Gfv.30099/2015/1 – Kúria

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(1)d) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.099/2015/4.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Hámori Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen 27.500.000 Ft és járulékai megfizetése iránt a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 4.G.40.062/

1. számon indult perben a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.046/2014/
2. számú közbenső ítéletével szemben az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 19.500 (tizenkilencezer-ötszáz) eljárási költséget. 15 Ft napon belül a felülvizsgálati Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A
3. július 14-óta felszámolás alatt álló S H Kft. (a továbbiakban: Kft.) törzstőkéje
4. december 3-ától 5.000.000 Ft volt. Az alperes 4.800.000 Ft, két perben nem álló természetes személy 100.000 - 100.000 Ft törzsbetéttel rendelkezett. A Kft. taggyűlése
5. március 15-én az 1/2009.(03.15.) számú határozatával elhatározta a törzstőke 50.000.000 Ft-ra történő felemelését. A határozat szerint az alperes 45.000.000 Ft készpénzt szolgáltat, amely összeg felét a törzstőke felemelés elhatározásával egyidejűleg fizeti meg, míg a másik felét
6. március 15-éig a Kft. bankszámlájára utalja át. A cégbírósághoz benyújtott egységes szerkezetű társasági szerződés azt tartalmazta, hogy a Kft. 50.000.000 Ft nagyságú törzstőkéje készpénzből áll, amit a tagok a társaság számlájára, illetve pénztárába befizettek. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte. A felperes
7. június 1-jén névértéken megszerezte a két természetes személy üzletrészét, valamint az alperes üzletrészének felosztását követően, a kialakított 24.800.000 Ft névértékű üzletrészt is, amit az alperes 69.800.000 Ft vételárért értékesített részére. Az üzletrész átruházási szerződés szerint 34.800.000 Ft-ot az aláírástól számított 8 napon belül kellett a vevőnek megfizetnie. Ez az összeg a 24.800.000 Ft névértékű üzletrészből, 12.370.000 Ft névértékű üzletrész-hányad ellenértéke volt, és annak megvásárlását jelentette. A felperes
8. május 14-én kelt levelében bejelentette, hogy további vételi szándékától elállt. Előadta, hogy az üzletrész adásvételi szerződés a gazdasági társaságokról szóló
9. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
10. §-ának

(2)bekezdésébe ütközött, mivel a szerződés megkötésekor az alperes még a törzstőke felemelésekor vállalt vagyoni hozzájárulásából 22.500.000 Ft-ot nem fizetett meg. A felperes ezért felhívta az alperest az általa megfizetett 30.500.000 Ft vételár és kamatai visszafizetésére. Utóbb módosított keresetében 27.500.000 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest az üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással, eredeti állapot helyreállítása címén. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a Gt. 123. §

(2)bekezdésében foglaltak megsértése miatt az üzletrész adásvételi szerződés nem semmis. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy a peres felek között

1. június 1-jén létrejött 24.800.000 Ft törzsbetéthez kapcsolódó üzletrészre vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelen. A szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította. Mellőzte az elsőfokú ítéletben a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseket, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Közbenső ítélete indokolásában kifejtette, a Gt.
2. §

(2)bekezdése értelmében az üzletrészt harmadik személyre, - a 138. § és 120. §

(3)bekezdésében meghatározott esetektől eltekintve akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. A tőkeemelésről szóló határozat rendelkezett a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának módjáról, arról, hogy a pénzbetétet a Kft. bankszámlájára kellett befizetni. E tény megtörténtét az alperes nem igazolta, de még csak nem is állította. A másodfokú bíróság a Ptk. 200. §

(2)bekezdésében,

1. §-ában, a Gt.
2. §

(1)bekezdésében és

1. §-ában, valamint az 1/
2. PJE határozatban írtakra hivatkozással arra a jogi álláspontra helyezkedett, miszerint a per tárgyává tett adásvételi szerződés érvénytelen. Az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, figyelemmel arra, hogy a szerződés megkötése és az érvénytelenség megállapítása között eltelt években a Kft. működött, időközben felszámolás alá került, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke közötti egyensúly megbomlott. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet a Gt. 123 §

(2)bekezdésében írtakat sérti. Érvelése szerint az alperes a felemelt törzstőkére eső vagyoni hozzájárulását szolgáltatta, csak nem a taggyűlési határozatban előírt módon. A perbeli üzletrész adásvételi szerződés ezért nem érvénytelen. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság mellőzte a felemelt törzsbetétre eső vagyoni hozzájárulás egyéb módon történt teljesítésének vizsgálatát az alperes erre történt hivatkozása ellenére. Felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján és azt a felhozott indokokra tekintettel nem találta jogszabálysértőnek. A per során az alperes nem vitatta, hogy a tőkeemelés bejegyzését követően esedékes vagyoni hozzájárulását, vagyis pénzbetét befizetési kötelezettségét nem az 1/2009.(03.15.) számú taggyűlési határozatban rögzített módon teljesítette, szolgáltatta. Kizárólag azt állította, hogy törzsbetét befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, bár a határozatban foglaltakról eltérően. Ennek bizonyítását azonban akadályozza, hogy a cég iratai, könyvelése a rendőrség birtokában vannak. A Kúria - a másodfokú bírósággal egyezően - úgy ítélte, hogy az alperes törzsbetét szolgáltatási kötelezettségének kizárólag az 1/2009.(03.15.) számú határozatban írtaknak megfelelően tehetett jogszerűen eleget mindaddig, amíg új taggyűlési határozat a tőkeemelés bejegyzését követően esedékes pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának módjára vonatkozó korábbi taggyűlési határozati rendelkezést nem módosítja. Ez a módosítás, figyelemmel a Gt. 12. §

(1)bekezdés d) pontjában írtakra, a társasági szerződés módosítását is jelentette volna. Amiatt a cégbíróságnál változásbejegyzési kérelmet kellett volna előterjeszteni. Az alperesnek ahhoz, hogy bizonyítani tudja a törzsbetét befizetési, szolgáltatási kötelezettsége teljesítését, vagy azt kellett volna igazolnia, hogy a taggyűlési határozatban írtaknak megfelelően járt el (ezt az alperes a per során maga sem állította), vagy azt, hogy a taggyűlési határozat módosításra került, a kft. a cégbíróságnál változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, a változást a cégbíróság bejegyezte. Ennek igazolása hiányában nincs jelentősége annak, hogy a kft. iratai - rendelkezésre állás esetén - mit igazolnának. Egyébként is az alperes egyértelműen nem is jelölte meg a per során, hogy a vagyoni hozzájárulás szolgáltatási kötelezettségének mikor, mi módon tett eleget. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján ezért köteles a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. Ennek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján, ÁFA-val növelten (4/A. §) állapította meg a Kúria. Budapest,

1. november
2. Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk.előadó bíró, Dr.Osztovits András sk. bíró