Pfv.20696/2015/6 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(3),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1), Pfv.IV.20.696/2015/6.szám A Kúria a dr. Pap Gábor pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I. rendű és a személyesen eljárt II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt a Szekszárdi Törvényszék előtt 6.P.20.612/

1. számon megindult és a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.132/2014/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes pártfogó ügyvédjének a felmerült költségét az állam viseli. felülvizsgálati eljárásban A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a felperes és a II.r. alperes rendszeres látogatói voltak a siklóernyős közösség számára létrehozott .. weboldalnak, ahol a hozzászólások moderálás nélkül megjelenhettek. 2007 januárjában és februárjában ezen az internetes fórumon olyan hozzászólások láttak nyilvánosságot, amelyeket a felperes a személyére vonatkozónak és magára nézve sérelmesnek tartott, ezért különböző eljárásokat indított. .. és társai ellen rágalmazás és levéltitok megsértésének vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folyamatban volt eljárásban a jelen per I.r. alperese VIII. rendű vádlottként szerepelt, elmarasztalására nem került sor, a bíróság a rágalmazással összefüggő részében a magánvádas eljárást megszüntette. A II.r. alperes 2012-ben írásban felvette a kapcsolatot a .. című napilap kiadójának jogi képviselőjével, .. ügyvéddel, mert tudomást szerzett arról, hogy a felperes a napilap kiadójával szemben is perben áll. Együttműködést remélve tájékoztatni kívánta őt arról, hogy az alperes, mint gyakorlott pereskedő nagy számú eljárást indított a különböző személyek ellen. A II.r. alperes és a .. című napilap kiadójának jogi képviselője között együttműködés nem alakult ki. A felperes úgy ítélte meg, hogy az alperesek ugyanazon a nick néven (..), ugyanazon IP címről közösen leveleztek nevezett weboldal nyílt fórumán, részt vettek a felperes személyét sértő hozzászólásokban. A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a jelzett nick néven bejegyzett különböző hozzászólások sértették becsületét, emberi méltóságát és jóhírnevét. A felperes által sérelmezett hozzászólások a következők voltak: „Amit most írnék, biztos kimoderálná valami mimóza lelkű barom. Ezután már abban sem vagyok biztos, hogy le kell feküdnünk néhány szám szerint 3-4 ál, gyenge lelkű, agresszív hangadó baromnak." „Irigyellek, amiért soha nem kellett megtapasztalnod az igazi emberi aljasságot." „Egyre aljasabb lesz, mert valóban beteg, egyre nagyobbat akar dobni." „De amiben mindenkinek igaza van, egy ilyen nő, és most ide lehet képzelni az eddigi legdurvább jelzőket, ami valaha elhagyta a számat, valóban nem érdemel meg ennyi hozzászólást." „Mindenki pontosan tudja, hogy .. jelentett fel bennünket. Hogy kinek a súgására, tanácsára, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni." „Talán maga is érzi a beteg verébnyi agyával, hogy..." „Ha nekem nem fizetnének ki egy ernyőt, akkor valószínűleg visszavenném, ha meg nem tudnám, egyszerűen meggyújtanám a sarkát a start-helyen, mivel még az enyém, aztán elmehet oda, ahová én gondolom. Ha nagyon ugat, őt is meggyújtanám, mint tetves cigány a jó kislányt." A felperes ezen túlmenően annak megállapítását is kérte, hogy a II.r. alperes a média felé is valótlan állításokat híresztelt, megsértve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait, amikor 2012-ben írt levelében valótlanul állította, hogy a felperes .. és .. ellen személyiségi jogi keresetet nyújtott be, a büntetőeljárásban olyan kijelentést tett, hogy bezáratott weboldalakat; utóbbival szemben ténylegesen a tiltott tartalmakat megjelenítő oldalakat jelezte a BRFK internetes bűncselekménnyel foglalkozó csoportjának. A felperes keresetében kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, az I.-II.r. alperesek kötelezését a jogsértés abbahagyására, kérte eltiltásukat a további jogsértéstől. Kérte továbbá az alperesek elégtétel adására kötelezését oly módon, hogy a felperesnek megküldendő megfelelő írásbeli formában, valamint nagy nyilvánosság előtt és írásban kérjenek bocsánatot. Ezeket a leveleket továbbítsák a médiának, továbbá kérte, hogy a II.r. alperes fizessen meg részére 5.000.000 forint nem vagyoni kártérítést. Az I.-II.r. alperesek a kereset teljes elutasítását kérték, illetve hivatkoztak az elévülésre is. Az alperesek előadták, hogy a megadott nick név alatti írások nem tőlük származnak. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben vizsgálta. Megállapította, hogy a keresetlevél
4. december 12-én, még az elévülési határidő lejárta előtt került előterjesztésre. A keresetet elutasító döntés indokaként kifejtette: a felperes nem tudta bizonyítani azt, hogy a felperes által megjelölt .. nick név alatti írások kétséget kizáróan az I. vagy II.r. alperestől származtak volna. Rögzítette ebben a körben azt, hogy az adott weblapon a regisztráció nem volt ellenőrzött. Arra is utalt az elsőfokú bíróság, hogy az internetes kommunikációba való bekapcsolódás kötetlenebb megnyilvánulásokat jelent, ezért aki ilyen kommunikációba bekapcsolódik, számolnia kell a fokozott kritika lehetőségével. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy a sérelmezett írások milyen okból, miben megnyilvánulva sértették becsületét és jóhírnevét, a konkrét jogsérelem miben nyilvánult meg. Ezen megjelölés hiánya a konkrét bizonyítás lefolytatását ellehetetlenítette. Önmagában annak közlése, hogy egy-egy állítás valamely személyiségi jogot sért, nem elegendő a jogsértés megállapítására. Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság azt a felperesi hivatkozást, hogy a II.r. alperes azzal követett volna el jogsértést, hogy ..el a kapcsolatot felvéve a médiát kívánta volna felhasználni arra, hogy a felperes által indított eljárásokkal kapcsolatban közlés jelenjék meg. A valóságban dr. .. a felperes személyes adatait abból a perből ismerte meg, amelyben képviseletet látott el. A II.r. alperes a felperes személyes adatait nem közölte, nem használta fel jogosulatlanul, a felperesre vonatkozó személyes adat a levelezésben nem szerepelt. Az elsőfokú bíróság szerint nem jelent jogosulatlan adatkezelést az, hogy a II.r. alperes ügyszámokra és az abban szereplő személyekre vonatkozó adatokat zárt levélben mással, aki maga is peres fél, a megjelölt perekhez kapcsolódó eljárásban megismertet. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy az I.r. alperesnek 15.000 forint másodfokú perköltséget fizessen meg. A jogerős ítélet csupán annyiban nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a felperes keresetlevele az érvényesíteni kívánt jog, illetve a ténybeli alap előadása körében hiányos lett volna. A jogerős ítélet szerint a felperes végülis egyértelműen megjelölte, hogy mely megnyilvánulásokat, milyen okból tart sérelmesnek az érvényesíteni kívánt jog, valamint annak ténybeli alapját illetően nem állt fenn bizonytalanság. A jogerős ítélet nem osztotta a felperes azon fellebbezési előadását, hogy az elsőfokú bíróság indokolatlanul utasította volna el az alperesek személyének azonosítására irányuló bizonyítási indítványait. A felperes azt indítványozta, hogy a bíróság kötelezze a II.r. alperest, hogy a 2007-ben érvényes internet szerződésének a benyújtására, amelyből az IP-cím megállapítható. Miután a II.r. alperes úgy nyilatkozott, hogy ez a szerződés ténylegesen nem áll rendelkezésére, az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványt a jogerős ítélet szerint megalapozottan utasította a másodfokú bíróság. A felperes indítványozta azt is, hogy a bíróság keresse meg az I.r. alperes oktatási intézményét annak tisztázására, hogy a hozzászólások időpontjában az I.r. alperes órán volt-e, vagy sem, hozzáfért-e az iskola valamelyik számítógépéhez, illetve mi volt az iskola regisztrált IP-címe. A jogerős ítélet szerint ez a bizonyítási indítvány is megalapozottan került elutasításra, hiszen az eltelt időre és arra figyelemmel, hogy az oktatási intézményben nem dokumentálják azt, hogy adott időben melyik diák használta az iskola mely számítógépét, valóban nem volt teljesíthető. Foglalkozott a jogerős ítélet indokolása azzal is, hogy a felperes indítványozta a BRFK XIII. Kerületi Rendőrkapitányságának megkeresését arra nézve, hogy a büntetőeljárásban milyen módszerrel azonosították elkövetőként a II.r. alperest. A jogerős ítélet rögzítette: ezt a bizonyítási indítványt az elsőfokú bíróság teljesítette, a válasz a peres iratok között
5. sorszám alatt rendelkezésre áll, azonban nem tartalmaz érdemi információt, mivel az ügy iratait 2012-ben selejtezték, a felperes bizonyítási indítványa pedig 2014 februárjában kelt. Mindezek alapján a jogerős ítélet úgy foglalt állást, hogy a felperesnek az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére valóban nem sikerült igazolnia azt, hogy a sérelmezett állítások az I. vagy II.r. alperesektől származtak volna. Ehhez képest az eljárt bíróságoknak nem kellett mérlegelniük azt, hogy a sérelmezett állítások egyébként mennyiben lehetnek alkalmasak a felperes személyhez fűződő jogainak megsértésére. A jogerős ítélet szerint helytállóan döntött az elsőfokú bíróság abban a vonatkozásban is, hogy a II.r. alperesnek .. részére, mint a .. kiadója jogi képviselője részére írt levele nem volt jogsértő tartalmú. Kétségtelen tény, hogy a felperes nagyszámú eljárást indított és a per tárgyává tett kommunikációban érintett felek mindegyike a felperes perbeli ellenfele volt. Ehhez képest a kapcsolatfelvétel ténye jogilag nem kifogásolható és az sem, hogy a II.r. alperes a felperes által indított és a II.r. alperes tudomására jutott perekről a felperes pereskedési hajlamát kiemelve más, szintén a felperessel perben álló személyt tájékoztasson. Önmagában az a körülmény, hogy a levélben jelzett néhány eljárás ténylegesen nem indult meg, a levél lényegi tartalmán, annak jogi megítélésén nem változtat. A jogerős ítélet rögzítette: .. tanúként tett vallomása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes személyes adatai nem a II.r. alperes révén, nem a felperes által az ő ügyfele ellen indított perből ismerte meg. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokon eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezni. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria adjon helyt a felperes módosított kereseti kérelmének. Az I.r. alperes esetében hivatkozott arra, hogy a büntetőeljárás a nyomozás során a XIII. kerületi rendőrkapitányság a birobalint nick néven levelező személyként az I.r. alperest azonosította. A felperes szerint a II.r. alperes maga ismerte el, hogy az adott weboldalon .. nick név alatt ő levelezett. Utalt arra, hogy a II.r. alperes nem igazolta azon előadását, hogy nick nevét feltörték volna. Változatlanul feltartotta azon álláspontját, hogy a II.r. alperes által a Blikk jogi képviselőjének írt levél súlyosan jogsértő. A felperes szerint ő megjelölte az általa jogsértőnek ítélt kitételeket és azt is, hogy azok mely személyiségi jogát és miért sértették meg. Közölte azt is, hogy a II.r. alperest és .. feljelentette hamis tanúzás miatt. Az I.-II.r. alperesek a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték, annak helyes indokaira való hivatkozással. Előadták, hogy a II.r. alperes .. részére egy olyan négy oldalas perlistát küldött el, amelyben szerepeltek az alperesek nevei, a perek számai, a perek tárgya, illetve az adott per aktuális állása. A levélben csupán annyi pontatlanság van, hogy .. és .. ellen a felperes csak büntetőeljárást kezdeményezett, polgári kártérítési pert nem. Az I.r. alperes tekintetében előadták, hogy neki az egész ügyhöz semmilyen köze nem volt, mert ő sosem volt pilóta, dislexia, disgráfia, illetve diskalkulia betegségeinél fogva sohasem fórumozott. Az alperesek utaltak arra is, hogy bár a felperes hivatkozik a rendőrségi megállapításra, más perben olyan előadást tett, hogy a PKKB az I.r. alperes személyét hibásan tüntette fel vádlottként. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Pp.
6. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felperes által állított jogsértések 2007-ben, illetve 2012-ben történtek, ezért a jelen esetben a régi Ptk. (

1. évi IV. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. A felülvizsgálati eljárásban érvényesül a felülmérlegelés tilalma, azaz nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg (BH 1999.
2. jogeset, BH 2013.
3. jogeset). A Ptk.
4. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A

1. § értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A
2. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A

(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyére vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az alperesek álláspontjára figyelemmel helytállóan jártak el az eljárt bíróságok akkor, amikor a kereset érdemi vizsgálatát megelőzően azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a vitatott kijelentések valóban az I.-II.r. alpereseknek tulajdoníthatóak-e vagy sem. Azt is helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy ebben a tekintetben a felperest terheli az alperesek tagadásával szemben a bizonyítási teher a Pp. 164. §

(1)bekezdése alapján. Az I.r. alperes vonatkozásában a megjelölt betegségek kapcsán - mivel azok meglétét a felperes cáfolni nem tudta - a Kúria számára is egyértelmű az a következtetés, hogy az I.r. alperes betegségénél fogva nem lehetett a bejegyzések szerzője. A Kúria álláspontja szerint a felperesnek az I.r. alperes vonatkozásában sem sikerült azt kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a kérdéses bejegyzések az I.r. alperestől származtak volna. Megjegyzi a Kúria azt, hogy az I.r. alperes érintettségéről a felperes több fórumon ellentétes előadásokat tett. Egyrészt azt bizonygatta a jelen eljárásban, hogy a XIII. kerületi rendőrkapitányság egyértelműen a II.r. alperest jelölte meg elkövetőként, de más eljárásokban arra utaló kijelentéseket tett, hogy a rendőrség, illetve a PKKB helytelenül jelölte meg az I.r. alperest vádlottként, mert valójában az ő álláspontja szerint a jelen per II.r. alperese lehetett az elkövető. A Kúria álláspontja szerint az eljárt bíróságok a lehetséges bizonyításokat lefolytatták. Az elsőfokú bíróság megkereste a XIII. kerületi rendőrkapitányságot, amelynek azonban az időmúlásra figyelemmel már iratai nem álltak rendelkezésre, mert az iratokat időközben leselejtezték. Az időmúlás, illetve nyilvántartás hiányában alappal mellőzte az elsőfokú bíróság az I.r. alperes tanintézetének megkeresését, másrészt egyéb adat híján el kellett fogadnia a II.r. alperes azon előadását, hogy 2007-ben érvényes internetszolgáltatói szerződéssel a jelenben már nem rendelkezik. Az internetes weboldalon megjelent kitételek kapcsán tehát helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére a felperes nem tudta igazolni azt, hogy az inkriminált bejegyzések ténylegesen a II.r. alperestől származtak volna. Nem volt vitatott az, hogy a .. című napilap kiadójának jogi képviselőjéhez a II.r. alperes intézett egy négy oldalas levelet. Ennek tartalmát a jogerős ítélet helytállóan értékelte oly módon, hogy nem lépte túl a felperes által kezdeményezett perekben érintett személyek közötti, elfogadható mértékű és tartalmú levelezés kereteit. Itt a felperesről írtak nem gyalázkodóak, kifejezésmódjukban nem indokolatlanul bántó vagy sértő megfogalmazásúak. Nem osztotta a Kúria a felperesnek azt az álláspontját, hogy ebben a levélben a II.r. alperes a felperest bűncselekmény elkövetésével vádolta volna. Mindezekre figyelemmel a Kúriának nem kellett foglalkoznia az egyes kitételek tartalmával, miután a jogerős ítélettel egyezően arra a következtetésre jutott, hogy az internetes bejegyzések alperesektől való származását a felperes nem tudta bizonyítani, az ügyvédnek írt levél pedig sem egészében, sem pedig részleteiben nem valósít meg személyiségi jogsértést. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pernyertes alperesek oldalán a felülvizsgálati eljárásban költség nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett. A felperes költségmentessége folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése alapján megállapított mértékű felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes költségmentessége folytán a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
3. szeptember
4. Dr. Baka András s.k. a tanács s.k. előadó bíró, Böszörményiné bíró elnöke, Dr. dr. Kovács Pataki Katalin A kiadmány hiteléül: AM írnok Árpád s.k.