Gf.40283/2015/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdését és az alapszabályban rögzítetteket megsértette azzal, hogy nem tartotta be a közzétételi határidőt és a társaság honlapján

1. március
2. napján jelent meg a hirdetmény, ami a törvény által előírt 30 napos határidőn belül volt. Perköltség igényét akként terjesztette elő, hogy a képviseletében korábban eljárt ügyvéd munkadíját 25.000 Ft / óra, saját díját pedig 20.000 / óra + Áfa összegben kérte megállapítani. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a társaság honlapján késedelmesen jelent meg a közgyűlési hirdetmény, ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a felperes jogai nem sérültek tekintettel arra, hogy a hirdetmény a BÉT, valamint a PSZÁF honlapján határidőben közzétételre került. Utalt arra is, hogy bár a
3. április
4. napján meghozott határozatok szabályosak voltak, a közgyűlés azokat
5. augusztus
6. napján ismételten tárgyalta és a keresettel támadott napirendi pontok tekintetében ismételten határozatot hozott. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes
7. április
8. napján tartott közgyűlésen hozott 4., 6., 7., 9., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23/2013 (04.26.) számú határozatait hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 Ft perköltséget. Döntése indokolásában a Gt., 45., valamint 303.§-ának, illetőleg az alperesi alapszabály VIII.2.
9. pontjának felhívását követően megállapította, hogy az alperes a Gt. és az alapszabály idézett rendelkezéseit megszegte, amikor honlapján
10. március
11. napján tette közzé a
12. április
13. napjára szóló közgyűlési hirdetményt, ezért szabályszerű közgyűlést nem tarthatott volna. A felperes
14. január
15. napján előterjesztett módosított kereseti kérelmét a Gt.
16. §

(3)bekezdésében rögzített 90 napos jogvesztő határidő elteltére tekintettel elutasította megjegyezve, hogy ezen határozatok meghozatalához a felperes szavazatával maga is hozzájárult. Egyúttal azon jogsértő határozatokat, amelyeket a felperes határidőben támadott meg, hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a kerestet elutasította. A pervesztesség-pernyertesség arányára is figyelemmel kötelezte az alperest 100.000 Ft perköltség felperes részére történő megfizetésére megállapítva, hogy ezen összegből 36.000 Ft a kereseti illeték és 64.000 Ft az ügyvédi munkadíj. Ez utóbbi összeg tekintetében rögzítette, hogy a felperes korábbi jogi képviselőjének munkadíját 44.000 Ft, míg a jogi végzettséggel rendelkező felperes személyes eljárása kapcsán felmerült díját 20.000 Ft-ban tartotta megalapozottnak a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 2. §

(2)bekezdése alapján azzal, hogy a jogi végzettséggel rendelkező személyesen eljárt felperes Áfá-ra nem tarthat igényt. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezésének megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 36.000 Ft eljárási illetéken felül a 137.500 Ft Áfa nélkül, valamint a 68.300 Ft + Áfa, összesen 86.741 Ft ügyvédi munkadíj 70 %-ának 96.250 Ft és 47.810 Ft + Áfa, összesen 192.968 Ft elsőfokú perköltség megfizetésére figyelemmel arra, hogy a 23 határozatból a bíróság csak 16-ot helyezett hatályon kívül, kérte továbbá az alperes marasztalását a másodfokú költségben 20.000 Ft + Áfa ügyvédi munkadíj és 15.000 Ft fellebbezési díj összegben. Indokolásul előadta, hogy a perben eljáró jogi képviselő a 14/F/1 sorszám alatt becsatolt tényvázlat alapján munkadíj igényét a 2 éve folyó ügyben 5,5 óra x 25.000 Ft, mindösszesen 137.500 Ft-ban jelölte meg, ami eltúlzottnak nem tekinthető. Ezt követően a felperes képviseletét az elsőfokú bíróság ítélete indoklásával szemben nem maga látta el, hanem a ... Ügyvédi Iroda, amely Áfa alany. Tekintettel arra, hogy a felperest képviselő ügyvédi irodára nyilvánvalóan nem vonatkozik a Pp.75.§-a, sem a PK 152 számú állásfoglalás, ezért nem keresetkiegészítés, hanem munkadíj állapítható meg a részére, amely az Áfá-val növelendő. A ... Ügyvédi Iroda bejelentése szerint az ügyre összesen 3 óra 25 perc ügyvédi munkaórát fordított, sem ez, sem a bejelentett óránként 20.000 Ft + Áfa összegű munkadíj nem tekinthető eltúlzottnak. Kiemelte, hogy a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 2. §

(2)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnak a munkadíj csökkentését indokolnia kell, amely a jelen esetben elmaradt. Előadta továbbá, hogy a kért 9 órát sem elérő munkaráfordítás nem tekinthető eltúlzottnak figyelemmel a beadott iratmennyiségre, a jelentős terjedelmű közgyűlési jegyzőkönyvre és a per közel 2 éves időtartamára. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének - a fellebbezési tartalmát tekintve részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a felperesi keresetet utasítsa el és marasztalja a felperest a perköltségben. Előadta, hogy az alperes budapesti értéktőzsdére történő belépését követően közleményeit mind a ... Zrt. (BÉT), mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzé kell tennie. Ezt követően a társaság elsődleges közzétételi helyének a BÉT honlapja minősül. Ezen álláspontot támasztja alá a közhiteles cégnyilvántartás is, ahol alperes közzétételi helyeként a BÉT, valamint a PSZÁF honlapja kerül feltüntetésre. Utalt még arra, hogy a nyilvánosan működő tőzsdei részvénytársaságokra irányadó szabályok, illetőleg a tőkepiacon irányadó gyakorlat szerint is a tőzsdei társaságok elsődleges közzétételi helye a BÉT honlapja. Utalt a BÉT bevezetési és forgalomba tartási szabályzatának 21.1.1 pontjára, mely szerint a rendszeres és rendkívüli tájékoztatások közzétételi szabályzatban meghatározottaktól eltérő módon történő nyilvánosságra hozatala nem előzheti meg az adott tájékoztatás közzétételi szabályzat szerint történő megjelenését. Álláspontja szerint azzal, hogy az alperes határidőben közzétette hirdetményét mind a BÉT, mind a PSZÁF honlapján, eleget tett mind a jogszabályban, mind az alapszabályban foglalt előírásoknak, utóbb pedig megjelentette azt a saját honlapján is. Állította, hogy a felperes az általa vitatott csődegyezség miatt az alperesi társaság határozatait rendre megtámadja, amellyel az a célja, hogy vagyoni igényeit a társaság kielégítse. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte helyes indokaira utalással. Kérte továbbá a másodfokú költségeinek megállapítását. A felperes fellebbezése alapos, míg az alperes fellebbezése alaptalan. A per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helyes az arra alapított jogi döntése is. Az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott, a perbeli közgyűlés időpontjában hatályos 2006. évi IV. tv. (Gt.) 303.§

(1)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a részvénytársaság honlapján a közgyűlés kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alperesi társaság alapszabálya nem vitatottan tartalmazza, hogy a közzététel helye a részvénytársaság honlapja. Ebből következően alaptalanul hivatkozik arra az alperes, hogy a közgyűlés kezdő napját 30 nappal megelőzően a hirdetményt a PSZÁF és a BÉT honlapján közzétette. A közgyűlés összehívása szabályszerűnek nem minősíthető figyelemmel arra, hogy a honlapon a

1. április
2. napján tartandó közgyűlés hirdetménye csak
3. március
4. napján került közzétételre, így a 30 napos határidő nem telt el. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés összehívása nem szabályszerűen történt, helyesen döntött az elsőfokú bíróság amikor a 90 napos jogvesztő határidőn belül megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte. Helytállóan hivatkozott arra a felperes a perköltség tárgyában előterjesztett fellebbezésében, hogy a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet
5. §

(1)bekezdése szerint megállapított ügyvédi munkadíjat a bíróság csak abban az esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Az elsőfokú bíróság a megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj mérséklését nem indokolta. Az ítélőtábla álláspontja szerint a per túlnyomó részében a felperesi képviseletet ellátó jogi képviselő által készített tényvázlatban foglalt munkaóra nem eltúlzott, a felperesi képviselő. 2 tárgyaláson vett részt 3 beadványt szerkesztett, ezért alappal számíthat fel 5,5 munkaórát és az óradíj sem tekinthető eltúlzottnak. Ezt meghaladóan a 27. sorszámú jegyzőkönyvhöz csatolt meghatalmazás szerint a felperes képviseletét a képviselőváltást követően a ... Ügyvédi Iroda látta el, ezért tévesen állapította meg azt az elsőfokú bíróság, hogy a jogi végzettséggel rendelkező felperes személyesen járt el. Megalapozottan igényli ezért az ügyvédi iroda a munkadíj Áfatartalmát is. A felperes a tárgyaláson fellebbezését megváltoztatva az elsőfokú perköltség igényét felemelve azt 260.241 Ft-ban jelölte meg hivatkozva arra, hogy az elsőfokú bíróság valamennyi, a keresetlevélben meghatározott közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, így lényegében 100 %-ban pernyertes lett. A felperes fellebbezési tárgyaláson tett fellebbezés kiterjesztése a Pp.247.§

(2)bekezdése szerint meg nem engedettnek minősül, ezért a másodfokú bíróság azzal érdemben nem foglalkozott. Megjegyzi csupán az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a

1. január
2. napján előterjesztett keresetfelemelésben megjelölt taggyűlési határozatok tekintetében a keresetet elutasította, így a felperes nyilvánvalóan nem minősülhet 100 %-ban pernyertesnek. Mindezek alapján a ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett részét a perköltség körében megváltoztatta, az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 100.000 Ft-ról a felperesi fellebbezésnek helytadva 192.968 Ft-ra felemelte, egyebekben pedig a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a felperesi fellebbezés eredményre vezetett, míg az alperes fellebbezése sikertelen maradt, ezért az ítélőtábla a Pp..78.§

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes részére a 15.000 Ft illetékből, valamint 20.000 Ft + Áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költség megfizetésére. Budapest,

1. november
2. Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Szabó Györgyi sk. törvényszéki bíró, előadó dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró