← Magyarország

Gf.40025/2015/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.025/2015/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Varga István ügyvéd .... által képviselt .... felperesnek a.... jogtanácsos által képviselt .... alperes ellen elállás jogszerűtlensége megállapítása és járulékai iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. február 12-én kelt 11.G.43.843/2013/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes .... rövidített elnevezéssel ... cégjegyzékszámon bejegyzett társaság, korábbi neve ..... volt.
  4. július 25-én támogatási szerződés jött létre alperes jogelődje a ...nevében és helyette meghatalmazás alapján eljáró .... mint támogató és a felperes, mint kedvezményezett között. A felperes a
  5. július 12-én benyújtott pályázatával vált jogosulttá a támogatási szerződés megkötésére, az alperesi jogelőd ennek keretében egyszeri, vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújtott felperesnek, mely a pályázatban megnevezett, vállalkozók közti együttműködés, .... kiépítésére volt fordítható. A beruházás megvalósulásának helye Komárom-Esztergom Megye volt, költsége áfával 28.250.000 forint, kezdési időpontja
  6. július, megvalósulási határideje
  7. június, a támogatás a beruházás áfával csökkentett összköltsége 46,37%-a, de legfeljebb 10.900.000 forint. A támogatás folyósítása a teljesítési igazolás mellett a kedvezményezett által benyújtott számlán, fizetést igazoló dokumentumok alapján utólag, forráshiányosan történt, az elszámolást három részletben kellett végrehajtani, a záróelszámolás határideje, a zárójegyzőkönyv aláírásának napja
  8. szeptember
  9. volt. Az elszámolásokat követő 30 napon belül kellett a támogatást bankszámlára utalni, azt a Magyar Államkincstár folyósította. A Gazdasági Minisztérium
  10. március 11-én a felperesnek 10.900.000 forintot megfizetett. A külön jogszabályban feljogosított, illetve támogató által meghatározott szervek 5 éven belül bármikor jogosultak voltak ellenőrizni a beruházást, annak elszámolását. A szerződés
  11. pontja szerint amennyiben bármely okból bekövetkező szerződésszegés miatt a támogató eláll a szerződéstől, úgy a kedvezményezett az aláírás napjára visszaható hatállyal az általa igénybe vett támogatás összegét az elállást közlő levél kézhezvétele időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres szorzatával megállapított időarányos kamattal köteles visszafizetni az elállást közlő levél kézhezvételétől számított 15 napon belül. A
  12. pont szerint a támogató elállás esetén a visszavont támogatást és kamatokat beszedési megbízással érvényesíti. A felek a
  13. pontban kikötötték a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét. A
  14. július 25-i
  15. számú szerződésmódosítás szerint a befejezési időpont
  16. december 15-re, a záróelszámolás határnapja
  17. február 15-re, a zárójegyzőkönyv aláírásának napja
  18. február 15-re módosult. A
  19. február 27-i teljesítési jegyzőkönyv megállapította a beruházás 10.900.000 forintos támogatási összegét, azzal, hogy az a tényleges teljesítésre tervezett, jóváhagyott tervnek megfelelő. A
  20. február 28-i zárójegyzőkönyv szerint a beruházás megvalósulása tényleges időtartama 17 hónap volt, a projekt bruttó értéke 13.514.000 forint, a felajánlott biztosíték rendelkezésre áll ingatlan jelzálog formában a megjelölt ipartelep ingatlanon. A szerződésben meghatározott céloknak megfelelő használatot, illetve az összes kötelezettség teljesítése megtörténtét nem lehetett megállapítani, rögzítették, az a hiánypótlást követően dönthető el, így a szerződés nem zárható le. Korábban ugyanis háromoldalú megállapodás alapján
  21. júniusában az Ipari Park használati joga az önkormányzat tulajdonában került, ezzel szorosan összefüggött a ... működtetése. A megállapodást követően a ... működtetésével kapcsolatos tudásbázis átadásra került az önkormányzat részére, de erre vonatkozó dokumentáció nem állt rendelkezésre. A hiánypótlás keretében a .... működtetésére vonatkozó képviselő-testületi határozat, az átadásra vonatkozó megállapodás és egyéb dokumentumok átadását kérte a támogató.
  22. március 19-én ... város polgármestere úgy nyilatkozott, hogy az IPC009/
  23. szerződésmódosítás tárgyában
  24. júniusban létrejött megállapodás alapján a ....által elnyert Ipari Park használati joga átadásra került ... Város Önkormányzata részére, mely egyidejűleg átvette a ... által az SzT-RE-1-01-07-
  25. számú pályázaton elnyert ...mint szervezeti rendszer kialakítása működtetését is, tekintettel arra, hogy az Ipari Park és a ...szervesen összefügg egymással. ... Város Önkormányzata
  26. június és
  27. december
  28. közti időszakban a fenti tevékenységet fenntartotta (konferenciák, előadások szervezése, tanulmányok készítése által) és ezzel eleget tett a szerződésből fakadó kötelezettségeknek.
  29. március 26-án kelt a „záradék" elnevezésű okirat a
  30. február 28-i záróellenőrzési jegyzőkönyvhöz, melyben rögzítették, a kedvezményezett a jegyzőkönyvben szereplő hiányosságokat
  31. március 20-án személyesen pótolta. Megállapították, hogy a...működtetésére vonatkozóan az önkormányzat
  32. március 19-i nyilatkozata került benyújtásra, ami alapján
  33. júniusában az Ipari Park cím használati joga átadásával együtt a ... működtetése is átadásra került az önkormányzat részére. A támogatási szerződés
  34. pont
  35. bekezdése szerint az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogató döntést hozó előzetes jóváhagyással idegeníthető el vagy adható bérbe. A kedvezményezett ilyen engedélyt bemutatni nem tudott. A
  36. február 28-i záró ellenőrzési jegyzőkönyv és mellékletei alapján megállapításra került, hogy a döntéshozó előzetes engedélyét alátámasztó dokumentumot a kedvezményezett nem tudott bemutatni, a megvalósult .... honlapot az ellenőrzés időpontjában már nem működtették, az ötéves üzemeltetési és működtetési kötelezettségének a kedvezményezett nem tett eleget, a szerződésben vállaltakat nem teljesítette, az nem zárható le, ezért a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntése szükséges. A támogató képviseletében a ... elállt a támogatási szerződéstől
  37. július 21-én, hivatkozva a
  38. február 28-i jegyzőkönyvben rögzített szerződésszegésre. A levél szerint az elállás hatályba lépése a levél átvételének időpontja, a szerződés visszamenőleges hatállyal megszűnik, a kedvezményezett a 10.900.000 forintot kamatokkal együtt köteles visszafizetni. A kamatok összegét a Magyar Államkincstár számolja ki, késedelmi kamat is fizetendő.
  39. július 24-én érkezett az elállásra vonatkozó levél a felpereshez.
  40. augusztus 29-én kelt a Magyar Államkincstár levele felpereshez, melyben 10.900.000 forint tőke és 9.960.510 forint kamat megfizetésére szólították fel, azzal, késedelmes teljesítés esetén a Ptk. 301.§-a szerinti késedelmi kamatot is felszámítanak. ... Város Önkormányzata felperesi társaság részvényese, a társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke közvetlen volt
  41. január 3-ig, majd minősített többségű befolyást biztosított számára. ...Város Önkormányzata
  42. december 23-án 309/
  43. szám alatt képviselő-testületi határozattal hagyta jóvá az önkormányzat és a ...közötti megbízási szerződést a .... működtetésére vonatkozóan, mely szerint
  44. január 1-től a működtetést a Polgármesteri Hivatal látja el. A 179/
  45. (V.15.) önkormányzati határozat szerint a képviselő-testület a 309/
  46. számú határozatát visszavonja, azzal, a működtetést a továbbiakban is a ... látja el. A
  47. júniusi megállapodás szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a felperes és .... Város Önkormányzata módosították az ... Ipari Park megvalósítására
  48. évben megkötött IPC009/97 számú szerződést, „a felperes, mint átadó átruházza az önkormányzat, mint átvevő részére az IPC-009/
  49. számú szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket. Az átvevő felelősséget vállal a kötelezettségek teljesítéséért, az Ipari Park átadásához és a szerződés átruházásához a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hozzájárult, azzal, hogy az Ipari Park cím viselője a továbbiakban az átvevő". A felperes vezérigazgatója
  50. január 4-én úgy nyilatkozott, az ügyvezetés nem hozott olyan határozatot és nem kötött arra irányuló megállapodást, hogy a
  51. január 11-i SzTRE1/01/07/
  52. számú támogatási szerződésből eredő jogait, kötelezettségeit, illetve a Klaszter Menedzsment működtetését átruházza ... Város Önkormányzatának vagy bármely harmadik személynek. A felperes kereseti kérelmében az alperes elállási nyilatkozata jogszerűtlensége megállapítását kérte azzal, szerződésszerűen teljesített, a beruházás befejeződött, kérte alperes kötelezését a projekt lezárására, a perköltség viselésére. Vitatta a
  53. március 26-án felvett záradékban foglaltakat, állítva, a .... működtetésével kapcsolatos kötelezettségeit teljesítette. A
  54. február 27-i teljesítési jegyzőkönyv valós, igazolja, hogy a hálózat kiépítése megvalósult, a tényleges teljesítés a tervnek megfelelően megtörtént, a záró jegyzőkönyvben és annak záradékában rögzítettek iratellenesek, a felperes a megvalósított fejlesztést a szerződés szerint használta. A hiánypótlás keretében sem képviselő-testületi határozat, sem az átadásra vonatkozó megállapodás, illetve átadás-átvételi dokumentum nem került benyújtásra, a...működtetése sem került átadásra. A polgármester által benyújtott nyilatkozat irreleváns, képviselő-testületi határozat, átadási megállapodás és jegyzőkönyv hiányában nem bizonyít semmit. Az 5 éves üzemeltetési, működtetési kötelezettségének eleget tett. Az elállásban a szerződés V.
  55. pontjára hivatkozott az alperes, az ott lévő feltételek nem bizonyítottak, az elállás jogszerűtlen volt. Az üzembe helyezés napja
  56. december
  57. volt, az 5 év
  58. december 15-én járt le,
  59. február 28-án az 5 év már eltelt. Alperes a szerződés V.
  60. pontjára alapította az elállást, nem is hivatkozott a III., V. és X., vagy VI.
  61. szerződési pontokra. Jogosulti késedelem történt, a támogatási szerződés szerint
  62. február
  63. a zárójegyzőkönyv aláírásának napja, ez jogvesztő. Kérte alperes által előterjesztett viszontkereset elutasítását is, utalva arra, a ... átruházásra vonatkozó rendelkezés az Ipari Park átruházására vonatkozó megállapodásban nem szerepel, az elállás ez alapján sem jogszerű, az Ipari Park használati joga került át az önkormányzathoz, nem pedig a ...., bár azzal összefügg a ...... működtetése. Utóbbival kapcsolatos tudásbázis került átadásra, de ez nem egyenlő a tulajdonjog, a működtetés átadásával. A 179/
  64. számú határozatával az önkormányzat vissza is vonta a korábbi 309/
  65. számú határozatát. Alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva felperes szerződésszegésére, a hálózat működtetésének átadására, azzal kapcsolatos hozzájárulás hiányára, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatban az 5 éves határidő be nem tartására. Utalt a polgármester nyilatkozatára, annak valóságtartalmát az ellenőrzés során nem vizsgálhatták, a felperes nem kért hozzájárulást a ...működtetése átadásához. Alperes viszontkeresetet terjesztett elő, kérte 10.900.000 forint tőke és 9.960.510 forint szerződéses kamat és ezek együttes összege után késedelmi kamat megfizetésére kötelezni a felperest. Kifejtette, jogszerűen állt el a támogatási szerződéstől, a szerződés alapján a tőkét és a kamatot is meg kell felperesnek fizetnie, a Magyar Államkincstár annak összegét pontosan kiszámolta, utóbbit felperes nem vitatta. A felperes
  66. augusztus 9-én napján esett késedelembe. A zárójegyzőkönyv és a záradék felvételekor a felperes más nyilatkozatot tett, mint a perben, korábbi nyilatkozata az önkormányzat részére történő átadásra vonatkozott. A
  67. március 19-i önkormányzati nyilatkozat szerint is az önkormányzat üzemeltette a rendszert
  68. június és
  69. december
  70. között. Alperes az ellenőrzés során jóhiszeműen járt el, elfogadta felperes nyilatkozatait, melyek az elállást megalapozták. Utalt a szerződés V.
  71. pontjára, a Ptk. 319.§

(3)bekezdésére és 320.§-ára, arra is, nem releváns a felperes által hivatkozott 309/2003., illetve a 179/
  1. számú határozat. Az elsőfokú bíróság a
  2. február 12-én kelt 11.G.43.843/2013/
  3. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest - a viszontkeresetnek helyt adva - alperes javára 10.900.000 forint tőke, 9.960.510 forint szerződéses kamat, valamint az összesen 20.860.510 forint után
  4. augusztus 9-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegének megfelelő késedelmi kamat és 800.000 forint + áfa perköltség megfizetésére. Kötelezte a felperest az államnak külön felhívásra 900.000 forint eljárási illeték megfizetésére. A Ptk. 319.§, 320.§-ai, illetve a támogatási szerződés III/5., VI/17., II/1., és VIII.5.
  5. pontjai, valamint az 1/
  6. (I.5.) GM rendelet 9.§-a felhívása mellett utalt arra, a szerződés alapján alperes jogosult volt az elállásra. A szerződés III.
  7. pontja 10) bekezdését felperes megsértette, a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyása hiányában idegenítette el a beruházással létrehozott vagyont, annak ellenére, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségei még nem jártak le. Felperes nem tett eleget az 5 éves üzemeltetési, működtetési kötelezettségének, a határidő lejárta előtt engedély nélkül ruházta át azt ... Város Önkormányzatára. Nincs jelentősége ebből a szempontból a
  8. június 27-i jegyzőkönyvnek, illetve a háromoldalú megállapodásnak, s felperes egyéb hivatkozásainak sem, ugyanis a releváns nyilatkozatok ezt követően történtek. A
  9. február 28-i zárójegyzőkönyv tartalmazza a kedvezményezett képviselői nyilatkozatát, miszerint az átadott háromoldalú megállapodás alapján
  10. júniusában az Ipari Park cím használati joga az önkormányzat tulajdonába került, ezzel szorosan összefügg a ... működtetése. A megállapodást követően az önkormányzat részére átadásra került a ... működtetésével kapcsolatos tudásbázis is, az erre vonatkozó dokumentáció a helyszínen nem állt rendelkezésre, ebből az következik, a nyilatkozók tudtak a dokumentáció létéről, csak az nem volt ott náluk. A
  11. március 26-i záradék bizonyítja, hogy felperes képviselője a korábban kért hiánypótlási felhívásra csatolta a ... működtetésére vonatkozóan ... Város Önkormányzata
  12. március 19-i nyilatkozatát, mely szerint a
  13. júniusában létrejött megállapodás alapján a .... által elnyert Ipari Park cím használati jog átadásra került az önkormányzat részére és az önkormányzat átvette a ... által elnyert .... mint szervezeti rendszer működtetését is, tekintettel arra, hogy az Ipari Park és a ... szervesen összefügg egymással.
  14. június és
  15. december
  16. között a tevékenységet ... Város Önkormányzata tartotta fenn. A zárójegyzőkönyvet és a záradékot felperes, mint kedvezményezett képviselője cégszerűen aláírta, az önkormányzati nyilatkozatot a polgármestert helyettesítő személy írta alá és a bélyegzők is szerepelnek az okiratokon, így azok teljes bizonyító erejű magánokiratok a Pp. 196.§
(1)bekezdése alapján. ... Város Önkormányzata minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal rendelkezik a felperesi társaságban, így az önkormányzat nyilatkozata egyben felperes többségi tulajdonosának nyilatkozata is, irreleváns a felperes vezérigazgatójának azon nyilatkozata, mely szerint az ügyvezetés nem hozott olyan döntést, határozatot, hogy a támogatási szerződésből folyó jogokat, kötelezettségeket át kívánja ruházni az ... Önkormányzatnak. Ezzel szemben a hivatkozott okiratok igazolják a felperesi szerződésszegést, így az elállás megalapozott, az V.9. pont szerint bármely okból bekövetkezett szerződésszegés megalapozta az elállást, nem csak a szerződésben külön nevesített szerződésszegések. Az önkormányzat nyilatkozata bizonyítja a ..., mint szervezeti rendszer működtetését is 2005. június és 2007. december 15. között, így a felperes a szerződésben hivatkozott 1/2001. (I.5) GM rendelet 9.§
(2)bekezdését is megsértette. Az elállás így jogszerű, a kereset elutasítandó volt és megalapozott volt ebből eredően az alperesi viszontkereset, az ezzel kapcsolatos alperesi előadást tulajdonképpen felperes nem vitatta. A Ptk. 319.§, 320.§ és a 301/A.§
(2)bekezdése alapján volt köteles a felperes szerződéses kamat és késedelmi kamat fizetésére. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján döntött az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azt részletesen indokolva kérte az ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés hozatalát, a viszontkereset elutasítását, alperes perköltségben marasztalását. Fenntartva az elsőfokú eljárás során előadottakat, kifejtette, alperesnek az elállása során pontosan meg kellett volna határoznia annak jogcímét. Idézve az elállási nyilatkozatot, ismételten utalt arra, a V.
  2. pont szerint elállási ok lehetett volna, ha a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartamát érdemben befolyásoló, valótlan, hamis adatot szolgáltat, a támogatást részben vagy egészben nem rendeltetésszerűen használja fel, illetve a kormányrendelet 89/A.§
(1),
(2)bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget. Egyik ilyen elállási ok sem valósult meg, így az elállás nem volt jogszerű. Tény, hogy alperes hivatkozott felperesi szerződésszegésre, megemlítve, hogy a ... működtetése átruházásához döntéshozó hozzájárulása kellett volna, illetve a felperes nem tett eleget az 5 éves üzemeltetési és működtetési kötelezettségének. Ténykérdés azonban az is, hogy az elállást nem ezekre az okokra alapította, hanem kifejezetten a szerződés V.
  1. pontjában meghatározott szerződésszegésre, így az elállási okként megjelölt szerződésszegés megtörténtét kellett volna a bíróságnak vizsgálnia, s mivel az V.
  2. pontban írtak nem valósultak meg, az elállás jogsértő volt. Vitatta azt is, hogy a szerződés alapján minden egyes szerződésszegés megalapozza az elállást, előadva, a V.
  3. pont az elállásra nem tett megállapításokat, az elállási okokat részletesen az V.
  4. pont tartalmazta, így a bármely okból bekövetkező szerződésszegés is csak az V.
  5. pontban meghatározottakra vonatkozhat, az V.
  6. pont taxatív. A
  7. július 21-i elállási nyilatkozatban feltüntetett, de elállási okként nem hivatkozott magatartások a támogatási szerződés rendelkezései alapján nem elállási okok, így akkor sem lenne jogszerű az elállás, ha egyébként erre a körülményre hivatkozott volna alperes. Egyébként alperes által hivatkozott szerződésszegések sem valósultak meg. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felperes a döntést hozó személy előzetes jóváhagyása hiányában idegenítette el a beruházással létrehozott vagyont, illetve azt, hogy az 5 éves üzemeltetési, működési határidő előtt ruházta át a ...működtetését ... Város Önkormányzatára. A V.
  8. pontra hivatkozva utalt arra, más a jogkövetkezménye az elállással érintett szerződésszegésnek és más az elállás körébe nem tartozó szerződésszegésnek. Előzetes jóváhagyás, hozzájárulás hiányában a kedvezményezett a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékével növelt összege visszafizetésére köteles. Nem került tisztázásra, hogy mi a támogatással létrehozott vagyon. A szerződés III.
  9. pontja értelmében tárgyi eszközök összessége a nyilvántartott vagyon, melynek tulajdonjog változása - ha történik ilyen - egyértelműen követhető. Önkormányzati vagyonszerzéshez szerződés kell, jogcím nélkül az önkormányzat tulajdonjogot nem szerezhet, az átadás-átvétel megtörténtét igazoló okiratok is kellenek. A vagyonátruházást illetően az elsőfokú ítélet semmilyen adatot nem tartalmaz, vagyonátruházással nem mosható össze a szolgáltatási kötelezettség esetleges átadása. Az ítéletben ilyen elkülönítés nem található, vagyonátruházásra vonatkozó bizonyítékok hiányában a szerződésszegés megállapítása megalapozatlan. A tulajdonjog nem került átadásra, egyébként arra vonatkozó döntés sem született. Átadás hiányában a működési kötelezettségek átvételéről sem beszélhetünk, legfeljebb önkormányzati közreműködésről, ennél többre nem vonatkozik a polgármester
  10. március 19-i nyilatkozata. Érdemi nyilatkozatként a felperesi vezérigazgató nyilatkozatát kell figyelembe venni. A működés átadása nem valósult meg, a vagyonátruházás és a szolgáltatási kötelezettség, a működtetés elkülönülhetett, a vagyonátadásra nem került sor, a szolgáltatási kötelezettség átadását önmagában pedig a szerződés nem tiltja, ahhoz előzetes hozzájárulás nem szükséges. Az 1/
  11. (I.5.) GM rendelet 9.§-a sem sérült, semmi nem tiltja, hogy a működtetéshez a támogatott segítséget, közreműködőt vegyen igénybe, a lényeg, hogy a szolgáltatás 5 évig fennmaradjon, a fenntartási kötelezettséget a felperes nem sértette meg. Alperes fellebbezési ellenkérelmében lényegileg az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a ...
  12. július 21-i elállási nyilatkozata
  13. és
  14. bekezdése kifejtette a felperesi szerződésszegést, megállapítva, szerződésszegésnek minősül, ha a kedvezményezett a beruházást 5 évig nem működteti. Meghatározta, hogy a támogatási szerződés V. fejezet
  15. pontjában foglaltak alapján a szerződésszegés miatt elállt a szerződéstől és a támogatást visszavonta. Az V.
  16. pont
(1)bekezdése alapján a bármely okból bekövetkezett szerződésszegés miatti elállásra vonatkozó nyilatkozat konkrétan megjelölte az okot is. Idézte az V. fejezet
  1. pontját, azzal, a „bármilyen okból bekövetkezett szerződésszegés" szófordulatból az következik, hogy a
  2. pontban később található felsorolás nem taxatív, az csak példálózó jellegű. Utalt a támogatási szerződés III. fejezet
  3. pontjára, mely szerint a kedvezményezett vállalta, hogy a szerződés tárgyát képező beruházás költségeit, a folyósított támogatás összegét az ellenőrzés céljára elkülönítetten tartja nyilván és az elszámolás dokumentációit a záró jegyzőkönyv aláírásának napjától 5 éven keresztül megőrzi. Ennek hiánya, elmulasztása szerződésszegésnek minősül és ennek következményeit (V.9/10/ pont) vonja maga után. Mivel ezen szerződésszegési eset nem szerepel a
  4. pontban felsoroltak között, a támogatási szerződés szerint mégis a 9.
  5. pont az elállás jogkövetkezményeit vonja maga után, így egyértelműen megállapítható, hogy a
  6. pontban található felsorolás csak példálózó jellegű. Helytelen azon felperesi következtetés, hogy elkülönül a szerződés III. fejezet
  7. pont (10.) bekezdésében a vagyonátruházás és a szolgáltatási kötelezettség átvállalása. Sem az elidegenítés, sem a bérbeadás nem lehetséges a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyása nélkül. Ezt támasztja alá a 217/
  8. (XII.30.) Kormányrendelet 89.§
(1)bekezdése is, mely a szerződés VI.
  1. pontja szerint irányadó. Helytelen a felperes azon állítása, hogy a tag nyilatkozata irreleváns és az is, hogy a szolgáltatási kötelezettséget átadhatná a támogatott, a III.
  2. pont 10) bekezdés alapján ezt tiltott. Ellenkérelmét pontosította, részletezte. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: A jelen ügyre alkalmazandó
  3. évi IV. törvény (régi Ptk.) 319.§
(1)bekezdése értelmében a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. A
(3)bekezdés szerint pedig a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A 320.§
(1)bekezdése alapján aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elsőfokú bíróság a felperesnek az alperesi elállás jogszerűtlenségének megállapítására irányuló kereseti kérelme elbírálása körében helytállóan állapította meg az alperesi elállás jogszerűségét, helyesen értelmezte a felek közt létrejött támogatási szerződést, különös tekintettel annak III.5. pontja
(10)bekezdésére, illetve V.8.9. pontjára. A bizonyítékok körében a Pp. 206.§
(1)bekezdése helyes alkalmazásával tekintette bizonyítottnak a felperesi szerződésszegést a
  1. március 19-i .... Város Önkormányzata által tett nyilatkozat, a
  2. február 28-i jegyzőkönyv, illetve a március 26-i záradék alapján. Helyesen utalt az 1/
  3. (I.5.) GM rendelet 9.§
(2)bekezdésére is a
  1. június és
  2. december 15-e közötti önkormányzati működtetésre figyelemmel. A fellebbezéssel ellentétben a támogatási szerződés V.
  3. pontja egyértelműen tartalmazza, hogy az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és egyéb kötelezettség átvállalásával és átruházásával a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntést hozó személy előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntést hozó személy hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésnek kötelezettsége alól, hozzájárulás hiányában azonban köteles a tárgyi eszköz értékére támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékével növelt összegét visszafizetni. A támogatási szerződés V.
  4. pontja pedig úgy kezdődik, hogy a szerződés korábbi időpontjaiba ütköző magatartáson túl szerződésszegésnek minősülnek az ezen pontban írt cselekmények is. Az V.
  5. pont szerint pedig „amennyiben bármely okból bekövetkezett szerződésszegés miatt a támogató eláll a jelen szerződéstől, úgy a kedvezményezett köteles az aláírás napjára visszaható hatállyal az általa már igénybe vett támogatás összegét az elállást közlő levél kézhezvételének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékével megállapított kamat időarányos részével emelt összegben visszafizetni". Szerződésszegés miatt tehát a támogató több okból elállhat a szerződéstől, és bármely okból bekövetkező szerződésszegés miatti elállás következménye a támogatás kamatokkal növelt összegének visszafizetése. Az V.
  6. pontban írt felsorolás tehát semmiképpen nem taxatív, az ellenőrzés teljes lezárásáig - a hiánypótlási eljárásra is figyelemmel - az alperes jogszerűen gyakorolhatta az elállási jogát, jogvesztésről nem lehet szó, a hiánypótlás keretében a felperes által csatolt iratok tartalmát a bizonyítékok körében az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte. Az alperesi elállás jogszerűsége folytán helytállóan adott helyt az elsőfokú bíróság a viszontkeresetnek, a megjelölt szerződéses kamat, illetve késedelmi kamat számításának módját, mértékét, összegszerűségét a felperes sem vitatta. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest alperes javára a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült jogtanácsosi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére, melynek mértékét mérlegeléssel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegben állapította meg. Budapest,
  1. november
  2. napján . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.