Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.312/2015/10-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Kovács Dóra Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Gergye Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április 23-án kelt 8.G.42.161/2014/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 32.500 (Harminckétezer-ötszáz) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek között 2008-ban szállítmányozási szerződés jött létre, amelyben az alperes csomagküldemények expressz kézbesítését vállalta a küldeményen feltüntetett címre. A szerződésben a felperes hozzájárulását adta ahhoz, hogy az alperes a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése során alvállalkozót vegyen igénybe. A szállítmányozási szerződést határozatlan időtartamra kötötték azzal, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását kötötték ki, különös tekintettel a szállítmányozásról szóló fejezetben foglaltakat, valamint a Magyar Szállítmányozási Feltételeket. A felek közötti szállítmányozási szerződés részét képezte az alperes Általános Szerződési Feltétele (ÁSZF), amelynek
- fejezetében szerepeltek a szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések, a
- fejezet 6.
- pontjában a küldemény kézbesítésére vonatkozó szabályok. A ...Kft. megbízta a felperest csomag továbbításával közúton az ... társaság részére ...ba
- április 2-i határidővel. A ...Kft.
- március 26-án adta át a küldeményt a ... sorszámú fuvarlevéllel a felperesnek, amelyben a biztosítás értékét 4.000 euróban jelölte meg. Az alperes a S. ... cég igénybevételével továbbította a felperestől átvett, a ...Kft. által feladott küldeményt. A S. a 07941313 sorszámú kézbesítést igazoló okmány szerint E. T. és az ... címzett részére szóló küldeményt
- március 30-án 16 óra 30 perckor átvették a feladó által megjelölt, a címzett átvételi helyeként szereplő irodaházban a recepción.Az alperes a csomag kézbesítésének díjáról
- március 31-én számlát állított ki a felperes részére, amelyben a felülbiztosítás díja, valamint a kiszállítás díja szerepelt. A felperes
- május 30-án reklamációt jelentett be az alperesnél, mivel a megadott adatok alapján nem ismerte el a címzett a küldemény átvételét. A felperes bejelentése nyomán az alperes ugyanezen a napon megkereste a ... partnerét, akitől
- május 31-én azt a tájékoztatást kapta, hogy a depo információi alapján a recepciósnak a küldemény szabályosan kézbesítésre került, a recepciós írta alá az átvételt. Kérte, hogy az alperes jelezze az ügyfélnek, hogy vegye fel a kapcsolatot a recepcióssal.
- június 1-jén a felperes a ...Kft.-t tájékoztatta a ... partnerrel történt egyeztetést követően arról, hogy a küldeményt a feladó által megadott címre kiszállították, nagyobb méretű, olvasható kézbesítési igazolást kapott, melyet mellékelt. Tájékoztatta arról a feladót, hogy a biztosító elutasíthatja a felperes kérelmét, mivel szabályosan aláírt átvételi okmány igazolja, hogy a megadott címen a ... partner képviseletében átvették a küldeményt.
- június 4-én a címzett a feladónak jelezte, hogy nem kapta meg a küldeményt. A ...Kft. a felperesnek
- június 5-én küldte meg a feladónak ezt a nyilatkozatát.
- június 5-én a felperes az alperesnek küldött e-mailben a ...Kft. fuvarozással kapcsolatos levelére kérte az alperes azon válaszát, hogy kivizsgálta-e a ... átadás-átvételre vonatkozó ellentmondó állításokat, bejelentették-e a biztosítónál a kárt. Az alperes a
- június 8-án megküldte a ... cég részére a felperestől kapott, a feladón keresztül küldött címzett nyilatkozatát arról, hogy a küldeményt nem kapta meg. A ... cég a
- június 8-án küldött válaszában közölte, hogy az ügyféllel beszélt, tájékoztatta arról, hogy a portás vette át a küldeményt. A címzett azt közölte, hogy már nincs azon a címen és nem is fog a küldeményért menni. Az alperes
- június 28-án arról tájékoztatta a ... fuvarozó céget, hogy új instrukciót kapott a szerződéses partnertől, amely szerint a feladóhoz visszaszállítást kért. Kérte ezért, hogy vegye fel a küldeményt és juttassa vissza a felperesnek. A felperes
- július 4-én az alperesnek küldött e-mailben arra hivatkozott, hogy az alperes telefonon történt értesítése szerint a csomag nem szállítható vissza a kézbesítési címre. Kérte a 4.000 euró kár megtérítését a biztosítótól. Ügyfele mindent megtett a csomag visszaszerzése érdekében, vállalta a visszaszállítás költségét. Arról nem tehet, hogy ...ban az alperes szolgáltató partnere nem tudja visszaszerezni az eredeti szállítási cím portájáról a címzett cég elköltözése után a kézbesített küldeményt. Az alperes
- július 10-én a felperesnek küldött e-mailben arról tájékoztatta, hogy a küldeményt a ... partnere a csomagon feltüntetett címre szállította ki, így szállítási hiba nem történt. A feladás és a kiszállítás között eltelt idő alatt a címzett átköltözött egy másik címen lévő irodába, ahonnan nem hajlandó visszamenni a küldeményért az eredeti, a felperes által is megadott címre és a recepción átvenni a csomagot. A felperes
- július 11-én továbbította az alperes válaszát a ... küldemény reklamációja vonatkozásában és kérte a feladó döntését. A ...Kft. a felperessel szemben a ...i II. és III. Kerületi Bíróságon keresetet terjesztett elő 4.000 euró kártérítés és késedelmi kamatának megfizetésére. A ...i II. és III. Kerületi Bíróság a
- december 6-án jogerőre emelkedett 15.P.III.24.097/2012/
- számú ítéletében a felperest a keresetnek megfelelően marasztalta. A felperes
- november 29-én postára adott levelében felszólította az alperest 4.000 euró és annak késedelmi kamata megfizetésére. A felperes a fizetési meghagyásból ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes 4.000 euró és ennek
- március 30-tól a kifizetésig számított, az E. K. B.nál meghatározott mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy a küldeményt nem a címzett vette át, az alperes, illetve az általa megbízott ... futárcég a küldeményt az irodaház recepcióján hagyta, a csomag jelenlegi helyéről nincs tudomása. Az alperes a postáról szóló
- évi CI. törvény (Pt.)
- §-a, valamint az ÁSZF 6.
- pontja alapján a címzettnek, illetve egyéb jogosult átvevőnek személyes átadással kézbesíthette volna a küldeményt az abban foglalt igazolások ismeretében. Az alperes ezt a kötelezettségét megszegte, mivel nem a címzett vette át a küldeményt. A szerződésszegésből következően a küldemény eltűnt, amely miatt a felperest a ...i II. és III. Kerületi Bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte. Hivatkozott továbbá a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/
- (IV.19.) Korm. rendelet (Korm. rendelet)
- §
(4)bekezdésének utolsó mondatára, amely szerint a címzett nem magánszemély volt, illetve a küldeményt az alperes nem az irodaház üzemeltetője, annak vezetője vagy meghatalmazottja részére kézbesítette. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, elsődlegesen a Pt.-ben meghatározott jogvesztő határidő elmulasztása miatt, másodlagosan szerződésszerű teljesítése alapján, mindkét esetben a felperes perköltségben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy a felek között nem nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződés jött létre, hanem speciális, a Pt. szerinti futárpostai, gyorspostai szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés. A Pt. 27. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak szerint a felperes igényérvényesítése elkésett, azt jogvesztő határidőn túl terjesztette elő, ugyanis a feladás napja
- március 26-a volt, az azt követő
- naptól, azaz
- április 10-étől számított egy éven belül kellett volna a felperesnek az alperessel szemben igényt érvényesíteni, amely határidő
- április 10-én letelt. Érdemben vitatta a küldemény felperes által állított elvesztését. Előadta, hogy sem a felperes, sem a megbízója nem tájékoztatta arról, hogy a címzett elköltözött a megadott címről. Álláspontja szerint szerződésszerűen teljesített, a kézbesítést igazoló iraton jól látható, hogy a kialakult gyakorlatnak megfelelően az irodaház recepciósa vette át a küldeményt. A felperes és a feladója között futárpostai jogviszony szabályait tartalmazó ÁSZF 8.2.
- pontjában foglaltak szerint szerződésszerűnek minősül a kézbesítés, amennyiben a küldeményt irodaház esetén az üzemeltető arra jogosult meghatalmazottjának adja át a kiszállítást végző cég. Az irodaház recepciósa, mint közvetett kézbesítő volt a küldemények átvételére jogosult személy az irodaházban, ezért az alperes ... partnere és az alperes szerződésszerűen teljesített. A felperes a jogvesztő határidőre vonatkozó alperesi hivatkozással kapcsolatban előadta, hogy a felperes nem minősül feladónak, ezért reá nem vonatkozik az egyéves jogvesztő határidő. A felperesnek kára ezen határidőn túl következett be, amikor a felperesnek a feladó részére fizetnie kellett. A Fővárosi Törvényszék a
- április 23-án kelt 8.G.42.161/2014/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 76.750 forint ügyvédi munkadíjat. Határozata indokolása szerint a peres felek között ...ről ...ba nemzetközi csomagszállításra vonatkozó szerződés jött létre, amelyre a Pt. és a
- évben kötött szállítmányozási keretszerződés rendelkezései az irányadóak. A 2008-ban kötött szállítmányozási keretszerződés
- fejezetében a felek kikötötték az alperes ÁSZF-jének, árajánlatának, a Ptk. szállítmányozásról szóló fejezetének és a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek alkalmazását. A feladó a perbeli küldemény esetében nem a felperes, hanem a ...Kft. volt, aki a Pt.
- §
(1)bekezdése alapján érvényesítette a felperessel szemben a kártérítési igényét határidőn belül. Az a körülmény, hogy az alperes által vállalt tevékenység futárpostai, gyorspostai szolgáltatásnak tekintendő, nem érinti a felek azon elhatározását, amely szerint a jogviszonyukra a Ptk. szállítmányozásra vonatkozó fejezetének rendelkezéseit, valamint a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek alkalmazását kötötték ki. Ezzel az alperes ezen rendelkezések szerint is vállalta a szerződés alapján a tevékenység ellátását, ezért a Pt. 27. §
(6)bekezdésében foglalt egyéves jogvesztő határidő a felek közötti jogviszonyban nem alkalmazható. A felek közötti szerződés részét képező ÁSZF Magyarországon vagy az igénybe vett szolgáltatásra terjed ki. Az alperes az ÁSZF 6.5.
- pontja szerint a csomagot a címzettnek, illetve egyéb jogosult átvevőnek személyes átadással kézbesíti. A címzetten kívül egyéb jogosult átvevőnek tekintendő a meghatalmazott, a helyettes átvevő és a közvetett kézbesítő. A címzett kizárhatja az alperes felé adott nyilatkozatával, hogy küldeményét helyettes átvevő részére kézbesítsék. Az alperes a kézbesítési igazolás szerint az ÁSZF 6.5.
- pontja alapján egyéb jogosult átvevőnek kézbesítette a küldeményt az irodaház recepcióján. A ...i II. és III. Kerületi Bíróságon folyamatban volt 15.P.24.097/
- számú eljárás irataiból az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ebben az eljárásban került csatolásra a
- július 10-én küldött alperesi e-mail, amely szerint a csomagon feltüntetett címre lett leszállítva a küldemény, a feladás és kiszállítás között a címzett átköltözött egy másik irodaházba és nem hajlandó a címzett a küldeményt az eredeti címen átvenni. A címzett rendelkezésének hiányában a recepción nem adták vissza az alperes ... partnerének a csomagot. A címzett részére a korábbi iroda recepciójára került kézbesítésre a csomag, amely szerződésszerű kézbesítésnek tekintendő. Az, hogy a recepció a küldeményt a címzett részére nem továbbította, az alperes teljesítését nem érinti. A .. cég
- június 8-án az alperesnek küldött válaszában úgy nyilatkozott, hogy a címzettel beszélt, tájékoztatta arról, hogy a recepciós vette át a küldeményt. A .. cég szerint a címzett azt közölte, hogy már nincs azon a címen és nem is fog a küldeményért menni. Ugyanebben az eljárásban került csatolásra a címzett
- október 1-jén adott nyilatkozata, amely szerint személyesen elment a recepcióra, ahol azt mondták, hogy a ... szállítmányozó cég elvitte a csomagot. Ezzel kapcsolatban nem állapítható meg, hogy a címzett mikor ment el a csomagért a recepcióra, az alperes partnerét megkereste volna a címzett a recepció azon tájékoztatásával kapcsolatban, amely szerint a ... szállítmányozási cég elvitte a csomagot. A ... szállítmányozó cég által az alperesnek küldött e-mailek nem igazolják a címzett
- október 1-jén adott nyilatkozatában foglaltakat. Az alperes és a ... szállítmányozó cég közötti e-mailváltások alapján megállapítható, hogy a címzett rendelkezése hiányában a küldemény időben történő visszaszolgáltatására nem kerülhetett sor. Az alperes a megadott címre kézbesítette a küldeményt az ÁSZF 6.5.
- pontja szerint helyettes átvevő részére. A címzett nem zárta ki a küldemény kézbesítését helyettes átvevő részére. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mivel az alperes részéről szerződésszegés nem volt megállapítható a Ptk.
- §-a és az
- §
(2)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával keresetének megfelelően az alperes marasztalását és perköltség fizetésére kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletét kizárólag a Ptk.-ra, a felek közötti szállítmányozási szerződésre és az alperes ÁSZF-jére alapította, kihagyta az alperesre is kötelező Pt. és Korm. rendelet szabályait. A felek között az nem volt vitás, hogy a küldeményt nem a címzett vette át, ezért azt kell vizsgálni, hogy az alperes a küldeményt szerződésszerűen hagyta-e az irodaház recepcióján. Az alperes a Pt. 16. §-a, valamint az alperes által csatolt ÁSZF 6.5. pontja alapján a címzettnek, illetve egyéb jogosult átvevőnek személyes átadással kézbesíthette volna, az abban foglalt igazolások ismeretében. Az ÁSZF rendelkezéseit alátámasztó Pt. 16. §
(3)bekezdése rendelkezik arról, hogy a címzett és az egyéb jogosult átvevő a személyazonosságát külön jogszabályban meghatározott hatósági igazolvánnyal köteles igazolni, míg a
(4)bekezdés szerint a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát a postai szolgáltató a kézbesítési okiratra rájegyzi. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes helyettes átvevő részére kézbesítette a küldeményt. A Korm. rendelet 19. §-a határozza meg a helyettes átvevőt, aki az
(1)bekezdés
- a)pontja szerint a címzett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója vagy élettársa, a
- b)pont szerint a címzett bérbeadója vagy szállásadója, ha az természetes személy. A címzett jogi személy, ezért a Korm. rendelet 19. §
(1)bekezdés a) pontja nem alkalmazható. A Korm. rendelet 19. §
(1)bekezdésének b) pontjára nem merült fel adat, illetve az alperes állítása szerint a csomagot a recepciós vette át. A Korm. rendelet a közvetett kézbesítők között rendelkezik az irodaházról, annak 20 §.
(1)bekezdésének e) pontja csak természetes személy címzettekre vonatkozik, azonban a címzett a jelen esetben nem természetes személy annak ellenére, hogy a képviselő neve is feltüntetésre került a jogi személy neve mellett. Ezen felül további előírásnak is ellentmond, hogy irodaház esetén csak a vezetőnek, illetve meghatalmazottjának lehet kézbesíteni a Korm. rendelet 20. §-ának
(1)bekezdése szerint, melyekre vonatkozik mind a meghatalmazásra irányadó Korm. rendelet
- §-a, mind a Korm. rendelet
- §-a szerinti személyazonosításra előírt igazolványok meghatározása. A Pt.
- §
(4)bekezdése előírja, hogy annak adatait a kézbesítési okiratra rá kell jegyezni, ami jelen esetben nem történt meg. A kézbesítést a peres felek közötti szerződés alapján nem a felperes végezte. Az, hogy nem a címzett, illetve nem egyéb jogosult átvevő részére került kézbesítésre a küldemény, a fentiek alapján ítéleti tényállási bizonyossággal megállapítható, mivel a jogszabályok pontosan meghatározzák ezen személyek körét, ezek azonosítását és ezek bizonyíthatóságát szolgálóan a kézbesítőnek a kézbesítési okiratra történő rávezetési kötelezettségét. Mindez jelen esetben nem történt meg, ezért nem lehet szerződésszerű a teljesítés, jogszabályba és az ÁSZF-be ütközik a nem címzett vagy a nem jogosult átvevő részére történő átadása a küldeménynek még akkor is, ha az, akinél „otthagyják" a küldeményt, éppen a csomagon szereplő címen tartózkodik. Az alperes próbált utána járni a csomag fellelhetősége érdekében, azonban hangsúlyozta, hogy ezek már mind a nem szerződésszerű teljesítést követően alkalmazott lépések voltak, melyek nem vezettek eredményre, a küldemény nem lett meg. Ismételten kiemelte, hogy a kézbesítés nem a címzett és nem a jogosult átvevő részére történt, a recepción dolgozó részére történő kézbesítés jogszabályba ütközik. A címre történő kézbestés nem vezethet arra az eredményre, hogy nem a címzett részére, hanem kizárólag a címre, mint földrajzi helyre teszik le a küldeményt. Az alperes a csatlakozó fellebbezésnek nevezett beadványában (amelyet fellebbezési ellenkérelemként kért figyelembe venni) továbbra is állította, hogy a felperes a keresetindításra a Pt. 27. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt egyéves jogvesztő határidőt elmulasztotta. Arra hivatkozott, hogy a felek által kölcsönösen elismerten közöttük futárpostai szolgáltatás nyújtására jött létre a szerződés. Ennek elválaszthatatlan részét képezte az ÁSZF, amely egyértelműen rögzítette, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Pt., a Ptk. és más irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A futárpostai tevékenységet, az arra vonatkozó felelősségi, igényérvényesítési szabályokat a szolgáltatás nyújtásakor hatályos Pt. rendezte, így nem alkalmazhatóak a Ptk.-nak a szállítmányozásra, fuvarozásra vonatkozó általános rendelkezései. E körben hivatkozott a 2015. január 27-én kelt előkészítő iratára. A Pt. 27. §-ának
(1)bekezdése a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén a kártérítési igény érvényesítésére a küldemény feladásától számított
- naptól kezdődő egyéves jogvesztő határidőt ír elő, amely időn belül a felperes keresetet nem nyújtott be, ezért a keresetét erre tekintettel kellett volna elutasítani. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének eltérő indokok mellett történő helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltség viselésére kötelezését kérte. A
- január 27-én kelt előkészítő iratban részletesen kifejtett álláspontját változatlanul fenntartotta. Ebből kiemelte, hogy a küldemény kézbesítését igazoló iraton jól látható, olvasható, hogy a kialakult futárpostai gyakorlatnak megfelelően az irodaház recepciósa vette át a küldeményt. A felperes és a felperes feladója közötti futárpostai jogviszony szabályait tartalmazó ÁSZF 8.2.2.
- pontja tartalmazza, hogy szerződésszerűnek minősül a teljesítés, a kézbesítés, amennyiben a küldeményt irodaház esetén az üzemeltető arra jogosult meghatalmazottjának adja át a kiszállítást végző személy. A kézbesítés ezen túlmenően megfelelt a Korm. rendelet
- §
(1)bekezdésében, a 20. §
(1)bekezdésének
- e)és
- f)pontjában foglalt rendelkezéseknek. Mindebből az következik, hogy az irodaház recepciósa volt a küldemények átvételére jogosult személy az irodaházban, ezért az alperes ... partnere és az alperes szerződésszerűen teljesített. Téves a felperesnek az az érvelése, hogy a Korm. rendelet 20. §
(1)bekezdésének rendelkezései csak természetes személy címzett esetén alkalmazhatóak. A Korm. rendelet 20. §
(1)bekezdése tesz kivételt az e) pont vonatkozásában, mert irodaház esetén lehet a címzett természetes személy és szervezet is, a küldeményen címzettként természetes személyt is megneveztek. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban a jogszabályok téves értelmezése alapján megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a felperes határidőben érvényesítette az igényét. A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a peres felek 2008-ban „Szállítmányozási szerződés" elnevezésű megállapodást kötöttek, amelyben az alperes csomagküldemények expressz kézbesítését vállalta a küldeményen feltüntetett címre. A keretszerződés szerint a szerződésnek elválaszthatatlan részét képezi az alperes ÁSZF-je, továbbá kikötötték, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, különösen a Szállítmányozásról szóló XLIII. fejezetben foglaltak, valamint a Magyar Szállítmányozási Feltételek előírásai az irányadóak. A
- február 4-én kelt alperesi ÁSZF
- pontja szerint a jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Pt., a Korm. rendelet, a Ptk. és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felperes a
- sorszámú előkészítő iratában úgy nyilatkozott, hogy a peres felek postai tevékenységet végeztek, amit az alperes is megerősített a
- március 10-én tartott tárgyaláson azon előadásával, hogy nemzetközi postai szolgáltatás körében került sor a perbeli küldemény továbbítására. Ezen túlmenően a felperes a fellebbezésében maga hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a kereset elbírálása körében nem vette figyelembe az alperesre is kötelező Pt. és Korm. rendelet szabályait. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében ugyancsak arra hivatkozott, hogy az ÁSZF-ben rögzítettek, illetve az ott nem szabályozott kérdésekben többek között a Pt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az alperes ÁSZF-jének
- pontja a panaszbejelentéssel, kárügyintézéssel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, azonban a kártérítési felelősségre és a kártérítési igény érvényesítésére vonatkozó szabályokat nem tartalmaz, ezért az ÁSZF-nek megfelelően erre a Pt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A peres felek az általuk kötött szerződésben - a szerződés elválaszthatatlan részét képező alperesi ÁSZF szerint - maguk utaltak a Pt. alkalmazására, ezért azt magukra nézve kötelezőnek fogadták el. A Pt.
- §
(1)bekezdése is úgy rendelkezik, hogy a postai szolgáltatási szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Pt.
- §
(2)bekezdése szerint az e törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi. A Pt. 14. §
(3)bekezdése szerint a szerződő felek e törvény szolgáltatási szerződésre és felelősségre vonatkozó rendelkezéseitől - kizárólag az igénybe vevő javára - egyező akarattal eltérhetnek. A Pt. 14. §
(4)bekezdése szerint a postai szolgáltatási szerződés a postai küldemény felvételével, illetve a szolgáltatás elvállalásával jön létre. A Pt. 18. §
(1)bekezdése szerint a postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá késedelmes teljesítése következtében az igénybe vevővel vagy harmadik személlyel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 19-
- §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az üzletszabályzatában a 19-
- §-okban foglaltaknál szigorúbb szabályok szerint is vállalhat felelősséget. A Pt.
- §
(2)bekezdése szerint az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a postai szolgáltató kártérítési felelősségére - ideértve a kártérítés mértékét is - a szolgáltató és az igénybe vevő megállapodása, ennek hiányában a Ptk. általános szabályai az irányadók. A felperes a szerződésben foglaltak megszegésével okozati összefüggésben keletkezett kárai megtérítése iránt terjesztette elő a keresetét. A postai szolgáltató felelősségére, a kártérítési igények érvényesítésére a felek akaratának megfelelően a Pt.-ben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, a Pt. 14. §
(1)bekezdésére is figyelemmel, amely az általános szabályoktól eltérő jogvesztő határidőt állapít meg az igényérvényesítésre. A Pt. 26. §-ának
(1)bekezdése szerint a kártérítési igény érvényesítésére a feladó jogosult. A Pt.-nek a fogalom meghatározásokkal kapcsolatos
- §
- pontja határozza meg, hogy ki tekinthető feladónak. E szerint feladó az, aki a postai küldeményen feladóként van feltüntetve, ennek hiányában akivel a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést megkötötte. Tény, hogy a küldemény feladója nem a felperes volt, hanem a ...Kft. A felperes a Pt.
- §
- pontjának második fordulata alapján minősül feladónak, mert ő volt az, akivel a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést megkötötte. A Pt.
- §
(1)bekezdése szerint az igénybe vevő a postai szolgáltatóval szemben a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét a küldemény feladásától számított
- naptól kezdődően egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti. A perbeli esetben a küldemény feladása
- március 26-án történt, az ezt követő
- naptól számított egyéves jogvesztő határidő
- április 10-én lejárt. Ezen időpontig a felperes által keresetlevél benyújtására nem került sor, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a közjegyző
- december 11-én zárolta, azaz a jogvesztő határidőn túl érvényesítette az igényét a felperes. A jogvesztő határidő elmulasztása miatt szükségtelen annak vizsgálata, hogy a kézbesítés jelen esetben szabályosan vagy szabálytalanul történt, mert ezeknek a jelen jogvita érdemi elbírálására nincs befolyásuk. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kell megfizetnie az alperes részére a másodfokú eljárással összefüggésben felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel, a ténylegesen kifejtett ügyvédi munkára tekintettel határozta meg. Budapest,
- október
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Pusztai Anita s.k. bíró