← Magyarország

Mfv.10341/2007/4 – Kúria

Mfv.I.10.341/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bányai Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei iránt a Tatabányai Munkaügyi Bíróságnál 2.M.1018/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a KomáromEsztergom Megyei Bíróság 2.Mf.21.475/2006/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei 2.Mf.21.475/2006/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az alperes kérelmére a lerótt 19.200 /tizenkilencezer-kettőszáz/ forint többletilleték visszatérítésének van helye. I n d o k o l á s : A felperes
  4. február 1-jétől állt az alperes alkalmazásában portás-éjjeliőr munkakörben, több alkalommal határozott idejű munkaszerződéssel. Az utolsó szerződés
  5. június 30-áig tartott, de a felperes felettesei tudtával tovább dolgozott. A Komárom Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.21.139/2004/
  6. számú részítéletével a Tatabányai Munkaügyi Bíróság 5.M.671/2003/
  7. számú ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, és az az ítélethozatal napján,
  8. november 16-án szűnik meg. Kötelezte az alperest felmentési időre járó bér, valamint „kártalanítás" megfizetésére, míg a keresetveszteség vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra utasította. A másodfokú bíróság részítélete szerint a felperes keresetveszteségének összege csak az M.-nél, az S. Rt.-nél, valamint az A. K.-nál elért jövedelmek figyelembevételével határozható meg a
  9. július 1-jétől
  10. november 16-áig terjedő időszak vonatkozásában. A felperes módosított keresetében 946.291 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A bizonyítási eljárás lefolytatását követően a Tatabányai Munkaügyi Bíróság 2.M.1018/2004/
  11. számú ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest 50.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes a munkaviszonya megszüntetését követően csak vállalkozási tevékenységet folytatott, amelyből magasabb jövedelemre tett szert, mint amit az alperesnél elért volna. A bíróság a beszerzett szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállaló 1.048.300 forint bruttó összeggel keresett többet, mint a munkajogi bruttó átlagkeresete volt. Ebből következően pedig az Mt.
  12. §

(6)bekezdésére figyelemmel a keresetet a munkaügyi bíróság nem találta megalapozottnak. A felperes fellebbezése folytán eljárt Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.21.475/2006/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperest 946.291 forint és kamata, valamint 70.000 forint együttes első-, és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az igazságügyi szakértő alapszakvéleményében megállapította, hogy a felperesnek a munkaviszonya fennállása alatt is voltak megbízásai, a munkaviszonyon kívül is szert tett egyéb jövedelmekre, amelyeknek együttes összege 179.133 forint/hó összegű jövedelmet jelentett. A felperesnek
  2. július 1-jétől
  3. november 16-a közötti időben 118.218 forint volt a havi jövedelme, ami 60.815 forint keresetveszteséget jelent. A szakértő szakvéleményének kiegészítését követően arra a következtetésre jutott, hogy a felperes összesen 946.291 forinttal keresett kevesebbet, ezért ezen összeg és kamatai megfizetésére kötelezte a munkáltatót az Mt.
  4. §-ának
(6)bekezdésére figyelemmel. Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte, míg másodlagos kérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére, és ezen bíróság új eljárásra utasítására irányult. Érvelése szerint a szakértő rendelkezésére bocsátott nem teljes anyagból is aggálytalanul megállapítható, hogy a felperes számos vállalkozásból származó jövedelme mindig is jelentősen meghaladta az alperestől származó munkabérét, így az alperesnek nincs megtérítési kötelezettsége. A számos, gyakran változó vállalkozásokból eredő jövedelem átmeneti, egy bizonyos időszakra kimutatható csökkenése, ha az egyébként is jelentősen meghaladja a munkajogi átlagkeresetet, nem minősíthető az Mt. szerinti elmaradt munkabérnek vagy járandóságnak, amit alperesnek kellene megtéríteni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását és az alperes perköltség fizetésre kötelezését kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogvita eldöntése során az Mt. 100. §-ának
(3)bekezdésében foglaltak az irányadóak. E szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. A következetes ítélkezési gyakorlat értelmében az elmaradt munkabér összegéből csak az a jövedelem vonható le, ami meghaladja a munkavállaló munkaviszony fennállása idején megszerzett egyéb jövedelmét (BH 1997/12/607.). A jogerős ítélet - értékelve a szakértői véleményben kifejtetteket - helytállóan állapította meg, hogy a felperesnek munkaviszonya fennállása alatt is voltak megbízásai, amelyek munkaviszonyon kívüli jövedelmeket eredményeztek. Ebből következően
  1. július 1-től
  2. november 16-áig terjedő időszakra vonatkozó elmaradt munkabér megállapítása során értékelni kellett a megszerezhető jövedelmet és megbízási díjat is, összehasonlítva a
  3. július 1től
  4. június 30-áig terjedő időszakban elérhető jövedelemmel és megbízási díjjal. Alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, miszerint a megbízási díjból befolyt összeg magasabb volt mint az elérhető átlagkereset, ezért a felperesnek az elmaradt jövedelem iránti igénye nem alapos. A felperes munkaviszonyának fennállása alatt munkabére mellett egyéb jövedelmet szerzett, ezért azok együttes értékelése mellett volt megállapítható az Mt.
  5. §-ának
(6)bekezdésében írt jogkövetkezmény. A jogerős ítélet helytállóan fogadta el ítélkezésének alapjául a szakértői véleményben, illetőleg annak kiegészítésében foglaltakat, és kötelezte az alperest 946.291 forint megfizetésére. Fentiekből következően a Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.21.475/2006/4. számú ítéletét hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján. Az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Az alperes a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján viseli. A pertárgy értékére figyelemmel a fizetendő illeték összege 56.800 forint, ezért az alperes az általa lerótt 76.000 forintból 19.200 forintot visszaigényelhet. Az alperes kérelmére az illeték visszatérítését lehetővé tevő határozatot az elsőfokú bíróság küldi meg az illetékes illetékhivatalnak. Budapest, 2008. február 13. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.