← Magyarország

Gf.20040/2015/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.040/2015/11/I. A Győri Ítélőtábla dr. Fekets Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nyírán Gergely ügyvéd által képviselt I.r., a dr. Oláh és dr. Horváth Ügyvédi Iroda által képviselt II.r., III.r., IV.r., a személyesen eljáró V.r., a dr. Matók Barbara ügyvéd által képviselt VI.r., VII.r., a személyesen eljáró VIII.r., a dr. Matók Barbara ügyvéd által képviselt IX.r., a dr. Oláh és dr. Horváth Ügyvédi Iroda által képviselt X.r., XI.r., XII.r., XIII.r.,XIV.r., a személyesen eljáró XV.r., a dr. Oláh és dr. Horváth Ügyvédi Iroda által képviselt XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r., XX.r., XXI.r. és XXII.r. alperes ellen szerződés érvényességének megállapítása iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék

  1. december
  2. napján kelt 1.G.40.091/2013/
  3. számú ítélete ellen az I.r. alperes által
  4. szám alatt előterjesztett,
  5. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes és a II. r. alperes között
  6. május
  7. napján megkötött csereszerződés és annak
  8. június 11-én történt felbontása érvényes és hatályos. Kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 127.
  9. (Egyszázhuszonhétezer) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján az államnak 621.
  10. (Hatszázhuszonegyezer-hatszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  11. január
  12. napjáig az I. r. alperesi gazdasági társaság ügyvezetője volt. A felperes és a III-XXII. alperesek a per tárgyát képező időszakban az I. r. alperes tagjai voltak. A felperesnek az I. r. alperesben 2.250.000.Ft névértékű törzsbetétből álló üzletrésze volt. A felperes a fenti üzletrész vonatkozásában
  13. május
  14. napján csereszerződést kötött a II. r. alperessel, melynek során üzletrészét elcserélte egy 100.000.Ft névértékű, a II.r. alperes által kibocsátott törzsrészvényre. Az ügylet tényét felperes közölte az I.r. alperes ügyvezetőjével és kérte a tagváltozás kapcsán szükséges intézkedések megtételét, s annak cégbírósági bejelentését. A II. r. alperes az I. r. alperes többi tagjától
  15. májusában további 10.020.000.Ft névértékű üzletrészt vásárolt meg. Az I. r. alperes
  16. május
  17. napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest és a II. r. alperest, hogy csereszerződésüket nem fogadja el hatályos ügyletnek, az értékesíteni kívánt üzletrész vonatkozásában „elővásárlási eljárást" kíván lefolytatni azzal, hogy tagjai között közzéteszi, hogy a felperesi üzletrészt névértéken akár együttesen, akár megosztva megvásárolhatják. Amennyiben valamelyik tag, vagy akár az I.r. alperesi gazdasági társaság él az elővásárlási jogával, akkor belép a szerződésbe és megszerzi a felperesi üzletrész tulajdonjogát, a felperes pedig megkapja a névérték szerinti vételárat, ugyanakkor a II. r. alperes megtartja törzsrészvényét.
  18. június 11-én a felperes és a II. r. alperes a fenti csereszerződést felbontották.
  19. június
  20. napján a II. r. alperes a III-XXII. r. alperesekkel kötött üzletrész adásvételi szerződéseket is felbontotta, ezzel egyidejűleg a felperes a III-XXII.r. alperesek I. r. alperesben fennálló üzletrészeit megvásárolta. A II.r. alperes és a III-XXII. r. alperesek közötti üzletrész adásvételi szerződések felbontása során a II. r. alperes képviseletében a felperes járt el, eljárását utóbb a II. r. alperes kifejezetten jóváhagyta. A felperes
  21. július
  22. napján kelt levelében bejelentette az I. r. alperesnek, hogy felbontotta a II. r. alperessel megkötött csereszerződést és megvásárolta a III-XXII.r. alperesek I. r. alperesben meglévő üzletrészeit. A felperes ezen levele az I. r. alperestől „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Az I. r. alperes
  23. július
  24. napján a
  25. május
  26. napján kelt csereszerződés kapcsán a társaság minden tagjához felhívást intézett az elővásárlási jog gyakorlásával összefüggésben. Az I. r. alperes tagjai közül
  27. július
  28. napján "A",
  29. július
  30. napján pedig "B" jelentette be, hogy elővásárlási jogával élve a felperesi üzletrészt névértéken megvásárolja. Az I. r. alperes
  31. szeptember
  32. napján értesítette e két tagot arról, hogy az üzletrészt egymás között egyenlő arányban szerezték meg, egyben felhívta őket a megvásárolt üzletrész ellenértékének maradéktalan befizetésére. Az I. r. alperes
  33. szeptember
  34. napján arról tájékoztatta a felperest és a II. r. alperest, hogy az „elővásárlási eljárásra" bocsátott ügylettől visszalépni nem lehet. Az elővásárlási eljárás lezárult, a bejelentkezett tagtársak a felperes üzletrészét megvásárolták és a változás átvezetése a cégbíróságon folyamatban van. Az elővásárlási joggal érintett ügylet már többszereplőssé vált. Így az eredetileg szerződő felek nem jogosultak a szerződés felbontására, mert ahhoz a társaság hozzájárulása is szükséges lenne. Az I. r. alperes
  35. szeptember
  36. napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a III-XXII.r. alperesekkel kötött üzletrész adásvételi szerződések nyomán a felperes tulajdonszerzését a társaság nem jegyzi be, a szerződések a társasággal és a tagokkal szemben fennálló elővásárlási szabályokra tekintettel hatálytalanok. Az I. r. alperes
  37. májusában változás bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságánál, melyben a felperes tagsági jogviszonyának törlését kérte, kérelméhez egy
  38. május 14-én kelt tagjegyzéket csatolt, melyben tagként tüntette fel a III-XXII.r. alpereseket is. A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága a változásbejegyzési eljárást jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az I.r. alperes társasági szerződése 6.
  39. pontja akként rendelkezik, hogy az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. A 6.
  40. pont értelmében az üzletrészt harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétet teljes mértékben befizette, kivéve a Gt.138.§ és 120.§

(3)bekezdésében foglalt eseteket. Az üzletrész kívülállóra adásvételi szerződés útján történő átruházásának szándéka esetén a tagot, a társaságot, vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. A társasági szerződés 6.
  1. pontja szerint az üzletrész adásvételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az üzletrésszel történő bármilyen egyéb rendelkezésre is. *** A felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közte és a II. r. alperes között
  2. május
  3. napján megkötött csereszerződés és annak
  4. június 11-én történt felbontása érvényes és hatályos, valamint erre tekintettel a
  5. június
  6. napján a felperes és a III-XXII.r. alperesek között létrejött üzletrész adásvételi szerződések érvényesek és hatályosak.(5.sz. irat; 15.sz. irat 2.o. utolsó bekezdés és 3.o első bekezdése) Kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest a tagjegyzék, illetve a társasági szerződés vonatkozó rendelkezéseinek ennek megfelelő módosítására és annak a cégbírósághoz történő benyújtására. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg a felperesi üzletrész „elővásárlási eljárás" keretében történő értékesítésének érvénytelenségét. Arra hivatkozott, hogy az elővásárlás szabályai az adásvételi szerződésen kívüli jogcímeken történő átruházás esetében nem alkalmazhatóak, csere esetén sem értelmezhetőek. Az I. r. alperesi társasági szerződés 6.
  7. pontja e tekintetben teljesíthetetlen rendelkezést tartalmaz. Ráadásul a konkrét esetben az elővásárlási jog gyakorlására névértéken került sor, holott üzletrésze, illetve a II. r. alperesi saját részvény cseréje nem névértéken történt. Jogszabály és az I. r. alperesi társasági szerződés kizáró rendelkezése hiányában tehát szabadon köthetett szerződést az I. r. alperesi gazdasági társaságban fennálló üzletrészének cseréje tárgyában, úgy, hogy az I. r. alperes tagjait elővásárlási jog nem illette meg. A szerződéses szabadság elvénél fogva e csereszerződést jogszerűen fel is bonthatta. Ezt követően pedig - mint az I. r. alperes tagja - jogszerűen köthetett üzletrész adásvételi szerződést a III-XXII.r. alperesek üzletrészeinek megvételére. A megállapítási kereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei kapcsán előadta, hogy az I. r. alperes azt közölte vele és a II. r. alperessel, hogy csereszerződésüket hatálytalannak tekinti, nem fogadja el azt érvényesnek. A Veszprémi Törvényszék Cgt.19-13-000691/
  8. számú végzésében arról tájékoztatta, hogy az I. r. alperes a felperes tulajdonszerzésének hatályosságát vitatja, ezért nem került sor a tulajdonosváltozás átvezetésére, e vita elbírálására azonban a cégbíróság hatáskörrel nem rendelkezik. Emiatt az alperesekkel szemben kizárólag a megállapítás iránti kereset előterjesztésével tudja jogait megóvni. *** Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a megállapítási kereset Pp.123.§-a szerinti feltételei a perbeli esetben hiányoznak. A csereszerződés érvényességét soha nem vitatta, ezért a felperes ennek megállapítását alappal nem is kérheti. A Gt.9.§
(1)bekezdése alapján az I. r. alperes tagjai a társasági szerződés tartalmát szabadon állapíthatták meg, s nem minősül a törvénytől tiltott eltérésnek az olyan további rendelkezés társasági szerződésbe foglalása, amelyről a Gt. nem szól. Ilyen további rendelkezést tartalmaz a társasági szerződés 6.
  1. pontja, mely - éppen a Gt-vel összhangban - korlátozza a kívülálló harmadik személyek tulajdonszerzését. Álláspontja szerint a társasági szerződés 6.2., 6.
  2. és 6.
  3. rendelkezései alapján a csereszerződés tárgyát képező felperesi üzletrész vonatkozásában is elővásárlási jog gyakorlásának volt helye. Mivel a felperes csereszerződésében a cseretárgy értéke egyértelműen meghatározásra került 2.250.000.Ft összegben, a társasági szerződés 6.
  4. pontja alapján ez azzal a kockázattal járt, hogy a felperessel szemben az elővásárlási jog gyakorlására sor kerülhetett. Emiatt az I. r. alperessel szemben a csereszerződés hatálytalan, annak felbontása pedig - az ajánlati kötöttség miatti függő jogi helyzetre tekintettel - az elővásárlásra jogosultak hozzájárulása nélkül érvénytelen. Ugyanígy érvénytelenek a csereszerződés felbontását követően a felperes és a III-XXII.r. alperesek között létrejött üzletrész adásvételi szerződések is. E szerződések megkötését megelőzően ugyanis a II. r. alperes és a III-XXII. r. alperesek között létrejött üzletrész adásvételi szerződések érvényes felbontására nem került sor, a szerződéseket a II. r. alperes nevében a felperes anélkül írta alá, hogy erre jogosult lett volna. Az ezt követő üzletrész átruházások kapcsán pedig a III.-XXII. r. alperes részére a felperes vételárat sem fizetett. Arra az esetre, ha minden előzményi szerződés érvényes és hatályos lenne érvénytelenségi kifogást terjesztett elő a felperes és a III-XXII.r. alperesek között létrejött szerződésekkel szemben, az ügyleteket tisztességtelennek, jóerkölcsbe ütközőnek tartotta. Céljuk az volt, hogy kijátsszák a társasági szerződést, a társaság zártkörűségére és az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat. Rámutatott arra is, hogy az I. r. alperes társasági szerződése 9.
  5. pontja értelmében az "C" Kft-nek külön tagi jogai vannak. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása esetében a taggyűlés határozata szükséges, melynek érvényességéhez e tag hozzájáruló szavazata is előírt, mely jelen esetben hiányzott. A felperes értesült arról, hogy az üzletrésze vonatkozásában taggyűlési határozat alapján „elővásárlási eljárás" indult. E határozattal szemben 30 napos jogvesztő határidőn belül élhetett volna keresettel, ezt azonban elmulasztotta. A II.- IV., X.- XIV., XVI-XXII. r. alperesek a felperesi kereset teljesítését nem ellenezték. A VI., VII., IX.r. alperesek - lényegében az I. r. alperessel azonos jogi álláspontot elfoglalva - a kereset elutasítását kérték Az I.r. alperesi védekezést azzal egészítették ki, hogy a perbeli esetben álláspontjuk szerint a jogvédelmi helyzet ugyan fennáll, de a megállapítási kereset előterjesztésének másik feltétele („teljesítést nem követelhet") a 2/
  6. PK vélemény
  7. pontjában foglaltakra tekintettel hiányzik. Ha a felperes úgy ítélte meg, hogy a társasági szerződés 6.
  8. pontja csereszerződés esetén nem teljesíthető, akkor ezt bírósági eljárásban kifogásolhatta volna, ezt azonban nem tette meg. Kifogásolták, hogy a csereszerződés megkötését sem az előírt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan jelentette be a felperes. Az V.,VIII., XV. r. alperesek érdemi nyilatkozatot nem tettek. Az alperesi ellenkérelmekkel összefüggésben a felperes rámutatott, hogy az elővásárlási jognak az átruházás adásvételen kívüli egyéb eseteire vonatkozó kiterjesztésével sem akadályozható meg az, hogy valamely tag elajándékozza, elcserélje, apportálja az üzletrészét. Az ilyen ügyletek csak a Gt. rendelkezései szerint zárhatóak ki vagy korlátozhatóak. Az üzletrész adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítását kizárólag a szerződő felek kérhetik. Annak pedig nincs jelentősége - bár nem felel meg a valóságnak - hogy
  9. június
  10. napján az adásvételi szerződések megkötésekor vételár fizetés nem történt. Az "C" Kft-nek csak kívülálló személyre történő üzletrész átruházás esetében vannak külön jogai és a csereszerződés felbontása folytán a felperes már nem volt kívülállónak tekinthető. Annak, hogy a társaság felé a bejelentés nem közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formában történt meg, nem lehet olyan következménye, hogy az üzletrész megszerzője nem válik a társaság tagjává. *** Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben támadott ítéletében megállapította, hogy a felperes és a II.r. alperes között
  11. május 21-én megkötött, a felperesnek az I.r. alperesi gazdasági társaságban meglévő 2.250.000.Ft névértékű törzsbetétnek megfelelő üzletrész csereszerződés, valamint az ennek felbontására irányuló
  12. június
  13. napján megkötött szerződés és a felperes valamint a III-XXII.r. alperesek között
  14. június
  15. napján megkötött szerződések érvényesek Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és megállapította, hogy a perben felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Rámutatott, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének Pp.123.§-a szerinti feltételei a csereszerződés és annak felbontása, valamint a felperes és a III.-XXII. r alperesek viszonylatában létrejött üzletrész átruházási szerződések vonatkozásában fennállnak. A csereszerződés esetében az I. r. alperes - figyelmen kívül hagyva annak felbontását tévesen abból indult ki, hogy felperesen kívüli többi tagja az elcserélt felperesi üzletrész vonatkozásában elővásárlási jogot gyakorolhatott, s ennek nyomán a cégbíróságnál változásbejegyzési eljárást is kezdeményezett. A III-XXII.r. alperesekkel megkötött üzletrész átruházási szerződés tekintetében ugyancsak fennáll a jogvédelem szükségessége, mert a felperes a Gt.150.§
(3)és
(4)bekezdése értelmében jogszerűen tarthat igényt arra, hogy az I. r. alperesben fennálló tagi jogviszonya és üzletrészének megváltoztatása a cégjegyzékben is feltüntetést nyerjen. A cégbírósági a változásbejegyzési eljárás során benyújtott tagjegyzékből az állapítható meg, hogy az I. r. alperes - vitatva a felperes tagsági jogviszonyát - az átruházott üzletrészek tekintetében változatlanul a III-XXII. r. alpereseket tekinti az I. r. alperesi gazdasági társaság tagjainak, ugyanakkor a cégbíróság tájékoztatása szerint törvényességi eljárásban a cégbíróságnak nincs hatásköre ebben a kérdésben állást foglalni. Kiemelte, hogy a felperes helyesen hivatkozott arra, hogy csereszerződéssel szemben az elővásárlási jog gyakorlása nem értelmezhető. Az elővásárlási jog gyakorlására irányuló eljárást a jogintézmény természeténél fogva akkor lehet lefolytatni, ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot adásvétel útján akarja átruházni. Ennek hiányában a felperes és a II.r. alperes nem volt kötve jog nyilatkozatához, nem jött létre függő jogi helyzet, s az I. r. alperes sem került olyan helyzetbe, hogy az elővásárlási jog gyakorlására irányuló eljárást lefolytassa, hiszen sem ő, sem tagjai nem rendelkeztek a csereszerződés tárgyával, a II. r. alperesi törzsrészvénnyel. Kifejtette, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának amiatt sem volt helye, mert mire az erre felhívott tagok nyilatkozhattak volna, a felperes és a II. r. alperes az üzletrész csereszerződést már fel is bontotta. Emellett a felperes nem névértéken kívánta átruházni az üzletrészét, így önkényes volt az I. r. alperes azon magatartása, hogy az elővásárlási jog gyakorlására irányuló eljárásban az üzletrész megszerzését a tagok részére névértéken kívánta biztosítani. A csereszerződés érvényességét nem érinti az, hogy a szerződéskötés tényét nem a Gt.127.§ában írt alakiság szerint (közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) jelentette be a felperes. Elővásárlási jog hiányában a felperes és a II. r. alperes szabadon rendelkezhetett a csereszerződés felbontásáról és a Ptk.319.§
(3)bekezdése alapján a felperes olyan helyzetbe került, amilyen helyzetben a csereszerződés megkötése előtt volt, azaz az I. r. alperesi gazdasági társaság tagja lett. A szerződések felbontására ugyan valóban oly módon került sor, hogy a II. r. alperest a felperes képviselte, de erre a Ptk.219.§
(1)bekezdése alapján lehetőséget biztosít. A II. r. alperes törvényes képviselője a tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a II. r. alperes meghatalmazása alapján járt el a felperes a szerződések felbontásánál, kifejezetten jóvá is hagyta a felperes ezen eljárását. (Ptk.221.§
(1)bekezdés) Megállapította, hogy a felperes és a III-XXII. r. alperesek közötti üzletrész adásvételi szerződésekkel szembeni érvénytelenségi kifogás előterjesztésére csak a szerződést kötő fél jogosult. Kiemelte, hogy ha kérhetné is az érvénytelenség megállapítását az I. r. alperes, az nem lehetne arra alapítottan alapos, hogy nem a felperes fizette meg az üzletrészek ellenértékét. Rámutatott, hogy a felperes és a II.r. alperes közötti csereszerződést illetően a VI., VII., IX.r. alperesek sem rendelkeztek kereshetőségi joggal. Kifejtette: nem volt szükséges annak az ítélet rendelkező részében történő megállapítása, hogy a felperes üzletrészének az I. r. alperesi tagok elővásárlási joga alapján történő értékesítése érvénytelen volt, ezért a felperes ezen keresetét elutasította. Elutasította az arra irányuló keresetet is, hogy kötelezze a bíróság az I. r. alperest a tagjegyzék, illetve a társasági szerződés vonatkozó rendelkezéseinek módosítására és annak a cégbírósághoz történő benyújtására, mert ezen kötelezettség a Gt.150.§
(3)és
(4)bekezdése alapján az ügyvezetőt és nem magát a gazdasági társaságot terheli. *** Az ítélet ellen elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, másodlagosan megváltoztatása és a felperesi kereset teljes elutasítása iránt az I. r. alperes terjesztett elő fellebbezést. Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelem körében arra hivatkozott, hogy: - a pertárgyérték alapján a megállapítási per nem tartozott törvényszéki hatáskörbe; - törvénysértően zárta ki az elsőfokú bíróság az I. r. alperest képviselő Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltjét a képviseletből, a perre ugyanis nem volt kötelező jogi képviselet irányadó; - a kötelező jogi képviselet szabályainak alkalmazására vonatkozó (téves) koncepcióját sem alkalmazta következetesen az elsőfokú bíróság, míg az I. r. alperes vonatkozásában az ügyvédjelöltet kizárta a képviseletből, ugyanakkor a személyesen eljáró VIII. r. alperes vonatkozásában a kötelező jogi képviseltet nem követelte meg; - a IV.,XII., XIV.,XVI.,XXII. r. alperesek a "D"Ügyvédi Irodának nem adtak szabályszerű meghatalmazást, ugyanis nem találkoztak a megbízott ügyvéddel, s azt sem tudták, hogy milyen iratokat írtak alá; - Utalva a 2014. november 26. napján kelt előkészítő iratában foglaltakra kifogásolta, hogy bizonyítási indítványai teljesítését az elsőfokú bíróság - a Pp.221.§
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét is megsértve - törvénysértően mellőzte. - Az elsőfokú bíróság a bizonyítási teherre vonatkozó kioktatást nem adott. Mellőzött bizonyítási indítványaival összefüggésben fenntartotta azon korábbi jogi álláspontját, hogy a felperes eljárása tisztességtelen, jó erkölcsbe ütköző volt, és az általa kötött szerződések ez okból is érvénytelenek. A felperes - a társasági szerződés ezzel ellentétes rendelkezései figyelmen kívül hagyásával - arra törekedett, hogy a társaságot átjátssza a II. r. alperes többségi tulajdonába.
  1. június
  2. napján sem saját javára, hanem a II. r. alperes javára kötött szerződéseket. A III.-XXII. r. alperesekkel létrejött valamennyi üzletrész átruházási szerződés felbontása és a
  3. június
  4. napján létrejött újabb üzletrész adásvételi szerződések vonatkozásában önállóan kell vizsgálni, hogy a szerződések megfelelnek-e a felek akaratának, megtörtént-e az eredeti állapot helyreállítása, majd a vételár újbóli teljesítése. Ennek kapcsán nem mellőzhető az ügyleti tanúk és a szerződő felek személyes meghallgatása. Az ítélet megváltoztatása iránti fellebbezés körében előadta, hogy a csereszerződés érvényes létrejöttéhez elengedhetetlen tartalmi kellék, hogy a szerződésből a vételár (csereérték) kitűnjön. A II. r. alperes azonban a 100.
  5. Ft névértékű törzsrészvény valós értékének közlését elmulasztotta. Megismételte azon okfejtését is, hogy az üzletrész adásvételi szerződések
  6. június
  7. napján kelt felbontása amiatt is érvénytelen, mert azokat nem a II. r. alperes, mint szerződő fél, hanem a felperes írta alá. A felperes eljárásának utólagos - csak a perben megtörtént jóváhagyása - e hibát nem orvosolhatja. A csereszerződés kapcsán függő jogi helyzet alakult ki, emiatt a II. r. alperes és a III-XXII.r. alperesek közötti üzletrész adásvételi szerződések az I. r. alperessel szemben hatálytalanok, a felperes személye által végrehajtott üzletrész adásvételi szerződések felbontásai, valamint a III-XXII.r. alperesekkel a felperes által megkötött újabb üzletrész adásvételi szerződések pedig érvénytelenek. Rámutatott, hogy a III-XXII. r. alperesek üzletrész adásvételi szerződéseinek érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, az I. r. alperesnek pedig kiemelt érdeke, egyben kötelessége is figyelemmel követni, hogy az üzletrészeket ki szerzi meg, és azok átruházása során nem játszák-e ki a társasági szerződés korlátozásait. Annak pedig, hogy a felperes és a II. r. alperes adásvétel helyett a cserét választotta, csak egyetlen oka lehetett, ki akarták játszani az elővásárlási szabályokat. Kiemelte, hogy a Ptk. kommentár szerint a szerződésen alapuló elővásárlási jog csereszerződés esetén is gyakorolható, ha jogszabály ekként rendelkezik, s éppen ilyen rendelkezés található a Gt. 9.§
(1)bekezdésében, s annak alapján a társasági szerződésben. A törvényszék nem mondta ki azt, hogy a társasági szerződés felhívott rendelkezései érvénytelenek lennének. Amennyiben e rendelkezések nem törvénysértőek, úgy az elővásárlás szabályait minden ügyletre alkalmazni kell és az I. r. alperes helyesen járt el. A társasági szerződés harmadik személyek tulajdonszerzésének korlátozására vonatkozó rendelkezése (a társasági szerződés 6.5. pontja) ugyanis a Gt. 9.§
(1)bekezdése és 126.§
(1)bekezdése és
(2)bekezdése alapján kifejezetten megengedett korlátozást tartalmaz. Nem helytálló a felperesi érvelés arra vonatkozóan, hogy az elővásárlási jog gyakorlását az zárja ki, hogy a csereszerződésben írt szolgáltatás nem helyettesíthető, ugyanis a szerződésben egyértelműen meghatározásra került a cseretárgy értéke. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseinek helybenhagyását kérte. *** Az I. r. alperes fellebbezése nem alapos. Mindenekelőtt arra mutat rá az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet keresetet részben elutasító rendelkezéseit fellebbezés hiányában a másodfokú felülvizsgálat nem érintette. (Pp.253.§
(3)bekezdés) Az ítélőtábla - az alábbiakban kifejtettek szerint - az elsőfokú bíróság eljárásával összefüggésben az ügy érdemi elbírálására is kiható, az ítélet hatályon kívül helyezésére alapot adó lényeges eljárási szabálysértést nem állapított meg. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokból a tényállást helyesen állapította meg, a jogvita elbírálásához szükséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta. Érdemi döntése is helytálló, annak indokolását túlnyomórészt az ítélőtábla is osztotta. Az I. r. alperes fellebbezésében felhívottak - az alábbiak szerint - nem nyújtanak alapot az elsőfokú ítélet megváltoztatásához. I. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó eljárási szabálysértés hiánya Kiemeli az ítélőtábla, hogy az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2014. (VI.30.) PK vélemény értelmében még a Pp.252.§
(2)bekezdése szerinti lényeges eljárási szabálysértési okra alapított hatályon kívül helyezés is csak akkor indokolt, ha az elsőfokú eljárás megismétlése elengedhetetlen. Ennek megállapítása során a feltárt konkrét szabálysértés jellegét és súlyát, valamint az érdemi döntésre gyakorolt hatását kell figyelembe venni. (PK vélemény 1. pont) Ilyen lényeges eljárási szabálysértést az elsőfokú eljárás kapcsán az ítélőtábla nem észlelt. Annyiban helytálló az I. r. alperes fellebbezési érvelése, hogy a Pp.23.§
(1)bekezdés l/ pontja alapján, megállapítás iránti perként jelen jogvita valóban nem tartozna törvényszéki hatáskörbe. A Pp.23.§
(1)bekezdése e) pontja ed/ alpontja [„a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek"] azonban megalapozta az elsőfokú bíróság hatáskörét. A per tagsági jogviszonyon alapul, a kereset teljesítését ellenző alperesek értelmezése szerint a per tárgyát képező érvényes csereszerződés alapján, illetve az elővásárlási jog gyakorlása folytán a felperes tagsági jogviszonya az I. r. alperesben megszűnt, így érvényesen a IIIXXII. r. alperesek üzletrészeit sem szerezhette meg, ezen alperesek az I. r. alperes tagjai maradtak. A kereseti érvelés ezzel ellentétesen, azon alapult, hogy - az I. r. alperes tagjait nem illette meg elővásárlási jog - emiatt mind a csereszerződés, mind annak felbontása érvényes volt. A felperes pedig az I. r. alperes tagjaként megszerezhette az üzletrészek tulajdonjogát, s az ügylet alapján nem az ő, hanem a III-XXII. r. alperesek tagsági jogviszonya szűnt meg. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a Pp.73/A.§ b/ pontja alapján - figyelemmel a Pp.73/C.§
(5)bekezdésében foglaltakra - az I. r. alperes képviseletében az ügyvédjelölt eljárását nem fogadta el. A teljesség kedvéért mutat rá az ítélőtábla, hogy amennyiben a jogvita nem tartozna a kötelező jogi képviselet szabályai alá, az elsőfokú bíróság kifogásolt eljárása abban az esetben sem alapozhatná meg az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, figyelemmel arra, hogy a jogvita jogkérdés jellegű volt, s az I. r. alperes a jogi álláspontját az elsőfokú eljárás során írásban maradéktalanul kifejthette. Ehhez képest - a fellebbezés tartalmából megállapíthatóan - az ügyvédjelölt eljárásával érintett tárgyalásokon olyan új tény, bizonyíték, bizonyítási indítvány előterjesztésétől az I. r. alperes nem esett el, mely az ügy érdemi elbírálását érdemben befolyásolta volna, ilyet a fellebbezése sem tartalmaz. Iratellenesen hivatkozott a fellebbezésében az I. r. alperes arra, hogy az elsőfokú bíróság engedte, hogy a jogi képviselettel nem rendelkező VIII.rendű alperes neve VIII. r. alperes személyesen eljárhasson. A VIII. r. alperes ugyanis írásbeli beadványt nem terjesztett elő és a tárgyalásokon sem vett részt. Kizárólag az ítélet fejrészében került feltüntetésre - az V. és XV. r. alpereshez hasonlóan - személyesen eljáró (helyesen jogi képviselővel nem rendelkező) félként. Ezen eltérő megfogalmazás azonban kötelező jogi képviselet ellenére elfogadott tényleges perbeli cselekmény és nyilatkozat hiányában jelentőséggel nem bír (Pp.73/B.§
(1)bekezdés) A kötelező jogi képviselet követelménye az elsőfokú eljárás során a a IV.,XII., XIV.,XVI.,XXII. r. alperesek vonatkozásában is teljesült. Ezen alperesek a "D" Ügyvédi Irodának szabályszerű meghatalmazást adtak. Valamennyi érintett alperes és a megbízott ügyvéd is elismerte, hogy a meghatalmazáson lévő aláírás tőle származik. A perbeli képviseleti jogot megalapozó ügyvédi meghatalmazásra a Pp.69.§-a
(2)bekezdésében foglaltak és - annak utaló rendelkezése folytán - az ügyvédekről szóló
  1. évi XI. törvény - Ütv. - rendelkezései az irányadóak. Míg az ügyvédségről szóló
  2. évi
  3. törvényerejű rendelet
  4. §
(1)bekezdése még akként rendelkezett, hogy az ügyvédi meghatalmazást írásba kell foglalni; - ennek során - a meghatalmazást a meghatalmazónak saját kezűleg alá kell írnia, s az ügyvédnek ellenjegyezni kell, addig az Ütv. a meghatalmazás létrejöttéhez vagy érvényességéhez az ügyvéd ellenjegyzését már nem írja elő feltételként. Az Ütv. 26. §
(1)bekezdése értelmében az ügyvédnek adott meghatalmazás akkor érvényes, ha írásba foglalták. Ehhez a meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. Ezt meghaladó alaki vagy tartalmi követelmény a belföldön kiállított meghatalmazással szemben nem érvényesül. A perirathoz csatolt meghatalmazások a fenti tartalmi és formai szempontokat maradéktalanul teljesítik, így az eljárt ügyvéd képviselői minősége kapcsán kétely nem merült fel. A bíróság az ügyvéd és meghatalmazója megbízási jogviszonyát csak a meghatalmazás körében vizsgálja, a képviseleti jog ellenőrzése keretében nem vizsgálhatja magának a megbízási szerződésnek az érvényességét (Pp.72.§). Az érintett alperesek, mint megbízók meghatalmazással kapcsolatos tényleges tudattartalmának vizsgálata is kívül esik a képviseleti jog ellenőrzésén. Ennek ellenére a teljesség kedvéért rámutat arra az ítélőtábla, hogy a XII., XVI.r.. alperes elismerte azt is, hogy tisztában volt azzal, hogy milyen per indult ellene, s azzal is, hogy a meghatalmazás aláírása alapján ügyvéd fogja őket képviselni a perben. A XII.r. alperes pedig részt is vett a per első tárgyalásán. A IV. és XIV. és XXII. r. alperes azon életszerűtlen hivatkozását pedig az ítélőtábla nem fogadta el, mely szerint az érintettek nem voltak tisztában a meghatalmazás aláírásának jelentőségével. A felperesi keresetet és az első tárgyalásra szóló idézést valamennyi érintett alperes átvette. A IV., és XIV. r. alperes a per első tárgyalásán személyesen is megjelent, ahol tájékoztatást kapott a kötelező jogi képviselet szükségességéről. (
  1. sz. jkv.
  2. o.) A jegyzőkönyvet valamennyi érintett alperes postai úton is átvette, a meghatalmazás aláírására ezután került sor. Az aláírt meghatalmazásokon pedig szerepelt a per ügyszáma és a meghatalmazó neve és a meghatalmazott által ellátandó feladat. Az elsőfokú ítélet valóban nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróság miért mellőzte az I. r. alperes által a szerződő felek személyes meghallgatása iránt előterjesztett bizonyítási indítványt. Az indokolási kötelezettség részleges elmulasztása azonban kizárólag abban az esetben alapozza meg az ítélet hatályon kívül helyezését, ha az ítélet egyéb rendelkezéseiből és a kapcsolódó indokolásából sem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította. Mivel ez a jelen esetben nem áll fenn, az elsőfokú ítélet e fogyatékossága nem alapozta meg az ítélet hatályon kívül helyezését. Kifogásolta az I. r. alperes, hogy a III-XXII. r. alperesek üzletrész adásvételi szerződéseinek felbontása és az újabb üzletrész átruházási szerződések kapcsán előterjesztett érvénytelenségi kifogása kapcsán nem nyújtott az elsőfokú bíróság a bizonyítási teherre vonatkozóan kioktatást. Az ítélőtábla rámutat, hogy az érintett szerződések érvényességének megítélése jogkérdés volt, így nem esett a Pp.3.§
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség hatálya alá. Az ítélőtábla a bizonyítási indítványok mellőzése kapcsán az elsőfokú bíróság azon érvelését nem osztotta maradéktalanul, hogy az I. r. alperes - kereshetőségi jog hiányában - nem hivatkozhatott a megállapítási kereset elutasítását megalapozó érvénytelenségi okra. Az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/
  1. (VI. 28.) PK vélemény
  2. a) pontja szerint az aktív (kereseti vagy viszontkereseti) perbeli legitimációhoz, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására irányuló igényhez megkívánt az egyszerű érdekeltségen túlmutató, védendő jogi érdek fennállta. A Ptk.
  3. §ának
(1)bekezdése szerinti „bárki" ugyanis csak akkor válhat eljárásjogi féllé, ha a per megindítására jogszabály, vagy a jogi érdekeltsége feljogosítja. A keresettel szembeni védekezés körében azonban - különösen úgy, hogy valamennyi szerződő fél perben áll - a fenti követelmény teljesülése nem kívánható meg. Az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyására alapítottan - a keresettel szembeni védekezés kapcsán - az I. r. alperes jogi érdeke kizárólag addig terjedt, hogy a csereszerződés és erre alapítottan a II. r. alperes és a IIIXXII.r. alperesek között létrejött adásvételi szerződések hatálytalanságára, valamint ennek talaján a felbontó szerződések és az újabb üzletrész átruházások érvénytelenségére hivatkozhatott. Amennyiben azonban a csereszerződés hatálytalansága nem állapítható meg, úgy erre hivatkozással alappal nem kérhette a későbbi szerződések érvénytelenségére utalással a kereset elutasítását. Más jellegű - a csereszerződés hatálytalanságától eltérő - érvénytelenségi okra viszont szabadon hivatkozhatott az I. r. alperes, a szerződések jó erkölcsbe ütköző jellege azonban a későbbiekben kifejtettek szerint - ugyancsak nem volt megállapítható a perbeli esetben. Olyan bizonyítási indítványt az I. r. alperes nem terjesztett elő, amelynek teljesítése esetén reá kedvezőbb határozat születhetett volna. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy az I. r. alperes mellőzött bizonyítási indítványaival igazolni kívánt tények a felbontó és az újabb üzletrész átruházási szerződések érvénytelensége szempontjából súlytalanok. E jogkérdésben elfoglalt helyes jogi álláspontjára tekintettel a Pp.3.§
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség sem terhelte az elsőfokú bíróságot, s az ítéletben kifejtett jogi álláspontjából az is egyértelműen megállapítható volt, hogy miért mellőzte az I.r. alperes által felajánlott bizonyítás lefolytatását. II. A megállapítási kereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság azt is, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének Pp.123.§-a szerinti konjuktív feltételei a konkrét perben fennálltak, ezzel összefüggő indokolását az ítélőtábla mindenben osztotta, azt megismételni nem kívánja. Csupán a teljesség kedvéért jegyzi meg az ítélőtábla, hogy a VI., VII., IX. r. alperes tévesen hivatkozott a 2/
  1. (VI.28.) PK vélemény - időközben az 1/
  2. Polgári jogegységi határozat
  3. pontja alapján az új Ptk.-tól függetlenül is hatályon kívül helyezett, illetve meghaladottnak tekintett -
  4. pontjában foglaltakra, mely szerint a szerződés érvénytelensége iránti megállapítási kereset előterjesztésének akkor van helye, ha annak a Pp.123.§-ában meghatározott törvényi feltételei fennállnak. E PKv ugyanis az érvénytelenségi keresetekkel összefüggő, míg a per tárgyát képező kereset -ettől eltérően- éppen az érvényeség megállapítását célozta. III. A csereszerződéssel összefüggésben gyakorolható elővásárlási jog és a szerződések érvényessége A jogvita központi kérdése az volt, hogy - figyelemmel a Gt. felhívott rendelkezéseire és I. r. alperes társasági szerződésének 6.
  5. pontjában foglaltakra - gyakorolható-e az üzletrész csereszerződéssel történő átruházása esetén elővásárlási jog. Amennyiben ugyanis lehetőség van az elővásárlási jog gyakorlására, úgy az I. r. alperes helyesen hivatkozott arra, hogy az ajánlatnak az elővásárlási jogosulttal történő közlése az eladó oldalán ajánlati kötöttséget eredményez (Ptk.211.§
(1)bekezdés). Ilyen esetben az elővásárlási jogosulttal már közölt ajánlat az ajánlati kötöttség tartama alatt a Ptk.214.§
(2)bekezdése értelmében nem vonható vissza. Ennek az a következménye, hogy a függő hatállyal, valamint az elővásárlási jog sérelmével megkötött szerződést az eladó és vevő csak addig bonthatja fel az elővásárlási jogosultra is kiható hatállyal, ameddig az a szerződésről - a közlésből vagy más módon - tudomást nem szerzett. (Az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló 2/
  1. (VI.24.) PK vélemény
  2. pontja) Erre tekintettel a visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egyidőben kell az elővásárlási jogosulthoz megérkezni, míg a szerződés elővásárlásra jogosultra kiterjedő hatállyal történő felbontására csak az elővásárlásra jogosult részére e jog gyakorlására rendelkezésre álló idő elteltével van lehetőség. A konkrét esetben az I. r. alperesi érvelés elsődlegesen amiatt súlytalan, mert ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen rámutatott- az elővásárlási jog az adásvételhez kapcsolódó kötelmi jogi intézmény, a cserére attól függetlenül nem vonatkoztatható, hogy a csereszerződésre a Ptk.378.§-a alapján az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni, emiatt a csereszerződés vonatkozásában az elővásárlási jog nem érvényesül. Emiatt az elővásárlási jog gyakorolhatósága az adásvételi szerződésekre szűkített, és nem akadályozza a tulajdonost abban, hogy a dolgot szabadon elcserélje, vagy elajándékozza. (Legfelsőbb Bíróság Gf.IV.33.285/1998.) Ugyanezen rendelkezések irányadóak a cserével vegyes adásvételi szerződésre is. A fenti elvet a bírói gyakorlat kizárólag abban az esetben töri át, amennyiben a cserével vegyes adásvételi szerződésben a csereelem valós ugyan, de kizárólag az elővásárlási jog kijátszása érdekében kerül beiktatásra. Ilyen esetben a bíróság a szerződést adásvételi szerződésnek tekinti. (EBH 2010.2133) Ugyanígy minősül, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a csereszerződés színlelt, kizárólag az elővásárlási jog kijátszására irányul és valójában adásvételi szerződést leplez. (BH 2014.338) Egy csereszerződéssel leplezett adásvételi szerződés kapcsán az elővásárlásra jogosultnak fennáll a lehetősége elővásárlási joga érvényesítésére. (Kúria Pfv.VI.20.363/2012/6.) A peradatok alapján azonban a csereszerződés színleltsége nem igazolt (ezt maga az I. r. alperes sem állította). Az általa felajánlott, de az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás sem lehetett volna alkalmas annak igazolására, hogy a csereszerződés kizárólag az elővásárlási jog megkerülésére irányult. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a csereszerződés pénzbeli egyenértékre vonatkozó utalást nem is tartalmazott, csak az üzletrész és a törzsrészvény névértékét jelölte meg. Amiatt is alaptalan az I. r. alperesi érvelés, mert a csereszerződés még az ajánlati kötöttség beállta (azaz az ajánlat I. r. alperes tagjaival történő közlése) előtt felbontásra került és a felperes megkötötte a III.-XXII. r. alperesekkel az új üzletrész átruházási szerződéseket. (A csere tényét az I. r. alperes csak 2013.07.
  3. napján kelt levelében közölte a tagokkal.) Harmadrészt amiatt alaptalan az I.r. alperesi védekezés, mert az ajánlati kötöttség beállta esetén sem lenne az I. r. alperes két tagjának elfogadó nyilatkozata joghatályos nyilatkozatnak tekinthető, figyelemmel arra, hogy az elfogadó nyilatkozat a közölt ajánlattal tartalmában nem volt azonos, ugyanis a felperes nem névértéken kívánta átruházni az üzletrészét. Egy csereszerződéssel leplezett adásvételi szerződés kapcsán az elővásárlásra jogosultnak valóban fennáll a lehetősége elővásárlási joga érvényesítésére. Nem állapítható meg azonban kizárólag az erre való hivatkozással a csereszerződés jó erkölcsbe vagy jogszabályba ütközése miatti érvénytelensége. (Kúria Pfv. VI.20.363/2012/6.) Önmagában az I. r. alperes üzletrészei jelentős részének - az előző bekezdésben kifejtettek szerint a felperes által jogszerűen történő megszerzése - mint a szerződések eredménye alapján sem állapítható meg az üzletrészek átruházásra irányuló szerződések jó erkölcsbe ütköző jellege. Az I. r, alperesi Kft. I.r. alperes által hivatkozott „zártkörűségének" biztosítására a Gt.123.§
(1)bekezdése ad lehetőséget, ennek keretében az üzletrész harmadik személyre történő átruházása a társasági szerződésben korlátozható vagy feltételhez köthető. A Gt.126. §
(1)bekezdése szerint a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez is köthetik. A Gt.126.§
(2)bekezdése pedig - éppen az elővásárlási jog kijátszásának elkerülése érdekében - lehetővé teszi, hogy az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható legyen. (KERSZÖV Komplex CD jogtár Gt.126.§-ához fűzött magyarázata A társasági szerződés 6.
  1. pontja azonban nem értelmezhető kiterjesztően és nem tekinthető az üzletrész harmadik személyre csere útján történő átruházását kizáró vagy korlátozó rendelkezésnek, sem ezzel kapcsolatos feltételnek. A társasági szerződés e pontja az üzletrész csere útján történő átruházásával kapcsolatban - a társasági szerződés e rendelkezése érvénytelenségének érintése nélkül is - alkalmazhatatlan és egyúttal értelmezhetetlen. A társasági szerződés 9.3.
  2. pontjában az "C" Kft. javára megállapított eltérő tagsági jogok pedig súlytalanok a jogvita szempontjából. A konkrét esetben ugyanis nem az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásáról van szó, így a taggyűlésnek nem kellett erről határozatot hozni, melynek érvényességéhez szükség lett volna e privilegizált tag hozzájáruló szavazata is. A csereszerződés felbontását követően az üzletrész adásvételi szerződések megkötésekor a felperes nem kívülálló volt, hanem az I.r. alperesi társaság tagja. A fellebbezésben hivatkozottakkal szemben nem a szerződés érvényességének elengedhetetlen tartalmi kelléke adásvétel esetében a vételár megjelölése, hanem az adásvételi szerződés létrejöttének. A csereszerződésnek azonban csak a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást kell egyértelműen megjelölni, s nem szükséges a szerződés tárgya vonatkozásában a forgalmi érték meghatározása. (XXV. számú PED I. pont) *** A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit rendelkező rész
  3. sz. alatti keresetpontosításnak megfelelő szövegezésbeli pontosításával - a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A pervesztes I. r. alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárási költségének megtérítésére, melyet az ítélőtábla a felperes jogi képviselőjének a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés b/ pontja, és 3.§
(5),
(6)bekezdése, valamint 4/A.§-a szerint mérlegeléssel megállapított ügyvédi munkadíjában határozott meg a rendelkező részben írt mértékben. A személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesült I. r. alperes másodfokú pervesztessége folytán köteles a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése és 15.§
(1)és
(3)bekezdése alapján a 7.770.000,-Ft pertárgyérték után számított 621.600-Ft másodfokú eljárási illeték megfizetésére. G y ő r ,
  1. november
  2. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Mészáros Zsolt sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.