A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság tanácsülése a Be. 360. §
(4)bekezdése alapján megtartható, ha szabályszerű értesítést követően egyik jogosult sem kéri nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését. KÚRIA Bfv.I.350/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő június hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás vétségének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 2.Bf.506/2013/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Tatabányai Járásbíróság a
- október
- napján kihirdetett 7.B.362/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta lopás vétségének kísérletében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés II. fordulat d) pont]; ezért őt, mint többszörös visszaesőt egy év öt hónap börtönbüntetésre és a közügyektől egy év eltiltásra ítélte, és kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. A védelmi fellebbezés alapján eljáró Tatabányai Törvényszék a
- október
- napján meghozott 2.Bf.506/2013/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, abban a felülvizsgálat jogalapját nem jelölte meg. Az indítványozó szerint az első fokú ítélet ellen fellebbezése bejelentésekor már kérte, hogy a másodfokú tárgyalásra őt idézzék meg. Emellett arra hivatkozott, hogy a vele szemben más ügyben folyamatban lévő büntetőeljárás során
- szeptember
- napján előzetes letartóztatásba került, így a másodfokú bíróság tanácsülésének időpontjában büntetés-végrehajtási intézetben volt, az eljárási cselekményről azonban értesítést sem a lakcímén, sem a büntetés-végrehajtási intézetben nem kapott, így nem volt esélye arra, hogy a másodfokú bíróság előtt megjelenjen. Ezért a megtámadott másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A Legfőbb találta. Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tárgyalásáról készült jegyzőkönyve nem tartalmazza azt, miszerint a terhelt a fellebbezés bejelentésével egyidejűleg kérte, hogy a másodfokú eljárásban őt tárgyalásra idézzék. Miután a másodfokú bíróság tanácsüléséről szóló értesítés kézbesítésének időpontjában a terhelt szabadlábon volt, és a lakcímére kiadott értesítést a terhelt édesanyja át is vette, megítélése szerint a másodfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést a tanácsülés megtartásával. Ezért a megtámadott határozat hatályában tartására tett indítványt (BF.428/2015/1.). .-.-.-.-. A Kúria a megtámadott határozat felülbírálata során - a Be.
- §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványozó által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen eljárási szabálysértést azonban a Kúria nem észlelt. A tartalma szerint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontján alapuló felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés II. d. pontja alapján pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A Tatabányai Járásbíróság a
- október
- napján megtartott tárgyalásáról készült 7.B.362/2013/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldalán rögzítette, hogy az ítélet kihirdetését követően a terhelt és védője a határozattal szemben fellebbezést jelentett be. Ugyanakkor a jegyzőkönyv nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy a terhelt már ekkor bejelentette: a másodfokú bíróság eljárási cselekményén részt kíván venni. Tartalmazza azonban a jegyzőkönyv azt a kioktatást, hogy a terhelt köteles három munkanapon belül lakcímének esetleges megváltoztatását bejelenteni. A büntetés-végrehajtási intézetben az elsőfokú bíróság ítéletét részére kézbesíteni nem tudták, mivel a terhelt
- november 24én onnan szabadult. A kézbesítési íven lévő feljegyzés ugyanakkor tartalmazza, hogy részére az ítéletet
- november 12-én - az általa megadott - lakcímére megküldték. A tárgyaláson történt kihallgatása során a terhelt lakcímeként ugyanis a ... szám alatti címet jelentette be, és az elsőfokú bíróság ítéletét ezen a címen a testvére át is vette. A másodfokú tanács elnöke tájékoztatta a terheltet, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését; amennyiben ezt senki nem kéri, az ügyet tanácsülésen intézi el. Ezt a tájékoztatást a büntetés-végrehajtási intézetbe küldte meg, ahonnan az visszaérkezett, ezért azt a szabadlábon lévő terhelt lakcímére postázták. A terhelt részére kiadott tájékoztatást
- január
- napján édesanyja átvette, aki a tértivevényen önmagát szülőként jelölte meg. A védő részére a kézbesítés
- január
- napján történt. A terhelt és a védő nem kérte sem nyilvános ülés, sem tárgyalás kitűzését. Ezért a másodfokú tanács
- október
- napján tanácsülést tartott, ahol meghozta ügydöntő határozatát. A Tatabányai Járásbíróság ugyanakkor más ügyben 12.B.963/2012/
- számú végzésével elrendelte a terhelt előzetes letartóztatását, amely
- szeptember
- napjától
- november
- napjáig tartott. Így a terhelt a másodfokú bíróság tanácsülésének időpontjában ugyan büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodott, azonban a tanácsülésről szóló értesítés kézbesítésekor szabadlábon volt, és módjában állt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérni. A Be.
- §
(4)bekezdése alapján a másodfokú bíróság tanácsülésen határozhat az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésről, ha az első fokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, és a tényállás megalapozott. Ilyenkor a tanács elnöke tájékoztatja a vádlottat, a védőt, az ügyészt, és azt, aki fellebbezett, az ügyben eljáró tanács összetételéről, és arról, hogy nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállanak, tárgyalás kitűzését. A tájékoztatási kötelezettségének a törvényszék eleget tett, és annak szabályszerűségén nem változtat, hogy azt a terhelt édesanyja vette át. Amint arra a Legfőbb Ügyészség átiratában helyesen hivatkozott, a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről, és a postai szolgáltatásból kizárt, vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 9. §
(1)bekezdése alapján a postai küldeményt a címzett, vagy e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az egyéb jogosult átvevő részére kell kézbesíteni. Egyéb jogosult átvevőnek a 15. §
(4)bekezdése és a 16. §
(4)bekezdése szerinti alkalmi átvevő, a 16. §
(3)bekezdésében meghatározott helyettes átvevő, a
- §-ban meghatározott meghatalmazott, valamint a
- §-ban meghatározott közvetett kézbesítő minősül. A Korm. rendelet
- §
(3)bekezdés a) pontja alapján helyettes átvevőnek minősül a címzett Polgári Törvénykönyv szerinti,
- életévét betöltött hozzátartozója. A terhelt bejelentett lakcímén a másodfokú bíróság értesítését édesanyja vette át, azaz a Ptk. szerinti hozzátartozója. A kézbesítés ezért a fentiek alapján - figyelemmel a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára, valamint
(4)bekezdésére - szabályszerű volt. Miután a szabályszerűen kézbesített tájékoztatás ellenére a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését sem a terhelt, sem más nem kérte, nem volt törvényes akadálya annak, hogy a törvényszék az ügyet tanácsülésen intézze el. A tanácsülés szabályszerűségét az időpontjában a terhelt fogva volt. sem érintette, hogy annak A fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása ugyanis csak akkor eredményez feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező és egyben felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést, ha az eljárási cselekményre a vádlott nyilvános ülés vagy tárgyalás tartására irányuló kérelme ellenére került sor (BH 2014.333.). A terhelt előzetes letartóztatásba csak 2014. szeptember 29. napján került, ily módon lehetősége volt még szabadlábon a másodfokú bíróságtól nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérni. Miután ezt nem tette, az eljárási cselekmény - a tanácsülés törvényességét nem érintette az, hogy büntetés-végrehajtási intézetben volt, figyelemmel arra is, hogy a tanácsülésen a Be. 234. §
(5)bekezdése szerint a terhelt nem vehet részt. A Kúria a fentiekre figyelemmel a megtámadott határozatot - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be.
- §ára figyelemmel hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett felülvizsgálati indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő