DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.386/2015/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Kiss László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss László ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Lévai Tamás (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (Cg.10-09-..., alperes címe) alperes ellen szerződések hatálytalanságának megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perében az Egri Törvényszék
- március
- napján kelt 4.G.20.127/2014/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott és
- sorszám alatt kiegészített fellebbezése alapján az alulírott napon - tárgyalás mellőzésével - tanácsülésen meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékhatóság külön felhívására - 1 600 000 (Egymillió-hatszázezer) forint állam által előlegezett fellebbezési eljárási illetéket. A felperes saját másodfokú perköltségét maga köteles viselni. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a B.M. „f.a." (alperes címe, cégjegyzékszám: Cg.13-09-...) mint eladó, és az alperes mint vevő között a H. belterület ... helyrajzi szám alatti „üzem, udvar" megnevezésű, 3335 m2 alapterületű ingatlanra B.-n,
- június 23-án írásba foglalt adásvételi szerződés, továbbá a 2011.június
- napján szóban létrejött, a II.rendű alperes ... sorszámú számláján leszámlázott egyéb azonosító adatok nélküli A. targoncára, MH rakodógépre, plazmavágóra, kompresszorra, hídmérlegre, 2 db konténerre és selejt, működésképtelen bálázó gépre létrejött szerződés a felperessel szemben hatálytalan. A bíróság az alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes ezekből a vagyontárgyakból a II.rendű alperes „f.a."-val szemben fennálló, a
- március
- napján létrejött kölcsönszerződésen alapuló 25 000 000 Ft kölcsön és annak
- március
- napjától számított havi 2% kamata iránti követelését kielégítse. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Az elsőfokú bíróság a felperes részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett, és a felperest 666 700 Ft, az alperest pedig 833 300 Ft állam által előlegezett kereseti eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság az alábbi tényállást állapította meg: A B.M. Korlátolt Felelősségű Társaságot
- október
- napján H., ... u.
- szám alatti székhellyel jegyezték be a cégjegyzékbe. Törzstőkéje 1 000 000 Ft, alapító tagjai: F.J.-né és F.J. . Az ő tagsági jogviszonyuk megszűnését követően, a társaság tagja
- február
- napjától
- szeptember
- napjáig, F.L., F.J.-né fia. Ezen időponttól a társaság egyszemélyes tulajdonosa F.J.-né
- július
- napjáig, amikor is a kft. üzletrészét O.L.Zs. ...-i lakosnak értékesítette. Az alperesi társaságot
- január
- napján jegyezték be a cégjegyzékbe, 500 000 Ft jegyzett tőkével. Tagjai: F.L. és F.L.-né
- január 25-ig, ezen időponttól kezdve a másik tag F.J.
- február
- napjáig. A felperes mint kölcsönadó és a Farkas Józsefné által képviselt II.rendű alperes mint kölcsönvevő között
- március
- napján kölcsönszerződés jött létre, amellyel a felperes 25 000 000 Ft kölcsönt adott a B.M. Kft-nek
- március 17-i visszafizetési határidővel. Ezt követően,
- március 17-én újabb kölcsönszerződést kötöttek 20 000 000 Ft kölcsön felperes általi szolgáltatására
- március 31-i visszafizetési határidővel. A F.J.-né által képviselt II.rendű alperes mint eladó és a F.L. által képviselt alperes
- szeptember
- napján írásba foglalt adásvételi szerződést kötött, amelyben az eladó eladta az alperes részére az ... forgalmi ... típusú teherautót, valamint az ... forgalmi rendszámú, ... alvázszámú ... típusú utánfutót. A
- június 23-án B.-n írásba foglalt adásvételi szerződéssel a F.J.-né által képviselt II.rendű alperes eladta a F.L. által képviselt alperesnek a H. belterület ... helyrajzi szám alatt bejegyzett üzem, udvar megnevezésű, 3335 m2 alapterületű, 26 600 000 Ft forgalmi értékű ingatlant 25 284 938 Ft vételárért, illetve újabb szóbeli adásvételi szerződéssel a II.rendű alperes eladta az alperesnek az ... számú számlán leszámlázott, azonosítószám nélküli A. targoncát, MH rakodógépet, plazmavágót, kompresszort, hídmérleget, 2 db konténert és selejt, működésképtelen bálázó gépet 2 062 500 Ft-ért. Az Egri Törvényszék a
- december
- napján jogerőre emelkedett végzésével a II.rendű alperes fizetésképtelenségét megállapította, és a felszámolását elrendelte. A felszámolási eljárás során a felperes a kölcsönszerződések alapján 67 500 000 Ft, nyilvántartásba vételi díj címén további 200 000 Ft hitelezői igénybejelentést tett, melyet a felszámoló
- február
- napjával „f" kategóriában, mindösszesen 67 700 000 Ft összegben visszaigazolt. Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a II.rendű alperes „f.a." felszámolási eljárását az Egri Törvényszék egyszerűsített módon fejezte be, az adóst megszüntette, megállapítva azt, hogy vagyon hiányában nincs lehetőség a hitelezői igények kielégítésére. Megállapította azt is, hogy a bíróságnak (más folyamatban lévő perből) tudomása van arról, hogy a felperes és a B.M. Kft között
- március 17., és a
- március
- napján írásba foglalt kölcsönszerződés szerint a B.M. Kft-t a tőkeösszegen túl havi 2 %-os kamatfizetési kötelezettség is terhelte. A felperes fenntartott keresetében kérte annak megállapítását, hogy a II.rendű alperes és az alperes között a H. belterület ... helyrajzi szám alatti ingatlanra létrejött adásvételi szerződés a felperessel szemben relatív hatálytalannak minősül, a régi Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján. Kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy a ... tehergépjárműre, a ... típusú pótkocsira, az Albatros targoncára, az MH rakodógépre, plazmavágóra, kompresszorra, hídmérlegre, 2 db konténerre és bálázó gépre létrejött adásvételi szerződés a felperessel szemben relatív hatálytalannak minősülnek. Kérte továbbá, hogy a törvényszék annak tűrésére kötelezze az I. rendű alperest, hogy a felperes követelését a B.M. Kft-nek a felé pénzkölcsön jogcímén fennálló tartozására tekintettel az érintett vagyonelemek terhére kielégíthesse. Kérte az alperest perköltség viselésére kötelezni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben találta megalapozottnak a régi Ptk. 203. §
(1)és
(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a szerződés relatív hatálytalansága megállapításának előfeltétele, ha a jogosult és a kötelezett közötti jogviszonyból származó követelés az igény állapotába került, azaz bírói úton kikényszeríthető, tehát lejárt és peresíthető. Ebből következően megalapozatlannak találta a
- szeptember
- napján létrejött, a tehergépjárműre és a pótkocsira vonatkozó adásvételi szerződéssel kapcsolatos, illetve a
- március
- napján kötött kölcsönszerződésből eredő igényeket, tekintettel arra, hogy a járművekre megkötött szerződést akkor kötötték, amikor a felperes kölcsönszerződése alapján fennálló igénye még nem járt le, nem volt bírói úton kikényszeríthető. A
- március
- napján kötött kölcsönszerződés tekintetében pedig azt állapította meg, hogy annak lejárata a szerződések megkötése utáni időpontra,
- március
- napjára esett, így a felperesnek e szerződés alapján fennálló kölcsönkövetelése még nem volt lejárt, és bírói úton kikényszeríthető. Az elsőfokú bíróság a
- március 17-én megkötött kölcsönszerződésbe foglalt követelésre vonatkozóan állapította meg a felperesi igény alaposságát azzal, hogy az alperes rosszhiszemű volt, az érintett szerződések megkötésekor az alperes ügyvezetője, Farkas László a II.rendű alperes ügyvezetőjével, édesanyjával, F.J.-nével kötötte meg ezeket a szerződéseket, így tudnia kellett arról, hogy az ingó- és ingatlan adásvételi szerződések a II.rendű alperes „f.a." hitelezőinek a kielégítési alapját elvonják. Ez a két cég ügyvezetőjének rokoni kapcsolatából egyértelműen következik. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a szerződések fedezetelvonó jellegét megállapította. Az ítélet ellen az alperes és a felperes is fellebbezett, az alperes fellebbezését azonban az elsőfokú bíróság a
- április
- napján kelt és
- május
- napján jogerőre emelkedett
- sorszámú végzésével hivatalból elutasította. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, a teljes felperesi kereseti kérelem teljesítését, és az alperes annak megfelelő marasztalását kérte. A kiegészített fellebbezés indokolásában előadta, hogy a felperes a
- március
- napján megkötött kölcsönszerződést - többszöri írásbeli felszólítást követően - a teljesítés elmaradására tekintettel
- május
- napján kelt levelében (átvéve:
- május 31.) azonnali hatállyal felmondta. Ezzel a szerződés szerinti követelés teljes egészében lejárttá vált. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a peres iratanyagból egyértelműen megállapítható a kölcsönszerződés felmondására és hatályosulására vonatkozó tényt. A felmondásra tekintettel az elsőfokú ítélet szerint relatíve hatálytalanná vált szerződések a II.rendű alperes és az alperes között már azt követően jöttek létre, hogy a felperes ezt a kölcsönszerződést is felmondta, így az elsőfokú bíróság iratellenesen jutott arra a következtetésre, hogy a kölcsönszerződés alapján az adásvételi szerződések megkötésének időpontjában a felperes igénye még nem volt lejárt, peresíthető, bírói úton kikényszeríthető. A felperes - a per főtárgya tekintetében benyújtott fellebbezésére figyelemmel - vitatta a feljegyzett illetéknek a peres felek közötti megosztását is. Az alperes a felperes fellebbezésére írásban a fellebbezés elbírálásáig ellenkérelmet nem nyújtott be. Az alperes joghatályos fellebbezést az őt marasztaló ítéleti rendelkezés ellen nem nyújtott be, illetve függetlenül attól, hogy a felperes a fellebbezésében az alperesnek a teljes kereseti kérelem szerinti marasztalását kérte, az állapítható meg, hogy a ... tehergépjárműre és a ... típusú pótkocsira megkötött adásvételi szerződés tekintetében az elsőfokú bíróság elutasító ítéleti rendelkezését nem támadta. Ebből eredően az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között (247. §) vizsgálta felül. A peres felek - az ítélőtáblának a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti felhívására tárgyalás tartását nem kérték, erre figyelemmel az ítélőtábla a felperes fellebbezését tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés alaptalan. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyival kérte kiegészíteni, hogy közte, valamint a II.rendű alperes között
- március
- napján 20 000 000 Ft kölcsönösszegre létrejött kölcsönszerződést
- május
- napján írásban felmondta, erre tekintettel ebből a szerződésből eredő követelése lejárttá, peresíthetővé, bírói úton kikényszeríthetővé vált. Az iratok alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a felperes jelen peres eljárásban a kölcsönszerződéseket sem csatolta, keresetleveléhez a II.rendű alperes "f.a." felszámolójának a
- február
- napján kelt írásbeli nyilatkozatát csatolta, mellyel hitelezői igénye összesen 67 700 000 Ft összegben „f" kategóriába besorolásra, nyilvántartásba vételre került. Az iratok között rendelkezésre állt (4.G.20.249/2012/20/
- sorszám alatt) a II.rendű alperes eladó és az alperes mint vevő között
- június
- napján létrejött adásvételi szerződés. Egyébként az eljárásban értékelendő szerződéses megállapodások becsatolásra nem kerültek, így a felperes nem csatolta be azt az okiratot sem, mellyel állítása szerint
- május
- napján írásban felmondta a
- március
- napján létrejött kölcsönszerződést. Ennek figyelembe vételével a felperes által kértek szerint a tényállás kiegészítésének nem volt helye. A felperes a tényállás kiegészítésére irányuló kérelmére tekintettel vitatta az elsőfokú bíróságnak a jelen ügyben alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(1)bekezdése alapján kialakított jogi álláspontját, és azt adta elő, hogy a kölcsönszerződés felmondása folytán a követelése lejárt, peresíthető, bírói úton kikényszeríthető volt, erre figyelemmel a relatív hatálytalanságot ennek a kölcsönszerződésnek az alapján is meg kell állapítani. A felperes egyéb vonatkozásban az elsőfokú bíróság jogi álláspontját nem tette vitatottá, tekintettel azonban arra, hogy a tényállás a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a felperes kérelmének megfelelően nem volt kiegészíthető, így nem volt megállapítható az sem, hogy ebből a kölcsönszerződésből eredő felperesi igény a támadott szerződések megkötésekor lejárt, peresíthető, bírói úton kikényszeríthető volt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét kizárólag a fellebbezési kérelem és az abban előterjesztett indokok alapján vizsgálta felül, és azt állapította meg, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a felperesi kérelemnek megfelelően nem volt kiegészíthető, a tényállás kiegészítése hiányában pedig eltérő jogkövetkeztetés levonásának sem volt helye. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét pedig a Pp. 253. §
(2)bekezdés I. fordulata alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, az elsőfokú bíróság által a részére engedélyezett illetékfeljegyzési jogra tekintettel a 20 000 000 Ft-os másodfokú pertárgyérték alapulvételével a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az állam által előlegezett fellebbezési eljárási illetéket köteles megtéríteni, valamint saját másodfokú eljárási költségét (ügyvédi munkadíj) köteles viselni. Az alperes a másodfokú eljárás során nem tett nyilatkozatot, így megtérítendő költségének felmerülését nem igazolta, erre tekintettel az ítélőtáblának egyéb kérdésben határoznia nem kellett. Debrecen, 2015. október 8. . Madarász Anna sk a tanács elnöke, Dr. Görög Attila sk előadó bíró, Dr. Riczu András sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó