Pfv.21357/2015/4 – Kúria

(1)és

(3)bekezdéseinek diszpozitív rendelkezéseitől eltérve - konkrétan meghatározzák, hogy a megbízó az ügy ellátásával felmerült mely költségek megtérítését vállalja. 1959. IV. Tv. 205. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(3)Pfv.V.21.357/2015/

1. A Kúria a dr. Sár Csaba és dr. Horváth Katalin ügyvédek, által képviselt felperesnek a dr. Maczelka Anikó ügyvéd által képviselt alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Szegedi Járásbíróságon 15.P.21.648/
2. szám alatt folyamatban volt és a Szegedi Törvényszék 2.Pf.20.287/2015/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati rendelkezését hatályában fenntartja. kérelemmel támadott Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 788.900 (Hétszáznyolcvannyolcezerkilencszáz) forint felül-vizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
4. január 06-án megállapodott a perben nem szereplő ... ügynökséggel, hogy
5. április 28-án az alperesnél,
6. május 01-jén pedig a ... megszervezi és bemutatja ... című operáját az ügynökség által képviselt ... címszereplésével. A szerződést
7. március 24-én módosították akként, hogy a felperes ... fellépését
8. április 28-án és 30-án ... két ... előadásban biztosítja és további egyeztetéseket követően 2009-ben megszervez a számára még egy magyarországi fellépést. A három fellépéséért a felperes összesen 80.000 Euró megfizetését vállalta, amelyből 60.000 Eurót
9. április 27-ig, a fennmaradó 20.000 Eurót pedig a harmadik magyarországi fellépés napjának reggeléig volt köteles az ügynökség részére átutalni.
10. március 30-án a peres felek között megbízási szerződés jött létre, amelyben az alperes megbízta a felperest, hogy
11. április 28-án és 30-án ... című művében biztosítsa ... és ... fellépését. E feladatok ellátásáért az alperes a felperes részére 12.400.000 forint + áfa megbízási díj fizetését vállalta, valamint kötelezettséget vállalt a művészek elszállásolásával és ... ellátásával és szállításával kapcsolatos költségek viselésére, és arra, hogy saját költségén a felperes részére 1 db egyágyas szobát biztosít a ... Szállodában. A produkció bemutatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket szintén az alperes vállalta saját költségén biztosítani. A megbízási szerződésben vállalt kötelezettségének az alperes eleget tett, a szerződés szerinti megbízási díjat megfizette a felperes részére. A felperes keresetében 35.000 Euró és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes megbízásából állapodott meg ... fellépéséről a ... gynökséggel, a felmerült költségeket ezért az alperes teljes egészében köteles megtéríteni. A részére fizetett megbízási díj azonban csak a fellépti díj egy részére biztosított fedezetet, így az alperes további 25.000 Euró megfizetésére köteles. Emellett az érvelése szerint munkája elvégzéséért 10.000 Euró díjazásra is jogosult. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy ... fellépése érdekében
12. március 30-án írásban kötött megbízási szerződést a felperessel. Az így létrejött szerződést pedig maradéktalanul teljesítette, a felperes ezért további igényt vele szemben megalapozottan nem érvényesíthet. A követelés elévülésére is hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. a A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes 10.000 Euró összegű megbízási díjkövetelése elévült, a 25.000 Euró megfizetése iránti igény elévülése azonban nem következett be. Azt ugyanakkor, hogy a peres felek ... 2009 évi ... fellépéseivel kapcsolatban a közöttük
13. március 30-án létrejött megbízási szerződésen kívül más megállapodást is kötöttek volna egymással, a felek egymás közötti levelezése, illetve a perben keletkezett egyéb bizonyítékok nem támasztják alá. A
14. március 30-án kelt megbízási szerződésben pedig az alperes nem vállalt kötelezettséget a felperes és a ... ügynökség közötti szerződésben meghatározott fellépti díj megtérítésére. A felperes ezért ilyen díjigényt az alperessel szemben megalapozottan nem érvényesíthet. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és az alperes 25.000 Euró és járulékai megfizetésére kötelezése iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
15. évi IV. törvény (Ptk.)
16. §

(1)és

(2)bekezdését, 213. §

(1)bekezdését, 226. §

(1)bekezdését, 474. §

(1)bekezdését, valamint 479. §

(1)és

(3)bekezdését. Álláspontja szerint közte és az alperes között - a másodfokú bíróság iratellenes, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésén alapuló megállapításával ellentétben - a

1. február 23-i és 24-i elektronikus levélváltás eredményeként megbízási szerződés jött létre ... vendégszereplésének megszervezésére. Ezt az is igazolja, hogy az alperes
2. február 24-én sajtótájékoztatón jelentette be az énekes fellépésével megvalósuló ... előadásokat és megkezdte a jegyek árusítását is. Állítása szerint az alperes
3. március 29-én és 30-án kelt leveleiből is kitűnik, hogy február 23-án, illetve 24-én már megegyeztek a megbízás lényeges kérdéseiben. A megbízási díj végleges összegét ekkor ugyan még valóban nem határozták meg, csupán minimálisan 12.400.000 forint díj fizetésében állapodtak meg. A díjban való megállapodás azonban a megbízási szerződés létrejöttének nem lényeges feltétele. A
4. március 30-án kelt írásbeli megbízási szerződés az érvelése szerint csupán az elektronikus levélváltás eredményeként
5. február 24-én létrejött megbízás megerősítésének tekinthető. A Ptk.
6. §

(1)és

(3)bekezdései szerinti költségtérítési és mentesítési jogáról pedig az írásbeli megbízási szerződésben sem mondott le, sőt az alperes kifejezetten vállalta a produkció bemutatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek saját költségén való biztosítását. Állította, hogy az alperes mindezekre tekintettel - a megbízási szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - a Ptk. 479. §

(1)és

(3)bekezdései alapján köteles a ... ügynökség felé fennálló díjtartozást megfizetni. Arra az esetre, ha nem állapítható meg, hogy közte és az alperes között már

1. február 24-én létrejött a megbízási szerződés, a
2. március 30-át, tehát az írásbeli megbízás keltét megelőző eljárására a helyénvaló megbízás nélküli ügyvitel szabályait kérte alkalmazni. E szabályok értelmében ugyanis az alperes a véleménye szerint szintén köteles a ... fellépésével kapcsolatos költségei teljes megtérítésére. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp.
3. §

(2)bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. A felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértés anyagi és eljárási jogszabálysértés egyaránt lehet, az eljárási szabályok megsértése azonban a Pp. 275. §

(3)és

(4)bekezdése értelmében csak akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérelmében a jogszabálysértés megjelölése körében arra hivatkozhat, hogy valamely, az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabály megsértésére került sor, illetőleg a döntés meghozatala során nem a megfelelő anyagi jogszabályt alkalmazták, vagy az egyébként irányadó jogszabályt tévesen értelmezték. Jogszabálysértést jelent a megalapozatlanság is, ha az eljárt bíróságok a tényállást kellően nem tárták fel, noha a felek a szükséges bizonyítást felajánlották, illetőleg a bizonyítási indítványok előterjesztése azért maradt el, mert a felek előzőleg a bizonyítandó tények és a bizonyítási teher körében nem kaptak a Pp. 3. §

(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatást, vagy e vonatkozásban téves tájékoztatást kaptak. A felülvizsgálat alapjául szolgálhat, tehát jogszabálysértést eredményez a megalapozatlanság abban az esetben is, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg, ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bizonyítékok okszerű mérlegelése azonban felülvizsgálattal nem támadható. A Kúria következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt, eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) nem kerülhet sor (BH 2012.179.). A másodfokú bíróság a perbeli esetben a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály, a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy a felek ...

1. évi ... fellépéseivel kapcsolatban
2. március 30-án kötöttek megbízási szerződést egymással, illetve hogy közöttük e vonatkozásban más időpontban, részben vagy egészben eltérő tartalommal megbízási szerződés nem jött létre.
3. február 23-án és 24-én ugyanis a felek elektronikus levélben - a csatolt iratokból kitűnően - csupán a szerződéskötést megelőző, a szerződés tartalmának kialakítására irányuló tárgyalásokat folytattak egymással. Ezek során pedig a felperes az alperes ajánlatát maradéktalanul nem fogadta el, így a
4. február 24-i jognyilatkozata a szerződést a Ptk.
5. §

(2)bekezdése értelmében nem hozhatta létre. Kétségtelen, hogy visszterhes megbízási szerződés a megbízási díj konkrét összegében való megállapodás hiányában is létrejöhet, a perbeli esetben azonban nem arról volt szó, hogy a felek a szerződéskötéskor külön nem rendelkeztek a megbízási díjról, hanem 2009. február 24-én a díj összege közöttük még kifejezetten vitás volt. A megbízási szerződés akkori létrejötte ezért - a Ptk. 205. §

(1)és

(2)bekezdésében, valamint a Ptk. 213. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel - nem következhetett be. A felperes egyébként a

1. február 24-én kelt elektronikus levelében mielőbbi további tárgyalásokat sürgetett, tehát nyilvánvalóan maga sem vélte úgy, hogy közte és az alperes között a megbízási szerződés létrejött. Mindezeket nem cáfolja, hogy
2. február 24-én sajtótájékoztatón bejelentették ... fellépését és megkezdték a jegyárusítást. Erre ugyanis feltehetően azért került sor, mert a felek az egyeztetéseket követően már közelinek látták a végleges megegyezés lehetőségét, és az idő rövidsége is szükségessé tette a jegyértékesítés megkezdését. A felperes mindezekre tekintettel alaptalanul hivatkozott hogy már
3. március 30-át megelőzően,
4. február megbízási szerződést kötött az alperessel. arra, 24-én A
5. március 30-án a felek között nem vitásan írásban létrejött megbízási szerződés pedig egyértelműen szabályozza, hogy a felperes a megbízás teljesítéséért milyen összegű díjazásra jogosult, valamint hogy a felmerülő költségek közül az alperes mely költségek viselését vállalja. A Ptk.
6. §

(1)bekezdése valóban kimondja, hogy az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik, a Ptk. 479. §

(3)bekezdése pedig előírja, hogy a szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni. A Ptk. e rendelkezései azonban diszpozitív szabályok, így nem volt akadálya annak, hogy a felek a megbízási szerződésben e rendelkezésektől eltérően állapodjanak meg. A felperes és a .... ügynökség között létrejött szerződésben kikötött díj megtérítése pedig az alperest terhelő, a szerződésben tételesen meghatározott költségek között a másodfokú bíróság helyes megállapításának megfelelően - külön nem szerepel. Ez pedig azt jelenti, hogy ... fellépti díját a felperesnek a szerződés értelmében a részére fizetett megbízási díjból kellett fedeznie. Az, hogy a felperes már jóval az alperessel való szerződéskötését megelőzően megállapodott az énekest képviselő külföldi ügynökséggel a fellépti díj összegéről, illetve, hogy az alperessel létrejött megállapodása során nem tudta elérni, hogy az alperes e kiadást teljes egészében átvállalja, a felperes saját üzleti kockázata körébe tartozó kérdés, amelynek következményeit magának kell viselnie. E kiadása megtérítését tehát az alperestől megalapozottan nem követelheti. Nem volt helye a perbeli esetben a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályok (Ptk. 484. § - 487. §) alkalmazásának sem. A felek ugyanis a 2009. március 30-án létrejött megbízási szerződésben kifejezetten szabályozták, hogy eljárásával összefüggésben a felperes milyen díjazásra és mely költségek megtérítésére tarthat igényt. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
2. október
3. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró