A határozat elvi tartalma: A részben törvényben kizárt, részben alaptalan felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartása. A terhelt legutolsó cselekményét a
- évi C. törvény hatályba lépését követően követte el, ezért a bűnhalmazatban lévő cselekmények mindegyikét az új Büntető Törvénykönyv szerint kell elbírálni. A bizonyítási indítvány elutasítását kifogásoló felülvizsgálati indítvány az eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, azon keresztül a megállapított tényállást vitatja, mely azonban felülvizsgálati indítványban nem támadható. Az eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati okok köre nem bővíthető, azok között az ügyek egyesítéséről hozott pervezető végzés nem szerepel, ezért az ügyek egyesítését kifogásló felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt. KÚRIA Bfv.I.1092/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év október hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t : A súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Püspökladányi Járásbíróság 5.B.166/2012/
- számú ítéletét, valamint a Debreceni Törvényszék 2.Bf.286/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Püspökladányi Járásbíróság a
- február
- napján kihirdetett 5.B.166/2012/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés,
(6)bekezdés d) pont I. fordulat], 3 rendbeli garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés], és testi sértés vétségében [Btk. 164. §
(1),
(2)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül mint visszaesőt három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetése háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ez esetben a feltételes szabadságra bocsátás alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság a MÁV Zrt. sértett polgári jogi igénye érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és a terheltet kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék a 2014. november 5. napján jogerős 2.Bf.286/2014/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelt terhére rótt testi sértés bűntettét a Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés,
(6)bekezdés, b), és d) pontja szerint is minősítette; a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát egyaránt négy-négy évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem adtak helyt tanú kihallgatását célzó bizonyítási indítványának, azzal nem biztosították számára a védekezés lehetőségét. Kifogásolta, hogy a
- évi C. törvény (az új Btk.) alkalmazása miatt hátrányba került, mert a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját nem a büntetés kétharmad részének kitöltését, hanem háromnegyed részének kitöltését követő napban határozták meg. Végül hátrányosnak ítélte, hogy a vele szemben folyamatban lévő büntetőügyeket az elsőfokú bíróság úgy egyesítette, hogy ezzel kapcsolatban nem biztosított számára jogorvoslati lehetőséget. A Legfőbb Ügyészség BF.1184/2015/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a bizonyítási indítvány elutasítását és a bizonyítékok mikénti mérlegelését támadó, valamint az ügyek egyesítésével összefüggő eljárási szabálysértést kifogásoló részében törvényben kizártnak, az új büntető törvény alkalmazását vitató részében alaptalannak tartotta. Ezért indítványozta, hogy a Kúria - tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. A Kúria a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt a Be.
- §
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványozó által nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. Felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. A bírói bizonyítással összefüggő kifogások a sérelmezett határozat érdemi felülvizsgálatát nem alapozzák meg, az a törvényben kizárt. A Be. 423. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ebből következően a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok és azok mérlegelése sem vitatható. A felülvizsgálati eljárásban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonylatában nem vizsgálható. Nincs helye további bizonyításnak és ez okból a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésének sem. A felülvizsgálati indítványában a terhelt a bizonyítékok értékelését kifogásolva a jogerős határozatban megállapított tényállást támadta, amikor bizonyítási indítványának elutasítását, tanú kihallgatásának elmaradását, ekként vallomásának bizonyítékként történő fel nem használását kifogásolta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén; annak vitatása tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelenti (BH2013.10.). Ténylegesen nem hivatkozott a terhelt olyan, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre, amely az érdemi felülvizsgálatot megalapozná. A bizonyítási indítvány elutasítása nem felülvizsgálati ok. Végül a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt az eljárási szabálysértést kifogásoló részében is. A Be. 72. §-ának
(2)bekezdése szerint egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre, illetve egyéb okból célszerű. A terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyeket a bíróság a
- október
- és
- február
- napján megtartott tárgyalásokon egyesítette. Az ügyek egyesítése, illetve ennek elmaradása a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között nem szerepel. Mindemellett a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye [Be.
- §
(2)bekezdés, Be. 308. §
(4)bekezdés]. A Btk.
- § értelmében a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. A Kúria gyakorlata szerint a Btk.
- §-ában foglaltak értelmében a büntető anyagi jog szabályának megsértése (az adott esetben az időbeli hatályt esetlegesen sértő rendelkezés) abban az esetben felülvizsgálati ok, ha az törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte [Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja] (BH2014.293.). Az eljárt bíróságok a terheltnek - az egyesítés folytán egy eljárásban elbírált - cselekményeit egységesen az elbíráláskor hatályos Büntető Törvénykönyv szerint bírálták el, mivel a terhelt a legutolsó cselekményét már a
- évi C. törvény hatályba lépése után követte el. Ezért a bűnhalmazatban lévő valamennyi cselekményét az új törvény alkalmazásával kellett elbírálni (BH2004.304). A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A büntetés akkor törvénysértő, ha a bűncselekmény minősítéséhez tartozó büntetési nemre, büntetési tételre, valamint a büntetés végrehajtásának felfüggeszthetőségére vonatkozó mérlegelést nem tűrő rendelkezéseket sérti. A felülvizsgálati eljárás szempontjából nem eredményez törvénysértő büntetést, és ezért nem felülvizsgálati ok, ha az alapügyben eljárt bíróság nem, vagy törvénysértően határozta meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját (BH2015.B.6.). Nem lehet alapja a felülvizsgálatnak, ha a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó anyagi jogi rendelkezés sérelme folytán - a szabadságvesztés tartamát nem érintve - az ítéletnek kizárólag a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére, annak legkorábbi időpontjára, vagy a büntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezése törvénysértő (BH2015.180). A Btk. 38. §
(1)bekezdése szerint a bíróság az ítéletben ugyan megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, azonban a büntetés kiszabása alatt továbbra is a büntetés nemére és mértékére vonatkozó ítéleti rendelkezést kell érteni; a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása továbbra sem a büntetés kiszabásának része. Különösen azért, mert az új Btk. szerint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása - a 38. §
(3)bekezdésében biztosított lehetőséget kivéve - kizárólag az elkövető előéletén múlik, és attól a bíróság nem térhet el. A Btk. 38. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja visszaeső esetén a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő nap. A felülvizsgálati indítványnak az anyagi jogszabálysértésre történő hivatkozása alaptalan. Miután a Kúria nem észlelt az indítványozó által nem hivatkozott egyéb - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt - eljárási szabálysértést, a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Csere Katalin a tanács elnöke, Dr. Elek Balázs előadó bíró, Dr. Vaskuti András bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő