Pfv.20250/2015/7 – Kúria

(6),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)Pfv.IV.20.250/2015/7.szám A Kúria Dr. Furulyás Ibolya Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Furulyás Ibolya) által képviselt felperesnek a dr. Unger Marcell ügyvéd által képviselt alperes ellen határozat megsemmisítése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 21.P.21.090/

1. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 19.Pf.20.335/2014/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a felperes az alperes ..i szervezetének elnöke,
4. október
5. napjától pedig .. Város Önkormányzata Képviselő-testületének tagja, önkormányzati képviselő volt az alperes színeiben.
6. február 16-án a szentendrei képviselő-testület alpolgármestert választott, akit szavazatával a felperes is támogatott.
7. február 23-án a .. országos elnöksége olyan határozatot hozott, amelyben elfogadva az országos elnök javaslatát, a felperest a szentendrei elnöki tisztségéből visszahívta az alperes alapszabályának
8. §

(3)bekezdés c) pontja alapján. A határozat indokolásában az szerepelt, hogy a felperes a .. helyi önkormányzati képviselőjeként megszavazta a város külsős alpolgármesterének kinevezését, az újabb hitelekre szoruló .. az önkormányzat a .. Bankkal egyeztetve kért fel egy válságmenedzsert, hogy 9 hónapra vegye át a város gazdasági irányítását. A .. országos elnöksége szerint elfogadhatatlan, hogy Szentendrén a .. Bank delegálja az alpolgármestert és ez a képviselői döntés drasztikusan szembemegy a .. országos politikájával. A felperes a törvényes határidőben benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság semmisítse meg az alperes azon határozatát, amellyel őt a ..i szervezet elnöki tisztéről visszahívta. A felperes keresetében előadta, hogy a párt érdekeit nem sértette, az általa is megválasztott „külsős" alpolgármestert nem a bank delegálta. A felperes szerint az alperes az alapszabályban rögzített eljárási rendet megsértette és őt a határozathozatalt megelőzően nem hallgatta meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az eljárási rendet megtartotta, az alapszabály nem írta elő, hogy a határozathozatal előtt a tisztségviselőt meg kellene hallgatni. Az alperes szerint a felperes a választás során leadott szavazatával sértette a párt érdekeit, annak meghatározása pedig, hogy mi a párt érdeke, kizárólag a szervezet kompetenciájába tartozik, annak elbírálására a bíróságnak nincs hatásköre. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes

1. február 23-án hozott azon határozatát, hogy a felperest a szentendrei elnöki tisztségből visszahívja, megsemmisítette. Kötelezte az alperest a perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása értelmében az alperes saját alapszabályának megfelelő eljárási rendben járt el, az alapszabály nem írta elő az érintett személy előzetes meghallgatását, így ennek elmaradása nem teszi jogellenessé a határozatot. Megállapította ugyanakkor, hogy az alapszabály vonatkozó rendelkezése szerint az elnöki beavatkozás alapjául szolgáló esetnek egyidejűleg kell sérteni a párt érdekeit és a párt alapszabályát, az adott esetben azonban nem állapítható meg, hogy a felperes milyen módon sértette meg az alapszabályt, tevékenysége az alapszabály mely pontjába ütközött. Ehhez képest viszont a visszahívás okaként a határozat csupán a párt érdekeinek sérelmét jelölte meg, alapszabálysértésre nem hivatkozott, így törvénysértőnek minősül, ezért azt az elsőfokú bíróság megsemmisítette. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban egészítette ki, hogy megnevezte a konkrétan megválasztott alpolgármestert .. személyében, akit az önkormányzat több jelölt közül választott ki, és akinek a személyével a .. Bank is egyetértett, ugyanakkor nevezett személy a banki szektorban korábban nem dolgozott. A jogerős ítélet rögzítette, hogy a párt autonóm szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik és kinyilvánította, hogy a párttörvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, maga határozza meg működésének szabályait, tevékenységének iratait. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a bíróság a párt jogszabályba ütköző tevékenysége esetén avatkozhat be a párt működésébe. Az állandó és következetes bírói gyakorlat alapján rögzítette a jogerős ítélet azt, hogy törvénysértésnek értékelendő az is, ha a keresettel támadott határozat a szervezet alapszabályát vagy belső szabályzatát lényegesen sérti. A jogerős ítélet egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alapszabály
2. §

(3)bekezdés c) pontja alkalmazásakor semmilyen eljárási szabályt nem tartalmaz, így a felperes meghallgatásának elmaradása nem eredményez jogszabálysértést. Az alapszabály 108. §

(1)bekezdése értelmében a párt valamelyik területi vagy helyi szervezetének működésével kapcsolatban ad lehetőséget a pártelnöknek a beavatkozásra. A

(2)bekezdés azt szabályozza, hogy a szerv működésébe való beavatkozás esetén milyen elnöki jogosítványok vannak. A

(3)bekezdés ugyan a beavatkozás eredményeként tehető lépéseket sorolja fel, de nem írja elő, hogy ezek megtétele előtt az elnöknek mindenképpen élnie kellene a

(2)bekezdésben írt lehetőségekkel és csak azután kerülhetne sor a

(3)bekezdésben foganatosítandó intézkedésekre. Mindebből azt a következtetést vonta le a jogerős ítélet, hogy az alapszabály alapján az alperes határozata eljárásjogi szempontból nem kifogásolható. A jogerős ítélet annyiban osztotta az alperes fellebbezési álláspontját, hogy a párt érdekeit sértő magatartás az alapszabály 22. §

(1)bekezdés a) pontja alapján egyben az alapszabály sérelmét is jelenti. Ez azt jelenti, hogy ha a párt tisztségviselője a párt érdekeit sértő magatartást tanúsít, egyben alapszabálysértő tevékenységet is végez. Annak elbírálása, hogy a beavatkozást indokló eset a párt érdekeit veszélyezteti vagy sérti-e, nem tartozik a bíróság hatáskörébe, a bíróság erről nem dönthet a pártszerv helyett, mert ez sértené a párt autonómiáját. Ugyanakkor a jogerős ítélet egyetértett a felperesnek a csatlakozó fellebbezésében kifejtett azon álláspontjával, hogy a bíróság vizsgálhatja a keresettel támadott határozat indokolásának valóságtartalmát és ez egyben a bíróságnak kötelezettsége is. A jogerős ítélet indokolása szerint a párt alapszabálya rendelkezésének megsértésére alapozott határozat csak akkor törvényes, ha a szankció alapjául szolgáló pártérdeket, illetve alapszabályt sértő magatartást az érintett tisztségviselő valóban kifejtette. A jogerős ítélet kifejtette: a határozat a párt érdekeit, illetve az alapszabályt sértő felperesi tevékenységet abban határozta meg, hogy egy bank által delegált személyt támogatott a felperes a szavazatával és ezáltal az ő szavazatával is vált a személy .. alpolgármesterévé. A város címzetes főjegyzője által jegyzett nyilatkozatból ugyanakkor az volt megállapítható, hogy a kiindulópont nem valós, az alpolgármesterré választott személyt nem a bank delegálta. Mindebből a jogerős ítélet arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli határozat valótlan tényen alapul, így törvénysértő, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan semmisítette meg a támadott határozatot, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 247. §

(1)bekezdésébe ütközik, mert a felperes kizárólag a csatlakozó fellebbezésében jelölte meg új jogi hivatkozásként azt, hogy a határozat megsemmisítésének indoka az lenne, hogy a határozat valótlan tényen alapult. A felülvizsgálati kérelem ellentmondásként értékelte azt, hogy miközben a jogerős ítélet az alperesi fellebbezés jogi alapjait elfogadta (nem történt eljárási hiba, a párt érdekeit kizárólag a párt jogosult meghatározni), mégis helybenhagyta a támadott elsőfokú határozatot. A felülvizsgálati kérelem álláspontja szerint azt, hogy a határozat valótlan tényállításon alapult volna, a felperes korábban nem jelölte meg jogcímként. Arról valóban szót ejtett a kereset, hogy .. nem a .. Bank delegáltjaként választották alpolgármesterré, ugyanakkor megtámadási okként azt jelölte meg, hogy az alperes nem tartotta be az eljárási rendet, illetve, hogy magatartása nem sértette, illetve nem veszélyeztette a párt érdekeit. A felülvizsgálati kérelem hivatkozott arra a körülményre is, hogy a felperes a .. részére küldött e-mail üzenetben maga ismerte el, hogy „megszavaztam a bank delegáltját", ezzel mintegy megtévesztette a tényállás vonatkozásában a párt tisztségviselőit. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy mind a keresetlevelében, mind a tárgyaláson tett nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy valótlan az, hogy a megválasztott alpolgármester a .. Bank delegáltja lett volna. Ezen álláspontját előkészítő iratában is megismételte, sőt kérte a megválasztott alpolgármester tanúkénti meghallgatását is annak igazolására, hogy nem a bank delegáltjaként került tisztségébe. Előadta azt is, hogy nem tanúsított megtévesztő magatartást, ő csak azt ismerte el, hogy az alpolgármester egészéből pontosan indokai. megválasztását megszavazta, kitűnik, hogy ennek melyek de az e-mail voltak a valós A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Pp. 275. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ehhez képest a Kúria a felülvizsgálati eljárásban csak azt vizsgálhatja, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértés az eljárt bíróságok eljárásában, illetve a jogerős ítéletben bekövetkezett-e vagy sem. Az alperes kérelmében alapvetően a Pp. 247. §

(1)bekezdésének sérelmét látta megvalósulni. Ezen rendelkezés értelmében a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. A Pp. 146. §

(5)bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat akkor tehető, ha annak a Pp. 235. §

(1)bekezdése alapján helye van. A 146. §

(5)bekezdés a) pontja szerint nem minősül keresetváltoztatásnak, ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül, annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja. A 235. §

(1)bekezdése értelmében a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Az alperes álláspontja szerint a felperes korábban csak az eljárási rend megsértésére és arra hivatkozott, hogy a párt érdekeit szavazatával nem sértette és nem veszélyeztette, arra azonban nem hivatkozott, hogy a határozatot azért kellene megsemmisíteni, mert az valótlan tényen alapul. A felperes ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az eljárás során mindvégig következetesen állította, hogy tartalmilag nem valós a határozatnak azon állítása, hogy ő szavazatával egy bank delegáltját támogatta volna, mert a nevezett személy (..) nem a bank delegáltjaként került megválasztásra. A Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítélet helytállóan mérlegelte a rendelkezésre álló adatokat, a felperes tartalmilag mindvégig következetesen hivatkozott arra keresetében, személyes nyilatkozatában és előkészítő iratában is, hogy tartalmilag a határozat kiindulópontja téves, mivel ő nem „bank-delegáltat" szavazott meg alpolgármesternek. A Pp. általános alapelve a Pp. 3. §

(2)bekezdése alapján, hogy a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelenésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Erre is figyelemmel megállapítható volt, hogy a felperes ténybelileg következetesen hivatkozott arra, hogy a határozat ezen kiindulópontja (a bank delegáltjának megválasztása) nem valós. A Kúria mindezekre figyelemmel egyértelműen megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a Pp. 247. §

(1)bekezdését. Nem találta megalapozott a felülvizsgálati kérelem azon hivatkozását sem, hogy a szavazat tartalmát illetően a ..nek küldött e-mail üzenetben a felperes megtévesztette volna az alperes vezetését [Ptk. 4. §

(1)és

(4)bekezdés], hiszen nem csupán a nyilatkozat egyetlen mondatát, hanem a nyilatkozat egészét kell figyelembe venni. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, amely alapján a támadott határozatot megsemmisítette. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a perköltség megfizetésére, a felperesi képviselő munkadíját a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet alapján állapította meg. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli a 6/
2. (VI. 26.) IM rendelet
3. §-a alapján. Budapest,
4. április
5. Dr. Baka András s.k. a tanács s.k. előadó bíró, Böszörményiné bíró elnöke, Dr. dr. Kovács Pataki Katalin A kiadmány hiteléül: AM írnok Árpád s.k.