Pfv.21976/2014/9 – Kúria

(4)bekezdése sem teszi lehetővé annak kiadását.

1. CXII. Tv.
2. §
4. CXII. Tv.
5. §

(4),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. § Pfv.IV.21.976/2014/9.szám A Kúria a személyesen eljáró felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya által képviselt Pesti Központi Kerületi Bíróság alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Budakörnyéki Járásbíróság előtt 2.P.21.360/
3. számon megindított és a Budapest Környéki Törvényszék 24.Pf.20.829/2014/
4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
6. július 25-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
7. évi CXII. törvény (Infotv.)
8. §

(1)bekezdése alapján közérdekű adat kiadása iránt kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben a legalább négy éve folyamatban levő polgári peres eljárások listájának közlését kérte, melyek esetében mind a felperes(ek), mind az alperes(ek) jogi személy(ek). Kérte a felek pontos elnevezésének, az ügyszámoknak és a keresetlevél megérkezésének időpontja közlését. Az alperes

1. szeptember 3-án kelt válaszában az Infotv.
2. §
3. pontja alapján közölte, hogy közérdekű adatnak minősül és a lajstromnyilvántartásban rendelkezésre áll a négy éven túli peres ügyek ügyszáma és a keresetlevelek érkezésének dátuma. Ezen adatokra vonatkozó listát mellékelte válaszához. Ugyanakkor a felek nevének közlését megtagadta arra hivatkozással, hogy azok az Infotv.
4. §
5. pontja szerint személyes adatnak minősülnek. A felperes
6. október 10-én előterjesztett keresetében előzetes kérelmében megjelölt adatok kiadására kérte kötelezni az alperest akként, hogy a jogi személyek neve mellett az alperes szerepeltesse az egyes peres eljárások ügyszámát és a keresetlevél bíróságra érkezésének időpontját. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a statisztikáról szóló
7. évi XLVI. törvény (Stt.) valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
8. évi LXVI. törvényt (Ltv.) rendelkezéseire. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül írásban adja ki a felperes részére azon jogi személyek nevét, amelyek részvételével akár felperesi, akár alperesi minőségükben legalább négy éve van folyamatban peres eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt úgy, hogy a jogi személyek neve mellett szerepeltesse az egyes peres eljárások ügyszámát, valamint a keresetlevél bíróságra érkezésének időpontját is. Az elsőfokú bíróság az Infotv.
9. §
10. pontja alapján megállapította, hogy a bíróság kezelésében levő, közfeladata ellátása során keletkező, kiadni kért, a jogi személy felek nevére vonatkozó adatok, közérdekű adatoknak minősülnek. Kifejtette, hogy a jogi személyek neve nem minősül személyes adatnak. Az Stt.-re hivatkozást nem fogadta el, és az Ltv.-t sem tartotta alkalmazhatónak jelen ügyben. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az Infotv.
11. §
12. pontja és a
13. §

(1)bekezdése alapján kifejtette, hogy a bíróságok közfeladatot ellátó szervek és a kezelésükben levő közérdekű adatokról tájékoztatást kell adniuk. Ilyen adatnak minősülnek a bírósági perekkel kapcsolatos, különböző szempont szerint csoportosított, összegyűjtött információk, így például: adott időszakban melyik bíróságnál milyen pertárgyértékben, hány polgári per van folyamatban, továbbá a bírói gyakorlatra vonatkozó olyan információk is, mint az anonimizált ítélet jogi tartalma. Megállapította, hogy az adatigénylésben megjelölt adatkörből a folyamatban levő gazdasági perekre vonatkozó összesített számadatok közérdekű adatok és ebben a vonatkozásban teljesíthető az Infotv. alapján az adatigénylés. Hangsúlyozta, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás nem írhatja felül a bíróságok igazságszolgáltatási feladataival és kötelezettségeivel kapcsolatos előírásokat. Az adatvédelmi rendelkezések betartása nem érintheti és nem hátráltathatja a bíróság alaptevékenységét. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a tárgyalás nyilvánossága ellenére az eljárás során keletkezett iratok és az iratban szereplő adatok nem nyilvánosak, mert az eljárás iratai a Pp.

1. §-a alapján csak az iratbetekintésre és a másolatkészítésre jogosult személyi kör számára ismerhetők meg. A tárgyaláson kívüli szakasz adatainak megismerését az iratbetekintési jog szabályozása szerint kell megítélni. Az ügyszakok, ügycsoportok szerinti lajstromozás, ezen belül a peres ügyek lajstroma tekintetében a bíróságok eljárását szabályozó jogszabályok nem adnak kifejezett iránymutatást. Nincs olyan rendelkezés sem, amely a folyamatban levő perekben a peres felek nevével együtt a per főbb adatainak nyilvánosságát mondaná ki, illetve tiltaná a nyilvánosságot a jogi személyek esetében. A nyilvánosság egy bizonyos körben levezethető, így a közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában a nyilvánosság a folyamatban levő perekre is értendő, mivel a szerv peres ügyeivel kapcsolatos adatok mint a tevékenységükre vonatkozó közérdekű adatok, nyilvánosak. A törvényszék utalt a korábban hatályban volt, az elektronikus információszabadságról szóló
2. évi XL. törvény (Einfo.tv.) rendelkezésére, melyben a bírósági határozatok közzétételét rendelte el, azon adatok meghatározásával, amelyeket a közzétett határozatból nem kell törölni. Egyéb esetekben az ítéletet anonimizálni kellett. Erre nem lett volna szükség, ha a peradatok, mint közérdekű adatok már a lajstromba vételtől kezdődően nyilvánosak lennének. Hivatkozott arra a másodfokú bíróság, hogy a bíróságok adatkezelését a speciális eljárási kódexek és az ügyviteli szabályok tartalmazzák. Ennek megfelelően kizárólag az Infotv. rendelkezései nem alkalmazhatók a felperes által megismerni kért adatok körében. A polgári peres eljárás egyedi, a peres fél által szolgáltatott adata nem válhat a bíróság által közölhető nyilvános adattá tett közérdekű adattá sem. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Jogi álláspontja szerint a másodfokú ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az eljárásban félként szereplő jogi személyek neve nem közérdekű adat. A másodfokú bíróság érvelése szerint a bíróságokra vonatkozó eljárási szabályok és követelmények megtartása előnyt élvez az információs önrendelkezési jogból fakadó alanyi jogosultságok gyakorlásánál. Ez az alkotmányos védelmet élvező alapjog szükségességi-arányossági vizsgálat lefolytatása nélküli korlátozásához vezet. Ezen álláspont szerint minden eljárásjogi szempont felülírja a közérdekű adatok nyilvánosságához és megismerhetőségéhez fűződő alapjogot, ami alaptörvény-ellenes. Emellett semmilyen alsóbb rendű jogszabályból sem vezethető le. Az általános hivatkozások nem adnak magyarázatot arra, az adatigénylés miért nem esik az Infotv. tárgyi hatálya alá. A Pp. nem tartalmaz ugyanis olyan szabályt, miszerint lex specialis viszonyban áll az Infotörvénnyel és a polgári perekben keletkezett közérdekű adatok megismerhetősége vonatkozásában azt kell alkalmazni. Emellett az Infotv. a Pp.-nél később született jogszabály. Az alperes maga is elismerte, hogy a jogi személyek neve nem minősül személyes adatnak. Ami pedig nem személyes adat, az Infotv. szerint közérdekű adatnak minősül. Hivatkozott az Infotv. értelmező rendelkezésében az adatkezelés definíciójának meghatározására. Az adatkezelésre jogosult szerv tevékenységére irányadó speciális szabályok megléte nem indokolja, hogy a közérdekű adatigénylésre azokat megszorítóan értelmezzék. Utalt arra, hogy a kért adatok nem csupán a tárgyaláson résztvevők, de a bíróság folyosóján bármilyen céllal tartózkodó személyek számára is nyilvános információk. A felperes érvelése szerint a jogerős ítélet elismeri, hogy a bíróságok eljárását szabályozó jogszabályok sem tiltják kifejezetten a peres fél jogi személyek nevének közérdekű adatként való közlését. A törvényszék szerint a közfeladatot ellátó jogi személyek neve közérdekű adat. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság legalább abban a körben nem hagyta jóvá az első fokú ítéletet, miért nem rendelte el azon jogi személyek nevének felfedését, akik közfeladatot látnak el. A másodfokú döntés sérti a tételes közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogot, az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdését, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) X. Cikkét (TASZ v. Magyarország döntés). A felülvizsgálati kérelem a Pp. 2. §

(1)bekezdésére, a 3. §

(3)és

(6)bekezdésében foglaltakra hivatkozott eljárási szabálysértésként. Előadta, hogy a másodfokú ítélet indokolásában a hivatkozások egy része olyan elemeket tartalmaz, amelyek egyik fél előadásában sem lelhetők fel és a tárgyalási jegyzőkönyv sem tartalmazza azt. Így a peres feleknek nem volt lehetősége reflektálni a másodfokú bíróság által a mérlegelés körébe vont állításokra, amivel sérült az eljárás kontradiktórius jellege, a felek rendelkezési joga, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog, amely mind az Alaptörvényben, mind a polgári perrendtartásban rögzítésre került. A felperes szerint a jogerős ítélet megsértette az Infotv. 31. §

(2)bekezdésében foglaltakat, amelynek alapján a másodfokú bíróságnak fel kellett volna hívnia az alperest a megtagadás indokoltságának és jogszerűségének bizonyítására. Azonban a törvényszék azon hibás kiindulópontjából, hogy az adatok nem minősülnek közérdekűnek, erre nem került sor. Ezzel összefüggésben nem folytatták le a szükségességi-arányossági tesztet sem, amely az alapvető jogok korlátozásának esetén elengedhetetlen feltétel a jogszerűség megtartása érdekében. Hivatkozott az ABH 1992.85 számú döntésre, amely szerint a szükségességi-arányossági teszt lényege, hogy egy alapjog korlátozása csak más alapjog vagy alkotmányos érték védelme érdekében elkerülhetetlen esetben a szükséges mértékben és arányos módon lehetséges. Mindemellett nem állapítható meg olyan alapvető jog vagy alkotmányos cél, amely indokolná ezt a korlátozást. A jogi személyek jövőbeli érdeksérelmére való hivatkozás semmiképp nem tekinthető ilyen legitim célnak. Nem létező cél érdekében pedig alapjogot korlátozni nem lehet. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Jogi álláspontja szerint a per tárgyát képező adatok nem közérdekű adatok, ezért azok kiadása nem követelhető. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felülvizsgálati ellenkérelem alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §

(1)bekezdése alapján hivatalból el kellett volna utasítani, mivel az nem tartalmazza: álláspontja szerint mely anyagi és eljárási jogszabályokat sérti a jogerős ítélet. A felperes eljárásjogi szabálysértésként a Pp. 2. §

(1)bekezdésének, a Pp. 3. §

(2)-

(3)és

(6)bekezdésének, továbbá az Infotv. 31. §

(2)bekezdésének megsértését állította. A felülvizsgálati kérelem emellett az Infotv., az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése, valamint az EJEE

1. cikke megsértésére hivatkozott. Mindezek alapján a Pp.
2. §

(1)bekezdése nem volt alkalmazható. A Pp. 275. §

(3)és

(4)bekezdéséből következően kizárólag az az eljárási szabálysértés eredményezi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. Jelen esetben a törvényszék ilyen jellegű eljárási szabálysértést nem követett el. A felperes által hivatkozott Pp. 2. §

(1)bekezdésében a bíróság feladataként határozza meg a feleknek a jogvita elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogának érvényesítését. Az

1. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
2. november 4-én kelt Egyezmény (EJEE)
3. cikkének
4. bekezdése által is rögzített tisztességes eljáráshoz való jog lényegében azokat a garanciákat foglalja magában, amelyek rendeltetése, hogy a jogok bíróság, vagy más hatóság előtti érvényesítése olyan eljárásban történjék, amely a fél számára biztosítja a törvényes és elfogulatlan döntést. A tisztességes eljáráshoz való jog tartalmában azt a jogot garantálja a félnek, hogy e pozíciójában az őt megillető jogok gyakorlása során ne szenvedjen hátrányt. A másodfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, az alperes fellebbezési kérelmét kézbesítette a felperes részére, számára az iratok megismerhetőek voltak, a fegyverek egyenlősége biztosított volt, az eljárás nem volt tisztességtelen. A Pp.
5. §

(2)bekezdésében előírt kérelemhez kötöttség elve azt jelenti, hogy a bíróság nem dönthet a perben olyan kérdésben, amelyre vonatkozóan a felek nem terjesztettek elő kereseti kérelmet, illetve ellenkérelmet. A bíróság a Pp. 3. §

(3)bekezdése alapján a bizonyításra szoruló tényekről, valamint a bizonyítási teherről, a bizonyítás sikertelenségének következményeiről köteles a feleket előzetesen tájékoztatni. A Pp. 3. §

(6)bekezdése értelmében a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra - törvényben előírt időn belül - nyilatkozhassanak. E rendelkezésekkel összefüggésben a felperes felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a jogerős ítélet indokolásában szereplő hivatkozások olyan elemeket tartalmaznak, amelyek nem szerepeltek a felek előadásában, így nem állt módjában reflektálni a mérlegelésbe bevont állításokra, ezzel pedig sérült az eljárás kontradiktórius jellege, a felperes rendelkezési joga, valamint a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog. A felperes által előterjesztett kereset alapján az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e és ekként azok kiadására kötelezhető-e az alperes. Az alperes védekezése szerint a megismerni kívánt adatok nem tekinthetők közérdekű adatnak, ezért a kereset elutasítását kérte. Az, hogy a konkrét adatok közérdekű adatok vagy sem, jogi megítélés, minősítés kérdése. Amikor a másodfokú bíróság döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem közérdekű adatokról van szó, olyan jogkérdésben foglalt állást, amelyről ítéletének indokolásában számot adott, felsorolva azokat a jogi indokokat, amelyekre tekintettel meghozta döntését. Ezzel nem sértette meg a kereseti kérelemhez kötöttség elvét, a felperes rendelkezési jogát, és nem terjeszkedett túl a kereseten sem. Eljárása nem sérti sem a kontradiktórius jelleget, sem a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Infotv. 31. §

(2)bekezdése értelmében a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. Tévesen állította a felülvizsgálati kérelem e rendelkezés megsértését is. A fentiekből kitűnően a peres felek jogvitájában elbírálandó jogkérdés eldöntéséhez nem volt szükség bizonyítás lefolytatására, a kért adatok jogi minősítésének kérdésében kellett állást foglalni. A felülvizsgálati kérelem anyagi jogszabálysértésre vonatkozó érvelése tekintetében a Kúria a következőket állapította meg. Az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény e rendelkezésében deklarált információs jogokat az Infotv. tölti meg tartalommal. Az Infotv.

1. §-a szerint a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A
2. §

(1)bekezdése alapján a törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. Erre figyelemmel a Kúria elsőként azt rögzíti, hogy személyes adat érintettje kizárólag természetes személy lehet. Így főszabály szerint a gazdálkodó szervezetek adatai nem részesülnek a személyes adatok tekintetében biztosított törvényi védelemben, kivéve ha az egyes adatok egyben természetes személyek adatai is. A perbeli esetben kiadni kért adatok, a jogi személy peres felek neve nem minősül személyes adatnak. Ez a felülvizsgálati eljárásban már nem is volt vitatott. Ezért azt kellett vizsgálat tárgyává tenni, hogy a felperes által kért adatok közérdekű adatoknak tekinthetők-e, az Infotv. tárgyi hatálya alá tartoznak-e. Az Infotv.

1. §
2. pontjának meghatározása szerint e törvény alkalmazása során közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. E rendelkezésből kitűnően az Infotv. jelentős változást hozott a közérdekű adat fogalmában, amikor a korábbi szabályozáshoz képest azt úgy határozta meg, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében levő adatok közül kizárólag azok közérdekűek, amelyek egyúttal e szervek tevékenységére is vonatkoznak, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeznek. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál egyértelműen összekapcsolta a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, így tehát e feltételeknek együttesen kell érvényesülniük ahhoz, hogy azok közérdekű adatok legyenek. Helyesen érvelt tehát az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében azzal, hogy az adatok közérdekű adattá minősítése akkor lehetséges, ha a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, vagy a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatról van szó. Az alperes nyilvánvalóan az Infotv.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott közfeladatot ellátó szerv, amelynek kezelésében vannak a peres felek adatai, köztük a jogi személy felek neve is. Ezért azt kellett megítélni, hogy a konjunktív feltételek, tehát vagy az, hogy az adat a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett, vagy az a feltétel, hogy az adat a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozik, fennállnak-e. Az Alaptörvény 25. cikk

(1)bekezdése szerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A

(2)bekezdés alapján a bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; a közigazgatási határozatok törvényességéről; az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló

1. évi CLXI. törvény (Bszi.)
2. §-a értelmében Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. A bíróság a peres eljárással kapcsolatban kezeli az abban félként résztvevő jogi személy nevét. Azonban egyértelmű tény, hogy a jogi személyek neve az eljárástól függetlenül létező adat, az nem a közfeladat ellátása során keletkezik, hanem már korábban létező adat. Így ennek alapján az Infotv. rendelkezése szerint ezek az adatok nem minősíthetőek közérdekű adatnak. Az is megállapítható, hogy ezek az adatok - az Infotv.
3. §
4. pontjában meghatározott fogalom Alaptörvény 28 cikkének megfelelő értelmezésével - nem tekinthetők az alperes igazságszolgáltatási tevékenységére vonatkozó adatnak sem. A konkrét ügyek intézése során szükségszerűen kezelt adatok nem az alperes ítélkezési tevékenységére vonatkozó ügyforgalmi, ügyelosztási, szervezeti stb. adatok. A közérdekű adatok kiadásának kötelezettségét az Infotv.
5. §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg. Jelen esetben azonban ilyen közérdek nem áll fenn. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette: az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, a közhatalmi tevékenység átláthatósága, demokratikus működésének, a közpénzek kezelésének ellenőrizhetősége a jogállami államberendezkedés garanciája (32/1992.(V.29.) és 34/1994.(VI.24.) AB határozat). Az Alkotmánybíróság 21/2013.(VII.19.) AB határozatában hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatként való minősítés célja az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének biztosítása, de ez az elv valamennyi, a közfeladatok ellátásával összefüggő közérdekű adat kezelése szempontjából is irányadó. A perekben félként résztvevő jogi személyek nevének megismerését nem indokolja közérdek, az nem szolgálja az alperes működésének átláthatóságát. Sem az a körülmény, hogy egy jogi személy keresetet nyújt be a bíróságnál igénye érvényesítése végett, sem az, hogy a jogi személy akaratán kívül alperesi pozícióba kerül a perben, nem eredményezi azt, hogy ezáltal nevük közérdekű adatnak minősül, ezért az erre irányuló közérdekű adatigénylés alaptalan. A peres fél által a bíróság számára megismerhetővé tett adata, köztük a neve, nem válik bárki által megismerhető közérdekű adattá. A konkrét ügyekben kezelt adatok megismerhetőségét az eljárási szabályok, így a Pp.
6. §-a szabályozza. Az iratbetekintés csak e rendelkezésben meghatározott személyek számára biztosított, és az ítéletek is csak anonimizált formában válnak bárki számára megismerhetővé. Az a körülmény, hogy a bíróság tárgyalási jegyzékén közzéteszi a jogi személyek nevét, illetve hogy azok a nyilvános tárgyaláson megismerhetőek, nem teszi ezeket az adatokat közérdekű adattá, mivel a törvényben meghatározott definíciónak nem felelnek meg. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve a tisztességes eljáráshoz való jog biztosításához, míg a közérdekű adatok nyilvánossága a fentieknek megfelelően a közfeladatot ellátó szerv működésének átláthatóságához kapcsolódik. Ebből következően az adatok megismerhetőségének eltérő indoka, célja van, ezért a felperes ezzel kapcsolatos érvelése nem alapozza meg a perbeli adatok kiadását. Az alperes tevékenységére vonatkozó, a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódó adatok körébe az alperes által a pert megelőző szakban közölt adatok (négy éven túli ügyek száma, keresetlevél érkezésének időpontja) sorolhatók. Azonban a jogi személyek neve nem osztja ezen adatok jogi sorsát. Arra is utalni kell, hogy bizonyos adattípusok esetében kizárólag állami szerv kezelheti az adatokat. Így az Infotv.
7. §

(4)bekezdése kimondja: kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti az állam bűncselekmények megelőzésére és üldözésére irányuló, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából kezelt bűnügyi személyes adatokat, valamint a szabálysértési, a polgári peres és nemperes ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásokat. E rendelkezésből következően a polgári peres és nem peres ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartást kizárólag a bíróság kezelheti. A kért adatok kiadásával a felperes is adatkezelővé válna, amire e rendelkezés alapján nincs jogi lehetőség. A fentiek alapján a konkrét ügyekben kezelt jogi személyek neve nem közérdekű adat, ezért ezen adatok kiadása az Infotv. alapján nem követelhető. Erre tekintettel a felperes megalapozatlanul hivatkozott az Infotv. rendelkezéseinek és az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdésének megsértésére. Az EJEE

1. Cikkével kapcsolatban megjelölt TASZ v. Magyarország ügyben hozott döntés eltérő tényállás mellett született, ezért az jelen jogvita eldöntésénél nem irányadó. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet helyesen foglalt állást, amikor a felperes keresetében megjelölt adatok kiadását megtagadta. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. Mivel az alperes részéről felülvizsgálati eljárási költség nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. május
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok