A határozat elvi tartalma: A kieső fél helyett jogutódja lesz ügyfél. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.479/2015/7.szám A Kúria az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek a (...9 jogtanácsos által képviselt Magyar Bányászati és Földtani Hivatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 15.K.27.074/2014/
- számú jogerős ítélete ellen alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi 15.K.27.074/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes az „(...)" védnevű bányatelken nyersanyag-kitermelést végzett. A bányatelket
- szeptember 9-én a helyi önkormányzat tulajdonában álló (...)-ös ingatlannal bővítették. A területen
- október 4-én geodéziai felmérést végeztek, melynek során megállapították, hogy a bányatelekhez csatolt ingatlanon mintegy 30 ha területet érintően bányászati igénybevétel volt. Az elsőfokú hatóság a
- szeptember 9-ét megelőző időben végzett jogosulatlan bányászati tevékenység miatt
- május 3-án eljárást indított, és határozatában megállapította, hogy 39240 m3 kavics és 53473 m3 homok nyersanyag engedély nélküli kitermelése folyt. Emiatt a hatóság 8.800.000 forint bírságot szabott ki és a jogosulatlanul kitermelt nyersanyag értékének megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes
- december 18-i MBFH/17192/
- számú határozatával a bírság helybenhagyása mellett a nyersanyag értékét 87.723.510 forintban határozta meg. A felperes keresetében a határozat elsőfokú kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. határozatra is A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint az első- és másodfokú közigazgatási eljárás közti időszakban az eljárás alá vont szervezet megszűnt. A másodfokú határozatot a hatóság ugyanakkor nem a jogutódlás megállapítása után a jogutóddal szemben, hanem a megszűnt szervezetet kötelezve hozta. Emiatt sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)és
(6)bekezdése, ami olyan súlyos eljárási szabálysértés, mely az ügy érdemére is kihat és a peres eljárásban nem pótolható, és ott nem orvosolható. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az ügyben nincsen jelentősége a jogutódlás megállapításának, mert a felperes korábban jogutódi minőségét nem kifogásolta, kötelezettségét elismerte, így még végzést sem kellett hoznia az egyébként még érdeminek sem nevezhető kérdésben. Az ügyben az eljárás hivatalból indult, a jogutódlásról ezért nem kellett végzést hozni. Sérült ennélfogva a Ket. 16. §-ába foglalt rendelkezés. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy jogszerű-e egy nem létező szervezettel szemben kötelezettséget megállapító közigazgatási határozat hozatala. A Ket. 16. §
(1)bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ha a jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a hivatalból indult eljárásban kieső ügyfél helyébe. Jelen ügyben az alperes hivatalból folytatott le eljárást. A Ket. 16. §-ának
(6)bekezdése kimondja, hogy a jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Mint a fentiekből kitűnik jogutódlás kérdésében a Ket. 16. §-ának
(6)bekezdése értelmében végzést kell hozni, aminek tartalma szerint a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép, jelen ügyben ugyanakkor ilyen határozat nem született. Helyesen állapította meg emiatt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy az alperes határozatát olyan súlyos eljárási szabályszegés terheli, ami az ügy érdemére is kihatott, ezért a határozat hatályon kívül helyezésének helye volt. Megjegyzi a Kúria, hogy az alperes álláspontjának elfogadása esetében az alperesi határozat végrehajthatatlan lenne, mert azt az alperes olyan személlyel szemben hozta, mely az eljárásból időközben kiesett. Rámutat végül a Kúria arra is, hogy semmi jelentősége nincsen a jogutódlás megállapításának kötelezettségénél jelen ügyre vonatkozóan annak, hogy az eljárás kérelemre vagy hivatalból indult-e. A kifejtett indokokra tekintettel a bíróság és a Kúria az alperes vizsgálhatta. közigazgatási és munkaügyi határozatát érdemben nem Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségei megfizetésére. Az illetékre vonatkozó rendelkezés az alperes illetékmentessége folytán az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-án alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró