Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.566/2015/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Dunai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dunai József ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, a alperes neve(alperes címe) alperes ellen tartási szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- szeptember
- napján meghozott 11.P.21.544/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt 440.000 (Négyszáznegyvenezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s
- július 29-én M.J. és M.J.-né, a peres felek szülei alperes nevealperessel tartási és gondozási szerződést kötöttek. A szerződés szerint a gondozottak kizárólagos tulajdonát képezi egymás között egyenlő arányban a p.-i J. út
- szám alatt található belterületi ingatlan. A felek megállapodnak abban, hogy a gondozó természetbeni tartást, gondozást nyújt a gondozottaknak, akik ennek fejében a lakásingatlan tulajdonjogát gondozóra ruházzák át, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a szerződés alapján tulajdonjoga a földhivatalnál bejegyzésre kerüljön. A szerződést dr. B.Gy. ügyvéd készítette, aki azt „Ellenjegyeztem: P.,
- július
- napján" megjegyzéssel látta el. A tartási és gondozási szerződés alapján az alperes tulajdonjogát a földhivatal 1/1 hányadban a határozatával bejegyezte, egyben a gondozottak holtig tartó haszonélvezeti jogát is bejegyezte. Az édesapa M.J.
- május 2-án elhunyt. A felperes a hagyatéki eljárás során szerzett tudomást a tartási szerződésről, ezt követően a szerződés semmisségének megállapítása iránt pert kezdeményezett a városi bíróság előtt az ügyszámú eljárásban. A
- sorszámú ítéletével a bíróság a keresetét elutasította, az ítéletet a Pest Megyei Bíróság ítéletével helybenhagyta. A felperes a tartási szerződés semmisségének megállapítását azon okból kérte, hogy édesapja sem szellemileg, sem fizikailag nem volt olyan állapotban, amely szerint a szerződés megkötésére képes lett volna, így különösen olvasásra és írásra képtelen állapotban volt. A jelen perben előterjesztett keresetben - amelyben II. rendű alperesként az édesanyját, M.J.-nét jelölte meg a felperes, aki a másodfokú eljárás során elhunyt - a felperes azt kérte, hogy a Ptk.
- §
(2)bekezdés, valamint az
- évi CXLI. törvény (Inytv.)
- §
(4)bekezdése alkalmazásával a bíróság állapítsa meg, hogy a tartási, gondozási szerződés semmis és az eredeti állapot helyreállítását rendelje el. Ennek alapjául hivatkozott arra, hogy a szerződés ellenjegyzési része nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezért az bejegyzésre alkalmatlan, ugyanis a következő bejegyzést tartalmazza: „Ellenjegyeztem: P., 2001. július 29. napján", vagyis múlt időben történt az ellenjegyzés. A szerződés az Inytv. 32. §
(4)bekezdésébe ütközik, és mint jogszabályba ütköző semmis. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, a le nem rótt 330.000 forint illetéket a Magyar Állam viseli, felmerült költségeit a felperes viseli. Az elsőfokú bíróság hivatkozott a Ptk. 586. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 200. §
(2)bekezdésére. Indokolásában kifejtette, hogy az I-II. rendű alperes és a II. rendű alperes házastársa között 2001-ben megkötött tartási szerződés az anyagi jog szabályai szerint érvényesnek tekinthető, mert a felek azt a Ptk. 586. §
(1)bekezdésének megfelelően írásban kötötték meg. A felperes hivatkozása az Inytv.
- §-ára irreleváns, mivel az ügyvédi ellenjegyzés a tartási szerződésnek nem érvényességi kelléke, az ellenjegyzés hiányossága csak az ingatlannyilvántartási bejegyzésre teszi alkalmatlanná az okiratot. A felperes által hivatkozott eseti döntés az ügyvédi ellenjegyzés szabályszerűségével foglalkozik, a bejegyzésre való alkalmasság tekintetében, nem pedig az adott okirat anyagi jogi érvényessége szempontjából. Utalt a bíróság a XXV. számú PEDre, amely meghatározza azokat a szükséges kellékeket, amelyek írásba foglalt tartalma az okiratot érvényes tulajdonjog átruházási szerződéssé teszi, de az érvényességnek nem feltétele, hogy az írásba foglalt tartalom ügyvéd által ellenjegyzett okiratban történjék. A bejegyzésre való alkalmasság hiánya pótolható megfelelő okiratba foglalással, vagy a jogváltozás bírósági megállapításának és az ingatlan-nyilvántartás megkeresésének a kérésével is. A perbeli esetben a tartási szerződés írásba foglalásával a szerződés érvényesen létrejött, függetlenül az ügyvédi ellenjegyzés lététől vagy milyenségétől. Utalt végül a bíróság arra, hogy a bejegyzésre való alkalmasság szempontjából a bejegyzés során az illetékes földhivatal általi vizsgálat tárgya lehetett az ellenjegyzés szabályossága, ennek ellenére a földhivatal a jogváltozást bejegyezte. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt illetéket az állam viseli, felmerült költségeit pedig a pervesztes felperes köteles viselni. Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének történő helyt adást kér. Egyben kérte az alperes perköltségben történő marasztalását is. Ismételten hivatkozott a BH
- számú eseti állásfoglalásra is, amely egyértelműen kimondja, a szerződő fél által aláírt okirat későbbi időpontban történő ügyvédi ellenjegyzése akkor szabályszerű, ha az okirat jelen időben tartalmazza az ellenjegyzem megjelölést. Ez az ellenjegyzés jelenidejűségének a követelménye, amit az
- évi CXLI. törvény
- §-a tartalmaz. Ennek megfelelően törvénysértő az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az ellenjegyzés hiányossága nem teszi érvénytelenné a tartási szerződést. A tartási szerződés jogkövetkezményeinek alkalmazására, azaz a tulajdonjog átruházásának közhiteles nyilvántartására a szerződés alkalmatlan. Amennyiben pedig az okirat erre alkalmatlan, úgy alkalmatlan arra is, hogy ezáltal az alperes tulajdonjogot szerezhessen. Annak valóban nincs akadálya, hogy ez a hiányosság pótolható legyen megfelelő okiratba foglalással, azonban erre már nincs lehetőség, mert a szerződést kötő partnerek közül a tartásra jogosultak valamennyien elhunytak. Nem vitás, hogy a tartási szerződés érvényesen létrejött az írásba foglalással, azonban ez a szerződés alkalmatlan volt a szerződés céljának a betöltésére, nevezetesen a tulajdonjog bejegyzésének a jogszerűségéhez. Elfogadhatatlan az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy a földhivatal is vizsgálta a bejegyzés teljesíthetőségét, és azt bejegyezhetőnek találta. A bíróság ezen megállapítása önmagával iratellenes, ugyanis az előzőekben az ítélet indokolásában elismerte, hogy az okirat bejegyzésre alkalmatlan. Az eljáró bíróság ezt a jogellenességet, amelynek megállapítására a kereset irányult, észlelte, de ennek ellenére azt nem kifogásolta, úgymond szentesítette a törvénytelenséget. A földhivatal mulasztása egyértelmű e tekintetben, így az eljáró bírónak döntését úgy kellett volna meghoznia, hogy bár a tartási szerződést érvényesnek ismeri el, azonban a bejegyzés hiánya miatt a célzott joghatás kiválthatatlansága okán meg kellett volna semmisítenie. Az a tény pedig, hogy a szerződés reparálható, az kizárólag az alperes kötelezettsége. Az ítéletben rendelkezni kellett volna arról is, hogy a bejegyzést a földhivatal törölje. A másodfokú eljárás során az ingatlanra bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkező II. rendű alperes, M.J.-né
- március 18-án elhunyt. Jogutódai a felperes és az I. rendű alperes, továbbá M.J. elhalt gyermeke jogán M.N. és M.M., akik a perbe nem kívántak belépni, és őket a felperes sem vonta perbe. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a jogkérdésben való döntéshez szükséges bizonyítást lefolytatta, az okiratokat beszerezte, az érdemi döntése helytálló és annak jogi indokolása is helyes, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján hagyta helyben. Kizárólag a felperes fellebbezésére tekintettel az alábbiakra mutat rá: A Ptk.
- §
(2)bekezdése szerint semmis a szerződés, ha jogszabályba ütközik. Ha a jogszabály a szerződés tartalmára nézve kötelező előírást tartalmaz, és ennek megsértésével kötnek a felek szerződést, az, miután jogszabályba ütköző, nyilvánvalóan semmis, kivéve ha jogszabály ahhoz más következményt fűz. Kötelező jogszabályi rendelkezés lehet a szerződés tartalmán kívül az alakiság vonatkozásában is, annak megsértése is járhat a szerződés semmisségének a jogkövetkezményével. A tartási szerződés tartalmára a Ptk. 586. § tartalmaz rendelkezéseket. Tartalmilag a peres felek és jogelődjük által 2001. évben megkötött tartási, gondozási szerződés megfelel a Ptk. 586. §
(1)bekezdésének. Az alakiság tekintetében a Ptk. 586. §
(2)bekezdése rendelkezik akként, hogy a tartási szerződést írásban kell megkötni. Ez a rendelkezés nem kíván meg minősített vagy különös aláírási formát, a szerződés érvényességéhez ezért az egyszerű magánokirati forma is elegendő. Ezzel kapcsolatban helyesen utalt az elsőfokú bíróság a XXV. számú Polgári Elvi Döntésben foglaltakra. Ennél fogva a szerződés, ami tartalmazza a felek és két tanú aláírását, az ügyvéd ellenjegyzését, mint a felek egyező akaratnyilvánításának írásba foglalt alakja, érvényesen létrejött. Más kérdés az, hogy a szerződés visszterhes tulajdonátruházást tartalmaz, ezért a tulajdonjog megszerzéséhez - de nem a szerződés érvényességéhez - az ingatlannyilvántartási bejegyzés szükséges. Erre vonatkozóan az Inytv. tartalmaz előírásokat, melynek 32. §
(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem" megjelölést. A jogszabályi rendelkezésből kitűnően ezek az alaki követelmények a bejegyzéshez szükségesek, ezen jogszabályi rendelkezés esetleges megsértése azonban a szerződés érvényességére kihatással nincsen, csupán azzal jár, hogy a szerződés ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmatlan. Ez a szerződés érvényességét nem befolyásolja, mert az államigazgatási jellegű, szerződéshez kapcsolódó előírások megsértése csak akkor van kihatással a jogügyletre, ha annak megsértéséhez a jogszabály polgárjogi következményt fűz, a jelen esetben a jogszabály ilyen jogkövetkezményt nem tartalmaz. Amennyiben a szerződés az Inytv.-ben előírt alaki feltételeknek nem felel meg, bejegyzésre alkalmatlan, aminek következtében a földhivatal a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja, ez a hiányosság azonban pótolható, akár úgy, hogy az okiratot a felek maguk bejegyzésre alkalmassá teszik, ha pedig erre nincs lehetőség, a jogosult bíróság előtt érvényesítheti az igényét. A jelen esetben azonban a földhivatal az ellenjegyzést nem találta jogsértőnek, mert annak alapján a tulajdonjogot bejegyezte. Tévesen hivatkozott a felperes a BH
- számú eseti döntésre. Az eseti döntés kizárólag a bejegyzés megkívánt formájára nézve tartalmaz megállapításokat, de nem a szerződés érvényessége szempontjából, hanem a bejegyzéshez szükséges módról a közigazgatási eljárásban. A jogeset is csak az ellenjegyzés szabályszerűségére mutat rá, annak jogkövetkezménye az eseti döntésben sem a szerződés érvénytelensége. A jogeset tényállása sem azonos. Az eseti döntés szerint egy évvel később jegyezte ellen az ügyvéd az okiratot, a jelen perben az ellenjegyzés ugyanazon a napon történt, mint amikor a szerződést a felek megkötötték, ezért az ellenjegyzés attól függetlenül, hogy az ellenjegyzem szót múlt időben tartalmazza, a jelenidejűség követelményének megfelelt. A tartási szerződéssel elérni kívánt joghatás pedig megvalósult, mert a szerződés alapján a földhivatal alperes tulajdonjogát bejegyezte, alperes pedig a szülőket halálukig gondozta, eltartotta. Nincs ezért olyan ok, ami alapján a szerződés érvénytelen, ezért nincs arra mód, hogy a bíróság a tulajdonjog bejegyzésének törlését rendelje el. A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A felperes teljes személyes költségmentességben részesült, ezért a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a szerint az állam viseli. Alperes személyesen járt el, perköltsége nem volt. Budapest,
- november
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Hegedűs Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Utasi Ferencné írnok Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró