... átalakulásával jött létre, tevékenysége - többek között - a ...i raktárak üzemeltetése. A raktárépületek az alapító tagok közös tulajdonában voltak, a fűtési rendszer, a közös irodák, az utak és vezetékek képezték az alperes törzstőkéjét. A törzsbetéteket a jogelőd közös vállalatban lévő vagyoni betétek figyelembevételével, azok arányainak megfelelően határozták meg. Az alperesi társaság
- április 25-én kelt, s az
- évi CXLIV. tv. szabályai szerinti egységes szerkezetű társasági szerződésének 14.
- pontja rögzíti, hogy a társaság a tagok viszonylatában quasi non-profit gazdálkodást folytat, a társaság által nyújtott szolgáltatásokat önköltségen nyújtja. A társaság gazdasági tevékenységének hasznát a tagok az önköltségen nyújtott szolgáltatások költségcsökkenése révén saját gazdálkodásukban realizálják. A társaság bevételeit elsősorban a tagok költségei javára számolja el. Ha a quasi non-profit gazdálkodás az elfogadott értéknövelő felújításokat, beruházásokat nem fedezi, a társaság a tagokat is terhelő nyereséget képez, illetve az adózott árbevételt az előbbi célokra számolja el. A társasági szerződés 14.
- pontja sorolja fel, melyek az önköltséges szolgáltatások. Az alperesi társaság ügyvezetője
- május 31-ére taggyűlést hívott össze a következő napirend közlésével:
- év értékelése, ezen belül az ügyvezető és a gazdasági igazgató, a könyvvizsgáló és a FEB éves beszámolója, a
- évi mérleg elfogadása, a kifizethető osztalék, és az ügyvezető
- évi prémiumának megszavazása.
- Ügyvezetés előterjesztése a
- április 1-jétől érvényes szolgáltatási díjakra,
- Ügyvezető megbízatása,
- FEB döntése felügyelőbizottsági tagok kijelöléséről, illetve a jelenlegi tagok mandátumának meghosszabbításáról,
- Egyebek. Az alperes ügyvezetője
- május 26-án kelt és a társaság tagjainak megküldött levelében az egyik tag, a ... Kft. indítványára „Javaslat a díjak elszámolására”
- ponttal egészítette ki a napirendet. A
- május 31-én megtartott taggyűlés határozatképes volt, azon az üzletrészek és a leadható szavazatok 90,03 %-a jelent meg. A taggyűlés az
- napirendi pont keretében .... számú határozatával elfogadta a felügyelőbizottság jelentését, majd az üzletrészek 3,08 %-nak - köztük a felperes - tartózkodása mellett, a beavatkozó javaslatára .... szám alatt hozott határozatot, amely szerint „A
- évben kialakított 35.911.962 forint kedvezmény üzletarányos különbözete a
- évi tagi kötelezettségekben kerüljön rendezésre, kompenzálásra.” Ezt követően a taggyűlés elfogadta az alperesi társaság
- évi mérlegét és döntött az osztalék kifizetéséről is, s
- pontként tárgyalta a „Javaslat a díjak elszámolására” tárgyú, a napirend kiegészítésében
- számmal megjelölt kérdéskört, de a díjak elszámolására előterjesztett javaslatot a taggyűlés nem fogadta el (.... számú határozat.) A .... szám alatt meghozott határozatot az alperesi társaság nem hajtotta végre. E határozat bírósági felülvizsgálata, annak hatályon kívül helyezése iránt a felperes
- június 30-án terjesztett elő keresetet az alperesi társasággal szemben az
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §
(2),
(3)és
(4)bekezdéseire hivatkozással, mert álláspontja szerint a taggyűlés olyan kérdésről fogadott el határozatot, amely nem volt napirendre tűzve, és a taggyűlésen nem volt jelen az alperes valamennyi tagja, továbbá a napirend kiegészítéséről szóló értesítést a taggyűlést megelőző napon kapta meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, előadta, hogy a meghívók elküldése és a kiegészítő napirend közlése megfelelt a Gt. 153. §-ának
(2)és a
(3)bekezdésében foglalt előírásoknak. Hivatkozása szerint a felperes által kifogásolt határozat összefügg a ... Kft. által előterjesztett és kiegészített napirenddel, továbbá az eredeti meghívóban szereplő „Egyebek” pont alatt is tárgyalható volt, és ezért nincs jelentősége annak, hogy a Alperesi beavatkozótag kérésére tárgyalták a taggyűlésen a .... szám alatt meghozott határozatot. A Alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte, többek között előadta, hogy a
- május 31-i taggyűlésen azért tett kiegészítő javaslatot, mert a raktártulajdonos tagoknak nyújtott szolgáltatási díjkedvezmény csökkenti az alperesi társaság nyereségét; a nem raktártulajdonos tagok osztalékát. A cég
- évben is eltért a társasági szerződésben előírt osztalékszámítástól, és álláspontja szerint a társasági szerződés tagok számára kedvezményes árat biztosító rendelkezése a
- évi IV. tv. (új Gt.)
- §-ába ütközik. Az elsőfokú bíróság 6-I. sorszámú ítéletével az alperes .... számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, és egyetemlegesen kötelezte az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 171.000 forint perköltséget. Határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes taggyűlése a .... szám alatti határozatot nem a ... Kft., és nem az alperesi beavatkozó, hanem ... kiegészítő javaslataként vette napirendre és hozott róla határozatot, így a kérdés napirendre vétele és a határozathozatal nem felel meg a Gt.
- §
(2)és
(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, megállapította továbbá, hogy a taggyűlés a kiegészített napirendről .... szám alatt hozott határozatot, valamint kifejtette, hogy a jelen ügyben nem bír jelentőséggel a beavatkozó új Gt.
- §-ára történt hivatkozása. Nem fogadta el továbbá azt az alperesi védekezést sem, hogy a
- számú határozat tárgya az „Egyéb” címen tárgyalt napirendek közé sorolható. Az elsőfokú bíróság a felperes által felülvizsgálni kért határozatot a Gt.
- §-ának
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, mert álláspontja szerint a határozathozatal alakilag a Gt. 153. §-ának
(2)bekezdésébe, valamint az alperes társasági szerződése
- pontjába ütközik. Rámutatott arra, hogy a Gt.
- §-ában foglaltak értelmében az alperes társasági szerződésének beavatkozó által kifogásolt
- pontja csak a taggyűlés egyhangú határozatával, valamennyi tag egyetértésével lett volna módosítható. Az ítélet ellen az alperes és a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést. Az alperes az ítélet megváltoztatásával elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérte. Fellebbezésében azzal érvelt, hogy a .... szám alatt meghozott határozat mind az
- napirendi ponttal - amelynek tárgya a
- év értékelése és a mérleg elfogadása -, mind a tévesen
- napirendi pontként kiegészített; a díjak elszámolása kérdéskörrel összefügg, ezért nem minősül olyan új napirendi pontnak, amelynek a tárgyalására a taggyűlés a három jelen nem lévő tag hiányában nem volt jogosult. Kifogásolta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a határozat meghozatalára ... indítványára került sor, kifejtette továbbá, hogy a taggyűlési határozat nem ütközik a társasági szerződésbe, és nem eredményezi annak módosítását sem. Az alperes az első fokú perköltség mérséklését kérte, mert megítélése szerint annak összege a 350.000 forint pertárgyérték alapulvételével rendkívül eltúlzott. A beavatkozó fellebbezésében az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A jogvita lényegét tekintve előadta, hogy a szerződésben megfogalmazott szolgáltatások köre nem azonos a határozatban rendezni kívánt kedvezményes szolgáltatások körével, így a keresettel támadott határozat egyetlen pontjában sem érinti az alperes társasági szerződését, ezért tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a határozat a társasági szerződés módosítására irányul, és tévesen állapította meg azt is, hogy a határozat alapjául szolgáló napirendi pont nem lett megfelelő módon és időben a társaság tagjaival közölve. Hivatkozott arra is, hogy a felperes részéről vitatott napirend előterjesztésének szabálytalanságával kapcsolatban aggály a taggyűlésen nem merült fel, a taggyűlés a beavatkozó javaslatát az
- számú napirendi pont keretében tárgyalta, mert a kedvezményeket és az egyes tagoknak okozott osztalékhiányt kívánta rendezni. A felperes fellebbezési ellenkérelme helybenhagyására irányult. az elsőfokú bíróság ítéletének a Az alperes és a beavatkozó fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítéletében érdemben helyesen állapította meg a tényállást, és az ebből levont jogi következtetése is megalapozott. A gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §-ának
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. A 48. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik; a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A korlátolt felelősségű társaság működése körében a Gt.
- §-a szabályozza a taggyűlés, mint legfőbb döntéshozó szerv összehívásának eljárási rendjét. A Gt.
- §-ának
(4)bekezdése értelmében, ha a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése bármilyen előírás - a Gt. kogens vagy a társasági szerződés rendelkezései - megsértése miatt nem tekinthető szabályosan összehívottnak, határozatot akkor hozhat, ha valamennyi tag megjelent, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. Az elsőfokú bíróság a perbeli bizonyítékok okszerű mérlegelésével helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a .... szám alatt meghozott taggyűlési határozat a Gt. 153. §-ának
(2)és
(3)bekezdésébe ütközik, mivel az annak alapjául szolgáló kérdés napirendi pontként való felvétele nem történt meg. Az alperesi társaság
- május 31-én tartott taggyűléséről felvett jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a meghívóban közölt napirenddel egyezően az
- napirendi pontnak megfelelően az ügyvezető, a gazdasági igazgató, a könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság megtartotta a
- évi munkájáról beszámolót. A felügyelőbizottság az éves beszámolót elfogadásra javasolta, a beavatkozó ezt támogatta, de kiegészítő javaslatot terjesztett elő a
- évben nyújtott kedvezmények korrigálására vonatkozóan. Kiegészítő javaslata szerint a ... köteles a 35.991.962 forint kedvezmény üzletarányos különbözetét a
- évi tagi kötelezettségekbe elszámolni. Ezt követően a taggyűlés .... számú határozattal elfogadta a könyvvizsgáló jelentését, .... számú határozattal a felügyelőbizottság jelentését, majd a beavatkozó - illetve a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint ... felügyelőbizottsági tag által megfogalmazott - javaslata alapján a taggyűlés .... szám alatt hozta meg a keresettel támadott határozatot. A Fővárosi Ítélőtábla - egyezően az elsőfokú bíróság álláspontjával - úgy ítélte meg, hogy a .... számú taggyűlési határozat olyan kérdésről döntött, amely sem a taggyűlésre szóló meghívó napirendi pontjai között, sem annak kiegészítésében konkrétan nem szerepelt. A Gt.
- §-ának
(2)bekezdésében foglaltak szerint elkészített taggyűlési meghívón a napirendi pontokat nyilvánvalóan olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a tagok a taggyűlésen való részvételre kellőképpen felkészülhessenek jogaik gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése érdekében, és megalapozottan dönthessenek arról, hogy a taggyűlésen személyesen vagy meghatalmazott útján részt kívánnak-e venni, vagy jelenlétük nem elengedhetetlenül szükséges. Ezen követelményeknek sem a
- május 15én kelt meghívó, sem a
- május 26-án kelt, a taggyűlés napirendi pontja kiegészítésére vonatkozó értesítés nem felelt meg, mivel a
- évben nyújtott 35.991.962 forint kedvezmény „korrigálására” vonatkozó, és a tagok
- évi kötelezettségeit érintő konkrét kérdést nem tartalmazta. A
- május 31-én .... szám alatt meghozott határozat tehát azért jogszabálysértő, mert a taggyűlési meghívóban nem szereplő kérdés csak akkor tárgyalható, ha valamennyi tag jelen van és az ellen nem tiltakozik (Gt.
- §
(4)bekezdés). Miután a
- május 31-i taggyűlésen valamennyi tag nem volt jelen, ezért az elsőfokú bíróság a Gt.
- §-ának
(2)és
(3)bekezdésére alapítottan helytállóan hozta meg a keresetben megjelölt határozat hatályon kívül helyezéséről szóló döntését. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség a jogvita tárgyát és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységet tekintve túlzott, ezért a felperes javára megítélt első fokú perköltség összegét részben megváltoztatta, és a rendelkező részben írt összegre mérsékelte a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(3)bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával. A fellebbezések a per fő tárgyát érintően nem vezettek eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest és a beavatkozót 20.000 forint másodfokú perköltség egyetemleges megfizetésére a felperes javára. A másodfokú perköltség a fenti IM rendelet 3. §-ának
(5)bekezdése szerint megállapított és általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Budapest,
- március
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró