A ...Törvényszék a ... (….) ügyvéd által képviselt ... Kft. (...) felperesnek - az ... Osztály (….) ... ügyintéző által képviselt ...(…..) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: ..., majd később jogutódja ... a ... és társaival szemben a... Bíróság előtt 13.P.91.559/
- számon volt eljárás folyamatban szolgalmi jog alapítása iránt. A per szünetelést követően ... számon, majd ismételt szünetelés folytán ... szám alatt folytatódott. ... szám alatt a ... Bíróság a pert megszüntette azon indokolással, hogy a felperes (...) a kereseti kérelmétől elállt. A végzéssel szemben a felperes (...) és a beavatkozó (jelen per felperese) éltek fellebbezéssel. A fellebbezés folytán a...Bíróság mint másodfokú bíróság .... számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Ennek folytán a per a ... Bíróság előtt .... szám alatt folytatódott a ... Kft. (jelen per felperese) felperes és a ... alperes között szolgalmi jog megállapítása és kártérítés iránt. A bíróság .... számú végzésével engedélyezte a ...Kft. felperesi oldalon való perbelépését, egyidejűleg a perből ... felperest elbocsátotta. A ….. Kft. a per során számos, peren kívül készített szakvéleményt és vázrajzot csatolt be. Időközben a perrel érintett valamennyi ingatlan tulajdonosává vált. A ... Bíróság az ügyben
- április
- napján .... szám alatt részítéletet hozott, mellyel a felperes kártérítésre irányuló kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,-Ft + 25% Áfa, azaz hatvankettőezer-ötszáz forint perköltséget. Kötelezte továbbá, hogy leletezés terhével 15 napon belül rójon le további 66.700,-Ft kereseti illetéket. A kártérítési igény vonatkozásában a felperes a
- február
- napján előterjesztett beadványában tett részletes előadást, az alperessel szemben a jogelődje, illetve saját perköltségigényét is szerepeltette. Az ítélettel szemben a felperes (jelen per felperese) fellebbezést terjesztett elő. Az iratok részfelterjesztés útján megküldésre kerültek a másodfokú bíróság részére. Időközben a ... Bíróság a per további részében az eljárást folytatta,
- június
- napján 10 órakor tartott az ügyben tárgyalást, majd az ügyben
- október
- napján .... sorszám alatt hozott ítéletet. Ebben a felperes szolgalom alapításra vonatkozó kereseti kérelmének helyt adott, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 387.550,-Ft perköltséget. A felperes az alperessel szemben 743.607,-Ft vonatkozásában terjesztett elő költségigényt, melyet a ... Bíróság csak részben, 297.700,-Ft+94.850,-Ft, azaz összesen 387.550,-Ft perköltség igény vonatkozásában látott megalapozottnak. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, a perköltség megállapítása, illetve kisebb részben az indokolás hiányosságai okán. A felperesi fellebbezés a ... Bíróságra
- december
- napján érkezett. A bíróság a ....szám alatti végzésével felhívta a felperest
- december
- napján, hogy a fellebbezésén 15 napon belül rójon le 9.800,-Ft fellebbezési eljárási illetéket. Ezt a felperes
- január
- napján teljesítette. A ..., mint másodfokú bíróság a
- február
- napján kelt ... számú részítéletével a ... Bíróság ...számú részítéletét helybenhagyta. A
- április
- napján kelt
- sorszámú végzésével a ...Bíróság a
- sorszámú ítélet rendelkező részének
- bekezdését kijavította. Ezen végzés
- május
- napján emelkedett jogerőre. A
- június
- napján kelt iratával, mely a ...Bíróság elnökénél
- június
- napján érkezett, jelen per felperese előadta, hogy „a per kártérítési részítélete tárgyában felülvizsgálati ügyszak folyik, azonban a felperes az alapper költségszámítását is kifogásolta. A ... Törvényszék a kárigényt elutasító ….részítéletet helybenhagyta, de nem döntött a perköltségekről, holott volt az aktában a perbíró által tett külön végzés a ...Törvényszéknél elfekvő pótborítékban, az eredetiben meg is található, amint azt a felperesi ügyvéd
- május 21-én tapasztalta. Ebben az ítélet indokolása kérdéskörben tett felperesi kifogás elbírálására külön is felhívta a... Törvényszék figyelmét a ….. Nem tudhatják, hogy mi is az ítélet indokolása tárgykörben lévő külön döntést igénylő kérdés, de úgy véli, hogy az alapperi perköltség kérdésben tett kifogása nem ilyen. Érdekes, hogy a ...képviselője nem volt rest, és
- március 19-én megküldte fizetési felszólítását. A melléklet szerint lerótták külön felhívásra a 8.900,-Ft fellebbezési illetéket, de a perköltségről döntést ez idáig nem kaptak". A
- június
- napján kelt
- számú végzésével a ... Bíróság a felperest tájékoztatta az ügy állásásról.
- július
- napján a per alperese végrehajtási lap kibocsátását kérte a felperessel szemben, illetve április 11-én ezt a bíróság
- július
- napján kibocsátotta. A ... Bíróság
- szeptember
- napján adott utasítást a
- sorszámú ítélet elleni fellebbezések felterjesztésére azzal a megjegyzéssel, hogy a
- számú részítélet ellen felülvizsgálati kérelem került benyújtásra, melyet a …. a fellebbezés elbírálásáig visszaküldött, így soron kívüli eljárást indítványozzanak. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- november
- napján kelt …. számú átiratával megkereste a ... Bíróságot a ….. számú ügyben a felperes által
- szám alatt benyújtott fellebbezés további iratanyagai megküldése végett, figyelemmel arra, hogy a felterjesztés csupán az alperes
- számú fellebbezésére tekintettel történt. A
- november
- napján kelt átiratával a ...Bíróság megkereste a ...Törvényszéket az ügy iratainak visszaküldése iránt, tekintettel arra, hogy a megkeresést nem áll módjában teljesíteni, mivel az iratok felterjesztése során az I. számú, az iratmásolatokat tartalmazó pótboríték az eredeti iratokkal együtt megküldésre került a ... Törvényszéknek, míg a II. számú iratokat nem tartalmazó pótboríték maradt az elsőfokú bíróságnál. A …. előadta továbbá, hogy az iratok visszaküldését követően az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik a felperes
- sorszámú fellebbezése vonatkozásában, és az iratokat visszaterjeszti a... Törvényszékhez.
- január
- napján a felperes beadvánnyal fordult a ... Bíróság Elnökéhez. Ezen irat
- január
- napján érkezett a bírósághoz. Ebben előadta, hogy a .... számú részítélet ellen a Fővárosi Törvényszék részítélete alapján a felperes felülvizsgálati eljárást kért, de azt a ... számú végzés alapján nem tartotta érdemben lezárt ügymenetűnek, ezért a teljes iratcsomót visszaküldte a bíróhoz a saját eljárása felfüggesztésével egyidejűleg. Az alperes 94.250,-Ft+költségei tekintetében pedig végrehajtást indított a felperes ellen, holott felperes és jogelődei ennek az összegnek a hatszorosát követelik az alperes ….. Ez az állapot több, mint 400 napja fennáll. A ... Elnök felé kiszámolt felperesi fölös költségek pedig meghaladták a 28.000,-Ft-ot, és a ... megyei cégbíróságon a cégtulajdonra vezetett végrehajtás már 90 napon túli kintlevőségnek tekinthető. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a ... számú átiratával
- május
- napján ismételten visszaküldte a …. Bíróságnak a ... számú iratokat, figyelemmel arra, hogy a
- számú fellebbezésre vonatkozó iratanyagot megkeresésükre sem küldte meg az elsőfokú bíróság, így a fellebbezés nem bírálhatóak el. Felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a hiányzó iratok pótlása iránt a teljes iratanyagot újabb felterjesztő lappal küldje meg a másodfokú bíróságnak.
- június
- napján a felperesi jogi képviselő részére ügyfélfogadási időben az
- sorszámú irat másolata kiadásra került. A ...Bíróság
- július
- napján kelt átiratában tájékoztatta a másodfokú bíróságot, hogy a
- számú felperesi fellebbezés teljes iratanyaga megtalálható az elsőfokú íratok között, és visszaterjesztette az iratokat a fellebbezések elbírálása végett. Az iratok ismételten azzal a megjegyzéssel kerültek felterjesztésre, hogy a
- számú részítélet ellen felülvizsgálati kérelem van, melyet a... a fellebbezés kivizsgálásáig visszaküldött, így soron kívüli eljárást indítványozna. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- október
- napján kelt ... számú ítéletével a ... Bíróság …. számú kijavított ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. A ...a
- május
- napján kelt ... sz. végzésével a felperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította. A ... Bíróság ... szám alatt értesítette a ... Cégbíróságát arról, hogy a ...Bíróság az adós céggel szemben végrehajtást rendelt el. A ... Cégbírósága
- augusztus
- napján... számú végzésével hivatalból elrendelte a változások bejegyzését a végrehajtás vonatkozásában. A
- szeptember
- napján kelt
- sorszámú végzésével elrendelte a végzés kijavítását, tekintettel arra, hogy a végrehajtás elrendelésének időpontja tévesen került feltüntetésre a végzésben. A felperes kérelmére a közjegyző .... számon fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben. Az alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult. Ezt követően a felperes a keresetlevelét
- december 5-én a ... Ítélőtáblához címezve a..., majd december 9-én a ... Törvényszéken is benyújtotta. Az eljáró közjegyző az aktanyomatot a... Bíróságnak küldte meg. A...Bíróság és a... Ítélőtábla is megállapította hatáskörének hiányát és a keresetlevélnek a ...Törvényszékhez való áttételéről rendelkezett, így a ...Törvényszék előtt 3 számon folyt ugyanazon ügyben eljárás. A .... számú perben a ... Ítélőtábla
- február
- napján a ...Törvényszéket, a ... és ... számú ügyekben
- március 28-án a ... Törvényszéket jelölte ki az eljárásra. A ...Törvényszék az előtte folyamatban lévő ügyeket egyesítette. Ezt követően pedig .... számú végzésével a pert megszüntette, tekintettel arra, hogy a ... Törvényszék előtt azonos felek között ugyanazon tárgyban eljárás van folyamatban. A felperes fellebbezése folytán a ...Ítélőtábla ... számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. A felperes a végleges kereseti kérelmében azt kérte, hogy a törvényszék kötelezze az alperest összesen 200.000,-Ft kártérítés megfizetésére, melyből 100.000,-Ft-ot vagyoni, 100.000,-Ft-ot pedig nem vagyoni kárként kívánt érvényesíteni. A felperes az alperessel szemben egyrészt a vele szemben elrendelt végrehajtási eljárás alapján, másrészt annak alapján kívánt igényt érvényesíteni, hogy a
- sorszámú ítélet elleni fellebbezésének elbírálása vonatkozásában az ésszerű határidő nem került betartásra, a ...Bíróság ügyvitelben hibák merültek fel. A vagyoni kárigény vonatkozásában számlákat csatolt 119.000,-Ft vonatkozásában, előadva, hogy ezen számlák közül 19.000,-Ft a jelen perrel kapcsolatos megjelenéshez fűződik, míg a további becsatolt számlákkal igazolt költsége annak folytán merült föl, hogy a fellebbezés sorsának kiderítése érdekében a ... Bíróságnál el kellett járnia a felperesi jogi képviselőnek. A felperes előadta, hogy a felperesi képviselő az egyes bíróságokat a különböző helyeken lévő pótborítékok okán felkereste, ez neki egy napjába, és költségekbe került. ... irodavezető a ... számú ügyet laponként vizsgálta át, majd előkerült egy másik pótboríték is, amiben egyedül a
- számú fellebbezés volt benne, amit kerestek. Nyolc hónap volt az, amikorra előkerült ez a fellebbezés úgy, hogy már eredetileg is felterjesztésre kerül a ...Törvényszékre. A fellebbezés a számítógépre sem volt felvezetve, ezt bizonyítani nem tudja, de akkor az irodavezető nem manuálisan nézte volna át az aktát, hanem gépből meg tudta volna mondani, hogy hol van a fellebbezés, kinél, milyen számon. A felperesi álláspont szerint a másodfokú eljárás elhúzódott. A Pp-nek nincs arra vonatkozó előírása, hogy az első tanácsülést a fellebbezés beérkezésétől számított milyen időn belül kell megtartani. Előadta e vonatkozásban, hogy a
- sorszámú ítéletben javukra megítélt perköltség összege fellebbezés nélkül is másfélszerese volt az államnak a
- számú részítélet alapján fizetendő perköltségnek. Az elsőfokú ítélettel meg nem állapított perköltség egy közjegyzői okiratba foglalt perköltség-követelés volt, mely eredetileg a jogelőd perköltségkövetelése. Itt a fellebbezés elbírálásának időpontjára tekintettel egy három éven túli követelés volt a könyvelésükben. Ez három évig kifizetetlen jogcím nélküli tartozást jelentett a cég vonatkozásában. A felperes ezt tehát kifizette, de nem tudta igazolni, hogy mire. Adóhatósági vizsgálat volt a cég vonatkozásában, de mivel a per lezárult, és az állam a megítélt perköltséget ki is fizette, a mérlegben nem volt akkora hiány, amiért a céget megbírságolták volna. E vonatkozásban a Pp.2.§
(3)bekezdésére alapította a felperes az igényét, azt nem vagyoni kártérítési igényként megjelölve, ami abból eredt, hogy ennek okán neki utazgatnia, nyomoznia kellett, igazolhatóan két napot töltött el ezzel. A felperes a Ptk.
- és 349.§- alapján kívánt igényt érvényesíteni a vele szemben elrendelt végrehajtási eljárás kapcsán. Előadása szerint ugyanis a...Bíróság a
- sorszámú részítélet kapcsán
- július 23-án végrehajtást rendelt el a felperesi céggel szemben. Erről sem a cég ügyvezetője, sem a felperesi jogi képviselő nem tudott, egy cégbírósági iratbetekintés során véletlenül tudta meg, hogy a cégnyilvántartásba végrehajtási jog került bejegyzésre. Ezt megelőzően inkasszóval hajtották be a
- sorszámú részítélettel a Kft. terhére megítélt perköltséget. Ugyanakkor miután a felperes a
- sorszámú részítélet jogerejéről tudomást szerzett, jelezte azon per alperese részére, hogy beszámítással kíván élni a fellebbezés alatt álló
- számú ítélettel megítélt perköltség vonatkozásában, amibe az alperes bele is egyezett. Ez tehát a jogsértés a ..., illetve a ... Törvényszék alperes részéről. A cég ugyanis a perbeli területekkel egy projektben kívánt részt venni, pályázni lehetett a Magyar Államhoz, de csak olyan cégek, akinek nem volt köztartozása. Álláspontja szerint ezen perköltség is az volt, mert a perköltséget a Magyar Államnak kellett kifizetni. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a... Bíróság az eljárás alapját képező ... számú ítéletében messzemenőkig eleget tett a Pp.221.§
(1)bekezdésben előírt indokolási kötelezettségének, az ítélet elleni fellebbezés folytán eljáró ... Törvényszék az elsőfokú bírsági ítéletet helybenhagyta. Tekintettel arra, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság a felperesi oldalon felmerült perköltségek tekintetében kellően megindokolt határozatot hozott, és a Pp.79.§
(2)bekezdésére figyelemmel a költségek utólagos felszámításának nincs helye, az elsőfokú bíróságnak az alapüggyel összefüggésben további intézkedési kötelezettsége nem keletkezett. Valószínűsíthető, hogy a felperes a Fővárosi Törvényszék ellen előterjesztett kártérítési keresetét a korábban meg nem ítélt perköltség érvényesítésére kívánja felhasználni, erre azonban semmifajta jogi lehetősége nincs. Az iratok áttanulmányozását követően tetten érhető, hogy a felperes a per folyamán részben célszerűtlen percselekményeket végzett, ezzel önmaga számára jelentős többletköltségeket generált. Az ítélet indokát adja, hogy ezek a költségek miért nem háríthatók át az egyébként pervesztes ... alperesre. Előadta továbbá, hogy a peres ügy iratai, a felperes szerteágazó beadványai, illetve jogorvoslati kérelme folytán kerültek több alkalommal a másodfokú, illetve a felülvizsgálati bíróság részére megküldésre, majd onnan visszaküldésre. Teljesen alaptalan a felperesnek azon állítása, hogy az irat hosszabb időtartamra „eltűnt" volna, az ne lett volna fellelhető. Az akta útja végig nyomon követhető, a felperes többször tájékoztatást is kapott az ügy aktuális állásásról. Nem állapítható meg az eljárás, illetve az ügyviteli szabályok megsértése. A felperes azon előadásai, hogy különböző bíróságok egyes kezelőirodáin kérelmeire milyen válaszokat kapott, vagy milyeneket kaphatott volna, ma már ellenőrizhetetlenek. A ... Kerületi Bíróság magatartásával semmilyen összefüggésben nem áll az a körülmény, hogy a részítélet végrehajthatóságának felfüggesztése iránti kérelmet a …. mint felülvizsgálati bíróság elutasította. Nem releváns azon felperesi hivatkozás, hogy a ... Törvényszék ... számú ítéletével összefüggésben egyéb jogorvoslati kérelmet kíván előterjeszteni. A ...Törvényszéken csak a másodfokú ügyek pótborítója áll rendelkezésre, a .... számú ügy irataiból annyi állapítható meg, hogy a ... számú ítélet elleni fellebbezések először
- szeptember
- napján kerültek felterjesztésre a …. A.... számú ügy pótborítója azonban a másodfokú kezelő iroda tájékoztatása szerint nem lelhető fel, így ebben a körben a történtek nem állapothatóak meg, erre vonatkozóan az elsőfokú iratok bírnak információval. Ezt követően a ... számú ítélet elleni fellebbezések második alkalommal
- november
- napján kerültek felterjesztésre a ... Törvényszékre, ahol az ügy ... számon került lajstromozásra. A másodfokú bíróság
- május
- napján az iratokat visszaküldte az elsőfokú bíróság részére, mert az a
- sorszám alatti fellebbezésre vonatkozó iratanyagot megkeresés ellenére sem küldte meg a másodfokú bíróság részére, így a fellebbezések nem voltak elbírálhatók. A ….. számú ítélet ellni fellebbezések
- alkalommal,
- július
- napján kerültek felterjesztésre a Fővárosi Törvényszékre, ahol az ügy ... számon került lajstromozásra. A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- október
- napján kelt
- sorszámú ítéletében az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének a nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezést helybenhagyta. Így a felperes tényállításával szemben megállapítható, hogy a felperes fellebbezésének elbírálására ténylegesen sor került a ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság
- október
- napján kelt ... számú ítéletével. Az alperes továbbá a felperesi beadványokra tett észrevételeiben előadta, hogy adminisztrációs hiba folytán a fellebbezés elbírálására valóban később került sor, annak eredménye azonban az elsőfokú ítélet helybenhagyása folytán a felperesre kedvező volt, a felperest ebből kifolyólag kár nem érte. A fellebbezés felterjesztésében tapasztalt késedelem, és a felperes ellen indított végrehajtási eljárás között ok-okozati összefüggés nem állapotható meg, a végrehajtási eljárás megindítása kizárólag a felperes mulasztásának a következménye. Álláspontja szerint a felperes nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének sem, a végrehajtási eljárás megindításért pedig az alperes nem tehető felelőssé. Amennyiben a felperes a jogerős ítéletben foglalt kötelezettségének eleget tett volna, a végrehajtási eljárást elkerülhette volna. A felperes azon felróható magatartása, hogy jogerős bírósági döntésben foglalt kötelezettségét önként nem teljesítette, és ezért annak a kikényszerítésére állami kényszert kellett vele szemben alkalmazni, előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A bíróság ítéletében megállapított kötelezettség jóhiszemű és önkéntes teljesítése a végrehajtási eljárás megindításának bevárása és külön felszólítás nélkül is kötelezettség, amely a teljesítési határidőig a jogosult részére való teljesítés felajánlását foglalja magába. Az alperes kártérítési felelősségét így kizárja az a körülmény, hogy a felperes a végrehajtási eljárás megindítására, azaz önkéntes teljesítés hiányában állami kényszer alkalmazásra várt, és bár tudott a jogerős határozatról önként nem tett eleget fizetési kötelezettségének. A részítéletben szerepelő határidőben történő teljesítés esetén a felperes a kár bekövetkezését elháríthatta volna. A bíróság felhívására előadta, hogy a ... Törvényszéken az iratkezelés rendjére külön vonatkozó szabályzat nincs, az iratkezelés a BÜSZ rendelkezései szerint zajlik, ugyanakkor álláspontja szerint nincs annak jelentősége, hogy a fellebbezés fellelésének hiánya mely dolgozó, vagy szervezeti egység mulasztására vezethető vissza, tekintettel arra, hogy a mulasztásért a munkáltató tartozik felelősséggel, és az alperes a mulasztás tényét nem vitatja. A végrehajtás elrendelése körében az alperes előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a felperes által kárként megfogalmazott körülményekre vonatkozó előadás nem megalapozott. A felperes részen arra hivatkozott, hogy a perköltség köztartozásnak minősül és ezért nem vehetett részt pályázaton, ugyanakkor az alapperben bár alperesként valóban a ….szerepelt, így a perköltséget a részítélet értelmében a ... kell megfizetni, ettől azonban a követelés nem minősül köztartozásnak. A ...a polgári jogi viszonyokban a mellérendeltség elve alapján többi féllel egyenrangú félként vesz részt, e minőségében közhatalmat nem gyakorol. A per tárgyát nem a ... felé fennálló köztartozás képezte, a kérdéses alperes részére megítélt követelés alapját az alperes oldalán a felperes perindítása folytán felmerült kiadások képezték. Így megállapítható, hogy a Magyar Állam részére megítélt perköltség köztartozásnak nem tekinthető, a felperes pályázatokon való indulásának akadályát nem képezhette az. A perköltség követelés végrehajtására sem adók és járulékok módjára, hanem a bírósági végrehajtás általános szabályai szerint került sor. Megjegyezte, hogy épp a felperes fellebbezése folytán az elsőfokú bíróság részítéletében szereplő perköltség megfizetésre irányuló rendelkezés nem emelkedett jogerőre, a követelés nem vált végrehajthatóvá, így ez alapján is kizárt azt a felperessel szemben fennálló lejárt tartozásként nyilvántartásba került volna. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek perbeli nyilatkozatai, az ügyben beszerzett végrehajtási iratok, illetve a ... Bíróság ...., illetve annak előzményét képező ügyek iratai alapján állapította meg. A Pp.-nek a perbeli időszakban hatályos
- §
(1)bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A
(2)bekezdés szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. A
(3)bekezdés szerint az
(1)bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. A Ptk 339. §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A
(2)bekezdés szerint a bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. A 349. §
(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A
(3)bekezdés szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A végrehajtási eljárás kapcsán a felperes az igényét a Ptk. 339.349.§-aira alapította. A bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősség megállapításának és a kártérítés megfizetésére való kőtelezésnek három, konjuktív feltétele van: - jogellenes magatartás, - kár, - a kettő közötti okozati összefüggés. E körben tehát elsőként a törvényszéknek azt kellett vizsgálni, hogy az alperes a végrehajtási eljárás körében, illetve a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló, illetve azt érintő polgári per kapcsán tanúsított-e jogellenes magatartást. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a kártérítési felelősséget csak kirívó jogszabálysértés, illetve az alapozza meg, ha az alperes mérlegelést nem tűrő jogszabályt alkalmaz jogszabálysértően. A jogértelmezési és jogalkalmazási tévedések csak az esetben esnek a felróhatósági körén kívül, ha nem feltűnően súlyosak, és nem nyilvánvalóan tévesek. Ha a jogalkalmazó szerv a jogszabály egyértelmű, több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését hagyja figyelmen kívül, menthető jogalkalmazási tévedésről nem lehet szó. Jelen esetben tehát a törvényszéknek azt kellett vizsgálni, hogy a végrehajtás elrendelése körében az alperes tanúsított-e kirívóan súlyos jogellenes magatartást. A per alapját képező polgári ügyben az alperes
- április 19-én
- sorszám alatt hozott részítéletet, melyben a... Kft. (jelen per felperese) kártérítésre irányuló kereseti kérelmét elutasította, és 62.500,-Ft perköltség megfizetésre kötelezte azon per alperese, a ... javára. Az ítélettel szemben a ... Kft. jelen per felperese terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezés folytán eljáró ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a .... számú részítéletével helybenhagyta az elsőfokú részítéletet, kötelezve a felperest 31.750,-Ft perköltség alperes részére való megfizetésére. Ezzel ezen részítélet jogerőre emelkedett, és végrehajthatóvá vált, annak alapján a perköltség vonatkozásban végrehajtásnak volt helye. A részítélettel szemben jelen per felperese felülvizsgálati kérelemmel élt, ezen felülvizsgálati kérelmét azonban a... hivatalból elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes a felülvizsgálati illeték lerovására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. Tekintettel arra, hogy a jogerős részítélet alapján a perköltség vonatkozásban végrehajtásnak volt helye, az alperes nem követett el jogszabálysértést, nem tanúsított jogellenes magatartást akkor, amikor a …. végrehajtást kérő
- április
- napján érkezett kérelmére a végrehajtási lapot a perköltség vonatkozásában a felperessel szemben kibocsátotta. Ilyen kérelem esetén a bíróság kötelezettsége, hogy a végrehajtási lap kibocsátásra kerüljön, a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelem 11-es rovata azon kérdés vonatkozásában, hogy a végrehajtást kérő kéri-e, hogy a végrehajtó a végrehajtási lapot postán kézbesítse az adósnak, a „nem" megjegyzés szerepel, így a bíróságnak ebben a vonatkozásban kézbesítési, az adós értesítési kötelezettsége sem állt fenn. Ezt meghaladóan a bíróságot a
- évi V. tv. 26.§
(1)bekezdés i.) pontja, és
(4)bekezdése alapján a cégbíróság vonatkozásában értesítési kötelezettség is terhelte, tehát magában a végrehajtásnak a cégnyilvántartásba való bejegyzése sem valósít meg jogellenes magatartást az alperes részéről. A végrehajtás elrendelése azzal összefüggésben sem válik jogellenessé, hogy a felperes esetlegesen beszámítási igényt kívánt érvényesíteni a
- számú ítélettel megállapított perköltség vonatkozásában, ám erre a miatt nem volt lehetősége, mert a
- sorszámú ítélettel szembeni fellebbezés elbírálásra nem került, és a felperes álláspontja szerint e vonatkozásban a késlekedés miatt az alperest felelősség terheli. E vonatkozásban ugyanis nem állapítható meg, hogy az alperes a perköltség igényét beszámítással kívánta volna rendezni, mint ahogy az sem, hogy az ítélet elleni fellebbezés korábbi elbírálása esetén a …. végrehajtási kérelemmel nem élt volna a perköltség vonatkozásában. E vonatkozásban a felperes kártérítési igénye sem volt értelmezhető, tekintettel arra, hogy a 200.000,-Ft kártérítésen belül 100.000,-Ft-ot vagyoni kártérítésként kívánt érvényesíteni, amely azonban utazási költséget foglalt magában, míg 100.000,-Ft -ot nem vagyoni kártérítésként arra tekintettel, hogy a cég pályázaton nem tudott részt venni, tekintettel arra, hogy köztartozása állt fenn. Az alperes helytállóan mutatott rá arra, hogy jelen perköltségtartozás köztartozásnak nem minősül, bár azt a ...kellett megfizetni, ugyanakkor perköltségként a ... jogi képviseletét ellátó ügyvéd tevékenységével kapcsolatban. Így bár a per alperese a ...volt, azonban a neki fizetendő perköltség összege köztartozásnak nem tekinthető. Egyébként maga a felperes adta elő, hogy az adóhatósági vizsgálat, amely a tavalyi évben történt, hiányt nem állapított meg, a céget szankcióval nem sújtotta. Helyesen mutatott rá az alperes arra is, hogy jelen esetben ezen tartozást nem is adók módjára hajtották be, hanem a bírósági végrehajtás szabályai szerint történt a végrehajtás. A végrehajtási eljárás kapcsán tehát sem a jogellenesség, sem a kár nem állapítható meg. A fellebbezés elbírálásának elhúzódásával, és a felperesnek ennek alapján a Pp.2.§
(3)bekezdése alapján érvényesített igényével kapcsolatosan a törvényszék az alábbiakat tudta megállapítani: A
- sorszámú ítélettel szembeni felperesi és alperesi fellebbezések felterjesztésére az ügyben
- szeptember 3-án került sor, tekintettel arra, hogy ezt megelőzően az ítélet kijavítására került sor a felperes kérelmére, illetve a korábbi
- sorszámú részítélet folytán az iratok a ... voltak, azokat a ….
- augusztus 23-án küldte vissza a ...Bírósághoz, hogy a
- sorszámú ítélet elleni fellebbezés elbírálásra kerülhessen. Ezen időponthoz képest a fellebbezés elbírálásra ténylegesen
- október
- napján került sor, a ...Törvényszék, mint másodfokú bíróság a …. számú ítéletében helybenhagyta az elsőfokú bíróság
- sorszámú ítéletét. Tény, hogy a másodfokú bíróság az iratokat több alkalommal is visszaküldte az elsőfokú bíróság részére azzal, hogy az iratok között az ítélet elleni
- sorszámú fellebbezés nem felelhető. Tény az is, hogy a felperes
- január
- napján panaszban sérelmezte, hogy az előterjesztett fellebbezése másodfokú elbírálása még nem történt meg, ugyanakkor a korábbi jogerős részítélet alapján vele szemben a ... Állam alperes a végrehajtási eljárást már megindította. Tény az is, hogy a másodfokú bíróság ezen kérelemről tudomást szerzett, hiszen az megküldésre került részére. Tény tehát, hogy ügyviteli hibák történtek, azonban azok az eljárás extrém elhúzódást nem eredményezték, a felperes maga is az elhúzódást csak ahhoz viszonyította, hogy - az egyébként másodfokon sem megítélt - perköltségigénye mennyi ideig volt nyilvántartva a könyvelésében. Mindezek ugyanakkor az eljárás ésszerű határidőn belül történő befejezésnek sérelmét nem támasztják alá. Önmagában azon felperesi eladás, hogy a könyvelésben három éven túli követelésként volt nyilvántartva ezen perköltség igény, az eljárás elhúzódását nem támasztja alá. A fellebbezés fenti határidőn belül történő elbírálása extrémen eltúlzottnak nem tekinthető, az a felperes méltányos elégtételt biztosító kártérítésre vonatkozó igényét nem alapozza meg. A felperes e körben egyébként a felperesi jogi képviselő …. -n való megjelenésével kapcsolatos igényt kívánt érvényesíteni, ami vagyoni kártérítési igény, míg a Pp. 2.§-a méltányos elégtételt biztosító kártérítésről szól. Mindezek alapján a törvényszék a felperes keresetét elutasította. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233.§
(1)bekezdésén alapul. ...,
- június hó
- napján …. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő