A határozat elvi tartalma: Az állami támogatás nyújtására vonatkozó beruházási szerződésben vállalt kötelezettségek, beszámolók, jelentések közérdekű adatok, amelyek kiadása üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Pfv.IV.20.828/2015/6.szám A Kúria a személyesen eljáró I. rendű, a .. törvényes képviselő által képviselt III. rendű és a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. rendű felperesnek a .. jogtanácsos által képviselt Nemzetgazdasági Minisztérium I. rendű és a .. jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium II. rendű alperesek ellen közérdekű adat kiadása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 70.P.20.740/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.343/2014/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az I. rendű alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az V. rendű felperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint
- november 18-án az I., III. és V.r. felperesek közérdekű adat kiadása iránti kérelmet nyújtottak be az I.-II.r. alperesekhez. A kérelemben azt kérték, hogy az alperesek első helyen hozzák nyilvánosságra a Kormány honlapján, illetve amennyiben ennek bizonyítható jogi akadálya van, a második helyen küldjék meg részükre elektronikus változatban, az aláírási oldalak beszkennelt változatának mellékelésével valamennyi olyan szerződést, amelyben az egyik fél az .. vagy az anyavállalata, az .., vagy annak 99,55%-os anyavállalata, a .., vagy az .., illetve ezek közül bármelyik más céggel vagy cégekkel közösen; a másik partner a Magyar Állam, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya, vagy annak bármely tagja, államtitkára, kormánybiztosa, minisztériuma (a Miniszterelnökséget is beleértve), háttérintézménye vagy bármely hivatal, vagy bármely külképviselet, vagy ezen szervek bármely jogi nyilatkozattételre jogosult tagja vagy képviselője, illetve a felsorolt testületek, szervek, személyek valamely jogelődje; a harmadik vagy további partner pedig bárki. Kérték első helyen a nyilvánosságra hozatalát, második helyen a megküldését valamennyi olyan jognyilatkozatnak, amelyek a fentiekben meghatározott három csoportba tartozó jogi, illetve természetes személyek közül bármelyik csoportba vagy csoportokba tartozó jogi, illetve természetes személyek közül egynek vagy többnek tettek, amennyiben a nyilatkozat tárgya érinti az első csoportba tartozó jogi személyek magyarországi tevékenységét vagy annak körülményeit. Kiegészítőleg kérték első helyen a Kormány honlapján való nyilvánosságra hozatalát, második helyen megküldését valamennyi olyan tanulmánynak, amely a Kormány, illetve az önkormányzati döntéshozók intézkedései megalapozására készült, az első csoportba tartozó jogi személyek fenti szerződésekkel és jognyilatkozatokkal érintett magyarországi tevékenységével vagy annak körülményeivel kapcsolatosak. Az alperesek elektronikus úton
- november 23-án, postai úton december 1-jén illetve november 30-án vették át a kérelmeket. Az adatkiadási kérelmekre az alperesek nem válaszoltak. A felperesek
- január 6-án nyújtottak be kereseti kérelmet, amelyben az alpereseket a korábban megküldött kérelmükkel egyező tartalmú közérdekű adatok kiadására kérték kötelezni. Az I.r. alperes az I., a III. és az V.r. felperes részére a per alatt,
- augusztus 24-én elektronikus úton megküldte az I. és II.r. alperes, valamint az .. között létrejött 3 db szerződést (EKD-NB/VKB-2008/12., EKD/FELD-2011/
- és EKD/FELD-2011/
- szerződésszám) akként, hogy az I.r. alperes által üzleti titoknak minősített részeket abból kitakarta. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül adja ki elektronikus úton az I., III. és V.r. felperes részére külön-külön az EKD-NB/VKB-2008/12., EKD/FELD-2011/
- és EKD/FELD-2011/
- szerződésszámú szerződéseket teljes terjedelmükben akként, hogy az EKD/FELD-2011/
- és az ELD/FELD-2011/
- számú szerződések 8.2 pontjából tegye felismerhetetlenné az .. által kapcsolattartóként megadott személyre vonatkozó valamennyi adatot. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény (Avtv.) rendelkezései és a Ptk.
- §
(3)bekezdése, valamint a csatolt teljes szerződések alapján az elsőfokú bíróság megállapította: az I.r. alperes által a dokumentumokból kitakart részek nem tartalmaznak olyan adatokat, amelynek nyilvánosságra kerülése az .. részére különösen sérelmes lenne. A perbeli szerződésekben nem találhatók olyan szellemi terméknek minősülő vagy a szellemi termék szintjét megközelítő technológiai, szervezési, gyártási, műszaki, logisztikai vagy egyéb ismeretek, amelyek kivételt képezhetnének az üzleti titok fogalma alól. Az .. működésére vonatkozó, a magánszakvéleményben írt részletes, pl. márkaspecifikus gyártási adatokra, illetve gyártási stratégiára vonatkozó következtetést a bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatokból nem lehet levonni. A szerződésekből csak az derül ki, hogy milyen típusú beruházás megvalósítására kerül sor a támogatásból, ezt még az I.r. alperes sem tekintette üzleti információnak, a beruházás jellege és a támogatás összértéke nem került kitakarásra a szerződésekből. A piacot ismerő versenytársak sem tudnak olyan konkrét következtetéseket levonni, hogy pontosan milyen típusú autókat, alkatrészeket milyen mennyiségben kíván piacra dobni az .., illetve amennyiben ezen következtetés levonható, ez már a beruházás jellegéből és összköltségéből is következik. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy az I.r. alperes által csatolt magánszakvélemény megállapításai valamennyi megjelölt adatkör kapcsán az általánosság szintjén mozognak. Azt is kiemelte, hogy a becsatolt MTI cikk alapján a sajtóban a beruházásokkal kapcsolatos lényegesebb adatokat maga a beruházó kedvezményezett már 2012-ben nyilvánosságra hozta. Mindezek alapján helyt adott a felperesek keresetének, miszerint a részlegesen megküldött támogatási szerződéseket az I.r. alperes adja ki teljes terjedelemben. Ugyanakkor a kapcsolattartó személy nem közfeladatot ellátó személy, ezért a rá vonatkozó adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. Nem rendelte el az elsőfokú bíróság a felperesek elsődleges kereseti kérelme szerint az adatok honlapon való közzétételét, mivel az Avtv. csak az adatok közlésére való kötelezést tesz lehetővé. Az I.r. alperes fellebbezése és az V.r. felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Az ítélőtábla az V.r. felperes csatlakozó fellebbezését elutasította a Pp. 244. §
(1)bekezdése alapján. Miután ugyanis a II.r. alperes nem élt fellebbezéssel, a II.r. alperest érintő csatlakozó fellebbezés nem megengedett. Az ítélőtábla megállapította, hogy az első fokú ítélet meghozatalát követően, jogszabályváltozás folytán a per tárgyát képező szerződéseket átadták az I.r. alperes jogutódjának, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), amely az I.r. alperes feladat- és hatáskörét átvette, ennek azonban nincs kihatása arra, hogy az ítélethozatal időpontjában az I.r. alperes volt a kiadni kért adatok kezelője. Az elsőfokú bíróságnak nem volt olyan értesítési kötelezettsége, amelynek alapján az .. cégcsoportot értesítenie kellett volna a beavatkozás lehetőségéről. Mindezekre figyelemmel az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó súlyos, az eljárás érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt. Az ügy érdemében kifejtette: a perbeli esetben jelentős állami támogatással megvalósuló beruházásról van szó, ezért a közpénz felhasználásának ellenőrizhetőségéhez szükséges a szerződés valamennyi rendelkezésének ismerete. Helyesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy az állami költségvetés felhasználásával, a költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel kapcsolatos adat nem minősül üzleti titoknak, a nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti olyan adatokhoz, így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra és a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, valamint a know-howra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, amelyek megismerése az .. részére aránytalan sérelmet okozna. A perbeli esetben az .. költségvetési támogatást vett igénybe, ezért a részére biztosított támogatással kapcsolatos adat nem minősülhet üzleti titoknak. Így a kitakart részek nyilvánosságra kerülése számára nem lehet sérelmes. A másodfokú bíróság is meggyőződött arról a becsatolt szerződések áttekintésével, hogy a szerződésekben nem találhatóak olyan szellemi terméknek minősülő vagy a szellemi termék szintjét megközelítő technológiai szervezési, gyártási, műszaki, logisztikai vagy egyéb ismeretek, amelyek a Ptk. 81. §
(3)bekezdése alapján kivételt képeznének az üzleti titok fogalma alól, míg a szerződésekben olvashatatlanná tett egyes definícióknak nincs adattartalma. A beruházó a beruházásokkal kapcsolatos lényeges adatokat már 2012-ben maga hozta nyilvánosságra, ezért az azokból levonható következtetésekhez az érintettek a nyilvánosságra hozott adatok alapján is eljuthattak. Erre tekintettel nem volt szükség a perben igazságügyi szakértő bevezetésére, az .. cégcsoportot a támogatási szerződésekből kitakart adatok nyilvánosságra hozatalával ért sérelem megállapítása érdekében. Az elsőfokú bíróságnak az erre irányuló bizonyítási indítványt elutasító döntése nem sértett tehát jogszabályt. E döntésének ugyan nem adta indokát az ítéletében, ezzel a Pp. 221. §
(1)bekezdését megsértette, de ez az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatással, így ez nem eredményezhette az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését. A jogerős ítélet ellen az I.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az első- vagy a másodfokú bíróság új tárgyalás tartására és új ítélet hozatalára utasítását kérte, mind eljárási, mind anyagi jogszabálysértésre hivatkozással. Eljárásjogi jogszabálysértésként előadta, hogy az I.r. alperes marasztalásának nem volt helye az adatkezelő személyében történt változás miatt. Az érintett támogatási szerződéseket a nemzeti fejlesztési miniszter támogatóként írta alá, szakmai ellenjegyzőként a nemzetgazdasági miniszter járt el. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (Ksztv.) 34. §
(4)bekezdése alapján az átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően a feladat- és hatáskört korábban ellátó nemzetgazdasági minisztérium I.r. alperes jogutódja a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) lett. Ennek megfelelően,
- június 23-án a per tárgyát képező szerződéseket átadták a KKM részére, ennek igazolására csatolta az átadás-átvételről készült jegyzőkönyv másolatát. Ettől az időponttól az I.r. alperes fizikailag sem birtokolja a per tárgyát képező iratokat. Az I.r. alperes hivatkozott erre a fellebbezésében, azonban az ítélőtábla döntése meghozatalánál ezt figyelmen kívül hagyta. Miután az I.r. alperes már nem adatkezelő, nem áll módjában kiadni a szerződéseket. Az I.r. alperes a beavatkozás lehetőségéről való tájékoztatási kötelezettség megsértését is állította arra hivatkozással, hogy a pertípus sajátosságai miatt a közigazgatási per egyes szabályainak alkalmazása indokolt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság e körben kifejtett álláspontja sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkét. Kifejtette, hogy az .. részvételi lehetősége nélkül nem lehet tisztességes az a tárgyalás, amelyen az .. jogairól és kötelezettségeiről döntenek és a beavatkozási lehetőség biztosítása nélkül nem élhet alkotmányos fellebbezési jogával sem. Az ..nak nyilvánvalóan jogos érdeke fűződik annak eldöntéséhez, hogy szerződései mennyiben minősülnek üzleti titoknak, illetve mennyiben védendőek üzleti adatai. Amennyiben a Kúria nem osztja ezt az álláspontot, indítványozta, hogy az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény
- §
(1)bekezdése alapján forduljon az Alkotmánybírósághoz az Avtv.
- § alkalmazásának alaptörvényellenesség miatti kizárása iránt. A felülvizsgálati kérelem álláspontja szerint a jogerős ítélet anyagi jogszabályokat is sért. Az Avtv.2.§
- pontjának jogszabálysértő értelmezését állította az I.r. alperes. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az indokolási kötelezettséget is, mert abból nem derül ki, hogy mi köze van az Avtv.
- §
(1)bekezdésének a közérdekű adat fogalmához, hogyan vonhatóak a kedvezményezett egyes kötelezettségei a közérdekű adat fogalmába, különös tekintettel arra, hogy a közérdekű adat fogalmi eleme, hogy az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy tevékenységére kell vonatkozzon. Jogszabálysértőnek tartotta a közpénz felhasználás ellenőrzéséhez szükséges adatok meghatározását. Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályozás értelmében állami támogatás csak meghatározott célok elősegítése érdekében nyújtható. Kiemelte, hogy nem támogatási kritérium és ezért nem ellenőrzési szempont a tervezett árbevétel és a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak száma és aránya. Előadta, hogy a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges adatok meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az adott adat ismerete az ellenőrzés szempontjából releváns többletinformációt nyújt-e a közpénz felhasználás vonatkozásában vagy sem. A közpénz felhasználásának ellenőrzéséhez csak azon adatra lehet szükség, amely nélkül az ellenőrzés lehetetlenné vagy nehézkesebbé válik. Az olyan adatok azonban, amelyek az ellenőrzést nem teszik lehetetlenné vagy nehezebbé, nyilvánvalóan a közpénz felhasználásának az ellenőrzéséhez sem szükségesek. A per tárgyát képező szerződések több olyan részletes adatot tartalmaznak, amelyek ismerete a közpénz felhasználásának ellenőrzéséhez nem szükséges. A Ptk. 81. §
(3)bekezdésének jogszabálysértő alkalmazására is hivatkozott a felülvizsgálati kérelem. Kifejtette, hogy e szabályból nem következik az, hogy a perbeli szerződések egészükben nem minősülnek üzleti titoknak. A perbeli szerződéseknek kizárólag azon rendelkezései képeznek kivételt az üzleti titok alól közérdekű adatként, amelyek a költségvetést érintő juttatást, kedvezményt határozzák meg. Jogszabálysértő a jogerős ítélet megállapítása, mert a régi Ptk. 81. §
(3)bekezdése a nyilvánosságra hozatal alóli kivétel kritériumaként azt határozza meg, hogy az adott adathoz való hozzáférés, az adott adat megismerése nem eredményezhet az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet. Kizárólag példálózó jellegű a felsorolás és még ezek esetében sem kívánja meg a jogalkotó, hogy ezen adatok szellemi terméknek minősüljenek, mint ahogyan arra a jogerős ítélet hivatkozik. Tartalmilag sem helytálló a jogerős ítélet megállapítása, mivel a beszerzendő gépek, a létszám és annak képzettség szerinti megosztása, technológiai munkaszervezési információt hordoz. Az üzleti tevékenység szempontjából felmerülő sérelem hiányát önmagával a támogatás igénybevételével magyarázza a jogerős ítélet, ha azonban a támogatás igénybevétele az üzleti tevékenység sérelmét kizárná, akkor a régi Ptk. 81. §
(3)bekezdésében írt kivételre nem lenne szükség, tehát ez az érvelés nem megalapozott. Az üzleti tevékenység szempontjából okozott sérelem megalapozatlan és jogszabálysértően került értékelésre a jogerős ítéletben. Kifogásolta, hogy az első fokú ítélet nem jelölte meg, hogy a beruházó milyen adatokat hozott nyilvánosságra 2012-ben, csak a leglényegesebb adatokról szól. Ezek megjelölése hiányában a jogerős ítélet meg sem kísérelhette annak vizsgálatát, hogy a beruházó által azzal összefüggésben nyilvánosságra hozott adatok mennyiben egyeznek a szerződésekből kitakart adatokkal vagy mennyiben térnek el attól. Ennek hiányában megalapozatlan az az érvelés, hogy az .. egyes lényegesebb adatokat közzétesz. Megalapozatlannak tartotta amiatt is az ítéleteket, mert azokat a körülményeket, amelyek a magánszakvéleménnyel kapcsolatosak és az ..t érő aránytalan sérelemre vonatkoznak, teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a meghozott döntések. Az I., V.r. felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A III.r. elő. felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan. A felülvizsgálati kérelem eljárási és anyagi jogszabálysértésre hivatkozással támadta a jogerős ítéletet. Az ügyben eljárt bíróságok eljárási szabálysértést nem követtek el. Az I.r. alperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás során nem tájékoztatta az ..-t a beavatkozás lehetőségéről, ami tisztességes eljáráshoz való jogát sérti. Ez a jogi álláspont azonban téves. A Pp.54. §
(1)bekezdése szerint akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe - az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. A Pp. Első részében elhelyezkedő Általános rendelkezései nem tartalmaznak olyan előírást az eljáró bíróság számára, hogy a beavatkozás lehetőségéről tájékoztatást kell kiadniuk. A különleges eljárásokban a beavatkozásra valóban speciális szabályok érvényesülnek. Így - többek között - a közigazgatási perek Pp. Negyedik rész XX. fejezetében található Pp. 332. §
(5)bekezdése szerint ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügyfél vagy a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv ügyfélként szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről. Jelen eljárás tárgya azonban közérdekű adat kiadása, amelyre nem vonatkoztathatók a közigazgatási határozat felülvizsgálatára alkalmazandó különleges eljárási szabályok, tehát a pert az általános eljárási szabályok szerint kell lefolytatni, ezért az elsőfokú bíróság nem nem követett el eljárási szabálysértést. Utalni kell arra is, hogy a Pp. 58. §
(1)bekezdése alapján az I.r. alperesnek az elsőfokú eljárás során lehetősége volt az .. cég perbehívására, azonban ezt nem tette meg. A Kúria nem osztotta az I.r. alperes alkotmányossági aggályát sem, a perbeli esetben nem indokolt az Alkotmánybíróság konkrét normakontroll eljárásának kezdeményezése az Avtv. 21. §-a tekintetében. Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdése kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. §
(1)bekezdése szerint ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk
(2)bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Avtv.
- §-ának rendelkezik arról, hogy az ellen a szerv ellen kell a közérdekű adat kiadása iránti pert megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta, és a perben őt kell kötelezni a közérdekű adatok közlésére. Ez azonban nem jelenti a tisztességes eljáráshoz való jog megsértését. A felülvizsgálati kérelem jogszabálysértőnek tartotta a jogerős ítéletet amiatt is, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követő jogszabályváltozás folytán feladat- és hatáskör átadás történt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) javára. Ennek során az I.r. alperes a per tárgyát képező szerződéseket átadta a KKM részére. Álláspontja szerint ebből következően nem tekinthető adatkezelőnek, ezért a kért adatok kiadására sem kötelezhető. Az Avtv.
- §
(1)bekezdése szerint ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat. A
(2)bekezdés alapján a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. A
(3)bekezdés értelmében a pert a megtagadás közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 20. §
(2)bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta. Tehát az adatot kezelő szervnek kell azt a megtagadás közlésekor megindokolnia, és ha emiatt az igénylő bírósághoz fordul, a perben bizonyítania, hogy az igényelt információk kiadását törvényi okok fennállása akadályozza. Mindezeknek megfelelően a bíróságnak az eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által előterjesztett kérelmet az alperes a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, jogszerűen utasította-e el. A felülvizsgálati kérelem hivatkozott a Kúria Pfv.IV.20.389/2013/
- számú ítéletére. E döntés szerint a közérdekű adat kiadására irányuló igény teljesítése a kért adat meglétét feltételezi. Amennyiben a megismerni kért adatok nem állnak az adatkezelő rendelkezésére, nem kötelezhető annak előállítására. Az Infotv. rendelkezései szerint ugyanis az adatkezelő kizárólag a kezelésében levő közérdekű adatok kiadására köteles. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.871/2008/
- számú ítéletében is ekként foglalt állást, amikor rámutatott, hogy az adatkezelő csak a rögzített és ténylegesen a kezelésében levő információt, ismeretet, adatot köteles kiadni. Ha a kért adatot nem állították elő, az adatkezelő az adatkérést nem tudja teljesíteni, mert nyilvánvaló, hogy csak a létező és általa kezelt adat közlésére köteles. Tehát ezek a döntések nem támasztják alá az I.r. alperes érvelését. Közérdekű adat kiadása iránti igény elbírálásakor a bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a jogszabályi rendelkezések alapot adnak-e a megjelölt adatok kiadásának megtagadására. Nem vitásan a felperesek kérelmének előterjesztésekor az I. r. alperes a kiadni kért adatok kezelője volt. Az I.r. alperes határozott az adatkiadási kérelem teljesítésének megtagadásáról. Így a pert a felpereseknek ellene kellett megindítaniuk. Az I.r. alperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezések nyomán az elsőfokú ítélet meghozatalát követően került sor az iratok átadására. A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt iratokból az egyértelműen nem állapítható meg, hogy azokat teljes körűen átadták. Ettől függetlenül az I.r. alperes az ellene folyamatban levő eljárásról tudomással bírt, annak ismeretében vett részt az iratok átadásában, hogy a bíróság jelen eljárásban kötelezheti azok felperesek részére történő kiadására. Az is kiderül az iratokból, hogy az I.r. alperes erről tájékoztatta is jogutódját. A fentiekből következően a perben az I.r. alperesnek kell a közérdekű adatok kiadása iránti kötelezettséget teljesítenie. Ellenkező álláspont visszaélésszerű joggyakorlásra is alapul szolgálhatna. A felülvizsgálati kérelemben állított anyagi jogszabálysértések sem alaposak a következők miatt. A felek között a per jelenlegi szakaszában nem volt vitatott, hogy a per tárgyát képező adatok közérdekű adatok, az I. r. alperes csupán arra hivatkozott, hogy a szerződésekben kitakart adatok üzleti titkot képeznek. Ezért a felülvizsgálati kérelemnek az Avtv.
- §
- pontjának és
- §
(1)bekezdésének jogszabálysértő értelmezésére hivatkozása téves. Az Avtv. 21. §
(2)bekezdése alapján az alperesnek kellett azt bizonyítania a perben, hogy a megismerési kérelem megtagadásával kapcsolatos intézkedése jogszerű és megalapozott volt. Ennek elbírálása során elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervezetnek tekinthető-e, továbbá, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatoknak minősülnek-e. Az értelmező rendelkezések között elhelyezkedő Avtv.
- §
- pontja értelmében a törvény alkalmazása során közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Az Avtv.
- §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A Ptk. 81. §
(2)bekezdése értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A
(3)bekezdés szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. E rendelkezések helyes értelmezésével jutottak az ügyben eljáró bíróságok arra a következtetésre, hogy a per tárgyát képező adatok kiadása nem tagadható meg, üzleti titokra hivatkozással. A Kúria osztotta álláspontjukat, miszerint a megismerni kért, a beruházás részleteire, a vállalt feladatokra, valamint a beszámolókra, jelentésekre vonatkozó információk az állami támogatás ellentételezésére vonatkozó adatok, amelyek nyilvánosságra kerülése a beruházó cég üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet nem okozhat. Itt utal arra a Kúria, hogy a közfeladatot ellátó szervvel az állami vagyont érintő szerződést kötő félnek számolnia kell azzal, hogy a szerződésben rögzített kötelezettségekre vonatkozó adatok megismerhetőek. Téves az az alperesi álláspont, miszerint kizárólag a költségvetést érintő juttatások, kedvezmények adatai nyilvánosak. Az állami vagyon felhasználásának ellenőrzéséhez fűződő közérdek miatt az állami támogatások ellenértékeként nyújtott beruházás részletes feltételei is megismerhetőek, mert ezek az adatok egységet alkotva adnak információt a közvagyonnal való gazdálkodásról. Ezért a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül kötelezte az I. r. alperest az adatok kiadására. Ennek megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése szerint kötelezte az I.r. alperest az V.r. felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az I., III.r. felperesek részéről felülvizsgálati eljárási költség nem merült fel, így arról rendelkezni nem kellett. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének o) pontja szerint illetékmentes. Budapest,
- szeptember
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok