Kfv.I.35.066/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Majoros Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a Cséve Szabolcs hadnagy által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen gépjárműadó tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon K.27.427/2006. számon indított és ugyanezen bíróság 2006. november 24-én kelt K.27.427/2006/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.427/2006/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 2660/2006. számú határozatát megváltoztatja, és a felperest terhelő gépjárműadó-hiányt 40.000 (negyvenezer) forintra, az adóbírságot 200.000 (kettőszázezer) forintra szállítja le. Egyebekben a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 5.000 (ötezer) forint rész első fokú, és 5.000 (ötezer) forint rész felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg államnak - külön felhívásra - 2.400 (kettőezer-négyszáz) forint kereseti és 3.300 (háromezerháromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, míg a fennmaradó 4.800 (négyezer-nyolcszáz) forint kereseti és 6.600 (hatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A vámhatóság járőrei 2006. április 19-én a rajkai átkelőhelyen ellenőrzés alá vonták a felperes tulajdonában álló ... forgalmi rendszámú 12 tonna össztömeget meghaladó szerb-montenegrói osztrák vegyes honosságú járműszerelvényt, amely EURO2 minősítésű CEMT közlekedési engedéllyel közlekedett. Az ellenőrzés megállapította, hogy a pótkocsija, illetve a félpótkocsira vonatkozó megfelelő minőségi igazolás (CEMT Útmutató 8. számú melléklet) 2006. március 30-án lejárt. A pótkocsija a járművek és pótkocsik forgalombiztonsági ellenőrzésére vonatkozó igazolást, (CEMT Útmutató 9. számú melléklet) nem tudta bemutatni. Ennek alapján az első fokú vámhatóság határozatával 120.000 Ft gépjárműadó-hiány, valamint 600.000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest azzal, hogy a fuvarozáshoz használt CEMT engedélye érvénytelen. Az alperes 2660/2006. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta azzal a módosítással, hogy a 8. számú mellékletben foglalt igazolás nem járt le, de ugyanakkor érvénytelen, mert adattartama nem egyezett meg a Nemzetközi Egyezményben meghatározottaknak. Hivatkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, illetve a gépjárműadókról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Gja.tv.) meghatározott jogkövetkezményekre. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a pótkocsi Európai Uniós (osztrák) honosságú, így arra adót nem kell fizetni, és az össztömegnél is figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság nem vizsgálhatta volna 2006. április 18-án lebonyolított szállítást. Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában kifejtett jogi álláspontja azzal, hogy az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, amely perbeli esetben szerb-montenegrói volt. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Gja.tv. 18. § 8.) pontjára, amely meghatározza a külföldön nyilvántartott gépjármű fogalmát. Ez a fogalom meghatározás nem tesz különbséget uniós és nem uniós nyilvántartás között, csak külföldi és nem külföldi jármű között. Az pedig egyértelműen megállapítható volt, hogy a vontató szerb-montenegrói honosságú. Utalt a Gja.tv. 15. § /1/ bekezdés utolsó mondatára, mely szerint a 12 tonna össztömeget meghaladó tranzitcélra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda- illetve vissza útra 60.000 Ft - 60.000 Ft adót kell fizetni. A tranzit és a CEMT engedély fogalmára vonatkozóan a közlekedési engedélyek használatának szabályairól szóló 56/2005. (VII.7.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) tartalmaz eligazítást. Mindezekből megállapított, hogy a perbeli esetben a szerb-montenegrói honosságú járműszerelvény fuvarozási műveletet teljesített az egyezmény szerinti CEMT engedéllyel, amely azonban érvénytelen volt. Az útmutató 4/
- a)pontja meghatározza, hogy mely engedélyeket kell a vezetőfülkében tartani a berakodási, és kirakodási pont között. A vezető pedig az ellenőrzéskor úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezett más engedéllyel, csak azokkal, amiket felmutatott, így az odautazásnál is csak ezek az engedélyek álltak rendelkezésre. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a szerelvény mind a két úton érvénytelen engedéllyel utazott. A Gja.tv. 15. § /1/ bekezdése szerint fennáll az adófizetési kötelezettség, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve az adózó jogszerűen használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett. A Gja.tv. 17. § /1/ és /2/ bekezdése szerint, ha az adózó az adófizetési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, a vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén határozattal állapítja meg. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet azzal, hogy az megsértette a Gja.tv. 15. § /1/ pontját, és 18. § 8.) pontját. Az osztrák pótkocsira, mint vontatmányra nem terjed ki a Gja.tv. hatálya, így ezt mind az adó-megállapításnál, mind az össztömeg megállapításnál figyelmen kívül kellett volna hagyni. Hivatkozott az e tárgyban a Pénzügyminisztérium illetékek és önkormányzati adó főosztályának e kérdéskörben kialakított véleményére. Az alperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való fenntartását Az első fokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, de az ügyben alkalmazandó jogszabályokat túlnyomórészt tévesen hozta meg ítéletében. A Legfelsőbb Bíróság annyiban egyetértett az első fokú bíróság ítéletének indokolásában foglaltakkal, hogy a felperes már az oda úton sem rendelkezett a megfelelő engedélyekkel, így az oda, illetve a vissza útra is fennáll a gépjárműadó fizetési kötelezettsége. A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a vegyes honosságú járműszerelvény össztömegének megállapításával és az osztrák honosságú pótkocsi adófizetési kötelezettség megállapításával. Az első fokú bíróság által nem idézett, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzembetartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet 3. § alapján az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén a két oldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel, vagy a jármű bejegyzése szerinti állam illetékes hatósága által kiadott CEMT engedéllyel közlekedhet. A /4/ bekezdése értelmében pedig az Európai Unió valamely tagállamának - ide nem értve a Magyar Köztársaságot - hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén Közösségi Engedéllyel közlekedhet. A Magyar Köztársaság és az Európai Unión kívüli állam közötti nemzetközi közúti árufuvarozás végzéséhez e járművek számára nemzetközi szerződés, áruszállítási engedély használatát is előírhatja. A fentiekre figyelemmel a gépjárműadó megállapítása tekintetében sem közömbös, hogy az Európai Unió valamely tagállamának, vagy azon kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott jármű kíván áthaladni az ország területén, mivel eltérő engedély (CEMT vagy Közösségi Engedély) alapján közlekedhet a Magyar Köztársaság területén. Az osztrák pótkocsinak nyilvánvalóan szüksége volt e megfelelő CEMT engedélyre, hogy Szerbia-Montenegróba belépjen, illetve onnan kilépjen. A Magyarországon történő tranzit áthaladás azonban nem a CEMT engedélyen alapult, így annak hibája, hiányossága, érvénytelensége sem vonhat maga után jogkövetkezményt. A Magyar Köztársaság területén a szerb honosságú vontatónak volt szükséges érvényes CEMT engedélyre ahhoz, hogy mentesülhessen a gépjárműadó fizetése alól. Az első fokú bíróság és az alperes is helytállóan állapította meg, hogy a szerb honosságú vontató tekintetében a felperes nem rendelkezett érvényes CEMT engedéllyel, hiszen a megfelelő engedélyek nem voltak a gépkocsiban, így e körben volt csak jogszerű az alperes határozata. A Gja.tv. 15. § /1/ bekezdésére figyelemmel nem a teljes járműszerelvény teljes össztömegét kellett figyelembe venni, hanem csak a szerb honosságú vontató össztömegét, amely nem haladta meg a 12 tonnát. Így e tekintetben a felperes gépjárműadó fizetési kötelezettsége oda- illetve a vissza útra 20.000 Ft - 20.000 Ft. Ennek alapján pedig a Gja.tv. 17. § /2/ bekezdése értelmében az adóhiányt is az adóbírság ötszörösében kell megállapítani, azaz a felperes esetében 100.000 Ft - 100.000 Ft. Így a felperes által fizetendő gépjárműadó összesen 40.000 Ft, míg az adóbírság összesen 200.000 Ft. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát a Pp. 339. § /1/ bekezdés
- g)pontja alapján megváltoztatta, és a felperes által fizetendő adóhiány és adóbírság összegét leszállította. Ugyanakkor nem találta megalapozottnak a felperes azon kereseti kérelmét, amely csak egy út adófizetést. vonatkozásában tartotta megállapíthatónak az A felperes kettőharmad részben lett pernyertes és egyharmad részben pervesztes, így az alperest kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. § /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján a felperes rész elsőfokú, és rész felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A pernyertesség - pervesztesség arányát figyelembe véve kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperest a minimum kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték egyharmad részének megfizetésére a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § /2/ bekezdése alapján, míg a kettőharmad részt az alperes személyes illetékmentességére figyelemmel a 14. § alapján az állam viseli. Budapest, 2008. február 14. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró