Kfv.I.35.070/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Horváth Antal ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Gajdán István ügyvéd által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- november 23-án kelt K.27.413/2006/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei K.27.413/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 94.200 (kilencvennégyezer-kettőszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Győri Vámhivatal
- március 4-én a hegyeshalmi határátkelőhelyen ellenőrzés alá vonta a ... forgalmi rendszámú szerb-montenegrói honosságú ... típusú menetrend szerint közlekedő autóbuszt(továbbiakban gépjármű), amit a felperes vezetett. A felperesen kívül a gépjárműn tartózkodott gépjárművezetőként 3 személy és 22 utas. A gépjármű bal hátsó kerékjárati szerelőnyílásából, 9 db bevásárlótáskából 120 karton különféle márkájú szerb zárjegyes cigaretta került lefoglalásra, amit a gépjárműn tartózkodó személyek közül senki nem ismert el sajátjának. Az első fokon eljárt közigazgatási szerv - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 1.570.800 Ft jövedéki bírság megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2408/
- számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a
- évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt.)
- § a) pontjában,
- §
(2)bekezdés g) pontjában, 114. §
(1)bekezdés b) pontjában, a Ptk.
- §-ában foglaltakra alapította. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy az ellenőrzés időpontjában az adózás alól elvont terméket a felperes szállította, birtokolta. A felperes nem tudta hitelt érdemlően igazolni a magyar adójeggyel el nem látott jövedéki termék adózott voltát, adófelfüggesztés mellett történő szállítását, ezért a jövedéki termék jövedéki adótartalma után jövedéki bírság fizetésére köteles. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, azzal érvelt, hogy nem alkalmazottja a járműtulajdonos cégnek, kizárólag a viteldíj ellentételezéseként vezette a gépjárművet, az adózatlan terméknek nem volt a birtokosa illetve szállítója, arról nem volt tudomása. A felperes hivatkozott arra is, hogy az ellene csempészet vétsége miatt indult büntetőeljárás megszüntetésre került. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt: Az ügy eldöntése szempontjából nincs jelentősége a büntetőeljárás megszüntetésének, és annak sem, hogy a felperes milyen jogviszony alapján vezette a gépjárművet, és, hogy a gépjármű tulajdonosa az ellenőrzéskor a buszon tartózkodott-e vagy sem. A gépjárművet ugyanis a felperes vezette, ennél fogva őt kell a csempészáru szállítójának és birtokosának tekinteni. A Jöt.
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében adózatlan jövedéki termék szállítása és birtoklása esetén az objektív felelősségi szabályokból következően - a hatóságnak a jövedéki bírságot ki kellett szabnia. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, mivel az objektív felelősségre hivatkozással a hatóságok nem tettek eleget a tényállás tisztázási kötelezettségüknek. A hatóságok figyelmen kívül hagyták, hogy a gépjárművön nem sofőrként dolgozott, hanem azt a viteldíj ellentételezése fejében vezetette, a termékek egy része a sofőrök és az utaskísérők pihenését biztosító hálófülkéből, illetve a karosszéria alól került elő, és ezeket nem ő helyezte el a gépjárművön, erre nem is lett volna lehetősége. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A hatóság nem vitásan köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, bizonyítási kötelezettség azonban csak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében terheli, ezt a kört pedig a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezések határolják be. A Jöt. 3. §
(2)bekezdés
- g)pontja értelmében a cigaretta jövedéki terméknek minősül. A Jöt. 4. §
- a)pontja alapján a Jöt. rendelkezéseit alkalmazni kell a jövedéki terméket birtokló, szállító személyre. A Jöt. 15. §
(2)bekezdés a) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a harmadik országból, tagállamból jogellenesen behozott jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják. A Jöt. 17. §
(3)bekezdése értelmében adófizetésre kötelezett az a személy, aki az adózatlan jövedéki terméket a törvénytől eltérően jogellenesen megszerzi, birtokolja, szállítja. A Jöt. 114. §
(1)bekezdés b) pontja pedig akként rendelkezik, hogy a természetes személy amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet nem vámkezeltek, a termék mennyisége után jövedéki bírságot köteles fizetni. Az ismertetett törvényi szabályozásból következik, hogy a Jöt. kimentésre nem ad lehetőséget. Nincs jelentősége tehát a Jöt. hatálya alá tartozó személy jóavagy rosszhiszeműségnek, szándékosságának, vagy gondatlanságának, a vétkességnek, a Jöt. az objektív felelősség talaján áll. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a 114. §
(1)bekezdés b) pontjában felsorolt bármely magatartás jogcímet teremt a jövedéki bírság kiszabására. A megyei bíróság tehát helytállóan mutatott arra, hogy mivel a felperes volt a gépjármű vezetője, az azon lévő adózatlan jövedéki terméket ő szállította, ennél fogva az alperes határozata megalapozott és érdemben is jogszerű döntést tartalmaz. Nem adhat tehát alapot a határozatok hatályon kívül helyezésére az a tény, hogy a felperes nem állt a jármű tulajdonosának alkalmazásában, és az sem, hogy a jármű vezetésével és a szállítással dolgozhatta le a viteldíj ellenértékét, és nincs jelentősége annak sem, hogy az adózatlan jövedéki termék honnan került elő. A felperes érvelésével ellentétben a Jöt. előzőekben ismertetett szabályai nem tartalmaznak olyan előírást sem, mely szerint a birtokost, a szállítót, értékesítőt, felhasználót kizárólag együtt lehetne felelősségre vonni. Az adózatlan jövedéki termék szállítójának felelőssége önállóan is megállapítható, és független az adózatlan jövedéki termék tulajdonosának felelősségétől. A kifejtettekből következik, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a tényállás tisztázatlanságára, mivel az ügy eldöntése szempontjából releváns tények az alperesnek és a megyei bíróságnak a rendelkezésére álltak. A jogerős ítélet teljes körűen megfelel a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. A jogerős ítéletben megállapított tényállás iratszerű és az abból levont ténybeli törvényesek. és jogkövetkeztetések helytállóak, okszerűek, Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság az alperes javára - pernyertessége ellenére perköltséget nem állapított meg, mivel az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, az ügy tárgyaláson kívül került elbírálásra, így az alperesnek felszámítható perköltsége nem merült fel. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- február
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró