A határozat elvi tartalma: Csak az olyan eljárási szabálysértés alapozhatja meg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. Pfv.IV.20.339/2015/7.szám A Kúria a Dr. Boldizsár Balázs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Boldizsár Balázs ügyvéd) által képviselt perújított felperesnek a Gonda & Gonda Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gonda Tamás Gábor ügyvéd) által képviselt perújító alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 28.P.21.979/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 19.Pf.20.383/2014/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a perújított felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 3.175.000 (hárommillió-százhetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a perújított felperes (a továbbiakban: felperes) kérelmére a perújító alperessel (a továbbiakban: alperes) szemben - közjegyző által - 196.568.000 forint és kamatai megfizetése tárgyában kibocsátott fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. A fizetési meghagyásban érvényesített jogként kártérítés, a követelés alapjául szolgáló jogviszonyként szerződésen kívüli károkozás, a jogviszony létrejöttének időpontjaként
- április 14-e, a követelés lejárataként
- április 15-e volt megjelölve, míg a „követelés beazonosításához szükséges adatok" rovat egy vízszintes vonalat tartalmazott. A jogerős fizetési felperes végrehajtási eljárást alperessel szemben. meghagyás alapján kezdeményezett a a jogosult kötelezett Az alperes perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyben a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. A felperes kérte a perújítási kérelem elutasítását a megengedhetőség körében, arra hivatkozva, hogy az alperes önhibájából eredően nem nyújtott be a rendelkezésére álló határidőn belül ellentmondást a fizetési meghagyással szemben. A Fővárosi Törvényszék a 28.P.25.626/2011/
- számú végzésével a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította és az alperest a felperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 4.Pf.22.120/2012/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az elsőfokú bíróságot a perújítás érdemi tárgyalására utasította. A határozat indokolása szerint a fizetési meghagyás nem tartalmazza a követelés jogalapját és az annak beazonosíthatóságához szükséges adatokat, csupán a kárkötelem létrejöttének időpontját. Tényállás hiányában a fizetési meghagyáshoz a Pp.
- §
(1)bekezdésében meghatározott anyagi jogerő nem fűződhet, mivel nem határozható meg az a tényalap, amelyre az ítélt dolog hatálya kiterjed. A tényállás hiányosságának orvoslására a perújítási eljárásban kerülhet sor. A felperes ezt követően keresetét úgy pontosította, hogy 196.568.000 forint és annak
- április 16-ától járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest személyiségi jogsértéssel okozott kár megtérítése címén. Kereseti tényelőadása szerint az alperes olyan belső levelezési rendszert üzemeltet, amelyben megjelenő levelek a kamara valamennyi dolgozójához eljutnak. Így került nyilvánosságra két megnevezett személy
- július 14-i és
- július 28-i keltű, valamint a kamara elnökének
- március 31-i keltű levele, amelyek sértették a becsületét és a jóhírnevét. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a .. dunakeszi közjegyző által kibocsátott és
- június 16-án jogerőre emelkedett fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A felperest az alperes részére perköltség, az állam javára illeték megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a keresettel érvényesített összeg és jogcím azonossága arra utal, hogy a felperes ugyanazt a követelést kívánja érvényesíteni, mint a fizetési meghagyásban. A felperes a kártérítés alapjául szolgáló jogviszony keltét a fizetési meghagyásban
- április 14-ében határozta meg, ehhez a dátumhoz azonban a perújításban megjelölt három levél egyikének keltezése sem kapcsolható. Ebből következően a perújítási eljárásban feltüntetett igény nem azonos a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesített igénnyel. Ez meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant, elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest az alperes részére eljárási költség megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint a Pp.
- §-ának rendelkezéseiből következően a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a perújításnak a 260-
- §-aiban meghatározott előfeltételei fennállnak-e. Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a perújítás megengedhető, érdemi tárgyalást tűz ki vagy a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja. Az érdemi tárgyalás megkezdését követően azonban nincs lehetőség arra, hogy a felek vagy a bíróság visszatérjenek a megengedhetőség kérdésére. Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelem érdemi tárgyalásába bocsátkozott, ezért a perújítási kérelem megengedhetőségének kérdésével akkor sem foglalkozhatna a másodfokú bíróság, ha a perújítás megengedhetősége tárgyában nem került volna jogerős határozat meghozatalra. A jogerős ítéletnek az ügy érdemében kifejtett álláspontja szerint a felperes a keresetében állított személyhez fűződő jogok megsértését nem bizonyította. A felperes által hivatkozott három levél jóhírnevét és becsületét sértő tényelőadásán túl a jogsértés mibenlétét nem határozta meg. Így az elsőfokú bíróság még a tájékoztatási kötelezettségének sem tudott eleget tenni, mert nem volt olyan helyzetben, hogy megállapítsa, mivel kapcsolatban kellene kioktatni a felperest, ezért a terhére eljárási szabálysértés sem állapítható meg. Erre tekintettel a keresetről, annak tartalmi hiányosságai miatt az elsőfokú bíróság csak azt állapíthatta meg, hogy az alaptalan. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a fizetési meghagyás hatályában fenntartása, illetve az alperes keresetének megfelelő marasztalása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint, miután a perújítási kérelmet elutasító végzés felülvizsgálattal nem volt támadható, a végzés jogszabálysértő volta a folytatódó eljárásban hozott jogerős ítélettel szemben előterjeszthető felülvizsgálati kérelemben támadható, mivel a jogszabálysértő végzés alapján lefolytatott eljárások is jogszabálysértőek. Erre tekintettel a megengedhetőség feltételei fennállásának vizsgálatára a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban nemcsak jogosult, hanem köteles is. Az eljárt bíróságok jogszabályt sértve nem vizsgálták a perújítás megengedhetőségét, ezen belül azt, hogy az alperes önhibájából nem nyújtotta be megfelelő határidőben a fizetési meghagyással szemben az ellentmondást. Az eljárt bíróságok e mulasztásával garanciális eljárási szabályok sérültek. A Pp.
- §-ának rendelkezéséből pedig nem vezethető le a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy ha a bíróság a per érdemének tárgyalásába bocsátkozott, már nincs jogi lehetőség a megengedhetőség kérdésére való visszatérésre. Az alperes elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalból való elutasítását, érdemben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint valójában a Fővárosi Ítélőtábla perújítást megengedő elsőfokú bíróságot a perújítás érdemi tárgyalására utasító végzése ellen irányul, amely ellen a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Ettől függetlenül közzétett döntések támasztják alá, hogy amennyiben a bíróság az érdemi tárgyalásba bocsátkozott, utóbb már nem utasíthatja el a perújítási kérelmet a megengedhetőség körében. A felperes téves álláspontjával szemben a jogbiztonság elve sem sérült, mivel a perújítás megengedése nem akadályozta meg a felperest abban, hogy a fizetési meghagyásban meghatározott követelését szabályszerűen érvényesítse. Az ügy érdemére vonatkozóan azonban a felperes a felülvizsgálati kérelmében semmit nem adott elő. A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint. Helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárásban vizsgálhatja az eljárás jogszabálysértő voltát. A Pp. 275. §
(3)bekezdése értelmében, ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. E rendelkezésből következik, hogy csak az olyan eljárási szabálysértés alapozhatja meg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. Ilyen eljárási szabálysértés lehet, ha a bíróság figyelmen kívül hagy lényeges tényeket vagy nem állapít meg tényállást, vagy a tényekből nem következő jogi álláspontot foglal el, illetve a felek eljárási jogaikat nem gyakorolhatják. Az adott esetben azonban ilyen, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértés nem történt. Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy a perújítás megengedése miatt az érdemben lefolytatott eljárás önmagában jogszabálysértő. A perújítást megengedő jogerős végzés annyiban volt kihatással az ügy érdemi elbírálására, hogy a bíróság a felperes keresetét érdemben tárgyalta és ennek eredményeként a jogvitát az irányadó eljárási szabályoknak megfelelően ítélettel bírálta el. A Pp. 2. §
(1)bekezdése értelmében a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. Önmagában azáltal, hogy a bíróság a felperes eredetileg fizetési meghagyással érvényesített igényét - megengedve az alperes által kezdeményezett perújítást - peres eljárás keretében érdemben bírálta el, a felperes tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. A felperes tehát nem került hátrányos helyzetbe azzal, hogy a bíróság az érvényesített igényét érdemben tárgyalta és döntött felőle. A felperesnek az a sérelme, hogy az érdemben alaptalannak bizonyult igénye a perújítás megengedhetőség körében történő elutasítása esetén jogerős és végrehajtható határozatban nyert volna rögzítést, az eljárás garanciális szabályainak sérelme körébe nem vonható. Az elsőfokú bíróság a Pp. 266. §
(1)bekezdése szerint a tárgyaláson érdemben is tárgyalhatott és határozhatott volna anélkül, hogy a perújítás megengedhetősége kérdésében külön alakszerű határozatot hoz. Ezért még ha eljárási szabályt is sért a perújítás megengedése, ennek a döntésnek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nincs. Ettől függetlenül helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy amennyiben a bíróság az érdemi tárgyalásba bocsátkozott, utóbb már nem térhet vissza a perújítás megengedhetőségének vizsgálatára és abban a kérdésben való döntésre. Mindezek alapján jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (R.) 2. §
(1)bekezdése alapján az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Tekintettel arra, hogy miután az alperes és a jogi képviselő között létrejött megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj összege a R. 3. §
(2)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján a pertárgyérték alapul vételével számított ügyvédi munkadíjjal közel azonos mértékű, a Kúria nem látott okot annak a R. 2. §
(2)bekezdése alapján történő mérséklésére. A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes megtérítette, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
- június
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő