Gfv.30072/2015/1 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.072/2015/

1. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a személyesen eljárt Kft. felperesnek jogtanácsos által képviselt alperes ellen szerződés értelmezése, számadás helyességének megállapítása iránt a Soproni Járásbíróságon G.20.312/
2. számon indult és a Győri Törvényszék 1.Gf.20.411/2014/
3. számú jogerős részítéletével befejezett perében a jogerős részítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Kúria a jogerős részítéletet azzal a pontosítással tartja fenn hatályában, hogy mellőzi annak rendelkező részéből a „forint alapú CHF kölcsön" megjelölést a helyett rögzíti, hogy a peres felek
4. június
5. napján kötött atipikus szerződése a tőketartozás összegét forintban határozza meg. Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a peres felek
6. június 11-én - forgóeszköz hitel nyújtására - kölcsönszerződést kötöttek. Ennek I/
7. pontjában rögzítették: az alperes a felperes részére 20.000.000 Ft-nak megfelelő összegű svájci frank kölcsönt nyújt. A III/
8. pontban ügyleti kamatként 3 havi bankközi irányadó kamatláb (CHF LIBOR) évi 2,5 %-os kamatfelár - került meghatározásra. A IV/
9. pontban a felek abban állapodtak meg, hogy a felperes a futamidő alatt egyenlő tőkeösszegű részletekben köteles megfizetni a kölcsön összegéből tízmillió forintnak megfelelő svájci frankot. A fennmaradó 10.000.000 Ft-nak megfelelő svájci frank tőketartozás a futamidő végén egy összegben esedékes. A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés forintban határozza meg a kölcsönszerződés tőkeösszegét és a teljesítés időpontjában érvényes nyilvántartási, deviza árfolyamnak megfelelő forinttőke képezi a járulékok alapját. A szerződés helytelen értelmezése miatt az alperes 3.353.936 Ft járulék nélküli göngyölített túlfizetést tart nyilván, melyet a felperestől jogellenesen levont. Ezen túlmenően további kereseti kérelmei is voltak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság részítéletével a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasította. Megítélése szerint a szerződés megkötésekor a felperes részére egyértelműen kedvező kamatfizetési kötelezettséget és kedvező szerződéses feltételeket biztosító perbeli szerződés deviza szerződés volt. Ez a minősítés következik abból, hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos valamennyi okirat devizában határozza meg a teljesítés pénznemét. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a peres felek szerződése „forint alapú CHF kölcsön". Kifejtette, a peres felek álláspontja eltért a tekintetben, hogy a szerződés CHF alapú forint (alperes álláspontja), vagy forint alapú CHF szerződés (felperes álláspontja). A másodfokú bíróság a szerződésnek a kölcsön folyósítására vonatkozó I/2., valamint a visszafizetést szabályozó IV/
10. pontjait értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a felperes CHF-et köteles visszafizetni. Ezen az sem változtat, hogy az alperes eltérő szerződés értelmezése miatt CHF-ben tartotta nyilván a kölcsönt és elfogadta a forint teljesítést. Ebből következően az alperes forint alapú CHF szerződésre tett ajánlatot, amelyet a felperes elfogadott, így - a Ptk.
11. §

(1)bekezdésére és 207. §

(1)bekezdésére figyelemmel - a peres felek között forint alapú CHF szerződés jött létre. A jogerős részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú részítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 200/A. §

(1)bekezdésébe, illetve a teljes hiteldíjmutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet 2. §

(1)bekezdésébe ütköző módon egy új, nem létező jogi kategóriát (forint alapú CHF kölcsön) teremtett. Álláspontja szerint a szerződés I/

1. és IV/
2. pontjai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a folyósítás és a törlesztés is devizában történt, így a per tárgya egy deviza-hitelszerződés. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős részítélet A Kúria a jogerős részítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. Az eljárt bíróságok az elsődleges kereseti kérelem elbírálása körében a perbeli szerződésnek a folyósításra vonatkozó I/

1. pontját és a törlesztésre vonatkozó IV/
2. pontját vizsgálva valamint a szerződéskötés egyéb körülményeire is tekintettel minősítették a szerződést eltérően. A Kúria megítélése szerint a hiteltípus kategorizálása helyett a peres felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit kellett vizsgálni. Erre is figyelemmel a Kúria egyetért az alperes felülvizsgálati kérelmében írtakkal annyiban, hogy mivel jogszabály nem határozza meg a forint alapú devizakölcsön fogalmát, ezért a másodfokú bíróság részítéletének rendelkező része pontosításra szorul, bár az indokolás érdemi megállapításaival nagyrészt egyetértett. A Kúria megítélése szerint a perbeli szerződés sem effektivitási záradékkal ellátott deviza, sem deviza alapú kölcsönszerződésnek nem tekinthető. Nem vitatott, hogy a lerovó pénznem CHF, a kérdés kizárólag az, hogy a kirovó pénznem CHF vagy forint. A perbeli szerződés akkor lenne effektivitási záradékkal ellátott deviza szerződés, ha akként rendelkezne, hogy a 20.000.000 Ft-nak megfelelő CHF-et a folyósításkori árfolyam figyelembe vételével kell visszafizetni, illetve ha a folyósított deviza összeg felét kellene öt éven keresztül részletekben kamattal növelten visszafizetni és a fennmaradó tőkeösszeg felét a futamidő végén egy összegben. A perbeli kölcsönszerződésnek a fentiektől eltérő megfogalmazására tekintettel atipikus szerződés, melynek jellegadó sajátossága, hogy abban a kirovó pénznem a Ft, a lerovó pénznem a CHF, és a kamat is ez utóbbihoz igazodik, függetlenül a nyilvántartás pénznemétől. A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértéseket, ezért a jogerős részítéletet a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján a rendelkező részben írt pontosítással hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban jogi képviselő nélkül eljáró pernyertes felperesnek - igazolt - költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 79. §

(1)bekezdése alapján nem rendelkezett. Budapest,

1. október
2. Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró