SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.640/2015/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Stern Sándor ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű felpereseknek - a dr. Major Zsolt ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 6.P.20.262/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolyatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, 15 napon alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 20.000,- (Húszezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperest a ...-i Törvényszék Cégbírósága Cg.(X) cégjegyzékszámon vette nyilvántartásba
- október 25-én. Képviselője
- augusztus
- óta (képviselő neve), tagjai ugyanezen időponttól a felperesek és (tag neve), a cégjegyzék adatai szerint mindannyian (település neve, utca, házszám) alatti lakosok. Az I. rendű felperes az alperesben 100.000,- forint, a II. rendű felperes 1.370.000,forint, míg (tag neve) 1.530.000,- forint értékű üzletrésszel rendelkezett. Az alperes ügyvezetője
- december 12-én kelt meghívóval taggyűlést hívott össze
- december 29-ére a társaság (település neve, utca, házszám) alatti székhelyére. Napirendi pont volt a társaság új telephelyének meghatározása, törzstőkéjének felemelése, valamint egyéb kérdések. A meghívó a felpereseknek
- december 13-án postázásra került, a cégjegyzékbe bejegyzett lakcímükről a levél „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Az alperes a meghirdetett napon taggyűlést tartott, melyen megjelent (tag neve), aki 51%-os részesedéssel rendelkezett. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint az I. rendű felperes e-mailben jelezte, hogy ezen a napon külföldön tartózkodik, míg a II. rendű felperes nem jelent meg. A társaság egyebek mellett - 2/TGY (
- 29.) számú határozatával törzstőkeemelést hajtott végre a (tag neve) által biztosított tagi kölcsönből. Ennek eredményeként - a felperesek üzletrészét nem érintve (tag neve) 75%-ot meghaladó részesedést szerzett 36.530.000,- forint értékű üzletrésszel. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a társaság könyvelőjével folytatott egyeztetés előzte meg a tagi kölcsönkövetelés apportálását, melynek célszerűségi indokai voltak. Tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a kérdésben való döntésből (tag neve) tag nem zárható ki, mivel a döntés meghozatala a társaság érdeke és részvétele a szavazásban szabályos. A felperesek keresetükben a taggyűlés 2/TGY (
- 29.) számú határozatának hatályon kívül helyezését kérték a
- évi V. tv. (Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdése alapján. Hangsúlyozták, a taggyűlés nem került szabályszerűen összehívásra, mivel az arról szóló meghívót nem vették át. Állították továbbá, hogy (tag neve)-nek a társasággal szemben nem volt 35.000.000,- forint összegű hosszú lejáratú tagi kölcsöne, mely a társaság könyvelésében nyilván lett volna tartva, így az érintett taggyűlési határozat ez okból is jogszabálysértő. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, a taggyűlésre szóló meghívó megküldése a felperesek által a cégjegyzékben nyilvántartott lakcímre történt, megtartva a Gt-ben meghatározott időközt, így a taggyűlés szabályszerűen került összehívásra. (tag neve) tagi kölcsöne tényének igazolására csatolta az I. rendű felperes és (képviselő neve) között 2010. április 24-én kelt megállapodást, mely szerint az I. rendű felperesnek 72.000.000,- forint összegű tartozása áll fenn (képviselő neve) felé. Ennek rendezése ügyében úgy állapodtak meg, hogy az I. rendű felperes lemond 96.975.000,- forint, az alperes felé fennálló tagi kölcsönköveteléséről (tag neve) tag javára. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Alkalmazva a Ptk. 3:190. §
(1)bekezdését megállapította, hogy a taggyűlés kellő időben, szabályszerűen került megtartásra, bár tagként kizárólag (tag neve) jelent meg, aki azonban a társaság üzletrészének több mint 50%-ával rendelkezett, így - a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - egymaga is meghozhatta a felperesek által sérelmezett, a törzstőke felemelésére vonatkozó határozatot. Ezt követően vizsgálta, hogy (tag neve) tagnak az alperessel szemben tagi kölcsön címén fennállt-e követelése. E körben értékelte az ügyvezető által is aláírt taggyűlési jegyzőkönyv tartalmát, azt, hogy a társasággal szemben 35.000.000,- forint összegű hosszú lejáratú tagi kölcsön van a társaság könyvelésében nyilvántartva. Ezen túl azt is figyelembe vette, hogy a társaság könyvelőjével folytatott egyeztetést követően született a döntés a tagi kölcsön apportálásáról. Mindezen bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy (tag neve)-nek fennállt a tagi kölcsön követelése az alperessel szemben. Megjegyezte ugyanakkor, az alperes által csatolt megállapodás nem bír relevanciával, mivel az az I. rendű felperes és az alperesben nem tag (képviselő neve) között különféle jogviszonyok alapján keletkezett, az ő jogviszonyukat rendezte és ennek tartalmából nem vonható következtetés a vitatott tagi kölcsönre nézve. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést annak megváltoztatása és a kereset szerinti döntés meghozatala érdekében. Továbbra is állították, nincs olyan eredeti okirat, mely tartalmazná (tag neve) alperessel szembeni tagi kölcsönkövetelését. Véleményük az volt, az alperes által csatolt megállapodás valóságtartalmának vizsgálata nem mellőzhető, hiszen ez alapozta meg a törzstőkeemelést. Pusztán a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak nem szolgálhatnak alapul a tényállás megállapítására. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokai szerint. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla annyiban egészíti ki a tényállást, hogy az alperes nem helyezkedett a Ptk. hatálya alá, társasági szerződését e körben nem módosította, működésére a 2006. évi IV. tv. (Gt.) rendelkezései az irányadók. A felperesek a sérelmezett taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetüket egyrészt arra alapították, hogy a taggyűlésre szóló meghívót nem vették át, másrészt annak érdemi tartalmát kifogásolták. A Gt. 45. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a kereset alapjául megjelölt taggyűlési határozat a jogszabályban előírt alaki feltételek meglétére tekintettel érvényes-e. Az elsőfokú bíróság, ugyan az alperes működésére irányadó jogszabály téves alkalmazásával, de helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a taggyűlés kellő időben, szabályszerűen került megtartásra. A felperesek hivatkozásával szemben a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésében, a tagjegyzéken és a cégjegyzéken a törvény azért rendeli feltüntetni a tagok lakóhelyét, hogy a velük való kapcsolattartás biztosított legyen. A társaság és a tagja közötti ettől eltérő megállapodás hiányában ezért a taggyűlés határozatképesnek, szabályszerűen összehívottnak tekinthető, ha a tag részére szóló meghívó a felsorolt okiratokban megjelölt címre kerül megküldésre (BH
- számú döntés). Tény, hogy a csatolt iratok alapján a felpereseknek küldött meghívó „nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza, ez azonban nem értékelhető a társaság terhére, hiszen a taggyűlésről való tudomásszerzés a tag hibájából maradt el, és a tag távolmaradásáért sem tehető felelőssé a cég (BDT
- számú döntés). Nem róható tehát a társaság terhére, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagja ha a tag az általa közölt tényleges lakcímén - a posta által hagyott értesítést figyelmen kívül hagyva - a taggyűlési meghívót saját hibájából nem veszi át, ez a felróható magatartása nem akadályozhatja a társaság működését, a társaság ügyeiben való határozathozatalt. Ennek kapcsán szükségesnek látja kiemelni az ítélőtábla, a polgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni (Gt.
- §
(2)bekezdése, Ptk. 4. §
(1)bekezdés). A határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló per tárgyát kizárólag annak vizsgálata képezheti, hogy a támadott határozat jogszabályba vagy a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközik-e. A felperesek által sérelmezett határozat szerint a társaság törzstőkeemelést hajtott végre a (tag neve) által biztosított tagi kölcsönből. A felperesek keresetükben azzal érveltek, hogy neki a társasággal szemben valójában nem volt 35.000.000,- forint összegű hosszú lejáratú tagi kölcsöne, következésképpen a törzstőke felemelésére nem kerülhetett volna sor. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetért, nem osztja maradéktalanul ugyanakkor az indokolásában kifejtetteket. A tagi kölcsön pénzkövetelést testesít meg, következésképpen - a Gt. 13. §
(2)bekezdése alapján annak társaságba való apportálása nem ütközik jogszabályba (hasonlóan: eBDT
- 1821., eBDT
- számú döntések). A tagi kölcsön fennállásának ténye viszont jelen perben, a társasági határozat felülvizsgálata körében nem vizsgálható, az alperes által becsatolt szerződés esetleges érvénytelensége egyéb polgári perben értékelhető (hasonlóan: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.434/2011/
- számú döntés). Megjegyzi ugyanakkor az ítélőtábla, nem jogsértő az a határozat, amely ugyan alkalmas lehet a tag méltányos érdekeinek megsértésére, azonban a jogszabály rendelkezéseinek, illetve a társasági szerződésnek megfelel. Azzal tehát, hogy a társasági határozattal a törzstőkeemelés folytán (tag neve)-nek 75%-ot meghaladó részesedése keletkezett, nem valósít meg joggal való visszaélést, következésképpen a sérelmezett határozat ez okból sem jogszabálysértő. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelesek az alperes másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melyet az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan, mérlegeléssel állapított meg. S z e g e d ,
- év november hó
- napján. Dr. Kiss Gabriella s.k.. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k.. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró