← Magyarország

Bf.69/2015/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.69/2015/

  1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött,
  2. évi november hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A csalás bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indult perújítási büntetőügyben a Győri Törvényszék
  4. május
  5. napján kelt B.419/2014/
  6. számú végzését I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Győri Törvényszék a
  7. május
  8. napján kihirdetett B.419/2014/
  9. számú végzésével V.r. elítélt és VI.r. vádlott elítélt védője által indított perújítási ügyben a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság B.445/2005/
  10. számú, illetőleg a Győri Ítélőtábla Bf.95/2011/
  11. számú ítélete kapcsán a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság
  12. november
  13. napján kelt Bf.62/2014/
  14. számú végzésével elrendelt perújítást mindkét elítélt vonatkozásában elutasította. A végzés ellen V.r. elítélt és védője élt fellebbezéssel, míg az ügyész, illetve VI.r. elítélt és védője tudomásul vették a döntést. A másodfokú eljárásban a Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.237/201/
  15. számú átiratában a jogorvoslati kérelmeket alaptalannak tartva rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a megtámadott végzésében helytállóan állapította meg, hogy a lefolytatott perújítási eljárás eredményeként az alapügyben meghozott határozatok megváltoztatásának nincs helye. Nem merült fel a kötelezően elrendelt perújítási eljárásban olyan új bizonyíték, ami alapján V.r. terheltet fel kellene menteni, vagy vele szemben lényegesen enyhébb büntetést kellene kiszabni. Ezért a végzés helybehagyására tett indítványt. A fellebbviteli nyilvános ülésen tartott perbeszédében V.r. elítélt védője a fellebbezést fenntartotta. Előadta, hogy védence nem ismerte el a felelősségét, és a megismételt eljárástól várta azt, hogy a bíróság szembesíti a rá terhelő vallomást tett személyekkel, ami azonban elmaradt, csupán a vallomások ismertetése történt meg. Kifejtette azt is, hogy álláspontja szerint a büntetés enyhítése indokolt a belső arányosság követelményére és arra tekintettel, hogy további enyhítő körülmény, hogy beteg édesapjáról is gondoskodnia kell a terheltnek. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat változatlan formában fenntartotta. V.r. elítélt az utolsó szó jogán csatlakozott a védőjéhez. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezéseket nem találta megalapozottnak. Az ítélőtábla a rendkívüli perorvoslati eljárásban hozott elsőfokú végzést az azt megelőző eljárással együtt a Be. 415.§

(4)bekezdése alapján alkalmazandó Be. 348.§
(1)bekezdés és a Be. 349.§
(1)bekezdése alapján - VI.r. elítélt vonatkozásában a törvényszék határozata jogerőre emelkedett, nem képezte a felülvizsgálat tárgyát - bírálta felül. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a végzés érdemi felülbírálatát akadályozó eljárási szabálysértés történt-e. Az ítélőtábla hatályon kívül helyezést eredményező hibát nem tárt fel, megállapította, hogy a Győri Törvényszék a megismételt perújítási eljárásban a perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta. Jelen perújítási eljárásban a bizonyítási cselekmények irányát és terjedelmét két alapvető jelentőségű korlát határolta be. Egyrészről a Be. 413.§
(1)bekezdése szerinti perújítás elrendelését követően lefolytatott megismételt eljárás rendeltetéséből eredően sem azonos az elsőfokú eljárás teljes megismétlésével, mert abban értelemszerűen nem folyik teljes körű bizonyítási tevékenység. Másrészről a perújítás elrendelésére a törvényben szabályozott, mérlegelést nem tűrő, kötelező jellegű szabály alapján került sor, kizárólag arra tekintettel, hogy az alapeljárás egy része a terhelt távollétében folyt le, és a többi perújítási októl eltérően a Be. 408.§
(1)bekezdés e.) pontja szerinti perújítási ok fennforgása estén a perújítási indítvány alapossága nem mérlegelhető. A terhelt távollétében hozott ítélet elleni perújítási eljárás kötelező lefolytatását a törvény a terhelt érdekében írja elő, annak célja pedig az, hogy az elítélt garanciális jogai megfelelően érvényesülhessenek. A tárgyaláson jelen lehessen, személyesen védekezhessen, és a bizonyítás tárgyalás részévé tett anyagát közvetlenül is megismerhesse, azaz a rendeltetése az alapeljárásban történt távollétből eredő, a terhelt garanciális jogait érintő hiányosságok kiküszöbölése, és az utóbbiak keretei, tartalmi köre határozza meg főszabályszerűen a bizonyítás terjedelmét. Az alapügy irataiból megállapítható, hogy az alapeljárásban I.r. terhelt
  1. szeptember
  2. napjától nem jelent meg a tárgyalási napokon, Kanadába távozott, az ítélet kihirdetésére a Be. XXV. Fejezete alapján távollétében került sor. Azt megelőzően azonban az eljárási cselekményeken részt vett, és az ő vonatkozásában felvett bizonyítás jelenlétében történt. Nyomozati vallomása szerint nem működött közre kárpótlási ügyintézésben, majd a tárgyaláson megtagadta a vallomástételt, érdemi nyilatkozatot nem tett az őt érintő VI.r. vádlott, VII.r. terhelt, valamint
  3. tanú,
  4. tanú,
  5. tanú vallomására, ahogy
  6. tanú,
  7. tanú és
  8. tanú vallomásait a bíróság ismertetéssel tett a tárgyalás anyagává. Az alapeljárásban a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság, osztva a Győri Törvényszék álláspontját megalapozottnak találta a megállapított tényállást. A hatályon kívül helyezést követő megismételt perújítási eljárásban a Győri Törvényszék kihallgatta V.r. vádlott és VI.r. vádlott elítélteket, ismertette a nyomozati vallomásaikat, továbbá felolvasással tette a tárgyalás anyagává
  9. tanú,
  10. tanú,
  11. tanú,
  12. tanú nyilatkozatát. VI.r. terhelt az alapeljárásban előadottakhoz hasonló védekezést terjesztett elő. V.r. terhelt a felelősségét nem ismerte el, érdemi vallomást nem kívánt tenni. Észrevételt, bizonyítási indítványt szintén nem terjesztett elő sem a korábbi, sem a megismételt perújítási eljárásban. Ezzel összefüggésben a védői érvelés, miszerint V.r. terhelt azt hitte, hogy a rá terhelő vallomást tett tanúk kihallgatását követően terjeszti elő védekezését nem foghat helyt. A törvényszék a tárgyaláson ismertette a Be. 414.§
(4)bekezdése alapján a perújítással megtámadott első- és másodfokú ítéletet, a perújítást elrendelő végzést, a Győri Törvényszék korábbi perújítást elutasító döntését, amit az ítélőtábla hatályon kívül helyezett, majd felvette a szükséges bizonyítást, amely során, illetve azt követően V.r. elítélt esetleges indítványát és vallomását előadhatta volna. Tekintettel arra, hogy megismételt perújítási eljárást folytatott le a törvényszék, az elítélt tudta, hogy a perújítási eljárásban a bizonyítás megismétlése nem teljes körű, vallomástételben nem volt korlátozott. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság, perújítást elutasító végzés megalapozott, mivel a perújítás elrendelését követően felvett bizonyítás adatai mindenben alátámasztották az alapügyben hozott ítéletet. VI.r. vádlott vallomása nem új bizonyíték, ahogy a
  1. tanú VII.r. elítélt, és az érintett tanúk vallomása is ismert volt, továbbá az okirati bizonyítékok szintén rendelkezésre álltak. A perújítási eljárás eredményeként az alapítélethez képest tehát a tényállást, az elítélt bűnösségét, cselekményének minősítését és a büntetéskiszabását érintően a korábbitól eltérő, eddig nem vizsgált új tényeket és körülményeket az elsőfokú bíróság nem tárt fel. A perújítás elrendelését követően immár az elítélt jelenlétében tartott tárgyaláson a bíróság részletes bizonyítást vett fel, és az ügyfelderítési kötelezettségét teljesítve hozta meg a döntését, igénybe véve az alapügyben felhasznált bizonyítási eszközöket. Megállapítható így, hogy a perújításban elsőfokon eljárt törvényszék helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alapügyben rögzített tényállás V.r. elítélt bűnösségére, illetőleg a büntetéskiszabási tényezőkre vonatkozóan a terhelt javára nem változott meg, az alapeljárásban értékelésre még nem került bizonyíték a perújítási eljárásban nem merült fel. Miután pedig az elsőfokú bíróság a szükséges részletességgel eleget tett a bizonyítékokat értékelő tevékenységének, ezért a másodfokú eljárásban mérlegelése alappal nem támadható. Az elítélt jelenlétében lefolytatott bizonyítás eredményeként a terhére értékelt tényállási elemek és bűnösségi körülmények nem változtak, az értékelt bizonyítékokból levont következtetéssel megállapított tények az alapeljárásban meghozott ítéleti tényállással azonosak. A kifejtettek szerint az alapeljárásban megállapított tényálláson, a büntetőjogi felelősség körén, a cselekmények minősítésén nem kellett a perújítási eljárásban változtatni, erre irányuló új bizonyíték vagy egyéb perújítási ok nem merült fel. Erre figyelemmel az alapítéletben a büntetési tételkeret között kiszabott büntetés megfelel a büntetéskiszabási elveknek, arányos az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával az elítélt bűnösségi fokával, a terhére és javára jelentkező bűnösségi körülményekkel. Az a körülmény, amire a védő hivatkozott, hogy ugyanolyan büntetést kapott V.r. vádlott és VI.r. vádlott, annak ellenére, hogy V.r. vádlott cselekvősége kevesebb, önmagában nem lehet alapja perújításnak. Az alapeljárásban eljárt bíróságok mérlegelték a büntetéskiszabás körében irányadó körülményeket V.r. vádlott és VI.r. vádlott vonatkozásában is, az alkalmazott joghátrányok a vádlott-társaikkal szemben kiszabott büntetésekhez viszonyítva a belső arányosság követelményének megfelelnek. V.r. vádlott többször volt büntetve, felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt állt, amit nyilvánvalóan figyelembe kellett venni az elsőfokú bíróságnak az alapeljárásban és így hozta meg az ítéletét és így szabta ki a büntetést. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a meggyőződésre, hogy az alapügyben hozott határozat a perújítási eljárás során vizsgálható körben minden vonatkozásban helytálló, V.r. elítélt vonatkozásában eltérő döntés hozatala nem indokolt, ebből következően az alaptalan perújítás elutasítását támadó védelmi fellebbezések nem vezettek eredményre. Ezért a Győri Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság törvényesen, alaposan járt el, megállapítható, hogy semmilyen új bizonyíték nem merült fel, amely a korábbi jogerős ítélet megváltoztatását indokolná, ekként helyesen utasította el az elítélt perújítási indítványát. Mindezek miatt a Győri Ítélőtábla a Győri Törvényszék B.419/2014/
  2. számú végzését helyes indokainál fogva - a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta V.r.elítélt vonatkozásában. Győr,
  1. november
  2. napján Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke Záradék: Dr. Csák Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr. Németh Balázs sk. a tanács tagja Ezzel a végzéssel a Győri Törvényszék
  3. május
  4. napján kelt B.419/2014/
  5. számú végzése
  6. november
  7. napján jogerőre emelkedett. Győr,
  8. november
  9. napján Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.