Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.130/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- március
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- október
- napján kihirdetett KB.IV.152/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- október
- napján kihirdetett KB.IV.152/2007/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálati feladat alóli kibúvás vétségében, ezért 180 napi tétel, napi tételenként 300 Ft, összesen 54.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be súlyosabb pénzbüntetés kiszabása és rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazása érdekében. A vádlott a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.146/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést kizárólag a pénzbüntetés súlyosítása tekintetében tartotta fenn. Indítványozta a súlyosító körülmények kiegészítését azzal, hogy a vádlott büntetett előéletű. Arra hivatkozott, hogy a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetésen belül az egy napi tételnek megfelelő összeg minimumhoz közeli mértéke eltúlzottan enyhe, az nem tükrözi a vádlott jövedelmi viszonyait, ezért arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság a pénzbüntetést az egy napi tételnek megfelelő összeg felemelésével súlyosítsa. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője a katonai ügyészi fellebbezést a másodfokú ügyészi átiratban foglaltaknak megfelelően módosítással tartotta fenn. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy nem szándékosan követte el a bűncselekményt, és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács ítélete megalapozott. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, az eljárási szabályokat betartotta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Nem tévedett a katonai tanács, amikor a vádlottnak a szolgálati kötelezettség elfelejtésére, tehát, lényegében gondatlan elkövetésre hivatkozó védekezését nem fogadta el a tényállás alapjául, hanem a felelősség alapjaként azt rögzítette a történeti tényállásban, hogy a vádlott megfelelő időben tudomást szerzett írásbeli parancsban a szolgálatáról, továbbá figyelmét elöljárója az adott szolgálatra személyesen is felhívta. Ítélete indokolásában a katonai tanács megfelelő magyarázatát adta annak, hogy a vádlottnak a védekezését mely részben és miért nem fogadta el és ennek megfelelően, miért nem rögzítette a történeti tényállásban a gondatlan elkövetést megalapozó körülményeket. A katonai tanács által megállapított tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott legalább is eshetőleges szándékkal követte el a Btk.349.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő szolgálati feladat alóli kibúvás vétségét. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság lényegében helytállóan tárta fel a büntetés kiszabása körében figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, melyek csupán a súlyosító körülmények körében szorulnak kiegészítésre azzal, hogy a vádlott már korábban összeütközésbe került a törvénnyel. Egyébként nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a jelentősebb súlyú enyhítő körülményekre figyelemmel lehetőséget látott a vádlottal szemben a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A rendelkező részben írt pénzbüntetés napi tételeinek száma arányos a cselekménnyel, valamint a napi tételek összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. A másodfokú bíróság a 78.000.-Ft havi illetménnyel rendelkező, kiskorú gyermekét egyedül nevelő, vagyontalan vádlott esetében nem látott lehetőséget a napi tétel összegének felemelésére, így az ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- március
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
- március
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő