Kfv.35132/2007/5 – Kúria

Kfv.I.35.132/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Wahl István ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Árgyelánné dr. Fejes Magdolna jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnokság alperes ellen közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság

1. január 19-én kelt 1.K.27.011/2006/
2. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.27.011/2006/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú vámhivatal határozatával a felperest 500.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mivel
5. augusztus 11-én az általa üzemeltetett magyar honosságú gépkocsival Közösségi Engedély hiányában végzett fuvarozási tevékenységet a nemzetközi forgalomban, így a nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó szabályokat megsértette. Az alperes 27258/
6. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az ellenőrzés során a gépjármű vezetője a Közösségi Engedélyt nem tudta bemutatni, és ennek hiányára nézve érdemi nyilatkozatot sem tett. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy nem végzett nemzetközi árufuvarozást, a szállított hajót a felperesi vállalkozás megvásárolta és a fuvarozás célja a továbbértékesítés érdekében történő beszállítás volt, így a 881/
7. EGK rendelet II. sz. melléklete alapján engedély alól mentes. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a csatolt cégkivonatból kitűnően a felperes fő tevékenysége közé tartozik a hajóértékesítés, ugyanakkor nem végez nemzetközi árufuvarozási tevékenységet. Nemzetközi közúti árufuvarozás akkor valósul meg, ha az áruszállítás az e célra szolgáló járművel közúton, üzletszerűen, ellenérték fejében gazdasági tevékenységként történik, és az áru átvételének, illetve kiszolgáltatásának helye két különböző államban van. Az első fokú bíróság vizsgálta a felperes és a tulajdonos... között
8. július
9. napján kötött megállapodást az új hajó vásárlására, illetve a saját tulajdonát képező hajó értékének a vételárba történő beszámítására. Az első fokú bíróság véleménye szerint bármelyik két körülményt - a végzett tevékenység jellege, a tulajdonjoggal kapcsolatos mentesség - teszi vizsgálat tárgyává, a felperesnek nem kellett Közösségi Engedéllyel rendelkeznie. Kifejtette, hogy a hatóságnak az eljárás során a tényállást hivatalból tisztázni kell, ugyanakkor az esetlegesen fennálló mentesség körülményeire az ügyfélnek kell hivatkoznia. Az alperesi eljárásban nem merültek fel olyan körülmények, melyek indokolták volna, hogy miért nincs a felperesi alkalmazott birtokában Közösségi Engedély. Ebből következően az alperes által megállapított tényállás alapján nem volt jogszabálysértőnek minősíthető határozata, ugyanakkor a felperes nem volt elzárva attól, hogy a mentesség alapjául szolgáló körülményre utóbb - akár a peres eljárásban - hivatkozzon. Így a kiegészített, illetve módosult tényállás alapján a bírságot kiszabó határozat elvesztette jogalapját. Az első fokú bíróság jogerős ítélete ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, hogy a fuvarozás során a felperes Közösségi Engedéllyel nem rendelkezett, így a jogszabályba foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Az a körülmény, hogy a felperes a peres eljárás során próbálta igazolni a fuvarozott hajó tulajdoni jogállását, nem változtat az alperesi határozat jogszerűségén. A felperes Közösségi Engedély nélkül végzett nemzetközi közúti árufuvarozást. A felperes ellenkérelmében a jogerős fenntartását indítványozta azzal, hogy árufuvarozási tevékenységet. ítélet hatályában való nem végzett nemzetközi A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az első fokú bíróság helyesen állapította meg tényállásában, hogy a felperesi gépjármű vezetője az ellenőrzéskor Közösségi Engedélyt nem tudott felmutatni, annak hollétéről érdemben nem nyilatkozott. Az alperes határozatának jogalapja az volt, hogy a felperes nemzetközi árufuvarozást végzett, és az ehhez szükséges Közösségi Engedéllyel nem rendelkezett. Arra is helytállóan utalt az első fokú bíróság, hogy a mentességre az ügyfélnek kell hivatkoznia a közigazgatási eljárásban, de nincs elzárva annak lehetőségétől, hogy a peres eljárásban hivatkozzon és bizonyítsa mentességét. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy azért irreleváns a Közösségi Engedély hiánya, mivel nem végzett nemzetközi árufuvarozást. E körben az első fokú bíróság vizsgálta a felperes által becsatolt adásvételi szerződést, ennek tartalmából helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem végzett nemzetközi árufuvarozást, vállalkozása a szállított hajót megvásárolta, így nem kellett Közösségi Engedéllyel rendelkeznie. Mivel a felperesnek nem kellett Közösségi Engedéllyel rendelkeznie, így az a körülmény, hogy ilyen engedély nem volt a gépkocsivezetőnél, nem adhat okot a szankcionálásra. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság jogerős ítéletét a Pp.
10. §