A határozat elvi tartalma: A teljes munkaképtelenség és a 80%-os mértékű egészségkárosodás két különböző, egymással össze nem függő feltételként értelmezendő. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.294/2015/6.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január
- napján hozott 6.M. 525/2014/
- számú jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M. 525/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Felperes
- március
- napjától rokkantsági járadékban részesült. Az alperes a felperes rokkantsági járadékát a
- április
- napján kelt ... számú határozatával
- június
- napjától megszüntette a rokkantsági járadékról szóló 83/
- (XII.27.) MT rendelet (továbbiakban: MT r.)
- §
(1)és
(3)bekezdése, valamint
- §-a alapján tekintettel arra, hogy az elsőfokú szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerint a felperes egészségkárosodásának mértéke 60%, ami nem érte el az MT rendeletben meghatározott 80%-os mértéket. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a
- június
- napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta arra figyelemmel, hogy a másodfokú szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása is 60%-osnak értékelte felperes egészségkárosodásának mértékét. A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. A felperes álláspontja szerint az alperes jogsértően szüntette meg rokkantsági járadékát, a felülvizsgálata indokolatlan volt. Hivatkozott arra, hogy a
- életévének betöltését megelőző időponttól,
- október
- napjától kezdődően 100%-os mértékű a munkaképesség-csökkenése és teljesen munkaképtelen. Másodlagosan vitatta, hogy egészségkárosodásának mértéke ne érné el a jogszabály által megkívánt 80%-os mértéket, mivel állapotában a korábbiakhoz képest javulás nem következett be. Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a másodfokú társadalombiztosítási határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte. Megállapította a bíróság, hogy a felperes rokkantsági járadéka megállapításakor az MT r. hatálya alá tartozott, ez alól utóbb nem került ki;
- életéve betöltése előtt munkaképtelenné vált, részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg. Az MT r.
- §
(1)bekezdése a jogosultságot az igénylő meghatározott életkor (
- életév) előtt bekövetkezett teljes munkaképtelenséghez, másrészt a nyugellátásra való jogosultság hiányához kötötte. A felperes rendelkezett a rokkantsági járadék megállapításához szükséges feltételekkel annak megállapításakor és az MT r.-ben meghatározott kizáró feltételek közül egyik sem következett be. A felperes jogosultságát a
- életévét követően a bekövetkezett állapotjavulás nem befolyásolta, ezért az ellátás megszüntetésére az MT r.
- §
(1)bekezdés
- fordulatában írt feltétel hiánya miatt nem kerülhetett sor. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte az MT r.
- §
(1)bekezdése, 2. §
(2)bekezdése,
- §-a megsértését állítva. Álláspontja szerint a rokkantsági járadék - hasonlóan a többi egészségkárosodáson alapuló ellátáshoz - meghatározott egészségkárosodás fennállása esetén folyósítható. A jogszabály tartalmával ellentétes, ha a jogosultság az egészségkárosodásban bekövetkezett javulás ellenére fennáll. Hivatkozott arra az alperes, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.)
- §-a,
- §
(8)bekezdése,
- §-a, a Tny. VII. fejezetében találhatóak, amelyek alapján - amennyiben a rehabilitációs szerv az esedékes felülvizsgálat időpontját a szakhatósági állásfoglalásban előírja - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálattól nem tekinthet el. Ez a rendelkezés az MT r.
- §-ára figyelemmel a rokkantsági járadékban részesülő személyek esetében is alkalmazható. Alperes érvelése szerint azzal, hogy a szakhatóságként eljáró rehabilitációs szakérő szerv 80% alatt értékelte a felperes egészségkárosodásának mértékét, a rokkantsági járadékra jogosultsága megszűnt, tehát a rokkantsági járadékát meg kellett szüntetni. Mindezek alapján alperes nem sértett jogszabályt, amikor a felperest hivatalból felülvizsgáltatta és a felülvizsgálat eredményeként járadékot megszüntette. a részére folyósított rokkantsági Alperes hivatkozott arra, hogy jogértelmezését a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) MfvK.IV.10.032/2008/
- számú ítélete is alátámasztja, amely az alperes korábbi gyakorlatát jogszerűnek találta. Ezzel ellentétes értelmezést tartalmaz az Mfv.III.10.589/2011/
- számú ítélet, amely a korábbi (2008.) ítéletben foglaltaktól való eltérés miatt a jogalkalmazást elbizonytalanította. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos az alábbiak szerint. A Kúria a munkaügyi bíróság által is felhívott, de több korábbi határozatában (Mfv.III.10.589/2011/6., Mfv.III.10.676/2014/4., Mfv.III.10.012/2014/6.) rámutatott arra, hogy a rokkantsági járadék ellátásra való jogosultsághoz a jogalkotó - a Tny-ben szabályozott, egészségkárosodáson alapuló, rokkantsághoz kötött nyugellátásokkal szemben - többletfeltételként a munkaképtelenség, 2008. január 1-től a munkaképtelenség vagy 80%-os egészségkárosodás meghatározott életkor előtti bekövetkeztét kívánja meg. Jelen esetben ezt a feltételt a felperes későbbi, 2014-ben történt felülvizsgálati eredménye nem befolyásolta, ezért a járadék megszüntetésére az MT r. 1. §
(1)bekezdése első fordulatában foglalt feltétel hiányára hivatkozással nem kerülhetett sor. Helyesen járt el a munkaügyi bíróság, amikor az MT r. 1. §
(1)bekezdésében rögzített feltételeket értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a teljes munkaképtelenség és a 80%-os mértékű egészségkárosodás két különböző, egymással össze nem függő feltételként értelmezhető. Miután a
- január
- napjától hatályos jogszabályi rendelkezés nem határozta meg a munkaképtelenség egészségkárosodásban megnyilvánuló százalékos mértékét, ezért az MT r.
- §
(1)bekezdésében rögzített „illetve" kötőszó kizárólag a vagylagosság kifejezésképpen értelmezhető. Ennek megfelelően a 2008. január 1. napjától hatályos MT r. 1. §
(1)bekezdésének helyes értelme szerint a rokkantsági járadékra az igénylő nemcsak akkor válhat jogosulttá, amennyiben 80%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, hanem az egészségkárosodási mértéktől függetlenül abban az esetben is, amennyiben az igénylő teljes munkaképtelensége megállapítható. A munkaügyi bíróság jogértelmezése megegyezik az Mfv.III.10.664/2008/
- számú, az Mfv.III.10.022/
- számú, valamint az Mfv.III.10.589/
- számú ítéletben foglaltakkal, amelytől a Kúria eltérni nem kíván. Az eljárás során az nem volt vitatott, hogy az egészségkárosodási mérték, amennyiben a szakértői bizottságok azt előírják, felülvizsgálható. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályt nem sértette, ezért azt a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúria e tárgyban mellőzte a határozathozatalt (Pp. 78. §
(2)bekezdés). A felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
- §-a alapján a magyar állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Zanathy János sk. tanácselnök, Dr. Farkas Katalin sk. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő