A határozat elvi tartalma: A megismételt eljárásban a Kúria hatályon kívül helyező végzésben foglaltak szerint köteles eljárni a hatóság. Jogsértő az olyan hiánypótlási határidő, amin belül a hiányok nem pótolhatók. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.149/2015/4.szám A Kúria a Dr. Bíró Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Völgyesiné dr. Hontvári Zsuzsanna ügyvéd által képviselt (...) beavatkozott, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon indult perében a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság
- szeptember
- napján kelt 2.Kf.20.007/2014/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Szegedi Törvényszék mint másodfokú 2.Kf.20.007/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati költséget. az A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes 2008-ban „Ópusztaszer-Pusztaszer összekötő út építése" tárgyban gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást indított. A részvételi felhívás megjelölte a munka megnevezését, és a szerződés meghatározását. Megszabta a pénzügyi alkalmasság megállapításához szükséges feltételeknek és igazolásának módját az ajánlattevő valamennyi számlájára vonatkozóan. A szükséges pénzeszköz rendelkezésre állását és az alkalmasságot a három éven belüli technikai számláin 30 napot meghaladó sorban állás igazolásának hiányához és 300 millió forint szabad felhasználású pénzeszköz meglétéhez kötötte. A műszaki és szakmai alkalmasság körében az előző öt évre vonatkozó teljesítések igazolását, tárgyi eszköz nyilvántartó karton benyújtását a résztvevők szakmai önéletrajzát, nyelvtudását írta feltételként. A kiírás szerint egyebek mellett alkalmatlan volt az ajánlat, ha nem igazolták meghatározott 7000 méteres szakaszhoz kapcsolódó kutatóárok fúrásával, vagy 50 kutatóárok készítésével az alkalmasságot. Alkalmatlan az az ajánlatkérő is, amelyik nem rendelkezik meghatározott gépekkel és ezek rendelkezésre állását nem igazolja. Az ajánlatkérő a jelentkezőket
- augusztus 4-én reggel hiánypótlásra hívta fel, melynek teljesítési határidejét másnap 10 órában jelölte meg. Hiányként jelölte meg
- a szerződés meghatározását, tárgyát,
- az alkalmassági nyilatkozatra vonatkozó felelősségvállalást,
- az erőforrást biztosító szervezetek nyilatkozatának tartalmát,
- az egyik erőforrást biztosító szervezet teljesítési igazolását,
- a másik erőforrást biztosító szervezet eszköznyilvántartó kartonját,
- a magyar műszaki nyelv ismeretére vonatkozó nyilatkozat megtételét,
- a számlaszámokra vonatkozó megfelelő igazolásokat,
- a különböző formai hiányosságok kijavítását. Még aznap reggel felhívta az ajánlattevőt arra is az ajánlatkérő, hogy tíz órán belül tisztázza nem megfelelő kijelentéseit. Minthogy a hiánypótlás és a tájékoztatás nem történt meg, a felperes a beavatkozó jelentkezésének érvénytelenségét állapította meg, állítva, hogy nem felel meg a kiírás feltételeinek. Nincs benne igazolva a 300 millió forint szabad pénzeszköz megléte, a szükséges 7000 méterre vagy 50 kutatóárokra vonatkozó munkavégzés igazolása, a korábbi munkálatokkal kapcsolatban becsatolandó referencia, és az eszközkarton. Egyúttal érvénytelennek nyilvánította az ajánlatot, mert nem volt meg a szabad 300 millió forint pénzeszköz, hiányzott az eszközkarton, hiányzott a szerződés meghatározása, tárgya, nem tartotta megfelelőnek a felelősségvállalási nyilatkozatot az erőforrásokra vonatkozó nyilatkozatot, a szakmai önéletrajzokat, a pénzintézeti nyilatkozatokat, továbbá formai hiányosságokat is megállapított. Az alperes a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ügyben hozott végzése alapján megismételt eljárásban a
- február 28-án D.38/9/
- szám alatt meghozott nyilatkozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, mert a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §-ának
(2), 112. §-ának
(1),
(2)és
(4)bekezdését és
- §-át, mert tisztázó kérdést nem tehetett volna fel. A 300 millió forinttal és a kutatóárokkal kapcsolatban az ajánlatkérő nem követett el jogsértést. A hiánypótlásra nem biztosítottak megfelelő időt, a hiánypótlás emiatt jogsértő volt részben ezért, de azért is, mert nem volt minden hiány pontosan megjelölve, a magyar szakmai nyelvismeret magyar szakemberek munkavégzése folytán szükségképpen meg volt, a pénzintézeti nyilatkozatok megfelelőek voltak. Szükségesnek tekintette ugyanakkor a hiánypótlásra való felhívást az alperes a tárgyi eszköz nyilvántartás hiánya miatt. Minthogy az ügyben ennek egyes részét érintve korábban a Kúria végzést hozott, az alperes számára nem volt az egyéb kérdésekben lehetőség döntés hozatalára. A határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes annak megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését kérte. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a megismételt eljárásban az alperes mindenben a Kúria végzésében foglaltaknak megfelelően járt el. A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A helybenhagyás lényegében az elsőfokú bírói ítélet helyes indokaira tekintettel született. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a közigazgatási határozat megváltoztatását azzal, hogy a felperes nem követett el jogsértést, illetőleg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Jogszabálysértésként a Kbt.
- §-ának
(1),
(2)és
(4)bekezdését, valamint
- §-át jelölte meg. Utalt az Alaptörvény
- cikkére is. Előadta, hogy a határozat egésze került a korábbi végzés folytán hatályon kívül helyezésre, így annak egy része nem lehetett jogszerű. Az ajánlat érvénytelen és azt a felperes megállapította, további jogsértés megállapítása nem lehetséges. Állította, hogy nem lehet jogsértésként tekinteni a felesleges hiánypótlást sem. Az érvénytelen jelentkezés miatt, a beavatkozónak nincs további érdeksérelme. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy a Szegedi Törvényszék jogerős ítélete a jogszabályoknak megfelelt-e a Kúria az ügy korábbi szakában hozott végzésében előírtaknak. Helyes döntést hozott a Szegedi Törvényszék, amikor helybenhagyta az elsőfokú bíróság felperesi keresetet elutasító ítéletét. A Kúria a jogerős ítéletből a következőket emeli ki. A Kbt.
- §-a értelmében A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi jelentkező egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet a jelentkezőtől a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti a részvételi jelentkezés módosítását. Az idézett törvényhelyből megállapítható, hogy tisztázni csak olyan kérdést kell, melynek tisztázása szükséges a részvételi jelentkezés elbírálásához. A beavatkozó részvételi jelentkezése egyértelmű nyilatkozatokat tartalmazott, megfelelt az ajánlati felhívásnak és a Kbt. rendelkezéseinek. Nem lett volna tehát helye ez esetben felvilágosítás kérésének. Emiatt az ajánlatkérő megsértette a Kbt.
- §-át. A Kbt.
- §-a
(1)bekezdésének e) pontja értelmében a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. Ami ebben a körben a 300 millió forint összegű szabad felhasználású pénzeszköz meglétét igazoló kérdést illeti, az ajánlatkérő a jogszabályoknak megfelelően hivatkozott arra, hogy a szükséges pénzeszköz korlátozás nélkül nem állt a beavatkozó rendelkezésére, ez a pénzösszeg nem feltétel nélküli volt meg, ezért a jelentkezés érvénytelen volt. Ugyancsak érvénytelen volt a jelentkezés a referencia igazolásban szereplő feltételek tekintetében is, ugyanis az igazolásban szereplő munkálatok nem érték el a 7000 métert, vagy az 50 kutatóárkot. Emiatt a beavatkozó ajánlata szintén érvénytelen volt. A Kbt. 112. §-a
(1)bekezdésének második fordulata szerint az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A hiánypótlás lehetőségének biztosítása olyan határidő kitűzését követeli meg, amely határidőben a kifogásolt hiányosságok megfelelően pótolhatók. Az egy napos, de a másfél napos hiánypótlási idő sem elegendő arra, hogy a hiányosságot pótolni lehessen. Jelen ügyben az igen rövid időben megállapított határidő feltételnek nem felelt meg, ezért a felperes hiánypótlási felhívásának egésze jogsértő. Ehhez képest annak nincs különösebb jelentősége, hogy a hiánypótlásban a konkrét hiányokat a felperes megjelölte-e, megfelelt-e a szabályoknak az eszköznyilvántartás, amire vonatkozóan egyébként az alperes azt mondta ki határozatában, hogy nem felelt meg a kívánalmaknak. Mivel a Kúria az ügyben korábban végzést hozott, a döntőbizottság jogszerűen nem vizsgálta azokat az érvénytelenségi okokat, melyekben a Kúria az ajánlat érvénytelenségét megállapította. A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható költségének megfizetésére. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében személyes illetékmentességet élvez, ezért az általa le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró