Gf.40430/2015/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi. Ítélőtábla 29.Gf.40.430/2015/

1. szám A Fővárosi Ítélőtábla a Faludy, Wolf, Theiss Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Pozderka Ügyvédi Iroda és a
2. számú Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen biztosítási szerződésből eredő igény érvényesítése iránti perében a ... Törvényszék
3. június hó
4. napján kelt 4.G.41.555/2011/
5. számú ítélete ellen a felperes részéről
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi k ö z b e n s ő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes a
7. május 11-én megkötött Építési és Szerelési Biztosítási Szerződés alapján a F. Zrt..É...... területén
8. november 23-ai próbaüzem során bekövetkezett kárért helytállni tartozik. A kártérítés összegszerűsége tekintetében - az elsőfokú perköltségre is kiterjedően - az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárás, és újabb határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban a felperesnek 5.954.300,- (ötmilliókilencszázötvennégyezer-háromszáz) forint, az alperesnek 2.719.900,- (kettőmillióhétszáztizenkilencezer-kilencszáz) forint másodfokú perköltsége merült. fel. A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes 413.990.528,forint tőke és kamata megfizetése iránti keresetét - melyet arra alapított, hogy az E. Zrt. és az alperesi jogelőd között
9. május 11-én kötött Építési és Szerelési Biztosítási Szerződés szerinti biztosítási esemény bekövetkezett, és ezért beállt az alperes fizetési kötelezettsége - elutasította. Tényként az alábbiakat állapította meg: Az E. Zrt. fővállalkozóként kogenerációs erőművet épített a M. Zrt. részére a F. Zrt...vének területén. Ennek kapcsán Zrt. az alperesi jogelőddel Építési és Szerelési Biztosítási Szerződést kötött, a biztosítási kötvény szerint biztosított az E. Zrt., a M. Zrt., a F. Zrt. és a kivitelezésben résztvevő szerződéses alvállalkozók. A biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi az Építési és Szerelési Biztosítási Feltételek (ÉPSZER), ennek VII./3/d. pontja szerint dologi károk esetében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a hibás tervezés miatti károkra, kivéve, ha erre írásbeli megállapodás jött létre a
10. számú záradéknak megfelelően. Az ÉPSZER XIII./
11. pontja szerint a biztosító mentesül biztosítási események miatti károk megtérítésére alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetve a szerződő fél, vagy ezek közvetlen hozzátartozói, a biztosított vezetője, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozzák. A XIII./3/d. pont szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozták. Az E. Zrt., mint fővállalkozó vállalkozási szerződést kötött a felperessel egy TBM2B211T típusú gázturbina leszállítására és üzembe helyezésére. A turbinát a kanadai székhelyű R. cég, a turbina működéséhez szükséges égéslevegőbeszívórendszert pedig a svédországi székhelyű C. gyártotta és szállította le. A
12. november 23-án délután a turbinát próbaüzem alá helyezték, 17 óra után meghibásodás volt észlelhető, és a turbina hibaüzenettel leállt. Az ellenőrzések során észlelték, hogy károsodás történt a gázturbinán belül, a gázgenerátorban több lapát eltörött, kicsorbult, egy M6-os rozsdamentes anyacsavarral való ütközés miatt, a bekövetkezett károkat az M6-os anyacsavarnak a turbina kompresszorába kerülése okozta, amely a légbeszívó rendszerből, a védőháló feletti térből került a turbina kompresszorába. Az anyacsavar az üzembe helyezéskor a légbeszívó rendszerben volt, oda kívülről nem kerülhetett, szándékos behelyezésre nincs adat, így a gyártási folyamat során kerülhetett oda. A gyártási folyamat után a C., illetve annak alvállalkozója alkalmazottai a leigazolás ellenére nem kellő gondossággal végezték a tisztasági ellenőrzést, ezt igazolja például az üzemzavar után talált hegesztési salakanyag maradvány, és a felperes sem végezte el a C. Telepítési útmutatója 6.2.Q pontja szerint előírt tisztasági ellenőrzést, mely ellenőrzés a rendszer felállítása és összeszerelése után tükörrel és lámpával, alpinista felszereléssel történhetett, mely ellenőrzéshez szükséges eszközök nem voltak rendszeresítve a felperes ellenőrzési protokolljában. Tervezési hiba ugyanakkor sem a turbina, sem az égéslevegő beszívó rendszer tekintetében nem volt, a hangtompító modulban meglévő nehezen, vagy nem ellenőrizhető zugok, és a szűrőháló sűrűsége nem tervezési hiba, a szűrőhálóval a felperes kötelező előírás hiányában alkalmazott az átlagnál szigorúbb biztonsági intézkedéseket. A megállapított tényállásból az elsőfokú bírósság azt a jogi következtetést vonta le, hogy a felperes alkalmazottai és az alvállalkozói alkalmazottai - akinek a tevékenységéért felel - a levegő beszívó rendszer idegen anyag mentességének ellenőrzése során súlyosan gondatlanul, az ellenőrzési eljárás szabályait megszegve jártak el, ezzel áll okozati összefüggésben következett be a biztosítási esemény, így az alperes mentesül az őt terhelő szolgáltatási kötelezettség alól az ÉPSZER XIII./
13. és
14. pontja alapján. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresettel egyezően az alperes marasztalását. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást okszerűtlenül, iratellenesen, helytelen logikai következtetések útján állapította meg, és egyes bizonyítékokat indokolás nélkül rekesztett ki a mérlegelések köréből. Kérte a tanúként meghallgatott J. tanúvallomásának bizonyítékként történő értékelését, a tanú két azonos turbina szerelésében már részt vett, amelyek csupán teljesítményükben voltak eltérőek a perbelitől, de azonos szerelési technológiát igényeltek. A turbinához szükséges elemek készen, kellő belső tisztítás és ellenőrzést követően, leponyvázva érkeznek a helyszínre, a felperest semmiféle olyan előírás nem terhelte, hogy alpinista technika igénybevételével ismét ellenőriznie kellett volna a teljes, a helyszínre szerelésre kész állapotban érkezett rendszerelemeket. Sem a felperes, sem a C. telepítési utasítása ilyen előírást nem tartalmaz, csupán általános követelményként írják elő a tisztasági ellenőrzés elvégzését. Utalt arra, hogy a jelen eljárásban az alperest terhelte a kimentés körében a bizonyítás, és a perben nem arra kellett választ kapni, hogy mi okozta a hibát, hanem arra, hogy a kár bekövetkeztével okozati összefüggésben megállapítható-e a felperes terhére súlyos gondatlanság. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tért ki a gondatlanság és súlyos gondatlanság vizsgálatára, annak elemzésére, illetve nem foglalt állást abban, hogy mely felperesi magatartás az, ami a perbeli biztosítási szerződés szerint az alperes mentesülésére alapot adhatna. Álláspontja szerint a súlyos gondatlanság a gondatlanságnak olyan foka, amely már közel áll a szándékossághoz, így pusztán az esetleges előírások megszegése sem elegendő a gondatlanság súlyos voltának megállapításához. Az alperes a fellebbezésre tett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból mellőzi az ítélet
15. oldal
16. bekezdés második mondatát, és a
17. bekezdést az utolsó mondat kivételével, mert e ténymegállapítások - nevezetesen, hogy a C. munkatársai a tisztasági ellenőrzést nem végezték el, a felperes mérnökei nem végeztek tisztasági ellenőrzést a R. telepítési útmutatója szerint azért, mert olyan információk birtokában voltak, hogy a tisztasági ellenőrzést a m.-i üzemben elvégezték iratellenesek, és feltételezésen alapulnak. Kiegészíti a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását az elsőfokú bíróság iratanyag alapján az alábbiakkal: A C. É.P. (rendeltetési szám PO06-07611) telepítési utasítása
18. pontja részletezi az összeszerelés általános teendőit, ennek 6.
19. pontja a szellőző rendszer összeszerelését részletezi, míg a 6.
20. pontja a beeresztő rendszer összeszerelésének pontos fázisait írja le. Ennek A.) pontja a következőt tartalmazza: szerint szerelje össze a hangtompítót vezetékekkel a talajon, a rajz szerint szerelje fel az elzáró fojtószelepet a vezetékekre, szerelje fel a földelő kábeleket a vezetékek közé. A B.) ponttól a P.) pontig az útmutató pontosan részletezi, hogy miket, milyen helyzetben, mire kell felszerelni (pl. rugalmas csatlakozót, hóvédő burkolatot, szűrőmodult), rendezi a felemelés pontos menetét, a felemelés után az összeszerelést (pl. szerelje össze a jégmentesítőt a hóvédő burkolatokat, stb.), a Q.) pont pedig a következőt tartalmazza: „gondosan tisztítsa meg a rendszert „(
21. sorszám alatt csatolva). A felperes É. Projekt megnevezésű munka összes fázisáról készült összefoglaló dokumentuma (
22. sorszám alatt csatolva) tartalmazza az összes munkafázis menetét, és azt, hogy ki felelős a munkákért. A fázisok:
23. Szállítók,
24. Összeszerelés a műhelyben,
25. Teszt a műhelyben,
26. Összeszerelés,
27. Üzemindítás. Az összeszerelés munkafázisai között a 4.1.
28. pont tartalmazza az alkatrészek vizuális ellenőrzése munkarészt, ennek módszere (pl. alpinista technika) illetve eszközei (pl. flexibilis tükör, endoszkóp, stb.) említése nélkül. A kárt okozó M6 anyacsavar származási helye nem állapítható meg minden kétséget kizáró bizonyossággal. A sérülés utáni vizsgálatnál nem találtak olyan csavart, amiről hiányzik az anya, így megállapítható, hogy a kárt okozó anyacsavar nem képezte a légbeszívó rendszer részét, feltételezhető, hogy az összeszerelés után került a légbeszívó rendszerbe. A hangtompító, azok tartóelemei vagy az alattuk beépített szűrőháló ideiglenesen stabil nyugvóhelyzetet biztosíthattak az M6os anyacsavar számára, ahonnan csak a gázturbina működése során üzemszerűen fennálló rezgések következtében mozdult, ki, és jutott be a gázturbina kompresszorába. A hangtompító belépő oldalán található áramlásterelő idom a két végén nyitott, és a faltól 4-4 cm-re van átlagosan a nyitott vége. Az áramlásterelő idom vége nincs lezárva, így kialakul egy 2610 mm hosszú félhenger alakú üreg. Szakmai szempontok nem indokolják a nyitott végek létét, az így kialakuló üreg alkalmas egy M6-os anyacsavar befogadására. Ezen helyek ellenőrzéséhez endoszkópra vagy flexibilis tükörre és lámpára van szükség. A másik nehezen ellenőrizhető hely a szemétfogó háló pereme, a probléma, hogy alulról a gázturbina oldaláról nem látható, ha például M6 csavar helyezkedik el ott, felülről pedig egy részét takarja a zajcsökkentő, így csak nehezen ellenőrizhető ez a perem. A szűrőháló pereme alulról a gázturbina oldaláról nem ellenőrizhető, felülről pedig egy részét takarja a zajcsökkentő, így tükörrel, lámpával ellenőrizhető ez a perem. (B. Intézete által készült szakvélemény) J. tanú - akinek az ügyvezetése alatt álló P. Kft. a felperessel szerződéses kapcsolatban áll - több, a perbeli turbináéval azonos levegőbeszívó rendszer szerelési munkájában részt vett. E munkáknál az összeszerelést végzők abból indulnak ki, hogy az elemek beszerelésre kész, leponyvázott állapotban érkeznek a helyszínre. Az ellenőrzés arra terjed ki, hogy a szállítás közben keletkezett-e sérülés. A teljes felállítást követően az idegen anyag mentesség vizsgálata úgy történik, hogy egy személy a vízszintes részen (szervizfolyosó) tartózkodva lenéz a kürtőrészbe, egy másik személy ugyanezt a folyamatot alulról (a kürtő befordult egy vízszintes részbe - plénum rész - ahol a turbina található) végzi el. A rejtett zugok vizsgálata csak akkor történik külön, ha erre külön protokoll érkezik. A hangtompító a levegőbeszívó rendszer eleme. Az így kiegészített tényállás figyelemmel nem ért egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy az alperes a per során bizonyította, hogy mentesül a helytállási kötelezettsége alól, mert a kárt jogellenesen a biztosított felperes, illetve a szerződő fél, vagy ezek közvetlen hozzátartozói, a biztosított vezetője, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakör betöltő tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, azaz a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozták. A perbeli biztosítási szerződés részletesen szabályozza, hogy milyen feltételek bizonyítása esetén mentesül az alperes a helytállási kötelezettsége alól, ezért a perbeli esetben nem a szerződéskötéskor hatályos
29. évi IV. tv. (Ptk.) általános mentességi szabályából kell kiindulni, hanem a biztosítási szerződés rendelkezéséből. Az alperes ellenkérelmében a kimentés körében az ÉPSZER XIII./
30. és a 3/d. pontjára hivatkozott, e szerint a biztosító mentesül a károk megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetve szerződő fél, vagy ezek közvetlen hozzátartozója, biztosított vezetője, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozták. Azt kellett ezért vizsgálni a perben, hogy a szerződésben kikötött, mentesüléshez szükséges valamennyi feltétel bekövetkezett-e, illetve e feltételeket az alperes bizonyította-e. E körben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása hiányos, ezért azt a másodfokú bíróság az alábbiakkal egészíti ki: Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a biztosítási szerződés pontosan megjelöli azokat a személyeket, akiknek a szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása a biztosító mentesüléséhez vezethet. A szerződés perben releváns rendelkezése szerint a biztosított, a biztosított vezetője, tagja, vagy szerve által okozott károk vezethetnek mentesüléshez. A perbeli szerződés szerint biztosítottnak - a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint - a felperes tekinthető, aki az E. Zrt. szerződő fél szerződéses alvállalkozója. Olyan értelmezés azonban - erre irányuló eredményes bizonyítás hiányában - nem tulajdonítható e szerződéses rendelkezésnek, hogy a felperes mint szerződéses alvállalkozó közreműködője (C., akinek egyébként a felperessel fennálló jogviszonya sem nyert tisztázást), és annak alvállalkozója (m.-i gyártó) biztosított volna a perbeli biztosítási szerződésben, és ezért az ő gondatlan magatartásuk mentesülést eredményezne az alperes számára. A felperes kötelmi felelőssége az alvállalkozóért (Ptk. 391.§