A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal megalapozottan akkor támadható, ha a bíróság az iratellenes tényállást okszerűtlenül értékelt bizonyítékra tekintettel állapította meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.328/2015/6.szám A Kúria a Dr. Fodor Ákos Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- december
- napján kelt 3.K.26.803/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.26.803/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes tulajdonában áll a (...) külterület (...) hrsz-ú, természetben a (...) címen fekvő ingatlan. Az ingatlan az M5 autópálya mellett fekszik, annak (...)-ös kilométerénél. Az alperes elsőfokú szerve az autópálya építőinek több megismételt eljárás után vízjogi üzemeltetési engedélyt adott, mely a perbeli ingatlant is érintően csapadékvíz elvezetésére és a megépített vízi létesítmények fenntartására, üzemeltetésére szólt. Az alperes az elsőfokú határozatot
- március 7-i 14/5457-9/
- számú határozatával kikötésekkel helybenhagyta. A felperes keresetében a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy az autópálya építése miatt időközben is elárasztódott a területe, valamint, hogy az alperes határozata meghozatalánál sem a korábbi körülményekre, sem ezen új körülményre vonatkozóan nem tisztázta megfelelően a tényállást. Hivatkozott polgári peres ügyeire is, amelyek a vízelvezetés hiányosságai miatti egyéb igényei tárgyában indultak. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes által indított számos különböző eljárásban alkalmazott szakértők véleményeit egybevetve és elfogadva a perben kirendelt szakértő véleménye szerint az M5 autópályához kiépített vízelvezető és szikkasztórendszer alkalmas a víz elvezetésére, leszámítva a szélsőséges és ritkán fennálló időjárási viszonyokat. Az időjárástól és nem az autópálya építéstől vizesedett a felperesi ingatlan. Tehát a vizesedés miatt a vízjogi engedély kiadása jogszabálysértő nem volt. A bíróság a szakvéleményt aggálytalannak tartotta, elfogadta és a felperesi ez irányú kérelme visszavonása miatt mellőzte a további szakértői bizonyítást. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés hozatalát. Kifogásolta, hogy a közigazgatási határozatban a tényállás megfelelően megállapításra nem került, előadta, hogy a kirendelt szakértő szakvéleménye hiányos, homályos, ezért elfogadni nem lehetett volna. Hivatkozott polgári ügyben hozott ítéletekre. Állította, hogy a határozatok a vízjogi jogszabályoknak nem feleltek meg. Hivatkozott arra, hogy a bírósági szakértő elfogult volt és a szakvélemény egyes részei tényszerűen is hibásak voltak. Hivatkozott utóbb bekövetkezett körülményekre is. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-ának
(3), 3. §-ának
(2), 4. §-ának
(1)bekezdését,
- §-át,
- §-ának
(4)és
(5)bekezdését, 72. §-ának
(1)bekezdését, a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény
- §-át a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/
- (V.22.) Kormányrendelet
- §-át, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/
- (XII.23.) Kormányrendelet
- §,
- § 75.§
- §-ait, a Pp.
- §-ának
(3)bekezdését, 182. §
(3)bekezdését, és 206. §-ának
(1)bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntés hozni, hogy jogszerűen adta-e meg a vízjogi engedélyt az illetékes hatóság autópálya építésével kapcsolatban, és emiatt helyes volt-e a bíróságnak a felperes keresetét jogszabálysértés hiányában elutasító döntése. A felperes keresetét arra alapította, hogy az M5 autópálya építése jelentősen befolyásolta ingatlana talajvízszintjét, és emiatt, valamint a vízelvezető és szikkasztórendszer hiányosságai következtében ingatlanán vízkárok keletkeznek. A közigazgatási és munkaügyi bíróság annak megállapítására, hogy az M5 autópálya építése befolyásolja-e a felperes tulajdonában álló ingatlan talajvízszintjét és a vízelvezető szikkasztórendszer alkalmas-e a csapadékvíz elvezetésére, szakértői bizonyítást rendelt el, mert a felmerült kérdés nyilvánvalóan szakértő igénybevételét indokolta. A kirendelt igazságügyi szakértő a korábbi eljárásokban kirendelt szakértők véleményét is felhasználva munkálta ki szakvéleményét. Mindezekhez képest a felperes ellenbizonyítással nem élt, így azt lehetett megállapítani, hogy a talajvíz áramlása az autópályára nincs hatással. Az autópálya építéshez kiadott vízjogi engedély a jogszabályoknak ennélfogva megfelelő volt. Szükségtelen volt ezért a szakértői véleményben foglaltakra alapozó ítéletet olyan egyéb, a felperes által felsorolt számos jogszabállyal alátámasztani, melyeket a szakértő véleménye kialakításához szükségképpen figyelembe vett. A bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése [Pp. 206. §
(1)bekezdése] alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével a bíróság iratellenes tényállást állapított meg. Jelen ügyben a kirendelt igazságügyi szakértő véleményének elfogadása a bíróság szakértelme hiányában, és az a körülmény, hogy a további szakértő kirendelésének igényétől a felperes a per során elállt arra utalt, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő egyébként más szakértőkkel egyezően előadott szakvéleménye megfelelő bizonyítékul szolgált a helyes tényállás megállapításához, emiatt a felperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak elfogadni a Kúria nem tudta. A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A jogi képviselettel nem rendelkező alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről a Kúria nem rendelkezett. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-ának
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő